2. „Azt ami a többi tudományban ellentmond a teológiának,
tévedésnek kell vetnünk.”( Thomas Aquinas: S.th.I q. 1.a.6.)
SOMMARIO
Tartalomjegyzék
I. fejezet: Bevezetés,
A világ örökkévalóságáról(1271)
II. fejezet: Gyermekkora, ifjúkora
III. fejezet: Felnőttkora, öregkora
IV. Munkássága
V. Képek
VI. Bibliográfia
2 | o l d a l
3. I.fejezet: Bevezetés,
A világ örökkévalóságáról(1271)
Aquinói Tamás a világ egyik legnagyobb filozófusa és skolasztikusa volt.
Fontos azt is megjegyezni, hogy mind a skolasztikai
munkái valamint a teológiai munkái nagy volumenűek
és jól mintázzák a XIII. század állapotát mind a két
tudomány szempontjából.
A világ örökkévalóságáról(1271) első olvasásra
bonyolult szerkezetűnek tűnhet de ha az ember jobban
beleássa magát a könyv eszméibe akkor észreveheti,
hogy valójában teljesen ésszerűen szerkesztett
gondolatokból épül fel Tamás véleménye. Az alap gondolat az, hogy egyáltalán
lehet-e a semmiből teremtés gondolatát összeegyeztetni az örökkévalósággal. A
másik fontos kérdése pedig, hogy Isten képes volt-e örökkévalót teremteni és
megtette-e? Megteremtette-e a világot úgy, hogy az öröktől fogva és örökké
létezzen? Azt az elején kijelenti és tisztázza, hogy egy örökkévaló világ
létrejötte csak is Isten okozata lehetett és bár Isten képes lett volna ily hihetetlen
dolgot létrehozni, de felveti a lehetőségét annak, hogy a mindenható Istennek
mégsem sikerült. Már ezen az első pár oldalon érezhetjük, hogy ebben a
témában állást foglalni nagyon nehéz és összetett feladat. Első állítását
miszerint: „Isten képes lett volna ily hihetetlen dolgot létrehozni”azzal
indokolja, hogy Isten mindenhatóságát és végtelen hatóképességét senki sem
kérdőjelezi meg. Remek példákkal élve bizonyítja állításai igaz voltát. Első és
legfontosabb példa erre amelyben az angyal megteremtésével példálózik.
3 | o l d a l
4. Mondhatnánk azt (még mielőtt megteremtetett volna az angyal), hogy angyal
nem jöhet létre, minthogy létét megelőzve nem létezik semmiféle passzív
képesség, hiszen nem a meglévő anyagból hozták létre. Isten mindazonáltal
képes volt létrehozni az angyalt, s azt is képes volt megtenni, hogy az angyal
létrejöjjön, mivel létrehozta, hiszen az angyal létrejött.1
Geréby György, aki
egyébként a könyv fordítását készítette, azzal fejezi be saját
véleményformálását, hogy teológiailag értelmes és lehetséges álláspontot mutat
be.
Véleményem szerint Tamás ezen művét a célból írta meg, hogy minden
embernek elérhetővé váljon az a gondolat, hogy mily magasságokat is érhetett el
Isten tudása. Ami számomra nagyon érdekes volt ezen könyvében az a
következő mondat: A katolikus hittel összhangban feltételezvén, hogy a
világidőbeli fennállásának volt kezdete, egyesek fölvetették a problémát, hogy
vajon létezhetett volna-e a világ öröktől fogva. Ez a mondat megegyezik a Szent
Biblia eszméivel ami nem meglepő hiszen legfőbb erényei közé tartozik az,
hogy rengeteg bizonyítékot hoz, rengeteg olyan ésszerű bizonyítékot mutat be
Isten létezése mellett amely minden halandó ember számára megérthetővé teszi
gondolatait. Ez a XIII. században
elképesztően fontos volt, hiszen
azáltal, hogy az emberek kis
százaléka tudott olvasni, és ők is
csak az egyszerűbb történeteket,
írásokat ezért az arisztotelészi
gondolatok megértése is
1
Tommaso d'Aquino: Summa Theologiae(11, 13)
4 | o l d a l
5. nehezükre esett. Azzal, hogy Tamás ilyen egyszerűen leírja ezeket az első
olvasásra bonyolultnak érezhető dolgokat, azzal több emberhez hozza közelebb
ezeket a gondolatokat.
II.fejezet
Gyermekkor, Fiatalkor
Aquinói Szent Tamás feltehetőleg 1125 elején
kezdődött a Nápoly mellett Roccasecca várában, Landulf gróf hetedik
gyermekeként. Apja feudális nagybirtokos volt így alapvetően a családjáról
elmondhatjuk, hogy nem éltek rossz körülmények között. Európai történelem
szempontjából a Magna Charta Libertatum, János általi szignózása valamint a
spanyol dominikánus rend megalakulása után 10 évvel járunk. Tamás ötéves
korában apja intelmei után elkerül a Monte Cassinó-i bencés monostorba, ahova
nem mint novícius2
hanem mint tanuló vették föl. Kilencéves korában félbe kell
szakítsa tanulmányait,az akkori Német-római császár, II. Frigyes(1194-1250) és
IX. Gergely pápa viszálykodása miatt ugyanis katonai csapatok szállták meg az
apátságot. Ezek után rövid ideig otthon marad majd szülei elküldik a nápolyi
egyetemre. Itt grammatikát, retorikát, aritmetikát, geometriát zenét valamint
csillagászatot tanult, érdekes, hogy a hét tantárgya között nem szerepel a
filozófia vagy a teológia mégis élete végéig ez a két tudomány izgatta leginkább
a fantáziáját. Filozófiai gondolatai azonban már ilyen fiatalon elkezdtek
kibontakozni. A logika és a csillagászat „művészetének” tanulmányozásával
megindultak benne azok a gondolatok amelyeket később papírra is vet majd.
Elolvassa Arisztotelész, a görög történelem legnagyobb tudósa és filozófusa,
logikai értekezéseit és mesterének, Petrus Hibernus segítségével elemezte is
Arisztotelés szaktudományos műveit is, ez lesz majd későbbi munkáinak alapja,
2
szerzetesnövendék
5 | o l d a l
6. hiszen Tamás rengeteg ízben foglalkozik Arisztotelész műveivel. 1244-ben,
mindössze 19 évesen, Tamás dominikánus3
barát lesz. Családja és rokonsága
körében ez a cselekedet óriási port kavart hiszen bár szerzetesnek, apátnak
szánták de nem dominikánusnak hanem bencésnek4
. Apja ekkor már nem élt de
családtagjai annyira ellenezték ezt a döntést, hogy a rend jobbnak látta Párizsba
küldeni őt. Tamás el is indult Párizsba ám az odavezető úton, egy toscanai
forrásnál való pihenés során bátyjai elfogták és a Monte San Giovanni-i
kastélyba hurcolták. Ott megpróbálták rábírni, ruhái levételére de Tamás nem
szabadult meg a domonkosok csuhájától. Az elkövetkezendő egy évben végig
fogva tartották a várban ahol született, mielőtt újra együtt lehetett társaival.
Ezalatt az idő alatt azonban Tamás nem ült tétlenül. Két rövid formális
könyvecskét írt: egyiket a hazugság csodáiról valamint egy ennél is rövidebbet a
modális ítéletekről. A házi őrizet során testvérei megpróbálták egy prostituált
segítségével elcsábítani őt ám Tamás ellenállt a csapdának. Ettől a ponttól
kezdve, az egyik legrégebbi életrajzírótól tudjuk, hogy szabályosan kerülte nem
csak a női tekintetet hanem a női nemet is. Rabságából szabadulva a kölni
domonkos kolostorba indul tanulni a kor egyik legnagyobb teológusától és
filozófusától, Nagy Szent Albert-től. Tamás ebben az időszakban(1248-52)
tanulta meg megérteni Arisztotelész enciklopédikus zsenialitását. Tamás
rendkívül csöndes, nyugodt diákként viselkedett mindenhol. Mesterére mindig
felnézett és minden előadását szorgosan jegyzetelte, Arisztotelész Etikájáról
szóló előadások jegyzetei például az ő irataiból maradtak ránk. Társai sokszor
húzták emiatt, „néma ökör”-nek is nevezték de jegyzeteit mindig kézről-kézre
adták. Albert azt mondta róla, hogy „ez a néma ökör bőgésével még betölti a
világot”. 1252-ben Albert úgy gondolja, hogy Tamás készen áll a felsőfokú
tanulmányokra hiszen ő már mindent megtanított neki amit meglehetett.
Innentől Tamás már csak és kizárólag filozófiát tanul és esetenként besegít
3
A dominikánus rend III. Honorius pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
4
A Római katolikus egyház egyik szerzetesrendje, melyben Szent Benedek reguláját követik későbbi
szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. Ők a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége, az első
katolikus szerzetesrend.
6 | o l d a l
7. mesterének az egyszerűbb Biblia magyarázásáról szóló órák megtartásában.
Huszonhárom éves korára már pappá szentelték bár akkoriban úgy tartották,
hogy még túl fiatal a teológiai doktorátus letételéhez, ám mestere, Albert
meggyőzte a rendfőnököt Tamás végtelen tehetségéről és így még abban az
évben Párizsba küldik ahol baccalaureusként5
teológiai előadásokat tartson.
Legtöbb előadását Petrus Lombardus Szentenciáiról tartotta. Tamás ezután a
Párizsi domonkos iskolában tanársegédként tevékenykedett Elias Brunet mellet,
aki a 1248-tól a domonkos tanszék vezetője. Itt első előadásait sztrájktörőként
tartotta meg és tanulmányait is a domonkos rend elleni pamfletek6
eloszlatása
végett írta meg. Tamás előadói tevékenysége mellett ebben az időben újabb két
rövid monográfiát7
írt meg egyiket A természet elveiről címmel másikat pedig A
létről és lényegről címmel. Mindkettő az arisztotelészi fizika és metafizika
szakszavait magyarázták. Később mindkettő kedvelt kézikönyv lett mind a
fizikusok mind a filozofikusok körében. Ezek után Tamást 1255-ben
professzorrá nevezik majd ki erről az időszakról a következő fejezetben
részletesen olvashatunk III. Tamás Felnőttkoráról, öregkoráról címmel.
III.fejezet
Felnőttkora, öregkora
Aquinói Szent Tamás 1255-től valóban a párizsi domonkos iskola professzora
lett és ezen felül a teológia tanszék vezetőjévé is avanzsált. Ha az előző fejezetet
gondosan végig olvassuk, akkor kiderülhet számunkra, hogy Tamás mit gondolt
erről a kinevezésről. Nos ekkor Tamás még csak 30-as éveit tapossa és
rettentőmód tartott a feladattól, egyáltalán nem bízott magában. Félelmeit pedig
még fokozta az a tény, hogy ebben az időben Párizs és környékének lakossága
határozott ellenérzést mutatott a domonkos renddel szemben. Ez olyan szintig
fajult, hogy a rendfőnök kénytelen volt királyi védelmet kérni a naponta történő
5
Olyan személy, akit babérkoszorúval ékesítettek fel.
6
röpirat, gúnyirat
7
Olyan irat, mely egy tudomány valamely részével foglalkozik kimerítően
7 | o l d a l
8. betörések elkerülése végett. De volt egy dolog ami tartotta benne a tüzet.
Tamásnak ez volt minden álma, hogy egyszer tanszék vezető legyen. Ez az álom
adta neki az erőt az 1256-os székfoglaló beszédéhez8
. Az elkövetkezendő három
évben Tamás kizárólag a Biblia szövegéről tart előadásokat. Az általa
fennmaradt előadások vázlatai, Szent Máté evangéliumáról valamint Izaiás
prófétáról szóló kommentárjai nagy valószínűséggel ebből a korszakból
maradtak fent. Bár Tamás jegyzetei nagyon hasznosnak bizonyultak ám csak
akkor tudták felhasználni azokat, ha előbb meg tudták fejteni Tamás kézírását.
Szent Tamás borzasztóan olvashatatlanul írt, írásképe valahol a titkosírás és a
gyorsírás között mozgott. 1259-ben Tamás William of Alton váltotta a tanszék
vezető pozíciójában. Röviddel ezután visszatér Itáliába és a következő hat évet
ott töltötte. Az 1260-as években három olasz városban tanított többek között
Rómában is. Róma egyéb iránt ezekben az években fontos hely volt az életében
hiszen leginkább itt érintkezett tudósokkal, diplomatákkal és
misszionáriusokkal. A hagyomány szerint itáliai évei során IV. Orbán pápa9
.
Tamás filozófiai művei mellett megjelentek versei is. Egyik leghíresebb
költeménye Krisztus testéről szól.
Szem, ízlés, tapintás megcsalódhatik:
de a hallás Rólad hittel biztosít.
Hiszem, amit hinni Isten fia szab:
igédnél, Igazság, mi van igazabb?
(Aquinói Szent Tamás éneke Krisztus testéről.
Babits Mihály fordítása)
Tamás ennek ellenére sem nevezhető nagy költőnek. Ám az elmondható, hogy
az a fajta ellentét amely kialakult költeményei és prózai művei között az teszi
teljessé Tamás munkásságát. 1265-ben Orbán pápa halála után Tamást Rómába
8
Tamás 1256 tavaszán foglalta el helyét.
9
IV. Orbán pápa 1261-től 1264-ig pontifikál.
8 | o l d a l
9. küldik, hogy ott alapítson domonkos iskolát. Ezután két évig tanít Róma festői
szépségű, Santa Sabina nevű templomában.
Valamint ebben az időszakban írja meg élete fő
művét, a 613 kérdésből álló Summa
Theologiaet. Ezen művéről bővebb
eszmefuttatás olvasható a Munkásságáról szóló
fejezetben. 1267-ben csatlakozik a pápai
udvarhoz és ezzel egy időben ajánlatot kap a
nápolyi érsek pozíciójának betöltésére ám ő ezt elutasítja. Rendkívül érdekes
döntés, hiszen annyi munka után esedékes lett volna számára az a pillanat
amikor eléri élete csúcspontját ám élete 42-43. életévében még mindig nem érzi
magát készen rá. 1268-ban visszaküldik egykori munkahelyére a párizsi
tanszékre, ahol ismét támadni kezdik a népszerűtlen barátokat. Ekkor
bontakozik ki egy ultra-arisztoteliánus mozgalom amelynek követői
megpróbálták rossz hírét kelteni annak az irányzatnak amely megpróbálta az
arisztotelészi tanokat összesimítani a keresztény tanokkal, nem meglepő módon,
Tamás is ezért dolgozott egész életében, valamint a Summa is ezért íródott.
Ekkoriban Tamás valószínűleg Máté evangéliumáról áttért János evangéliumára
valamint a páli levelekre. Szintén ebben az időszakban írt két védőiratot a
szerzetesrendek védelmére, többek között saját rendjének, a domonkosoknak
tanait is megvédte. Ezen korszakát hihetetlen termékenynek ismerjük, alkotói
szempontból. A Summa második része a Secunda Pars majd egymillió szót
tartalmaz. Mindezt három év alatt készítette el így ez napi ezer szó leírását
sejteti. Szerintem bármely alkotó büszke lenne egy ilyen rendszeres, logikus
munkára amely ilyen terjedelemmel rendelkezik. Tamás rendkívül magas fokú
intelligenciáját az is alátámasztja, hogy ahhoz hasonlóan mint a mai
sakkmesterek, nem volt meglepő, hogy egyszerre négy vagy akár öt titkárának is
diktált egyszerre, valamint alvás közben is képes volt összetett próza
megalkotására. 1272-ben Párizs után Firenzébe költözik, egy domonkos
9 | o l d a l
Santa Sabina, Róma, Olaszország
10. összejövetelre, ahol új dominikánus iskola felállítását kapta feladatként. Az
iskolát a nápolyi Szent Domonkos-kolostor alá helyezi és itt fejezi be tanítói
pályafutását is. Érdekes módon a remek teológus a Summa Theologhiaet sosem
fejezi be, élete vége felé egyre szórakozottabb, feledékenyebb lett. Egy
díszvacsorán állítólag IX. Lajos10
király mellett a többi vendégről teljesen
megfeledkezve, magából kikelve elkezdett teológiai témákról ordibálni a
királlyal, az asztalra csapott és azt kiabálta, hogy rátalált a manicheus11
eretnekséget cáfoló bizonyítékra. A király lediktáltatta Tamással, mielőtt
elfeledte volna. Aztán a pápai legátust12
abszolút módon elutasította, aki csak
azért utazta át Itáliát, hogy találkozhasson vele, végül az egyik kísérő
figyelmeztetésül megrángatta csuháját és ekkor már észrevette magát Tamás.
Summáját később, mikor a folytatásra bíztatták ekképp jellemezte: „Képtelen
vagyok, mert mindaz, amit írtam, most úgy tűnik fabatkát sem ér.”13
A
következő évben X. Gergely Pápa egyetemes zsinaton a görög és a latin egyház
összebékítésére tett kíséretet és a görög teológia eszméjét Tamás képviselte.
Egészségügyi állapota ellenére elindult ám útja közben fejsérülést szenvedett és
megállni volt kénytelen unokahúga kastélyában, Fossanovában. Néhány hét
múlva átviszik a közelben lévő ciszterci kolostorba ahol 1274 március 7-én
elhagyja az élők sorát. Halála utáni években a párizsi és az oxfordi egyetemek
sorra tiltják be néhány tanát. A párizsi tilalmat 1325-ben vonják vissza, ekkora
sikerül ugyanis híveinek elérni azt, hogy nézeteit teológiailag elfogadhatónak
ítéljék meg. Az oxfordi tilalmat sosem vonják vissza. 1316-ban XXII. János
pápa indíttatja Tamás szentté avatását ám sajnos rendkívül kevés tanú
jelentkezik csodatetteinek bizonyítására. Ám ez a kevés szám nem gátolta meg a
szentté avatást és 1323. július 21-én szentté avatta Tamást.
IV.fejezet
10
IX. (Szent) Lajos(1215-1270). Szent Lajos testesítette meg a keresztény lovagkirály eszményét.
11
12
követ
13
Anthony Kenny: Aquinói Szent Tamás; 38. oldal; 1. bekezdés. (Akadémia Kiadó; 1996)
10 | o l d a l
11. Munkássága
Tamást több forrás is a „skolasztika fejedelme”-ként emlegeti amely nem is
akkora túlzás annak a fényében, hogy műveinek és tanulmányainak javarészét
teológiai munkái alkotják. Minden könyvére, iratára és jegyzetére is jellemző a
magas fokú átgondoltság és részletesség. Nem ő volt a legnagyobb tudással
rendelkező tudósa a kornak, hiszen mind Alberta14
mind Bonaventura15
nagyobb
tudást birtokolt mint ő de mégis az ő szövegei sokkal logikusabban voltak
szerkesztve és a stílusa is sokkal emberközelibb volt. Nyíri Tamás a következőt
írja róla: „Rendkívüli rendszerező erejével igyekszik összhangba hozni a kor
gondolatvilágát s feltárni a görög patrisztika hagyományait.”16
Ez már is
alátámasztja azt a tényt miszerint Tamás sokat foglalkozik Arisztotelész
műveivel, hiszen rendkívüli módon lázba tudta hozni a görög patrisztika. Szent
Tamás legnagyobb lélegzetű műve a Teológia Foglalata. A könyv lényegében
Istent taglalja(Isten tudását, életét, szeretetét stb.) és ésszerű bizonyítékok
segítségével érvelni Isten tényleges létezése mellett. Az 1. szakasz Isten
tudásával indul. Erről Tamás a következő mondattal vélekedik: „úgy látszik,
hogy Istenben nincs tudás”. Ez a mondat meglehetősen furcsán hathat egy olyan
teológus tollából, aki több művét is Isten létezésének bizonyítására szentelte.
Tovább olvasva megérthetjük, hogy mivel a tudás egy készség ezért ez nem
férhet össze Isten személyével (S. Th. Quaestio XIV. Art. 1) . Ezen szavakkal
reális magyarázatot ad arra, hogy Isten létezését miért nem övezi tudás?
Folytatván az első szakasz olvasását nyilvánvalóan kiderül Tamás nézőpontja a
probléma felvetése után. Tamás egyértelműen úgy véli, hogy „Istenben a
legtökéletesebb módon van tudás.” Tamás írásai során többször is hivatkozik
Arisztotelész írásaira, egyre pedig különösen sokat. A De anima(A lélek) című
művének gondolatai sok esetben megjelennek ebben az összefoglaló könyvben.
14
Nagy Szent Albert: német teológus, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő
alakja.
15
Szent Bonaventura: himnuszköltő, teológiai író, a minorita rend (a ferencesek) fő elöljárója, albanói érsek,
bíboros.
16
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése: 155.
11 | o l d a l
12. Isten ”hibáinak” ecsetelését azzal folytatja, „úgy látszik, hogy Isten nem érti
önmagát”. Ezt azzal magyarázza, hogy Isten önmaga által érti önmagát. A
gondolkodást a XVII. kérdéssel folytatnám amely a tévedést taglalja.
Augustinusra hivatkozva azt mondja, hogy minden dologban van tévedés. Ami
nagyon érdekes minden kérdés alkalmával azt láthatjuk, hogy úgy közelíti meg a
problémákat, ami számunkra teljességgel irreálisnak tűnik, mégpedig mindig a
megközelítése minden esetben negatív. Ez, véleményem szerint, azért lehet mert
a pozitív kijelentés sokkal szimpatikusabb véleményformálást mutat Isten
személyéről. Filozófiája és gondolkodása egyáltalán, nem a hitből hanem az
emberi vágyból alakul ki. Tamás minden egyes művét azért készítette,
embertársai azt megkívánták. Ő lesz a történelem során az első olyan
filozófusunk aki nem a természetes, kézzel fogható dolgok miértjét taglalja és
bizonygatja, hanem ezen felülemelkedve a transzcendens világot kezdi el
boncolgatni. Önálló célja ahogy Nyíri Tamás leírja: „ hogy beírja az emberi
lélekbe az univerzum egész rendjét, valamennyi okát és elvét.” És én azt
gondolom, így 800 év távlatából, hogy sikerült elérnie a célját. A mai kor
legnagyobb tudósai dolgoznak a munkásságaiból. Sikerült megragadnia
Arisztotelész majd összes munkájának a lényegét , hiszen „Azt ami a többi
tudományban ellentmond a teológiának, tévedésnek kell
vetnünk.”(S.th.I q. 1.a.6.)
12 | o l d a l
Születési helye, Roccasecca
Tanulmányainak kezdete(Monte
Cassino) Nápolyi egyetem
Monte Cassino, fogságának színhelye
Köln-i mestere: Albertus Magnus
A köln-i dóm
A „néma ökör” Olvashatatlan kézirata
Santa Sabina tamploma.
13. Felhasznált
irodalom
Anthony Kenny:
Aquinói Szent
Tamás; Akadémiai
Kiadó; 1996;
Budapest.
Aquinói Szent Tamás(Borbély Gábor fordításában); A világ
örökkévalóságáról; Jószöveg Műhely Kiadó, 1998.
M. D. Chenu: Aquinói Szent Tamás és a teológia, Apostoli szentszék
könyvkiadója, 1999, Budapest.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Apostoli szentszék
könyvkiadója, 2006, Budapest.
Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata: 1., 2. rész; Telosz Kiadó,
1995.
13 | o l d a l
