1. 20 2012. március ÉLELMEZÉS
AKTUÁLIS
Alapelvek, értékhatárok,
eljárási rezsimek
A 2011. december 31-ig hatályos
2003. évi CXXIX. törvény alapelveihez (át-
láthatóság, nyilvánosság, verseny tiszta-
sága, esélyegyenlôség, egyenlô bánás-
mód) képest új elvek: a jóhiszemûség és
tisztesség elve, valamint a közpénzekkel
való felelôs gazdálkodás elve.
A Kbt. szabályozási módja változatla-
nul kógens, azaz a törvény szabályaitól
csak annyiban lehet eltérni, amennyiben
ezt a törvény kifejezetten megengedi.
Két eljárási rezsim maradt, a közössé-
gi és a nemzeti értékhatáros eljárás.
Közösségi értékhatáros közbeszerzé-
si eljárást kell lefolytatni árubeszerzések
és szolgáltatások esetén, ha értékük
meghaladja a nettó 54 560 000 Ft-ot.
Árubeszerzés körbe tartoznak pl. a vá-
sárolt élelmiszer-nyersanyagok és élelmi-
szer-utalványok is.
A szolgáltatások körébe tartozik pl. a
vásárolt közétkeztetési szolgáltatás.
Nemzeti értékhatáros közbeszerzési
eljárást kell lefolytatni, amennyiben a
közétkeztetési szolgáltatás vásárolt éves
értéke meghaladja a nettó 8 M Ft-ot.
Az élelmiszer-nyersanyagok viszont a
nemzeti értékhatáros körben a kivételek
közé tartoznak.
Közbeszerzési terv
A Kbt. 12. §-a alapján élelmiszer-
nyersanyagok és közétkeztetési szolgál-
tatás esetében irányadó az intézmény
elemi költségvetésében az adott szakfel-
adatra meghatározott összeg. Ha pl. az
intézmény által vásárolt élelmiszerek elô-
irányzata vagy az élelmiszer-utalványok
elôirányzata meghaladja a nettó
54 560 000 Ft-ot, úgy az a közösségi
közbeszerzési körbe tartozik.
Az elemi költségvetés vizsgálata alap-
ján, legkésôbb március 31-ig kell elké-
Számos változást hozott a közbeszerzések hazai alkalmazásában a 2012. január 1-jétôl hatályos, a közbeszerzésekrôl
szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.). Az alábbiakban bemutatom a közétkeztetési területre vonatkozó fôbb
változásokat.
A közbeszerzés fôbb változásai
szíteni minden intézményben az éves
összesített közbeszerzési tervet, amely
nyilvános.
Bejelentkezési kötelezettség
2012. január 30-ig kellett az intézmé-
nyeknek, ajánlatkérôknek a Közbeszer-
zési Hatóságot értesíteni az e törvény ha-
tálya alá kerülésükrôl. Ezen kötelezett-
ség nélkül közbeszerzési eljárást sem
lehet indítani, miután a Közbeszerzési
Hatóság által adott technikai azonosító
nélkül nem lehet a közbeszerzési portá-
lon az ajánlati felhívást feladni.
Közbeszerzési szabályzat
Év eleji feladat a Közbeszerzési sza-
bályzat elkészítése, amelyre ugyan a Kbt.
nem ad külön határidôt, ezért már a tör-
vény hatálybalépésétôl érvényes ez a kö-
telezettség.
A Közbeszerzési szabályzat tartal-
mazza:
• a közbeszerzési eljárás elôkészí-
tésének, lefolytatásának, belsô el-
lenôrzésének felelôsségi rendjét
• a nevében eljáró, illetve az eljárás-
ba bevont személyek, valamint
szervezetek felelôsségi körét,
• a közbeszerzési eljárás dokumen-
tálási rendjét,
• az eljárás során hozott döntésekért
felelôs személyt, személyeket vagy
testületeket.
Az alkalmazás során ki kell térni az
összeférhetetlenségi szabályokra.
Megfelelô szakértelem,
bírálóbizottság
A közbeszerzési eljárás elôkészítésé-
be, lefolytatásába és az ajánlatok értéke-
lésébe bevont személyeknek a közbe-
szerzés tárgya szerinti, közbeszerzési,
jogi és pénzügyi szakértelemmel kell ren-
delkezniük.
A vonatkozó 93/2011. (XII. 30.) NFM
rendelet szerint a hivatalos közbeszerzé-
si tanácsadó biztosítja a közbeszerzési
eljárás elôkészítése és lefolytatása során
a közbeszerzési szakértelmet.
Az ajánlatkérô legalább háromtagú bí-
rálóbizottságot köteles létrehozni az
ajánlatok elbírálására. A bírálóbizottság
írásbeli szakvéleményt és döntési javas-
latot készít az ajánlatkérô nevében a köz-
beszerzési eljárást lezáró döntést meg-
hozó személy vagy testület részére.
Az alvállalkozó fogalma
Fontos, új meghatározás! Alvállalkozó
az a gazdasági szereplô, aki (amely) a
közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerzôdés teljesítésében az
ajánlattevô által bevontan közvetlenül
vesz részt, kivéve:
a) azon gazdasági szereplôt, amely
tevékenységét kizárólagos jog
alapján végzi,
b) a szerzôdés teljesítéséhez igénybe
kívánt venni gyártót, forgalmazót,
alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,
c) építési beruházás esetén az
építôanyag-szállítót.
Ha egy vállalkozó a közbeszerzés érté-
kének huszonöt százalékát meghaladó
mértékben fog közvetlenül részt venni a
szerzôdés teljesítésében, akkor nem lehet
alvállalkozónak minôsíteni, hanem az
ajánlatban és a szerzôdés teljesítése
során közös ajánlattevôként kell szerepel-
tetni. A szerzôdés teljesítésében való rész-
vétel arányát az határozza meg, hogy az
adott cég milyen arányban részesül a be-
szerzés tárgyának általános forgalmi adó
nélkül számított ellenértékébôl.
Ami gyakran elmarad!
A Kbt. 31. §-a (1) alapján az ajánlat-
kérô köteles például az alábbi adatokat,

2. ÉLELMEZÉS 2012. március 21
AKTUÁLIS
információkat, dokumentumokat, ha ren-
delkezik honlappal, saját honlapján, ha
honlappal nem rendelkezik, Közbeszer-
zési Hatóság vagy önkormányzati intéz-
mény esetén a fenntartó honlapján köz-
zétenni:
• a közbeszerzési tervet, valamint
annak módosítását (módosításait);
• az elôzetes vitarendezéssel kap-
csolatosan a Kbt-ben meghatáro-
zott adatokat;
• a közbeszerzési eljárás kapcsán
indult jogorvoslati eljárás egyes
iratait, és a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerzôdéseket;
• a közbeszerzési szerzôdések tel-
jesítésére vonatkozó egyes ada-
tokat;
• és a külön jogszabályban meg-
határozott éves statisztikai összeg-
zést.
Hirdetmények feladása
Az ajánlatkérô, illetve hivatalos közbe-
szerzési tanácsadója a hirdetményeket
(felhívást, és az eljárással kapcsolatos
egyéb iratokat) 2012. január 1-jétôl kizá-
rólag külön jogszabályban meghatáro-
zott elektronikus úton és módon küldheti
meg a Közbeszerzési Hatóságnak.
Dokumentáció
Az ajánlatkérô az eljárást megindító
felhívásban vagy a dokumentációban kö-
teles megadni a közbeszerzés tárgyára
vonatkozó közbeszerzési mûszaki leírást.
Ez korábban is sok problémát jelentett,
ezért külön jogszabály tartalmazza a
mûszaki leírás meghatározására és tar-
talmára vonatkozó részletes szabályokat.
A dokumentáció továbbá tartalmazza az
árazatlan költségvetési kiírást, az ajánlat-
tevôk részére szükséges információkról
szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat
részeként benyújtandó igazolások, nyi-
latkozatok jegyzékét; nyílt eljárás eseté-
ben pedig még a szerzôdéstervezetet.
Az ajánlati árak jelentôsége
az értékelésben
Az ajánlatok értékelése során a gya-
korlatban kiemelkedô jelentôségû az
ajánlati árak ellenôrzése és összehason-
lítása.
Ha az ajánlatkérô az érvényes ajánla-
tokban számítási hibát észlel, annak javí-
tását az ajánlatkérô végzi el.
Az értékelés során ajánlatkérô köteles
indokolást kérni, ha az ajánlati ár több
mint húsz százalékkal eltér az ajánlatké-
rô rendelkezésére álló anyagi fedezet
összegétôl. Az ajánlatkérô az indokolás
és a rendelkezésére álló iratok alapján
köteles meggyôzôdni az ajánlati elemek
megalapozottságáról.
A vállalkozó nemcsak szöveges indo-
kolást, hanem az ajánlati elemek tartal-
mát megalapozó adatokat is köteles
megadni!
Az ár aránytalanul alacsony voltának
megítélésekor az ajánlatkérô korábbi ta-
pasztalataira, a közbeszerzést megelô-
zôen végzett piacfelmérés eredményére
vagy a közbeszerzést megelôzôen a
szükséges anyagi fedezet meghatározá-
sához felhasznált egyéb adatokra kell fi-
gyelemmel lenni.
Ha az indokolás nem elégséges a
megalapozott döntéshez, az ajánlatkérô
írásban tájékoztatást kér az ajánlattevô-
tôl a vitatott ajánlati elemekre vonatkozó-
an. Az ajánlattevô kötelessége az ajánla-
ti ára megalapozottságára vonatkozó
minden tényt, adatot, kalkulációt az aján-
latkérô rendelkezésére bocsátani ahhoz,
hogy megfelelô mérlegelés eredménye-
ként az ajánlatkérô döntést hozhasson
az ajánlati ár megalapozottságáról.
Az ajánlatkérô köteles érvénytelennek
nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja el-
fogadhatónak és a gazdasági ésszerû-
séggel összeegyeztethetônek az indoko-
lást.
A közelmúlt közbeszerzési
tapasztalatai
a) Az elmúlt évek adatai alapján a
közbeszerzések az intézmények-
nek a beszerzés értékéhez képest
10—15% megtakarítást hoztak (pl.
30 M Ft/év becsült érték esetén
3,5 M Ft megtakarítás).
b) A közbeszerzési szerzôdéses felté-
telek az intézményeket erôteljesen
védik a minôségi és egyéb elvárá-
sok tekintetében. Ehhez persze
szakértô termékmeghatározás, és
megfelelô szerzôdéses feltétel-
rendszer szükséges.
c) A közbeszerzési szerzôdés biz-
tosítja az ártartást, illetve megfe-
lelôen szigorú és korrekt kereteket
adott a napjainkban oly gyakran
kezdeményezett vállalkozói áreme-
lések elbírálásához.
Egy olyan szabályrendszer, amely
értô alkalmazással képes a közpénzek-
kel való felelôs gazdálkodás elvét érvé-
nyesíteni!
Kisfalvi István
hivatalos közbeszerzési tanácsadó
(nyt.619)
Prezent Arone’s Kft.
www.kozbeszerzes-prezent.hu