http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/ ONLINE jogi továbbképzést keresse honlapunkon! 2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat.

1. Az új Polgári perrendtartás
2018. január 1-től
Dr.Fónyiné dr.Kazareczki Andrea
A PKKB csoportvezető bírája,
címzetes törvényszéki bíró
11

2. Az új eljárásjoggal szembeni
elvárások
• Biztosítsa az igazságszolgáltatás
időszerűségét,
• A jogviták ésszerű időn belüli elbírálását,
• A tisztességes eljárás követelményét,
• A bírósági út igénybevételnek hatékony
biztosítását,
• A négyszintű bírósági szervezetnek
megfelelő szabályozást,
2
22

3. • A jogorvoslathoz való jog érvényre
juttatását,
• A felek felelősségére építő szabályozás
kialakítását,
• Az ítélkezés kiszámíthatóságának
előmozdítása,
• Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom
növelése,
• Az eljárás menetének előreláthatósága,
• A magán autonómiából következő
önrendelkezési jog érvényesülése,
3
33

4. • Összhangot teremteni az új Ptk és a
perjogi szabályozás elvei között,
• A Ptk által újraszabályozott polgári anyagi
jogi jogviszonyok és anyagi jogi normák
érvényesülésének biztosítása,
• => Radikálisan új szemlélet kívánalma a
perstruktúra valamint a felek és a
bíróság közötti felelősség megosztás
terén!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
4
44

5. I. Új szerkezet
Első rész:
Alapvetések
- A törvény hatálya = ha jogszabály
biztosítja a bírói utat; nem részletezi a
polgári jogi jogvita fogalmát;
- Csak kérelemre indul eljárás;
- Alapelvek: a törvény értelmezése során
kell alkalmazni az eljárás teljes tartama
alatt;
5
55

6. 1. Rendelkezési elv:
a magánautonómiából következő
önrendelkezési jognak kell érvényesülnie
= a felek szabadon rendelkezhetnek
perbe vitt jogaikkal
+ a bíróság a felek kérelmeihez és
jognyilatkozataihoz kötve van.
6
66

7. 2. Perkoncentráció elve:
a felek közötti jogvita mibenléte minél
korábban tisztázódjon, a jogvita anyagi
jogi és eljárásjogi keretei minél korábban
rögzüljenek, hogy az ítélet
meghozatalához szükséges valamennyi
tény és bizonyíték a lehető legkorábban
rendelkezésre álljon = az eljárás
rendező elve!!!! A per legyen
egyszerű, gyors és olcsó, a jogvitát
egy, jól előkészített tárgyaláson
lehessen elbírálni.
7
77

8. 3. A felek eljárás-támogatási és
igazmondási kötelezettsége:
- a magánautonómiából eredő
rendelkezési elv egyenes
következménye – a régi 141.§(2) bek.
- valamennyi eljárási cselekményre
vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok,
bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson
való megjelenés),
- tevőlegességet, aktivitást kíván meg a
felektől az időszerűség és hatékonyság
érdekében, 8
88

9. - a perben jelentős tényeket kell előadni,
- ezek alátámasztására szolgáló
bizonyítékokat kell rendelkezésre
bocsátani,
- mindez a felek kötelezettsége
főszabályként, kivéve ha a törvény
eltérően rendelkezik;
- az igazmondási kötelezettség az aktív
és passzív tényállításokra terjed ki (állítás-
tagadás), irányadó a képviselőre és a
beavatkozóra is, amennyiben tényállítást
vagy nyilatkozatot tesz; 9
99

10. => Aki önhibából valótlan nyilatkozatot
tesz a perben jelentős tények
vonatkozásában = kötelező
pénzbírság!!!
4. A jóhiszeműség elve: régi 8.§, de több is
• Mindazon magatartástól tartózkodás,
amelyek az eljárást elnehezítik ill.
megvalósítják az eljárási jogok
visszaélésszerű gyakorlását;
• Minden perbeli résztvevőre vonatozik,
nem csak a felekre;
• Egyedileg nincs nevesítve, bíróság
mérlegel;
10
1010

11. ⇒ Aki a jóhiszeműség követelményével
ellentétes magatartást tanúsít =
kötelező pénzbírság!!!
5. A bíróság közrehatási tevékenysége:
• A bíróság szerepének erősítése a jogvita
tárgyi kereteinek tisztázásában,
• Eszköze az anyagi pervezetés, aktív
hozzájárulása, hogy a felek tudják, mit
kell tenniük a mielőbbi érdemi döntés
érdekében,
11
1111

12. • Ugyanakkor nem vehet át a bíró olyan
feladatokat a felektől, amelyek
elvégzésére képesek és nem avatkozhat
olyan kérdésekbe, melyek a felek
magánautonómiája alá tartoznak;
• Célja a perkoncentráció biztosítása;
12
1212

13. Második rész:
Általános rendelkezések: minden perre
irányadóak!!
Értelmező rendelkezések: eljárásjogi
fogalmak magyarázata = teljesen új!!!!!!
Ami nagyon fontos ezek közül:
- Anyagi jogi kifogás,
- Ellenkérelem-változtatás,
- Jogalap,
- Keresetkiterjesztés, 13
1313

14. - Keresettel érvényesített jog,
- Keresetváltoztatás,
- Perfelvételi irat,
- Vagyonjogi per;
Ahol a törvény ezeket a fogalmakat
használja, az itt meghatározott tartalmat
kell érteni alatta = ha a fél rosszul
használja, a bíróság akkor is az itt
meghatározottak szerint értelmezi!
14
1414

15. A bíróságok
• Azonosan szabályozza a négyszintű
bírósági rendszert, a bírák, titkárok,
bírósági ügyintézők eljárását;
• Törvényszéken kivételesen 3 tagú
tanácsot lehet alakítani a perfelvételt
lezáró végzés meghozataláig;
• Külön és egyértelműen szabályok vannak
a bíróság kizárására a bíró kizárási
szabálya mellett;
15
1515

16. • Ha a bíró jelent be elfogultságot, írásban
köteles indokolni;
• Kiköti, hogy a fél csak az eljárást befejező
határozat meghozataláig jelentheti be a
kizárási okot;
• A fél az elfogultságra hivatkozva csak a
tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást
(kivéve az okról való későbbi
tudomásszerzés);
• A nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten
alaptalanul tett kizárási kérelem kötelező
pénzbírságot van maga után!!! 16
1616

17. Hatáskör
Általános hatásköre a törvényszékeknek
van, a járásbírósági hatáskörök vannak
tételesen felsorolva.
Indokai:
• a törvényszék szakmai súlya egy adott
megyén belül meghatározó,
• mellette működnek a szakmai kollégiumok
• jogi személy,
• az igazgatási funkciók is ide vannak
telepítve.
17
1717

18. Törvényszéki hatáskör
Minden, ami nem járásbírósági hatáskör;
Járásbírósági
hatáskör
a) Vagyonjogi perek: nem haladja meg a 30
milliót vagy a vagyoni jogon alapuló
igény értéke nem határozható meg
+ kivételek felsorolása =>ezek
törvényszéki hatáskör;
b) A személyi állapotot érintő perek;
c) A végrehajtási perek; 18
1818

19. Azaz:
- A vagyonjogi per fogalmát az értelmező
rendelkezés határozza meg: 7.§ 18. pont,
- Járásbírósági hatáskör a meg nem
határozható értékű kötelmi, dologi és
öröklési jogi perek,
- A személyiségi jogsérelem miatti, „tisztás”
kártérítési, sérelemdíj iránti perek
változatlanul járásbírósági hatáskör marad
(pl. biztosítási kártérítés),
19
1919

20. Járásbírósági hatáskör lett főszabályként,
csak a pertárgyérték számít:
- Szerződés érvénytelensége
tisztességtelen szerződési feltételre
hivatkozással,
- Nemzetközi árufuvarozási és
szállítmányozási szerződés,
- Értékpapírral kapcsolatos perek,
- Házassági vagyonjogi perek értékhatártól
függően tartoznak valamely szinthez,
- Házassági vagyonjogi kereset házassági
perrel nem kapcsolható össze (462.§), 20
2020

21. Cégperek törvényszéknél maradtak,
felsorolásukat a 7. § 9. pont tartalmazza;
Személyi vagy tárgyai keresethalmazat
esetében ha csak az egyik pertársra vagy
keresetre a törvényszéknek van
hatásköre, a törvényszék fogja tárgyalni
=> ez akkor is így van, ha másodlagos
vagy harmadlagos keresetre van a
törvényszéknek hatásköre → ha az
elsődleges kereset alapján a
járásbíróságra adják be, át fogják tenni a
törvényszékre!!!!!!!!!
21
2121

22. A pertárgy értéke
• A fogalom változatlan,
• Egyes speciális pereknél számítási
segítséget ad, kibővíti ezt a kört:
- szerződés létre vagy létre nem jötte,
érvénytelensége (végrendelet?),
- szerződés létrehozása, megszüntetése,
- dologi jogi per,
- követelés biztosítása iránti per,
- fedezetelvonó szerződés
22
2222

23. • Új megfogalmazás az egyévi értéknél:
előre meg nem határozható ideig,
időközönként visszatérően teljesítendő, le
nem járt szolgáltatás esetén;
• Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a
követelések összegét össze kell adni;
• Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén
a legnagyobb értékű jog vagy követelés;
23
2323

24. • Más hatósági határozatok hatálya a
polgári perben:
Az önálló közigazgatási perrendtartásra
tekintettel rendezni kell a közigazgatási és
polgári ügyekben eljáró bíróságok
döntéseinek egymáshoz való viszonyát
→ ha a közigazgatási bíróság megállapítja
hatáskörét, az a Pp szerint eljáró
bíróságot köti → per megszüntetése
hivatalból 240. § (1) bek.i) pont;
24
2424

25. →közig. jogkörben okozott kár
érvényesítésének feltétele, hogy a közig.
bíróság a jogsértést jogerősen
megállapítsa;
Büntető bíróság ítélete??????????????
25
2525

26. Illetékesség
• Az általános szabály marad,
• Kizárólagos:
- fogyasztói szerződés alapján a fogyasztó
lakóhelye szerint,
- felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval
szembeni igény a felperes lakóhelye,
székhelye;
- kikötött illetékesség, kivéve ha a felek
eltérően állapodnak meg;
- változatlan, hogy a FT BKT és a PKKB
vagyonjogi ügyekben nem köthető ki; 26
2626

27. Vagylagos:
• Ingatlan esetében csak akkor lehet
választani a fekvés szerinti bíróságot, ha a
per tárgya az ingatlan tulajdonjoga, birtoka
vagy a terhelő dologi jog;
• Tartásra, járadékra és más hasonló célú
időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti
perek közül csak a törvényen alapuló
tartásnál választhatja a felperes a
lakóhelyét;
27
2727

28. • Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó
választhatja a saját lakóhelyét, ha ő a
felperes = „nincs helye” ezt kizáró
kikötésnek (alávetésnek);
• Szerződéses jogviszonyból eredő pert az
ügyletkötés helye vagy a teljesítés helye
szerint bárki indíthat pert, nem csak a
gazdálkodó szervezet;
• Delictuális kár iránt a károkozás vagy a
kár bekövetkezésének földrajzilag
meghatározható helye szerint is lehet
indítani; 28
2828

29. • A személyállapoti perek vagylagos
illetékességi szabályai a különleges
eljárásoknál vannak meghatározva (437.§,
454.§, 465.§, 475.§, 479.§, 482.§, 486.§,
490.§);
• Külföldi nem természetes személy elleni
vagyonjogi per ahol ügyinek vitelével
megbízott személy lakik, ill. magyarországi
fióktelepének, kereskedelmi
képviseletének székhelye szerint is;
• A pertársasággal kapcsolatos illetékességi
szabályok változatlanok; 29
2929

30. Hatáskör, illetékesség vizsgálata:
• Változatlanul hivatalból, akár a fél kérelme
ellenében is, de kérelemre is,
• Az írásbeli ellenkérelem (és nem az
érdemi ellenkérelem!) előterjesztése után
már nem lehet figyelembe venni, kivéve a
kizárólagost;
• Kimaradt a hatályos 46.§ (3) bek. => az
összeütközést megállapító és kijelölést
kezdeményező végzés ellen van helye
fellebbezésnek? Értelmetlen lenne és nem
szolgálja a hatékonyságot; 30
3030