Trust, bizalmi vagyonkezelés

1. A bizalmi vagyonkezelésre
vonatkozó jogszabályok
2017. évi módosításáról
Bodzási Balázs
Igazságügyi Minisztérium
2017. április 27.

2.  A magyar jogban a vagyonkezelés több formája is
ismert:
 Állami-önkormányzati vagyon kezelése
 Magán-vagyonkezelés
 A gyám/gondok által folytatott vagyonkezelés
 Szerződéses konstrukciók: megbízás
 Jogi személy létrehozatala:
 Gazdasági társaság
 Alapítvány
 Befektetési alap
A vagyonkezelés különböző formái

3.  Speciális jogviszony, amelyben az elkülönített vagyonnak van meghatározó
szerepe:
 Létrejöhet szerződéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal (pl. végrendelettel)
 A jogviszony - adott esetben - a létesítésére irányuló szerződés/jogügylet
megszűnése után is fennmarad
 Három személyt érint:
 vagyonrendelő – vagyonkezelő – kedvezményezett
 Tulajdon-átruházási jogcím:
 Külön jogcímként jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban és a cégnyilvántartásban
is
 Vagyonelkülönítés + a kezelt vagyon védettsége
 Vagyonkezelővel szembeni fokozott követelmények
 Kedvező adózási szabályok
A bizalmi vagyonkezelés főbb
jellemzői

4.  A bizalmi vagyonkezelés Ptk.-beli szabályozása
nemzetközi összehasonlításban is magas
színvonalúnak tekinthető
 Nagy előny a Ptk.-beli szabályozás rugalmassága
 A Ptk. hatálybalépése óta felmerült fő kérdések:
 Felmondhatóság (határozatlan idejű jogviszony esetén);
 Az öröklési jog kógens szabályaihoz való viszony
(kötelesrészi igény);
 A megbízásra való utaló szabály (Ptk. 6:330. §) értelmezése;
A Ptk.-t érintő módosítások

5.  A vagyonrendelő felmondhatja-e a bizalmi vagyonkezelési
szerződést?
 Megilleti-e ez a jog a vagyonrendelőt határozatlan idejű bizalmi
vagyonkezelés esetén?
 Főszabály: felmondható
 Kérdés 1.: a szerződésben ki lehet-e zárni a felmondási jogot?
 Kérdés 2.: a vagyonrendelő jogutódját megilleti-e a felmondási jog?
 Kérdés 3.: az eredeti vagyonrendelő kizárhatja, illetve korlátozhatja-
e a felmondási jogot a saját jogutódja vonatkozásában?
 Felmerült az igény, hogy a Ptk. rendezze ezt a kérdést és egyúttal
mondjon valamit a vagyonrendelő oldalán bekövetkező
jogutódlásról is (különösen, ha a vagyonrendelő jelöli ki a
jogutódját, aki nem az örököse)
A Ptk.-t érintő módosítások –
a felmondhatóság

6.  Indokoltnak tűnt elismerni a határozatlan idejű bizalmi
vagyonkezelési szerződés vagyonrendelő általi felmondhatóságát
 Ezt a Javaslat diszpozitív szabályként fogalmazza meg, vagyis a
felek ettől a szerződésben eltérhetnek  a felmondási jogot ki is
lehet zárni, illetve korlátozni is lehet
 A vagyonrendelő a határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési
szerződést – annak eltérő rendelkezése hiányában – felmondhatja
[Ptk. 6:326. § (1) bekezdés e) pont]
 Ha a felek kizárták a felmondási jogot, akkor a vagyonrendelést
visszavonhatatlannak tekintik
 Ez a megoldás biztosítja a bizalmi vagyonkezelési jogviszony
stabilitását, ugyanakkor a konstrukció rugalmasságát sem sérti
A határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési
szerződés felmondhatósága

7.  A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg és a kötelesrészi
igények közötti viszony tisztázása
 Kérdés 1.: hozzá kell-e számítani a bizalmi vagyonkezelésbe
adott vagyont a kötelesrész alapjához?
 Kérdés 2.: ha a kötelesrészre jogosult kedvezményezett is
egyben, akkor melyik jogalapon érvényesíthet igényt a kezelt
vagyonnal szemben?
 Az öröklési jog kógens szabályainak a megkerülésére a bizalmi
vagyonkezelés intézménye sem szolgálhat eszközül
 Az öröklési jog kógens rendelkezései a vagyonrendelő
rendelkezési jogának korlátját jelentik
Öröklési jog - kötelesrészi igény

8.  A Javaslat a Ptk. Öröklési jogi Könyvében egyértelművé
teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon
értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához [Ptk.
7:80. § (1) bekezdés]
 A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon ebben a
tekintetben ingyenes adománynak minősül
  nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a
halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott
ingyenes adomány értéke [Ptk. 7:81. § (1) bekezdés a) pont]
 Ez arra a kérdésre is választ ad, hogy kivel szemben lehet
érvényesíteni a kötelesrészi igényt: a vagyonkezelővel
szemben
Öröklési jog - kötelesrészi igény

9.  A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési
jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki
tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi
hagyományban részesült volna [Ptk. 7:96. § (5) bekezdés]
 A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési
jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a
vagyonkezelő által – a végrendeletben meghatározott
tartalommal – történő elfogadásával, a vagyonrendelő
halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre [Ptk.
6:329. § (2) bekezdés]
További öröklési jogi kérdések

10.  Kérdés 1.: ha a kedvezményezett kötelesrészre is jogosult, akkor
érvényesíthet-e igényt a vagyonkezelővel szemben szerződési
jogi, illetve öröklési jogi alapon is?
 Kérdés 2.: ha a kedvezményezett mindkét jogalapon
érvényesíthetne igényt, akkor választhatja-e azt, amelyik alapján
többre tarthat igényt?
 Ennek elkerülése érdekében a Ptk. egy új diszpozitív szabállyal
egészül ki: a vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy a
kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a
kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő
jogcímen (pl. kötelesrészi igény alapján) érvényesít igényt a
kezelt vagyonnal szemben [Ptk. 6:311. § (5) bekezdése]
További öröklési jogi kérdések

11.  A módosítások nem változtatnak azon, hogy a magyar
jog szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon
nem része a hagyatéknak
 Ha tehát a vagyonrendelő minden vagyonát bizalmi
vagyonkezelésbe adta, akkor nem kell hagyatéki
eljárást lefolytatni
 Ezt a kötelesrészi igény érvényesítésére vonatkozó
módosítás sem érinti, mivel ezt az igényt nemcsak
hagyatéki eljárásban lehet érvényesíteni
További öröklési jogi kérdések

12.  Kérdés 1.: a vagyonrendelői pozícióban történhet-e jogutódlás?
 Kérdés 2.: a természetes személy örököse automatikusan, a törvény erejénél
fogva belép-e a vagyonrendelő jogutódjaként a jogviszonyba?
 A szerződéses pozíció örökölhetőségének a kérdése valamennyi szerződés
eset felmerül
 Ptk. új 6:325. § (4) bekezdése: a vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli
megszűnése esetére a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelői jogok
gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésére
köteles személyt
 A vagyonrendelőt az a jog is megilleti, hogy korlátozza az általa kijelölt személy
jogait:
 kizárhatja például, hogy az általa kijelölt személy felmondja a bizalmi
vagyonkezelési szerződést
 Amennyiben a vagyonrendelő nem jelöl ki ilyen személyt, akkor az öröklés rendje
érvényesül
 Az angolszász jogokban a vagyonrendelői jogok gyakorlására kijelölt személyt
protektornak nevezik:
 Protektort azonban nemcsak a vagyonrendelő halála/jogutód nélküli
megszűnése esetére lehet kijelölni
Jogutódlás a vagyonrendelői
pozícióban

13.  Üzletszerű és nem üzletszerű (eseti) bizalmi vagyonkezelés elhatárolása
 Üzletszerű: a legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzett
tevékenység
 Eseti vagyonkezelés keretében egy bizalmi vagyonkezelés végezhető - a Bvktv.
18/A. § (1) bekezdése alapján ezt a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd
által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni
 Az üzletszerű bizalmi vagyonkezeléshez MNB engedély szükséges
 Ügyvédi iroda is végezhet üzletszerű bizalmi vagyonkezelést
 Eseti vagyonkezelést egyéni ügyvéd is végezhet
 Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet bizalmi vagyonkezelési
vállalkozás (+ ügyvédi iroda) végezhet
 A bizalmi vagyonkezelési vállalkozás tagja (tulajdonosa) nem folytathat
üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet
A 2014. évi XV. törvényt érintő
módosítások

14.  A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak működése során
folyamatosan továbbra is legalább 70 millió Ft saját tőkével
kell rendelkeznie
 Ezen felül köteles változatlanul legalább 70 millió Ft
pénzügyi biztosítékot nyújtani
 Jelenleg még nincs ilyen felelősségbiztosítási termék a magyar
piacon
 Kis mértékben módosultak az engedély kiadásának
feltételei: pénzmosás elleni szabályzattal kell
rendelkezniük
Bvktv. módosítások

15.  Pontosításra kerülnek az MNB feladat- és hatáskörét érintő rendelkezések is
 Az MNB a bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges feltételek
teljesülését vizsgálja [Bvktv. 13. § (1) bekezdés]
 Hatályon kívül lesznek helyezve a Bvktv. 33-34-35. §-ai - az MNB ellenőrzési
jogosítványai szűkülnek
 Az MNB nem bírságol, hanem csak az engedélyt vonja vissza vagy törli a
nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt [Bvktv. 31. § (3) bekezdés]
 Az MNB tevékenysége nem minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység feletti
felügyeleti tevékenységnek (Bvktv. 35. §)
 Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
nyilvántartására irányuló eljárásban az MNB 2018. január 1-től az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) rendelkezései szerint jár el (Bvktv.
18. §)
 Az Ákr. hatályba lépésével egyidejűleg az MNB engedélyezési eljárása során az
ügyintézési határidő 9 hónap (Bvktv. 11/A. §), nyilvántartásba vételi eljárása esetén
az ügyintézési határidő 60 nap (Bvktv. 21. § (1a) bekezdés)
 Az engedélyhez csatolandó mellékletek száma csökken
Bvktv. módosítása

16.  A Javaslat hatályon kívül helyezi a Bvktv. 36-37-38. §-
ait + a Bvktv. 1. sz. mellékletét is, megszűnik a
lakossági ügyfél fogalma
 Módosulnak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás belső
nyilvántartásaira vonatkozó Bvktv. 39-40. §-ok
 Szigorodik a nem üzletszerűen végzett bizalmai
vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó
szabályozás
Bvktv. módosítása

17.  Fontos gazdaság- és jogpolitikai célkitűzés az ország
versenyképességének a növelése
 Ezt a célt szolgálja az Országgyűlés elé 2017. április 26-án
benyújtott T/15362. sz. törvényjavaslat is
 Cél: a bizalmi vagyonkezelés új jogintézményének a
működőképessé tétele, amely a magyar és a külföldi
vagyonrendelők számára egyaránt vonzó lehetőséget kínál
 Ennek érdekében a Javaslat a jogintézmény
vagyonvédelmi funkcióját kívánja erősíteni
A módosítások célja