Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Kotelmi jog szerzodesek biztositekai az uj polgari torvenykonyvben

1,241 views

Published on

http://systemmedia.hu
A rendezvényből készült ONLINE képzés anyagát keresse weboldalunkon!
A jelen képzésben közkívánatra ismét napirendre tűzzük az új Ptk. egyik legtöbbet forgatott jogterületét, a kötelmi jogot és azon belül különösen a szerződésekre vonatkozó új szabályozást. Ezek a szabályok a 2014. március 15-én és utána megkötött valamennyi szerződésre vonatkoznak, legyenek azokban a felek magánszemélyek, gazdasági társaságok vagy más jogalanyok.
TÉMAKÖRÖK: A kötelem és a szerződés az új Ptk.-ban ▪ A jogvesztő határidő és az elévülés módosításai ▪ A kamat és különösen a 40 EUR átalány az új Ptk.-ban és a Lánctartozás-törvényben ▪ A semmisség és a megtámadhatóság megváltozott szabályai ▪ Új semmisségi ok az új Ptk.-ban: a fiduciárius biztosítékok ▪ A szerződéses biztosítékok rendszere ▪ A gyökeresen megváltoztatott zálogjogi rendszer ▪ A hitelbiztosítéki nyilvántartás ▪ A kezesség és a garancia összehasonlítása a korábbi szabályokkal ▪ Új szerződéstípusok a Ptk.-ban ▪ Az értékpapír

Published in: Law
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Kotelmi jog szerzodesek biztositekai az uj polgari torvenykonyvben

  1. 1. AZ ÚJ PTK. – KÖTELMI JOG, SZERZŐDÉSEK BIZTOSÍTÉKAI 1
  2. 2. Témakörök  A Ptk.-ról általában  A kötelmek közös szabályai. Elévülés  Jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok, írásbeliség  A szerződés létrejötte, ÁSZF  A szerződés érvénytelensége és jogkövetkezményei  A kamat, késedelmi kamat, 40 EUR átalány  Az egyes új szerződéstípusok  Az engedményezés és a faktoring  A zálogjogi rendszer főbb változásai  A kezesség. A garancia  A hitelbiztosítéki nyilvántartás 22
  3. 3. A rendezvényből készült ONLINE képzés anyagát keresse weboldalunkon! http://systemmedia.hu A tudás csak egy kattintás!
  4. 4. AZ ÚJ PTK.-RÓL  2013. évi V. tv.  hatályba lépett: 2014. 03. 15-én (egységes)  felváltotta (többek között) ezeket a tv.-eket:  1959. évi IV. tv. (Ptk.)  2006. évi IV. tv. (Gt.)  1952. évi IV. tv. (Csjt.)  Ptké.: 2013. évi CLXXVII. tv.  „Módtv.”: több száz jogszabályt módosított (2013. CCLII. tv.)  + önállóan/ felhatalmazásra több tucat jogszabály: pl. szomszédjogok (2013. CLXXIV. tv.), hitelbiztosítéki nyt. (2013. évi CCXXI. tv.), támogatott döntéshozatal (2013. CLV. tv.), GT-k átalakulása (2013. CLXXVI . tv.), … 44
  5. 5. A Hatodik Könyv szerkezete  A kötelmek közös szabályai  A szerződés általános szabályai  Egyes szerződések  Felelősség szerződésen kívül okozott kárért  Az értékpapír  Egyéb kötelemkeletkeztető tények 55
  6. 6. Kötelem és szerződés  egyértelműen elhatárolja (↔ régi Ptk.)  de a szabályokat a praktikum szempontjából választja külön  Kötelem: (6:1. § (1)) = kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére  Keletkezhet: (6:2. § (1)) különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból  Szerződéses kötelem: (6:63. § (1)) a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő kötelem  „nem minden rovar bogár…” 6 6
  7. 7. A diszpozitivitás  6:1. § (3): A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja  6:59. § (2) megismétli a szerződési jogban is  (tkp. azonos kör a régi Ptk. 200. § (1) bek.-sel)  (jogelmélet szerint imperatív ≠ kógens)  imperatív: pl. elévülés/jogvesztés lényege, stb. 7 7
  8. 8. A jognyilatkozatok  6:10. §: alkalmazni kell a nem kötelmi jognyilatkozatokra is!!!  (triviálisnak tűnik a kimondása, pedig nem az)  Formája: ua.  6:7. §: írásbeli=  ha aláírta  vagy ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, nyilatkozó fél és nyil. időpontja azonosítható  techn. részletek: 2001. évi XXXV. tv.: írásbeli = fokozott bizt. e.aí. (↔ kommentár: csak minősített (???))  Pp. 196. § (1): minősített e. ai. = teljes biz. er. magánokirat  ráut. m.: a jognyilatkozat megtétele = magatartás tanúsítása  „hallgatás”: csak ha felek így állapodtak meg 8 8
  9. 9. A jogvesztés  a határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli  nincs már másik eset („ ha az a jogszabályból egyébként egyértelműen következik”)  (jogszabály = 8:1. § (2) bek: EU általános, kötelező jogi aktusa is)  ha pedig a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni 99
  10. 10. Az elévülés  felek korlátlanul hosszabbíthatják is  de csak írásban  és kizárni semmis  nyugvás ≈ ua., egyértelműbb megfogalmazással  1 év / 3 hó már nem nyugodhat, de megszakadhat 1010
  11. 11. AZ ELÉVÜLÉS  megszakadás → megszakítás  kimarad az írásbeli felszólítás!  (és az engedményezésről értesítés is!!)  ≠ teljesítési utasítás, ld. ott  marad:  a tart. elismerése  bír. gyak.: nem csak „tartozáselismerés”  megegyezés  bír. elj.  de csak ha jogerős, érdemi határozatot hoztak  (bír. gyak.: annak hiányában nyugodhat)  8:1. § (2): fmh. is bír. eljárásnak minősül  ld. még: Pp. 132. §  csődeljárásban bejelentés 1111
  12. 12. A szerződések általános kérdései  külön szabályok: szerz. kötés versenyeztetési eljárással általános szerződési feltételekkel (régi Ptk. + bír. gyak.) elektronikus úton  Változatlan a szerződés teljesítése, a teljesítés különös esetei egyéb alapelvek  ide kerül az 1. Könyv helyett az együttműködési alapelv 12 12
  13. 13. SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS ÁSZF  külön alcímben foglalja össze  változatlan: fogalma, szerződés részévé válása, lényegesen eltérő feltétel  ÁSZF-ek mindkét oldalon (GK 37.)  nem ütköznek: mindkettő a szerz. része lesz  nem lényeges kérdésben eltérés: kimaradnak az ÁSZF- ek azon a helyen  lényeges kérdésben eltérés: nem jön létre a szerződés 1313
  14. 14. A szerződés semmissége  okok: azonosak  (kiv.: fiduciárius biztosítékok)  beépíti:  bírói gyakorlat (1, 2/2010. PK vél.)  „fekete- és szürkelista” (18/1999. (II. 5.) Korm. r.)  hivatkozás:  bír. hivatalból figyelembe veszi  (de jogköv. alkalm. feltétele a kérelem!!! – 2/2010. PK)  „bárki nem akárki” (jogi érdek v. tv. engedély)  határidő: elévülés/elbirtoklás keretei között 14 14
  15. 15. A fiduciárius biztosítékok semmissége  Fiduciárius ügylet: a jogosult több joghoz jut, mint amennyi járna neki, de ezt a többletet nem érvényesíti bizalom (fidutia) alapján  Pl:  bizalmi vagyonkezelés  biztosítéki célú opciós jog, engedményezés, tulajdonátruházás (ált. visszavásárlással)  Problémák:  elválik a jogi és a gazdasági tulajdonos  hamis képet ad a szereplők vagyoni helyzetéről  visszaélés lehetősége a jogosult részéről  adósvédelem eszközeinek megkerülése 15 15
  16. 16. A fiduciárius biztosítékok semmissége – folyt.  Joggyakorlat ellentmondásos volt a fiduciárius biztosítékokról  szerződéses szabadság miatt érvényesek  tartalom szerint értelmezve zálogjognak minősülnek  jogszabály megkerülésére irányulnak, semmisek  zálogjogi garanciák, pl. lex commissoria tilalmának megkerülése miatt   a Ptk. indoklása leszögezi: a kötelmek dologi jogi biztosítéka csak a zálogjog lehet   6:99. §: Semmis biztosítéki célból  tulajdonjog/más jog/ követelés átruházása  vételi jog alapítása  kivéve: 2002/47/EK irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások (áp.-okra nem von.)  itt egyébként sem merül fel a gyengébb fél védelmének elve 16 16
  17. 17. A szerződés megtámadása  nem kell írásban  de a 6:6. § (2) miatt akkor igen, ha a szerz. csak írásban érvényes  nem kell per előtt a féllel közölni  érvénytelenné válás: eredményes megtám.  ha a másik fél elfogadja  ha a bíróság kimondja  határidő: megkötéstől 1 év (egységesen!)  + elévülési szabályok  változik: feltűnő értékaránytalanság  Nem tám. meg: aki a feltűnő é. a.-t felismerhette vagy annak kockázatát vállalta  ezt az okot kizárhatják a felek (!!!!!) 17 17
  18. 18. Érvénytelenség jogkövetkezményei  „in integrum restitutio”  = a tényleges szolgáltatások visszaadása (6:112. §)  érvényessé nyilvánítás  érvényessé válás: a felek maguk orvosolhatják!!!  kiküszöbölik  ha magától megszűnt: közös akarattal maguk megerősíthetik a szerződést  bármely ok, nem csak a választott alakiság megsértése  alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése  megszűnik  a hatályossá nyilvánítás („fából vaskarika”)  szolg. állam javára megítélése 1818
  19. 19. A szerződésszegés  Szerkezeti korrekció: először a sz.sz. közös szabályai, utána az egyes sz.sz. esetek  A sz.sz. esetei/ jogkövetkezményei nem módosulnak  Sz. sz. fogalma: 6:137. § „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.” 19 19
  20. 20. A kamat, a késedelmi kamat  Általános eset: Ptk. 6:48. §  : rendezi a nem Ft tőke kamatát:  a pénznemet kibocsátó jegybank alapkamata  ha nincs: pénzpiaci kamat  ha nincs ügyleti kamat:  késedelmi kamat a félévre = a félév első napján érvényes JBK  ha van ügyleti kamat:  késedelmi kamat a félévre = ügyleti kamat + a félév első napján érvényes JBK 1/3-a, de legalább a JBK2020
  21. 21. A késedelmi kamat  Vállalkozások egymás között: Ptk. 6:155. §  (vagy vállalkozás-szerződő hatóság között)  késedelmi kamat = félév első napján érv. JBK + 8%  késedelem esetén 40 EUR mindenkori MNB középárfolyamon számított összegét költségátalányként meg kell fizetni  ez nem mentesít a késedelem többi jogkövetkezménye alól, de az esetleges kártérítésbe beleszámít  ha kizárják  tisztességtelen (semmis)  Ha eltérnek és az tisztességtelen (= a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő) → semmis  Ha kizárják a kés. kamatot → semmis  kivéve: ha a kötelezett kötbért vállal [bármekkorát…] 21 21
  22. 22. ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ SZERZŐDÉSEK  Megszűnik:  szállítási szerződés (≠ szállítmányozás!)  Helye/elnevezése változik:  közüzemi szerződés  közszolgáltatási szerződés, vállalkozás altípusa lesz  mezőgazd. termékért. szerz.  adásvétel altípusa lesz  bankszámlaszerződés  fizetésiszámla-szerződés  Új szerződéstípusok  (adásvételen belül: eladási jog)  közvetítői szerződés  bizalmi vagyonkezelés  forgalmazási szerződés  franchise  faktoring (a köznapi fogalomtól eltérő tartalommal!)  pénzügyi lízing  !! diszpozitivitás megmarad!! (6:59. §) 22 22
  23. 23. AZ ÚJ FAKTORING  Faktoring (Hatodik k., LVIII. fejezet, a hitel- és számlaszerződések között)  sokféle típus van, az Úptk. ezek közül csak egyet szabályoz  követelés átruházása a faktor által nyújtott hitel fedezeteként  fogalom: faktor: pénzt fizet, adós: követelését a faktorra engedményezi  !!! ha a követelés kötelezettje nem teljesít, faktor: visszaengedményezi a követelést, adós: visszafizeti a faktordíjat+kamatot  Kölcsön szabályait kell alkalmazni  A köznapi értelemben „faktoringnak” a követelés eladása (6:215. § (3)) minősül (engedményezés útján) 2323
  24. 24. AZ ENGEDMÉNYEZÉS  Teljesen új megközelítés  jogcímes (=tulajdonjog átruházás rendszere)  az engedményezés „csak” a jogcím mögötti átruházó (rendelkező) ügylet  változatlanul nem csak írásban érvényes  de az értesítés/utasítás írásos  az értesítés nem szakítja meg az elévülést!!!!!!!  lehet jövőben esedékes követelést is engedményezni  de a jogviszony már létezzen az engedm. időpontjában  (ezzel megszűnik a jogalkalmazási vita)  a követelés engedményezhetőségét kizárhatják a felek, de ez 3. sz. szemben hatálytalan  és a tilalom megszegését nem lehet felmondással vagy kötbérrel „büntetni”  : jogalkalmazási vita vége (érvénytelen/hatálytalan/csak szerz. szegés/…)  : gazdasági szempontból „felszabadul” a követelések jelentős része  (személyhez kötött követelések ezután sem engedményezhetők) 24 24
  25. 25. AZ ENGEDMÉNYEZÉS  A kötelezett 2 jognyilatkozatot kap (lehet egyben is)  értesítés az engedményezésről  engedményező értesíti írásban v. engedm. okiratot állít ki  (engedményes választ)  joghatás:  engedményessel szemben hatálytalan az alapszerz. módosítása  a kötelezett azon kifogásokra hivatkozhat az engedményessel szemben, amelyek ekkor már léteztek  teljesítési utasítás  engedményező értesíti írásban v. az engedményes az engedm. okirat birtokában adja az utasítást  joghatás: kötelezett csak engedményesnek teljesíthet  Többszöri engedményezés: az első teljesítési utasításnak tesz eleget a kötelezett  Továbbengedményezés: az utolsó teljesítési ut. szerinti teljesítés szünteti meg a kötelezettséget  engedményező felelőssége: lásd az alapügyletet 2525
  26. 26. KITÉRŐ: ÚJ FOGALMAK AZ ENGEDMÉNYEZÉSSEL KAPCSOLATBAN  Engedményezés (6:193. §) = követelés átruházása  Jogátruházás (6:202. §) = jogosultság átruházása (ami nem követelés)  Engedményezés szabályainak megfelelő alkalmazása  Tartozásátvállalás (6:203. §) = kötelezettség átruházása  változatlanul kell a jogosult hozzájárulása + megszűnnek a biztosítékok (kiv. hozzájár.)  Szerződésátruházás (6:208. §) = a teljes szerződési pozíció (jogok+köt.) átruházása  3 személyes szerződés, tkp. szerz. módosítás 2626
  27. 27. A szerződéses biztosítékok rendszere  az alkalmazható eszközök, biztosítékok megmaradnak  kivéve: biztosítéki célú opció, tul. átruházás  de szinte mindenütt módosulásokkal  jelentősen változik: zálogjog  és sokszor más helyen  zálogjog: kötelmi  dologi jog  óvadék: zálogjog szabályai között  Hatodik k., XXI. Cím: a biztosítéki szerződésekről  itt található a kezesség, garancia (≠ jótállás) 27 27
  28. 28. A zálogjog tárgya  bármely vagyontárgy (ld. 8:1. § (1) bek. 5.)  kiv.: kézizálognál csak ingó dolog  és ami annak minősül: pénz, étp. (5:14. § (2))  fajta/mennyiség szerint v.  körülírással is meghatározható  a kötelezett mindenkori rendelkezése alatt lévő, körülírásnak megfelelő vagyontárgyak a zálogtárgyak („vagyont terhelő zj.”)  (elmarad a vagyon egysége melletti kielégítés)  csak azonosítható legyen  olyan is lehet, amely még nem létezik (!), v. amely felett a zálogkötelezett nem rendelkezik 28 28
  29. 29. A zálogjog: biztosított követelés  Ezt is lehet körülírással meghatározni  azonosításra alkalmas módon  pl.: az alapul fekvő jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával  lehet olyan is, amely még nem jött létre (!)  Mindig járulékos = a zálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni  Kivétel: különvált zálogjog  csak pénzkövetelés!  ha mégsem pénzköv.-t biztosít  nemteljesítésből eredő kártérítést biztosítja  bír. úton nem érvényesíthető követelést nem lehet 29 29
  30. 30. A zálogjog létrejötte  Létrejön, ha  a zálogkötelezett rendelkezik a zálogtárgy felett (nemo plus iuris…), és  a zálogjogot a felek megalapítják  írásos szerződés  csak a követelést / zálogtárgyat kell meghatározni  nem kell már közokirati forma (ingónál sem)  kivétel ingó kézizálogára: szerződés helyett lehet zálogjegy (=étp.) is  bejegyzés (jelzálog) v. átadás (kézizálog)  (ingatlanra/más lajstromtárgyra a bejegyzés létrehozza a zálogjogot!) 3030
  31. 31. A különvált zálogjog  „önálló zálogjog” maradványa, célja a lakáshitel- refinanszírozás (jelzáloglevél) rendszerének változatlan fenntartása  de egyébként nincs legitim helye az önálló zálogjognak (kétszeres teljesítés veszélye)  Feltételei:  csak a zálogjogosult saját tartozásának biztosítására  csak a tartozása jogosultjára  „továbbadni” már nem lehet, csak a biztosított követeléssel  ha a különvált zj-al biztosított követelés megszűnik  a különvált zj visszaszáll az eredeti zálogjogosultra 31 31
  32. 32. A zálogjog érvényesítése  bírósági végrehajtás VAGY bír. vh-n kívül  a zálogjogosult választása szerint!  kiv: fizetésiszámlán zálogjog: csak bír. vh.  módjai:  zálogtárgyat z.jogosult értékesíti  a kereskedelmi ésszerűség követelménye szerint  zálogtárgy tulajdonjogát z.jogosult megszerzi  SEMMIS a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás!  z.jog. ajánlatot tesz a z.köt.-nek, aki nem köteles elfogadni  óvadék: nem tesz ajánlatot, közli a tulajdonbavételt  az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti  visszaélésszerű érvényesítés → bíróság felfüggeszti/korlátozza a kielégítési jogot  ld. 66/2014. (III. 13.) Korm r.  15 napon belül, zálogköt. lh. szerinti járásbíróságon kérhető 32 32
  33. 33. A ZÁLOGJOGOSULTI BIZOMÁNYOS  új rendelkezés  célja alapvetően több zálogjogosult (szindikált hitelezők) helyzetének könnyítése  de 1 zálogjogosult is jelölhet bizományost  a zálogjogosultak személye változhat  ekkor a bizományost jegyzik be a nyt-ba  a zálogjogosult(ak)at nem tartalmazza a nyt.  a bizományos gyakorolja a zálogjogosult jogait  (a tényleges jogosultakkal kötött szerződés szerint)  saját nevében, de a zj(ak) javára 3333
  34. 34. A hitelbiztosítéki nyilvántartás  tartalma: a kötelezett/adós személyéhez kötődő  jelzálogjogok (kiv: ingatlan, lajstromtárgy)  követelés, jogosult, bizományos, …  ingóra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás  faktoring  adós személye, faktorálás ténye, követelés  lízing ingóra/jogra  lízingbeadó személye, lízing ténye, vagyontárgy  NEM közhiteles  de nyilvános, interneten, azonosítás nélkül  jogosult/köt. nyilatkozata alapján, tartalmi vizsgálat nélkül (!)  Részletek: 2013. évi CCXXI. tv. 34 34
  35. 35. A HITELBIZTOSÍTÉKI NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI CCXXI. TV.  alapelv: 1. § (1) „hitelesen tanúsítja, hogy a hb. nyilatkozatot tevő […] hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.”  tehát nem a jogot/tényt, hanem a nyilatkozatot tanúsítja  1. § (3): „Az ellenkező bizonyításig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal.”  perben lehet a nyilatkozattevővel szemben igényt érvényesíteni 35 35
  36. 36. A HITELBIZTOSÍTÉKI NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ TV.  nyilvántartás: MOKK vezeti  nyilatkozattétel feltétele: regisztráció  ami ingyenes  „szokásos” elektr. nyt. szabályok  pl: határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen 4 órán felül elérhetetlen volt  nyilatkozattétel: ktg. térítés-köteles  betekintés: ingyenes, azonosítás nélkül is 36 36
  37. 37. A kezesség  Sortartó kezesség: már nem teljes behajthatatlanság a feltétele, csak megkísérlés+ésszerű határidőn belüli b.  Készfizető kezesség: 3 új eset  ha lényegesen megnehezült a főadóstól behajtás pl. lakcím megváltozása miatt  a jogosult egyéb követelését sikertelenül kísérelte meg végrehajtani  kötelezett ellen felszámolás indult vagy csődeljárásban fizetési haladékot kapott  („ha a felek így állapodtak meg” hiányzik, de ld. 6:59. §)  Új: kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten azt vállalja, hogy a meg nem térülő követelés-részt egyenlíti ki   végrehajtást kell vezetni a a jogosultnak a köt. vagyonára 37 37
  38. 38. A garanciaszerződés  a régi „bankgarancia” általánosítása  nem csak bank vállalhatja  nem „okmányok benyújtása” az elsődleges feltétel  fogalom: a garantőr a nyilatkozatban/ szerződésben meghatározott feltételek esetén fizetést teljesít  független az alapügylettől!  A lehívás jogát nem lehet átruházni (kiv. garantőr hozzájárul)  ÚJ: megtagadható: nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű felszólítás esetén, különösen:  hamisított okmány benyújtása  a főkötelezett már teljesített v más okból nem illeti meg a jogosultat a garancia lehívása  a jogosult maga akadályozta meg szándékosan a köt. teljesítését  bíróság megállapította az alapszerződés érvénytelenségét (kiv. ha a garancia erre az esetre is vonatkozott) 38 38
  39. 39. AZ ÉRTÉKPAPÍR  Jelenleg: formakényszer, jogszabály mondja meg, mi minősül értékpapírnak (régi Ptk. 338/A. § skk.)  : jogbiztonság  : merevség  Ptk.: normatív szabályozás: minden értékpapír, ami a feltételeknek megfelel  ez nem zárja ki, hogy speciális jogszabály maga értékpapírnak minősítsen valamit 3939
  40. 40. AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMI ELEMEI  6:565. §  Értékpapírnak minősül az az  írásos, egyoldalúan kötelezettségvállalás  elektr. vagy nem  hogy vki  a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását az okirat / étp.számla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja,  vagy a nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat / étp.számla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti.  HA a minimális kellékeknek megfelel 40 40
  41. 41. AZ ÉRTÉKPAPÍR MINIMÁLIS KELLÉKEI  ha jogszabály minősíti értékpapírrá: amit a jszab. mond  ha nincs jogszabály, az étp. legalább tartalmazza  a kibocsátó nevét és címét;  azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül;  az értékpapír által megtestesített jogosultságot;  sorozatban kib. étp.: sorozat megjelölését, a sorozat értékpapírkódját és a sorozatba tartozó étp.-k darabszámát;  a kibocsátás helyét és időpontját;  okirati forma esetén a kibocsátó aláírását 4141
  42. 42. AZ ÉRTÉKPAPÍR ÁTRUHÁZÁSA  a jelenlegi szabályokkal összhangban rendelkezik  külön az okirati  névre/bemutatóra szóló étp.-ok  üres/teljes forgatmány  alaki legitimáció  megsemmisítés  …  és a demat. étp.-okra  előállítása  étp. számla  átruházás, alaki legitimáció  … 42 42

×