http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/ ONLINE jogi képzést keresse honlapunkon! 2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat. Mindezt egy kodifikációban is résztvevő, gyakorló bíró segítségével, aki nem csak az osztott perszerkezettel, az anyagi pervezetéssel, a társult perekkel, a törvényszéki és járásbírósági szabályok párhuzamos alkalmazásával stb. ismerteti meg a hallgatókat, hanem igyekszik az új szabályok buktatóira is felhívni a figyelmet.

1. Az új Polgári perrendtartás
III. rész
.
Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea
PKKB csoportvezető
címzetes törvényszéki bíró
11

2. NEGYEDIK RÉSZ
BIZONYÍTÁS
I. A bizonyítás általános szabályai
II. A bizonyításfelvétel különös
szabályai
III. A tanúk
IV. A szakértő
V. Okiratok
VI. Szemle
VII. Előzetes bizonyítás
2
22

3. I.
A bizonyítás általános szabályai
1. Alapvető rendelkezések
• Megmarad a szabad mérlegelés a
tényállás megállapítása körében,
• Csak a bűncselekmény és a
közigazgatási tevékenység
jogszerűségében hozott közigazgatási
bírósági határozat köt,
• Bizonyítási kötelezettség marad,
• Hatályos 163. § (2) marad,
3
33

4. • Köztudomású és hivatalos tudomású
tényeket, törvényes vélelmeket hivatalból
veszi figyelembe, erről tájékoztatni kell a
feleket és van helye ellenbizonyításnak;
• Bizonyítása szükséghelyzet: új
intézmény: ha a fél valószínűsíti, hogy
- a bizonyítási indítványához
nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik és igazolja,
hogy ezek megszerzéséhez a szükséges
intézkedést megtette, 4
44

5. - a tényállítás bizonyítása számára nem
lehetséges, de az ellenérdekű féltől
elvárható az állított tények fenn nem
állásának a bizonyítása,
- a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű
fél neki felróhatóan hiúsította meg;
=> A szükséghelyzetben lévő fél által
bizonyítandó tényt a bíróság valónak
fogadhatja el, ha annak tekintetében
kételye nem merül fel;
5
55

6. • Szabad bizonyítási rendszer marad, kivéve
ha közrendbe ütközik,
• Meghatározza a jogsértő bizonyítási
eszközöket = új
- felsorolás,
- ha nyilvánvalóan jogsértő, hivatalból kell
figyelembe venni,
- ha nem, az ellenérdekű fél haladéktalanul
köteles bejelenteni, a pf. lezáró végzés
után csak akkor lehet, ha önhibáján kívül
később szerzett tudomást a jogsértő
mivoltáról + 15 napon belül bejelenti; 6
66

7. - kivételesen a jogsértő bizonyítási eszköz
is felhasználható: felsorolja mikor, bírói m
érlegeléstől függ;
• Felhasználható más eljárásban
beszerzett bizonyíték és a fél tényállítása
is, de ismertetni kell és a felek észrevételt
tehetnek rá,
- ha valamelyik fél azt állítja, hogy akadálya
van a felhasználhatóságnak, neki kell
bizonyítani, de ezt csak kérelemre
vizsgálja a bíróság,
7
77

8. • Közreműködők = mindazon személyek,
akik valamilyen releváns bizonyítékot
hordoznak, birtokolnak, vagy más módon
tudnak segítséget nyújtani a feleknek és a
bíróságnak a tényállás feltárásához
= tanú, kirendelt szakértő, okirat,
szemletárgy birtokosa, megkeresett
hatóság más személy = kötelesek
közreműködni a bizonyítás felvételében,
- egységesen sorolja fel a velük szemben
alkalmazható kényszerítő eszközöket,
8
88

9. • Bizonyítási indítvány: meg kell jelölni a
bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási
eszközt, módot, kötelező röviden
megindokolni azok bizonyításra való
alkalmasságát → ha nem felel meg, + ha
nem előlegezi felhívásra a szükséges
költségeket, a bíróság mellőzi az
indítványt;
• A bíróság nincs kötve az elrendelt
bizonyításhoz,
• Hivatalból csak akkor rendel el, ha törvény
megengedi; 9
99

10. II.
A bizonyításfelvétel különös szabályai
• Elektronikus hírközlő hálózatot igénybe
lehet venni a fél, beavatkozó, tanú,
szakértő meghallgatására a XLVII. fejezet
szerint;
• Kiküldött bíró:
- titkár is lehet,
- végzéssel kell elrendelni,
- meg kell idézni a feleket, jkv.-et kell
felvenni;
10
1010

11. • Megkeresett bíróság:
- végzéssel kell elrendelni,
- egyesbíró vagy titkár folytatja le,
- 15 napon belül teljesíti a megkeresést,
- jkv.-et kell felvenni;
11
1111

12. III.
A tanúk
• A tanúbizonyítási indítvány, az
adatvédelem, az idézés szabályai
változatlanok;
• A fél törvényes képviselőjét tanúként
meghallgatni nem lehet, kivéve ha a
képviselt természetes személynek van
perbeli cselekvőképessége = jogi
képviselőt meg lehet hallgatni tanúként !
12
1212

13. • Tanúzási képtelenség = védő + aki
titoktartás alóli felmentést nem kapott
minősített adatról; testi vagy szellemi
fogyatékosság kimaradt → 292. § (4) bek.
szabályozza, hogyan kell meghallgatni;
• Tanúvallomás megtagadásának szabályai
némi pontosítással fennmaradnak;
13
1313

14. I.
A szakértők
• Kell, ha:
- ha a jogvita kereteinek
meghatározásához kell a szakértelem →
már a perfelvételi szakban lehet,
- a perben jelentős tény megállapításához,
megítéléséhez kell a szakértelem →
érdemi tárgyalási szakban;
• Alkalmazható:
- a fél megbízása (magánszakértői vél.)
- kirendelés alapján; 14
1414

15. 1) Magánszakértői vélemény: nagyon új,
nagyon vitatott!!!!!!!!!!!!!
• A fél indítványozhatja, hogy megbízása
alapján eljáró szakértő véleményét
nyújthassa be → ha a bíróóság engedi,
határidőt szab rá;
• Ellenérdekű fél akkor kérheti, ha a
bizonyító fél indítványozta,
• Ha már van kirendelt szakértő vagy
más eljárásban kirendelt szakértő
alkalmazására került sor, nem lehet
magánszakértőt kérni ugyanarra a
szakkérdésre!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
15
1515

16. • Szabályozza a magánszakértő perbeli
jogait és kötelezettségeit: 303. §,
• A 304. § (5) bek. szövege arra utal, hogy
nem kell feltétlenül igazságügyi
szakértőnek lennie a
magánszakértőnek??????????? Az
indokolás szerint csak a szakértői
törvényben meghatározott igazságügyi
vagy eseti szakértő lehet???
• Jogszabály megtilthatja magánszakértő
alkalmazását,
16
1616

17. • A magánszakértő nem a bíróság
végzésben feltüntetett utasításai szerint,
hanem a fél megbízásának megfelelően, a
fél által szolgáltatott adatok alapján jár el;
• Új magánszakértőt csak akkor lehet
alkalmazni, ha az előzőt a bíróság kizárta,
vagy a megbízott igazságügyi szakértői
tevékenységet nem végezhet vagy a
szakkérdés megválaszolására nem
jogosult;
17
1717

18. 2) Más eljárásban kirendelt szakértő
alkalmazása
• A bizonyító fél indítványozhatja,
• A bíróság dönt, hogy helyt ad-e → vagy a
fél csatolja be, vagy a bíróság szerzi be,
• Nincs helye, ha már van kirendelt vagy
magánszakértő ugyanazon
szakkérdésben,
• A felek kérdezhetnek a szakértőtől;
18
1818

19. 3) Kirendelt szakértő
• Indítványra rendeli ki a bíróság a szakértőt,
ha:
- egyik bizonyító fél sem indítványozta
magán- vagy más eljárásban kirendelt
szakértő alkalmazását,
- valamennyi magánszakértői vélemény
aggályos,
- a más eljárásban kirendelt szakértő
véleményének aggályossága
kiküszöböléséhez, feltett kérdések
megválaszolásához szükséges →
ugyanazt a szakértőt;
19
1919

20. • Az indítványban meg kell fogalmaznia
szakértőhöz intézett határozott kérdéseket,
• A kirendelésig az ellenfél is indítványozhat
kérdésfeltevést;
• Főszabály a szakvélemény írásbeli
előterjesztése, kivétel a tárgyalásra idézés
(főleg perfelvételi szakban!);
• A szakértő a tárgyaláson, bizonyítás
felvételénél jelen lehet,
• A felekhez, közreműködőkhöz kérdéseket
indítványozhat,
20
2020

21. • A felek a szakvéleményre tehetnek fel
kérdéseket, vagy aggályos a
szakvélemény→ kiegészítő
szakvélemény;
• Ha aggályos és ezt nem lehet kiküszöbölni
→ indítványra új szakértő kirendelése;
• Ha további új szakértő kell → szakértői
testület kirendelése;
• Meghatározza a törvény, hogy mikor
aggályos a kirendelt szakértő és a
magánszakértő véleménye;
21
2121

22. • Ha a magánszakértői vélemény aggályos,
díja nem számítható fel,
• A kirendelt szakértő díját a bizonyító fél
előlegezi,
• Csak a kirendelt szakértő díja
csökkenthető késedelem esetén napi 1%-
al;
22
2222

23. V.
Okiratok
• Idegen nyelvű okirathoz legalább egyszerű
fordítás, hiteles csak akkor kell, ha a
fordítás helyessége, teljessége aggályos
→ ennek hiányában figyelmen kívül kell
hagyni;
• Más szervezetet iratok kiadására a
bíróság indítványra keres meg és csak
akkor, ha a fél közvetlenül nem kérheti a
kiadást;
23
2323

24. VI.
Szemle
• Ha a perben jelentős tény
megállapításához személy, tárgy, helyszín
vagy esemény közvetlen megvizsgálása,
megfigyelése szükséges;
• A helyszíni szemle nem nyilvános, ha
magánterületen tartják;
• Ha a szemlében érdekelt fél akadályozza
a lefolytatást → a szemlét
eredménytelennek nyilvánítja a bíróság;
24
2424

25. • Ha az ellenérdekelt fél akadályozza → a
bizonyítási szükséghelyzet szabályait kell
alkalmazni;
• A bíróság jegyzőkönyvet készít, a szemle
tárgyáról kép-, hangfelvételt, vázrajzot
készíthet, engedéllyel mintát vehet;
25
2525

26. VII.
Előzetes bizonyítás
• Az érdekelt fél kérelmére,
• A per megindítása előtt,
• vagy közben, a keresetlevél perfelvételre
alkalmasságától kezdődően, ha
- a bizonyítás később nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel
járna,
- a biz. előzetes lefolytatása a per
elkerülését ill. ésszerű időn belüli
befejezését segíti elő; 26
2626

27. - a bizonyítás előzetes lefolytatását
jogszabály megengedi;
• Illetékes a kérelmező lakóhelye szerinti
járásbíróság, vagy amelynek területén a
bizonyítás legcélszerűbben lefolytatható;
• Ha a per folyamatban van, kizárólag a
perbíróság illetékes;
• Csak bíróság által kirendelt szakértő
alkalmazható,
• Eredményét a perben bármelyik fél
felhasználhatja;
27
2727

28. ÖTÖDIK RÉSZ
HATÁROZATOK
I. Fajtái, tartalma
II. Kihirdetése, közlése
III. Kijavítása, kiigazítása, kiegészítése
IV. Joghatásai
28
2828

29. I.
A határozatok fajtái, tartalma
1) Fajtái
• A törvényben meghatározott esetekben
bírósági meghagyás,
• A per érdemében ítélet,
• Minden más kérdésben végzés;
2) Az ítélet teljessége és fajtái
• Ki kell merítenie minden kérelmet,
29
2929

30. • Látszólagos keresethalmazat esetén is
lehet részítélet– ez nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!
Fogja befolyásolni a hatáskört? NEM.
Ebben az esetben a tárgyalást csak a
részítélet jogerőre emelkedése után lehet
folytatni;
• Közbenső ítélet is van – csak jogerő után
folytatható;
• Itt helyezi el a kiegészítő ítélet lehetőségét
is;
30
3030

31. • Az érdemi döntés korlátja változatlan
(Pp.2015.§),
• Hivatalból ki kell mondani ezután is a
korlátozott anyagi jogi felelősséget
(Pp.216.§),
• VAN JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG!!!
- AZ ÉRDEMI DÖN TÉS NEM
TERJEDHET KI OLYAN JOGRA,
AMELYET A FÉL A PERBEN NEM
ÁLLÍTOTT ( nem lehet a jogállítástól
eltérni, akkor sem, ha a perben állított és
bizonyított tények az eltérő jogot
megalapoznák) 31
3131

32. • A teljesítési határidő szabályai változatlanok;
• Részletesebben szabályozza az ítélet
tagolását, de nincs benne újdonság, u.a.
mint a gyakorlat;
• A rövidített ítélet lehetősége és tartalma nem
változik;
3) A bírósági meghagyás tartalma
• Ugyanaz, mint a hatályos szabály, csak ide
emeli be, nem a BMH szabályaihoz;
4) A végzés tartalma
• A szabályozás nem változik;
32
3232

33. II.
A határozatok kihirdetése, közlése
• A kihirdetés szabályai nem változnak,
• Határozathirdetést 30 napra lehet
elhalasztani;
• Ha az ítélethirdetésen valamennyi fél jelen
van, kötelező nyilatkozni mindenkinek,
hogy hozzájárul-e a rövidített ítéleti
indokoláshoz;
• Az ítéletet változatlanul kihirdetéssel és
kézbesítéssel is közölni kell;
33
3333

34. III.
Kijavítás, kiigazítás, kiegészítés
1) Kijavítás
• Ugyanazok a szabályok,
• Fellebbezni akkor lehet, ha a rendelkező
részre vonatkozik, vagy az arra
vonatkozó kérelmet utasítja el a
határozat;
2) Kiigazítás
- Ha fellebbezéssel nem támadható, vagy
- Felülvizsgálatból kizárt ítélet 34
3434

35. - Indokolása homályos vagy
ellentmondásos,
- A fél kérelmére,
- A bíróság kiigazítja,
- Az ítélet közlésétől 15 napon belül lehet
kérni,
- Határozott kérelem: milyen okból,
mennyiben van helye;
- Visszautasítja a bíróság, ha elkésett, vagy
nincs helye,
- Egyebekben a kijavítás szabályait kell
alkalmazni; 35
3535

36. 3) Kiegészítés
• A szabályozás lényege marad, kisebb
pontosításokkal,
• Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított
5 év elteltével nincs helye;
• BMH-t is lehet, kiegészítő bírósági
meghagyással,
• Végzést végzéssel lehet;
36
3636

37. IV.
A határozatok joghatásai
• Főszabály: törvény eltérő rendelkezése
hiányában kötve van a bíróság saját
határozatához abban a perben, amelyben
azt hozta,
• Kivétel: pervezetésre vonatkozó, egyoldalú
kérelmet vissza- vagy elutasító végzéshez
nincs kötve;
• Ha a bíróság határidőhöz kötött perbeli
cselekményt utasít el, a végzést csak a
jogerő előtt változtathatja meg; 37
3737

38. • Kimarad a fellebbezés jogáról való
előzetes lemondás intézménye;
• A jogerőre emelkedést ugyanúgy
szabályozza;
• Az anyagi jogerőhatást kiterjeszti a
beszámítás tárgyában hozott érdemi
döntésre is;
• Az utóper és az előzetes végrehajthatóság
szabályozása nem változik;
38

39. HATODIK RÉSZ
PERORVOSLATOK
I. Fellebbezés
II. Perújítás
III. Felülvizsgálat
39
3939

40. I.
Fellebbezés
1) Általános szabályok
• Első fokú bíróság ítélete ellen,
• Az első fokú bíróság végzése ellen, ha a
Pp. külön megengedi (ha nem engedi, de
indokolási kötelezettséget ír elő, az ítélet
elleni fellebbezésben támadható),
• A másodfokú bíróság olyan végzése
ellen, amely első fokon is fellebbezhető,
• A másodfokú bíróság fellebbezést,
csatlakozó fellebbezést visszautasító
végzése ellen;
40
4040

41. • Hiánypótlási határidő nem hosszabbítható
meg!!!!!!!!!!!!!!
• Részjogerőt első és másodfokú bíróság is
megállapíthat;
• Vissza lehet vonni a fellebbezést és újból
előterjeszteni már nem lehet;
41
4141

42. 2) A másodfokú bíróság felülvizsgálati
jogköre ítélet elleni fellebbezésnél
• Felülbírálhatja a az első fokú ítélet
anyagi jognak való megfelelőségét:
- a bizonyítás eredményét okszerűtlennek
minősítheti → a tényállást módosíthatja,
kiegészítheti,
- a fél által az első- vagy másodfokú
eljárásban hivatkozott tény
megállapítására bizonyítást folytathat le →
tényállást módosíthatja, kiegészítheti;
42
4242

43. - a megállapított tényekből eltérő jogi
következtetést vonhat le,
- a megállapított tényeket másként
minősítheti,
- jogszabálysértés megállapítása nélkül is
felülmérlegelheti az anyagi jogszabályok
szerinti mérlegelési jogkörben hozott
döntést,
- határozhat olyan kérdésben, amiben az
első fokú bíróság nem tárgyalt és nem
határozott;
43
4343

44. - az ítélet ill. eljárás anyagi pervezetéssel
összefüggő részét csak az anyagi jogi
felülbírálat részeként vizsgálhatja és
minősítheti + egyúttal elvégzi a saját
anyagi jogi álláspontja szerinti helyes
anyagi jogi pervezetést:
- lehetőséget biztosít perfelvételi ill.
szakértői bizonyítással kapcsolatos
nyilatkozat előterjesztésére,
- ezekhez kapcsolódóan bizonyítást
folytathat,
44
4444

45. - a felek tudomására hoz hivatalból észlelt
tényt,
- a felektől és az első fokú bíróságtól is
eltérő jogértelmezését,
- a kérelemtől jogszabály alapján való
eltérés szükségességét,
- lehetőséget biztosít e körben
nyilatkozattételre,
- bizonyítást folytathat,
→ ha a fél nem nyilatkozik vagy a
nyilatkozata és a bizonyítás alapján
orvosolható az első fokú hiba → 45
4545

46. → érdemben dönt a másodfok a
rendelkezésre álló adatok alapján,
→ ha érdemben nem lehet dönteni, hatályon
kívül helyezi az ítéletet;
46
4646

47. • A felülbírálati jogkör korlátai:
- Főszabály a jogszabálysértések kérelemre
való figyelembe vétele, annak korlátai
között (kivéve a kötelező hatályon kívül
helyezési okok),
- Ha nem hivatkozott eljárási szabálysértést
észlel → a felek tudomására hozza a
következményekre való figyelmeztetés
mellett → a fél kérelmére veszi
figyelembe!!!
- Ugyanígy jár el, ha észleli, hogy az anyagi
jogi pervezetés nem volt megfelelő, 47
4747

48. 3) A fellebbezés tartalma
- A beadványra vonatkozó alaki kellékek
szükségesek,
- Meg kell jelölni a támadott ítélt számát és
annak támadott rendelkezését,
- Határozott fellebbezési kérelmet,
- A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért
felülbírálati jogkört, indokolással,
- Az anyagi vagy eljárásjogi
jogszabálysértést, § megjelölésével;
- Csak hatályon kívül helyezést kérni
(megváltoztatás nélkül) a 379-381.§ - ban
megjelölt okból lehet;
48
4848

49. 4) Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó
fellebbezés
- A szabályozás nem változik,
- Ha a fellebbezés csak hatályon kívül
helyezésre irányul, a csatlakozó
fellebbezésben nem lehet megváltoztatást
kérni;
- 15 napon belül, írásban lehet
előterjeszteni, kérelemre, kivételesen,
legfeljebb 15 nappal hosszabbítható;
49
4949

50. 5) Kereset- és ellenkérelem változtatás,
utólagos bizonyítás
• Főszabály, hogy nem lehet megváltoztatni
és nincs utólagos bizonyítás, de
• Tényállítás megváltoztatható, ha önhibáján
kívül a berekesztés után tudta meg vagy
akkor következett be, ha rá nézve
kedvezőbb döntést eredményezett volna,
• Új bizonyítási indítványt, új bizonyítékot
akkor lehet, ha önhibáján kívül a
berekesztést követően jutott tudomására
vagy keletkezett,
50
5050

51. • A másodfokú bíróság közöl hivatalból
észlelt tényt vagy eltérő jogértelmezést →
ezzel összefüggő kereset- ill. ellenkérelem
változtatás, utólagos bizonyítás
lehetséges,
• Ha ugyanezeket az első fokú bíróság
előzetesen nem közölte, ugyanezek a jogai
vannak a félnek;
• Ha megengedett vagy engedélyezett
kereset- ill. ellenkérelem változtatás van, a
fellebbezést ill. a csatlakozó fellebbezést a
szükséges körben meg lehet változtatni; 51
5151

52. • A másodfokú eljárásban beszámítás
csak akkor terjeszthető elő
- a másodfokú határozat meghozataláig,
- tárgyalás esetén berekesztésig,
- ha azt az ellenfél elismeri, vagy
- más perben hozott jogerős ítéleten
alapul;
52
5252

53. 6) A fellebbezés tárgyaláson kívüli
elbírálása
• Ez a főszabály,
• Tárgyaláson bírálja el, ha:
- a felek bármelyike kérte (fellebbezésben
ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől
számított 15 napon belül), nem lehet kérni
járulékos kérdések és az indokolás
fellebbezése esetén;
- a bíróság azt indokoltnak tartja,
- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást
kell lefolytatni; 53
5353

54. 7) A másodfokú eljárásban hozott
határozatok
Hatályon kívül helyezés:
• ha az eljárást akár hivatalból, akár
kérelemre megszünteti → kötelező
hatályon kívül helyezés;
b) - az első fokú bíróság nem volt
szabályszerűen megalakítva,
- kizárt bíró vett részt az
ítélethozatalban,
- orvosolhatatlan formai
hiányosságok, amely miatt
felülbírálhatatlan
54
5454

55. → kötelező hat.kiv + új eljárásra, új
határozat hozatalára utasít;
c) mérlegelhető, eljárási szabálysértés
miatt
- ha szükséges az első fokú eljárás
megismétlése, kiegészítése,
- lényeges eljárási szabálysértés miatt,
- ami kihatott az érdemi döntésre, és
- annak orvoslása a másodfokú eljárásban
nem lehetséges vagy nem ésszerű;
- csak a felek kérelmére, annak korlátai
között!!! 55
5555

56. → figyelmeztetni kell a feleket, ha a
bíróság észleli, de csak akkor vehető
figyelembe, ha a felek ezt kérik;
A nagy terjedelmű bizonyítás
szükségessége nem hatályon kívül
helyezési ok!
56
5656

57. Helybenhagyás:
a) Csak hatályon kívül helyezést kért a
fél és ez nem alapos;
b) Ha érdemben helyes az első fokú
döntés;
Megváltoztatás:
a) Ha érdemben nem helyes, egészben
vagy részben;
- Ilyenkor a felülbírálati jogkör korlátai között
dönt olyan kérelmekről is, melyeket az
első fokú bíróság nem tárgyalt ill. amiről
nem határozott; 57
5757

58. - részítéletet, közbenső ítéletet is hozhat;
- másodfokon kötött egyezséget
jóváhagyhat → meg kell állapítani, hogy
az első fokú ítélet hatályát veszti;
- szünetelés folytán megszűnik a per →
meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet
fellebbezéssel támadott részei hatályukat
vesztik;
58
5858

59. II.
Perújítás
1) A perújítási eljárás során a bíróság az
alapperre vonatkozó szabályok szerint
jár el:
- törvényszéki eljárás,
- járásbírósági eljárás,
- fmh elleni perújítás esetén a fmh-s
eljárással összefüggő szabályok szerint
kell eljárni;
2) Jogerős ítélet és ítélet hatályú
határozatok ellen lehet perújítani; 59
5959

60. 3) Perújítási okok
• Megmaradnak az eddigi okok:
- új tény, bizonyíték + kedvezőbb határozat,
- bűncselekmény miatt törvény ellenére lett
pervesztes,
- res iudicata,
- Hirdetményi kézbesítés szabályainak
megsértése,
• + új ok: az EJEB megállapította a
jogsértést, de a fél elégtételt nem kapott
vagy a sérelem kártalanítással nem
orvosolható => 60
6060

61. =>az ügy újbóli megvizsgálása, az eljárás
újbóli megnyitása a leghatékonyabb
eszköz az eredeti állapot helyreállításához;
4) A perújítás megengedhetősége
• „új” tény, bizonyíték esetében ha önhibáján
kívül nem tudta érvényesíteni, különösen
azt ellenmondás, fellebbezés, csatlakozó
fellebbezés keretében előadni;
• A bűncselekmény elkövetését jogerős bírói
ítélet megállapítja;
• Csak a hirdetménnyel érintett fél;
• Lakáskiürítés, lakásbérlet felmondásának
érvényessége esetén nincs helye;
61
6161

62. 5) A perújítás előterjesztése
• Változatlanul a szubjektív határidő 6
hónap, az objektív 5 év – jogerőtől
számítva;
• Az EJEB ítélete esetén annak átvételétől
számított 60 napon belül lehet benyújtani
→ nem mondja, hogy jogvesztő, tehát van
helye igazolási kérelemnek;
• Sikeres alkotmányjogi panasz esetén a
Kúria határozata alapján van helye: külön
szabályok a XXX. fejezetben =>=>=>
62
6262

63. a) - ha az AB anyagi jogi jogszabályt vagy
rendelkezést semmisített meg és az
ügyben kizárólag per vagy nemperes
eljárás van folyamatban,
- értesíti a panasz indítványozóját, hogy
30 napon belül perújítási kérelmet
terjeszthet elő a perben eljárt első fokú
bíróságnál,
- a Kúriától ezt az eljárást az AB
határozat kézbesítésétől számított 30
napon belül lehet kérni;
63
6363

64. b) - ha az AB eljárási jogszabályt vagy
rendelkezést semmisített meg,
- megállapítja az eljárási jog
gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási
szabályok megfelelő alkalmazásával, és
- szükség esetén az eljárás azon
szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el
– az azt befejező határozat hatályon kívül
helyezésével -, amelynek kimenetelére az
alaptörvény-ellenes jogszabály
alkalmazása hatással lehetett;
- az indítványozó 30 napon belüli
kérelmére jár el; 64
6464

65. c) – ha az AB a bíróság határozatát
megsemmisítette,
- az első vagy a másodfokú bíróságot új
eljárás lefolytatására és új határozat
meghozatalára utasítja, vagy a
felülvizsgálati kérelem tárgyában új
határozatot hoz;
- hivatalból jár el nemperes eljárásban;
65
6565

66. d) – ha az AB a bírósági határozaton túl a
bíróság által felülvizsgált más hatóság
határozatát is megsemmisítette,
- az azt hozó hatóságot értesíti az AB
határozat megküldésével a szükséges
intézkedés megtétele érdekében,
- erről a panasz indítványozóját is
tájékoztatja,
- hivatalból jár el nemperes eljárásban;
66
6666

67. 6) Eljárási szabályok perújítás esetén
• Visszautasítja a bíróság tk., ha:
- öt éven túli,
- olyan határozattal szemben terjesztették
elő, amely ellen nincs helye,
- hiánypótlást nem teljesítette a fél;
• Azzal küldi meg a feleknek, hogy 15 napon
belül írásban tegyenek észrevételeket →
nincs szankciója;
• Megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is
dönthet, ha szükségtelennek tartja a
perújítási perfelvételi tárgyalás tartását; 67
6767

68. • De perújítási perfelvételi tárgyalást is
kitűzhet, ha tk. nem döntött a
megengedhetőségről;
• A felek megjelenése kötelező → ha a
perújító mulaszt → fellebbezhető
végzéssel visszautasítja a perújítási
kérelmet;
• Végzéssel kell dönteni a
megengedhetőségről – fellebbezhető →
meg kell várni a jogerőt, csak akkor
folytatható;
• ; 68
6868

69. • Ha jogerős a megengedő végzés, folytatja
a perfelvételi tárgyalást vagy lezárja
perfelvételt és nyomban érdemi tárgyalást
tart;
• A végrehajtás felfüggesztési lehetősége
változatlan – hivatalból is lehet, de meg kell
hallgatni a feleket; nincs hozzá kötve;
• A pert a perújítási kérelem korlátai között
érdemben újra kell tárgyalni;
• A keresetváltoztatásra a másodfokú
eljárásban irányadó szabályokat kell
alkalmazni;
• A döntés ugyanúgy alakul, mint most;
69
6969

70. III.
Felülvizsgálat
• A Kúria a fellebbezésre vonatkozó
szabályok alkalmazásával jár el → nem
különül perfelvételi és érdemi szakra;
• Ha olyan végzést hoz, ami ellen az első
fokon fellebbezésnek lenne helye, vagy a
felülvizsgálati kérelmet visszautasítja,
tanácsban kell eljárnia és indokolnia kell;
• A támadható határozatok köre nem
változik;
70
7070

71. • A kizárt határozatok köre változik:
- marad a Pp. 271. § (1) bek. a)-e) pontja;
- a 271.§ (1) bek. f)-g), i) az adott
különleges eljáráshoz kerül;
- 271. § (1) bek. j)-k) pont kimarad –
valószínűleg a külön közig. Pp miatt;
- 271. § (3)-(4) bek. marad;
- vagyonjogi perben felemeli az értékhatárt
5 millióra, de itt kimarad az ingatlan
tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra,
ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő
és az összes megállapítási per → DE!!! 71
7171

72. → ha vagyonjogi ügyben nincs helye,
kivételesen a Kúria engedélyezheti 409.
§ eseteiben;
• 45 napon belül lehet előterjeszteni az
engedélyezés iránti kérelmet a
felülvizsgálati kérelemmel együtt!!!
• Tartalmát részletesen szabályozza,
• Visszautasítja ha ezeknek nem felel meg;
• Ha érdemi elbírálásra alkalmas:
- háromtagú tanácsban,
- tárgyaláson kívül dönt az engedélye-
zésről vagy annak megtagadásáról; 72
7272

73. „Normál” felülvizsgálat eljárási szabályai
• 45 napon belül lehet előterjeszteni,
• Meghatározza a tartalmi elemeit,
• Nincs helye kereset- és ellenkérelem
változtatásnak, utólagos bizonyításnak és
beszámítás előterjesztésének;
• Nem lehet megváltoztatni,
• Vissza lehet vonni a Kúria határozatának
meghozataláig, ill. a tárgyalás
berekesztéséig;
• Hiánypótlásnak nincs helye;
73
7373

74. • A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem
benyújtásáról az első fokú bíróság
értesíti az ingatlanügyi hatóságot (eddig a
Kúria tette);
• Újraszabályozza a visszautasítás eseteit
415.§;
• Egyebekben a szabályozás változatlan;
74
7474

75. HETEDIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
I. Személyi állapotot érintő perek
a) Gondnoksági perek
b) Házassági perek
c) Származási perek
d) Szülői felügyelettel kapcsolatos
perek
e) Örökbefogadás felbontása per
II. Kiskorú gyermek tartása iránti per
III. Személyiségi jogok érvényesítése
iránti perek
75
7575

76. IV. Munkaügyi perek
V. Végrehajtási perek
VI. Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának megváltoztatása iránt
indított per
VII. Kollektív igényérvényesítéssel
kapcsolatos perek
VIII. Társult per
IX. Nemzetközi polgári eljárásjogi
szabályok
X. Az elektronikus technológiák és
eszközös alkalmazása 76
7676

77. I.
Személyi állapotot érintő perek
• Felsorolja ezek körét,
• Közös szabályokat állapít meg a
perindítás, a perfelvétel, az elállás, a
bizonyítás és az ideiglenes intézkedés
körében;
• A perben nincs helye:
- válaszirat és viszontválasz
benyújtásának,
- a keresethez való csatlakozásnak,
77
7777

78. - beavatkozásnak (kivételekkel),
- bírósági meghagyás kibocsátásának,
- a perfelvételi tárgyalás mellőzésének
(197-198.§ esetében, amikor a bíróság
mérlegeli, hogy kitűz-e vagy sem
perfelvételi tárgyalást);
• A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes
megjelenése kötelező, kötelező őket
személyesen meghallgatni
→ ha a felperes nem jelenik meg
személyesen, a bíróság az eljárást
megszünteti, 78
7878

79. → ha az alperes nem jelenik meg
személyesen, a felperes kérelmére meg
kell tartani, ha nem kéri megszünteti a
pert;
• A keresettől az eljárás bármely
szakaszában el lehet állni alperesi
hozzájárulás nélkül,
• Hivatalból is el lehet rendelni bizonyítást,
• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedést
hozni;
79
7979

80. a) Gondnoksági perek
• Kimarad a PKKB szükségképpeni
illetékessége;
• Bekerül a huzamosabb idejű,
életvitelszerű tartózkodási hely (pl.
rokonok ápolják),
• A keresetlevélre további tartalmi
elemeket határoz meg, pl. ha részleges
gondnokság alá helyezést kérnek,
legalább egy ügycsoportot meg kell
jelölni, amiben korlátozni kérik;
80
8080

81. • Ha gyámhatóság a felperes vagy
szakorvosi véleményt vagy azt a
szakorvosi nyilatkozatot kell csatolni, hogy
az alperes nem jelent meg a vizsgálaton
+ környezettanulmányról jegyzőkönyvet,
+ alperes meghallgatásáról készült
jegyzőkönyvet [149/1997 (IX.10.) Korm.
rend.];
• Ha az alperes nem jelenik meg a szakértői
vizsgálaton, elő lehet vezetni;
• Az ítéletben dönteni kell hivatalból az
előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől,
ha annak nincs törvényi akadálya;
81
8181

82. • Ptk. 2:41.§ = előzetes jognyilatkozat
felülvizsgálatára irányuló per önállóan van
szabályozva: ha a körülmények a
gondnokság alá helyezése után úgy
változnak meg, hogy az előzetes
jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a
gondnokolt érdekével ellentétes lenne = az
ügy összes körülményének mérlegelésével
fogja a bíróság megállapítani → mivel
ítélettel rendelte a bíróság alkalmazni,
csak peres eljárásban lehet felülvizsgálni,
részben vagy egészben mellőzni, mert
bizonyítást is igényel; 82
8282

83. b) Házassági perek
• Bontó keresettel össze lehet kapcsolni:
- H. érvénytelenítése,
- Gyermek származására, tartására, szülői
felügyelet rendezésére, kapcsolattartásra,
gyermek harmadik személynél
elhelyezésére,
- Házastársi tartásra,
- Közös lakás használatának rendezésére,
- Névviseléstől eltiltásra vonatkozó
keresetet;
83
8383

84. • Házastársak vagyoni viszonyaival
összefüggő kereset h.perrel nem
kapcsolható össze – kivéve a házastársi
tartás és közös lakás használatának
rendezése iránti keresetet [Ptk. 4:181.§
(1)bek., 4:21.§ (2)-(3) bek.]
Indokok:
- Megváltozott a Ptk. szabályozása: a
vagyonban nem kell a feleknek
megállapodniuk a bontáshoz,
- Megfontolásra készteti a feleket a bontás
kérdésében,
84
8484

85. - A vagyonközösség megszüntetési perek
bonyolult, összetett ismeretet igényelnek
→ 30 millió felett tartozzon törvényszékre,
- Leginkább elhúzódó perek,
- Más lehet a felek összetétele
(jelzálogjogosult, haszonélvező stb.)
- Percezúra után nem lehet módosítani a
vagyonleltárt, új bizonyítási indítványt
tenni,
- Nincs hivatalbóliság, mint a köteléki
perben,
- Nem húzható a köteléki eljárás,
nyomásgyakorlás a másik félre;
85
8585

86. • Házassági életközösség fennállása
időtartamának megállapítása:
- h.vagyonjogi per bírósága állapítja meg, ha
nincs házassági per folyamatban, akár
közbenső ítélettel,
- Ha mindkettő folyamatban van, a h.per
bírósága állapítja meg,
- Ha vitás az életközösség fennállásának
időtartama, h.vagyonjogi pert fel lehet
függeszteni a h.per jogerős befejezésére →
mivel ítélet rendelkező része állapítja meg,
köti más perben is a bíróságot pl.
igényperben); 86
8686

87. - A keresetlevél tartalmára és mellékleteire
többletszabályt ír elő,
- Különösen a perfelvételi tárgyaláson kell
megkísérelni a felek békítését → ha
eredményes, hivatalból megszünteti az
eljárást;
- Az érdemi tárgyalást a percezúra után
akkor lehet azonnal megtartani, ha nincs
közös kk. gyerek, ill nem lehet
személyesen meghallgatni a felet,
egyébként halasztani kell;
- Ha az érdemi tárgyalást a felperes
mulasztja el → hivatalból megszüntetés; 87
8787

88. • Az elmulasztott határnaptól 15 napon belül
van igazolás – de itt jogvesztő határidő!!!
• Bontóperben szünetelni közös kérelemre
több mint háromszor is lehet;
• A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó
ítélet ellen e kérdésekben nincs helye
perújításnak és felülvizsgálatnak sem;
88
8888

89. c) Származási perek
• Apaság megállapítása, apaság
vélelmének megdöntése, anyaság
megállapítása;
• Mögöttes anyagi joga a Ptk. 4:98-4:118.§;
• A Ptk rögzíti a perindításra jogosultakat és
a lehetséges alperesek;
• A Csjt korábbi szabályaival ellentétben az
anya peres fél lehet, gyermekét a perben
képviselheti is → elkerülhető az eseti
gyám kirendelése;
89
8989

90. • A kiskorú gyermek a gyámhatóság
engedélyével az anya pertársaként is
eljárhat; csak akkor kell eseti gyám, ha a
gyermek és az apa az alperes, csak az
anya a felperes;
• Ha az anya nem kíván önállóan apasági
pert indítani, be is avatkozhat a perbe →
ennek lehetőségről az anyát a keresetlevél
megküldésével értesíteni kell;
• Ha az alperes már nem él vagy ismeretlen
helyen van, a pert a bíróság által kirendelt
ügygondnok ellen kell megindítani → 90
9090

91. → indokolt biztosítani az elhunyt egyenes
ági rokonainak a beavatkozás lehetőségét
(pl. öröklés miatt);
• Ha az alperes a per során hal meg, a
bíróság rendel ki ügygondnokot, ellene
folytatódik és értesíteni kell az egyenesági
rokonokat a beavatkozás lehetőségéről;
• Változatlan, hogy a kiskorú gyermek
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani;
91
9191

92. • Szabályozza az eljárást, ha az alperes a
per során a gyermeket teljes hatályú
nyilatkozattal magáénak ismeri el;
• Az apaság megdöntésére irányuló
nemperes eljárás a Pp-ből kimarad,
valószínűleg külön kódexbe kerül; a
gyakorlat igazolta, jogalkotói szándék a
fenntartása;
92
9292

93. • Ptk. 4:115.§: ha az anya személye nem
állapítható meg 8nem tudni, hogy ki
szülte), a gyermek, halála esetén
leszármazója kérheti annak
megállapítását, hogy az anya az általa
megjelölt személy;
• Az anyaság megállapítását az is kérheti,
aki azt állítja, hogy ő az anya;
• Ha a gyermek reprodukciós eljárásból
származott, nem indíthat ilyen pert az
a nő, aki az eljárás lefolytatásához
ivarsejtet vagy embriót adományozott;93
9393

94. • Negatív megállapítási per: Ptk. 4:116.§: a
gyermek, halála után leszármazója vagy a
vér szerinti anya kérheti annak
megállapítását, hogy a születési
anyakönyvbe bejegyzett személy nem az,
aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy
az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés
közigazgatási úton nem orvosolható;
94
9494

95. d) Szülői felügyelettel kapcsolatos perek
• A szülői felügyelet gyakorlásának
rendezése, a gyermek harmadik
személynél elhelyezése, a szülői
felügyelet megszüntetése ill.
visszaállítása;
• Mögöttes anyagi jog: Ptk. 4:167-171.§,
4:190-193.§;
95
9595

96. • A szülői felügyelet megszüntetése és
visszaállítása iránti per nem soron kívüli
már, nem kell 8 napra kitűzni – fenntartja a
hivatalbóli ideiglenes intézkedés
lehetőségét a gyermek súlyos
veszélyeztetése esetén;
96
9696

97. e) Örökbefogadás felbontása iránti per
• Új, személyi állapotot érint, ezért indokolt
szabályozni,
• Anyagi jogi háttere: Ptk.4:139-144.§,
• A személyállapoti perek általános
szabályai vonatkoznak rá;
97
9797

98. II.
Kiskorú gyermek tartása iránti perek
• A kiskorú gyermekkel szemben fennálló
tartási kötelezettség megállapítása,
megváltoztatása, megszüntetése;
• Kiskorú gyermeken e fejezet
alkalmazásában azt a tartásra jogosult
nagykorú gyermeket is érteni kell –
legfeljebb 20. életévének betöltéséig -, aki
középiskolai tanulmányokat folytat;
• Nem személyállapoti per, azok közös
szabályai nem irányadóak; 98
9898

99. • Ha a felek között házassági per van
folyamatban, kizárólag annak bírósága
előtt indítható a szülők közös kiskorú
gyermekének tartása iránti per;
• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedéssel
rendelkezni tartás megállapításáról;
99
9999

100. III.
Egyes személyiségi jogok érvényesítése
iránt indított perek
a) sajtó-helyreigazítás iránt indított per,
b) A képmáshoz és a hangfelvételhez való
jog érvényesítése,
c) Közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jog érvényesítése iránt
indított per;
100
100100

101. a) Sajtóper
• Fenntartja a kötelező előzetes eljárást →
perindítási feltétel, visszautasítással jár,
• Az előzetes eljárásra a határidő 30 nap
marad, de jogvesztő!
• A sajtószerv nem vagy nem a kérelemnek
megfelelően teljesíti→ a közlési
kötelezettség utolsó napjától számított 15
napon belül lehet pert indítani – van helye
igazolásnak;
• Meghatározza a keresetlevél
többlettartalmát és a csatolandó
mellékleteket;
101
101101

102. • Annak a törvényszéknek van hatásköre és
kizárólagos illetékessége, melynek
területén az alperes székhelye van;
• Szintén osztott perszerkezet,
• Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas,
perfelvételi tárgyalást 15 napra kell kitűzni
(nem nyolc), a tárgyalási időköz 3 nap;
• A feleket arra kell felhívni, hogy a
tárgyalásra hozzák magukkal az okiratokat
és bizonyítási eszközöket;
102
102102

103. • Az alperes szóban is előadhatja
ellenkérelmét, de a tárgyalás előtt 3
nappal írásban is, ha ajánlott postai
elsőbbségi küldeményként megküldi a
felperesnek is és ennek tényét igazolja →
ha nem így jár el, hatálytalan;
• Ha a pf. tárgyalást alperes elmulasztja és
írásbeli védekezése sincs = nem vitatott a
kereset → pf. lezárását követően ítéleti
marasztalás;
• Pf. lezárását követően nyomban érdemi
tárgyalást kell tartani; 103
103103

104. • 15 napra elhalasztható a törvényben
meghatározott esetekben;
• Ha a folytatólagos tárgyalást valamennyi
fél elmulasztja vagy a nem mulasztó fél
nem kéri megtartását és a mulasztó nem
kérte távollétében megtartani (?) →
hivatalból meg kell szüntetni
(szünetelésnek nincs helye);
• A másodfok 15 napon belül bírálja el a
fellebbezést, a Kúria 60 napon b elül a
felülvizsgálati kérelmet;
104
104104

105. b) Képmáshoz és hangfelvételhez való jog
érvényesítése
• A kötelező megelőző eljárásra a 30 napos
határidő jogvesztő → visszautasítási ok,
• 3 hónap után nincs helye (az eddigi 6
hónap helyett),
• A keresetlevelet 15 napon belül kell
benyújtani, van helye igazolásnak;
• Meghatározza a keresetlevél kötelező
tartalmi elemit és mellékleteit;
• Egyebekben az eljárásra a sajtóper
szabályait kell alkalmazni; 105
105105

106. c) Közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jogi per
• Mögöttes anyagi jog Ptk. 2:54.§
• Törvényszéki hatáskör, alperes belföldi
lakóhelye, székhelye szerinti illetékesség –
ezek hiányában a Fővárosi Törvényszék;
• Nincs helye viszontkeresetnek,
beavatkozásnak;
• Elég nyilatkozni a keresetlevélben, hogy a
jogsérelemmel érintett közösséghez
tartozik, erre bizonyítás felvétele nem
szükséges;
106
106106

107. IV.
Munkaügyi per
• Felsorolja, hogy milyen jogviszonyokból
származó pert kell munkaügyi pernek
tekinteni → egyszerűbb, egyértelműbb,
világos;
• Anyagi jogi alap a 2012. évi I. tv. (Mt);
• Tisztán pénzkövetelést lehet fmh útján is;
• A közigazgatási perek kikerülnek a külön
Pp-re tekintettel;
107
107107

108. • Munkaügyi per a felszámolás kezdő
időpontjától az fa. munkáltató elleni, a
felszámoló által vitatott, a felszámolás
körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos
munkajogi igényen alapuló
pénzkövetelés → nem nemperes
eljárásra, hanem perre tartozik és nem a
felszámoló, hanem perbíróság hatásköre,
mert sokszor a pénzkövetelés alapjául
szolgáló anyagi jog is vitás;
• Pertárgyértéket itt szabályozza,
• Nem kötelező a jogi képviselet, 108
108108

109. • Saját tagjának munkaügyi perében
meghatalmazottként eljárhat a
munkavállalói érdekképviseleti
szervezet;
• Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek
megjelentek, a felek megegyezésére
irányuló egyeztetéssel kell kezdeni;
• Speciális, a munkáltató terhelő bizonyítási
terhet mond ki;
• Speciális szabályok a perújításra és a
felülvizsgálatra,
109
109109

110. V.
Végrehajtási perek
1) Végrehajtás megszüntetése,
korlátozása
• Előzetes eljárás: akkor lehet pert
indítani, ha a vh megszüntetésére és
korlátozására a perben hivatkozott
okból a Vht szerint a bírósági
végrehajtási eljárásban nincs
lehetőség → 176. § (1) bek. c) pontban
visszautasítási ok!!!
110
110110

111. • Fenntartja a vh lappal és a vh záradékkal
elrendelt végrehajtások megszüntetési okai
kettősségét;
• Megszűnik a jelenlegi 369.§ a) pont – a
követelés érvényesen nem jött létre → a
Vht-ban szabályozott, záradékolható
követelések mindegyikének van saját
jogorvoslati módja = sérti a
fegyveregyenlőséget a „második” esély;
• Ugyanakkor pl. érvénytelenségi perben
+ eredményes perlés alapján Vht 56. §
alkalmazható!!!! 111
111111

112. • A követelés megszűnésének esetei közül
kiemeli külön a követelés elévülését;
• Kizárólagos illetékesség és hatáskör
marad,
• Kötelező tartalmi elemek és mellékletek a
keresetlevélre = beazonosítható legyen a
végrehajtás + okirattal igazolja, hogy a vh
eljárásban eredménytelen volt, hogy elérje
a megszüntetést, korlátozást, + korlátozás
esetén elszámolást is csatoljon;
112
112112

113. • Csak adós indíthatja csak vh kérő ellen →
176. § (1) bek. g) és (2) bek. b) pont
szerint visszautasítás (ez eddig vitás volt a
gyakorlatban);
• A bíróság soron kívül jár el = 1 hónap a
tárgyalás kitűzési határidő;
• Közös kérelemre és mulasztás esetén
nincs szünetelés, utóbbi esetében
megszüntetés hivatalból!!!!!!!!!!!!!! [121.§
(1)bek. b) pont]
• 121.§ (1) bek. c)-f) esetében maximum 1
hónap a szünetelés!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 113
113113

114. • Egyértelmű, hogy csak kérelemre lehet a
végrehajtást felfüggeszteni, hivatalból
nem;
• Megtartja az osztott perszerkezetet, de
lerövidíti 15 napra az írásbeli ellenkérelem
és a viszontkereset előterjeszthetőségét;
• További írásbeli perfelvételnek nincs helye,
a tárgyalási időköz 8 nap;
• Megszüntetés esetén a végrehajtó
költségének összegéről és megtérítéséről
is dönteni kell – egyértelművé teszi a
bizonytalan gyakorlatot; 114
114114

115. 2) Végrehajtási igényper
• Egyértelművé teszi, hogy bírósági,
közigazgatási és adóvégrehajtás esetén is
lehet indítani;
• Foglalás helye szerinti illetékesség +
ingatlannál a fekvése szerinti illetékesség;
• Végrehajtást felfüggeszteni csak kérelemre
lehet, csak az igényelt vagyontárgy
tekintetében;
• Alperesi oldalon kötelező perbenállás;
• Viszontkeresetnek nincs helye;
115
115115

116. 3) Foglalás tűrése iránti per
• Nem változnak a szabályok;
4) Követelés behajtása iránti per
• Nem változnak a szabályok;
5) A vh eljárásba bekapcsolódás
engedélyezése iránti per
• Lényegében nem változik,
• Kimondja, hogy soron kívül kell eljárni;
• Osztott perszerkezet, de írásbeli
ellenkérelemre 15 nap van csak, további
írásbeli perfelvételnek nincs helye, 116
116116

117. • Tárgyalási időköz 8 nap;
• Tárgyalás kitűzése 1 hónap;
117
117117

118. VI.
Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának megváltoztatása iránti
per
• Többlet keresetlevél tartalmat határoz
meg;
• Egyebekben változatlan a szabályozás;
118
118118

119. VII.
Kollektív igényérvényesítéssel
kapcsolatos perek
1) Közérdekből indított per,
2) Társult per;
1) Nagyon sokféle jogszabály ad rá
lehetőséget → definíciót nem lehet
meghatározni = akkor kell alkalmazni
ezeket a szabályokat, ha közérdek
védelme érdekében perindításra
felhatalmazást adó törvény írja elő; 119
119119

120. • Percezúráig el lehet rendelni a hármas
tanácsban ítélkezést különösen bonyolult
esetben,
• Nem fél az, akinek érdekében a pert
indították, ő a jogosult,
• Beavatkozásnak nincs helye,
• A keresetlevélnek tartalmazni kell az
érintett jogosultakat, a jogosulti
azonossággal kapcsolatos tényeket,
körülményeket;
• Ha a jogosulti érintettség azonossága nem
áll fenn, a pert meg kell szüntetni; 120
120120

121. • Az ítéletben meg kell határozni az érintett
jogosultakat, akikre az ítélet hatálya
kiterjed;
• Az alperest az érintett jogosultak javára
kell a teljesítésre kötelezni;
• Ha közérdekű perben hozott ítélet anyagi
jogereje kiterjed egyedi perre is, ez utóbbit
a bíróság hivatalból megszünteti;
121
121121

122. 2) Legalább 10 felperes egy vagy több olyan
jogát amely tartalmában azonos
valamennyi felperes vonatkozásában
(reprezentatív jog) társult per formájában
érvényesítheti, ha a reprezentatív jogot
megalapozó tények valamennyi felperes
vonatkozásában azonosak és a társult pert
a bíróság engedélyezi;
• Három kört határoz meg, amelyben társult
per indítható – taxatív felsorolás;
• Az engedélyezés iránti kérelmet a
keresetlevéllel együtt kell előterjeszteni; 122
122122

123. • Meghatározza a kötelező tartalmi
elemeket, mellékleteket (pl. társult perlési
szerződés, a reprezentatív felperesnek a
jogi képviselőnek adott meghatalmazást
stb.);
• A kérelmet és a keresetlevelet a
reprezentatív felperes terjeszti elő;
• Az engedélyez iránti kérelmet a bíróság
elutasítja a törvényben meghatározott
esetekben +egyidejűleg az eljárást meg
kell szüntetni;
• Kötelező írásban társult perlési szerződést
kötni a felpereseknek; 123
123123

124. • A társult perlési szerződés kötelező
tartalmi elemeit nagy részletességgel
szabályozza,
• A felpereseket megillető jogokat kizárólag
a reprezentatív felperes gyakorolhatja,
124
124124

125. VIII.
Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok
• Külföldön kiállított okiratok bizonyító ereje
belföldi eljárásban,
• A perköltség-biztosíték és a
költségkedvezmények,
• A kis értékű követelések európai eljárása,
• Az európai fizetési meghagyásos eljárás;
125
125125

126. IX.
Elektronikus technológiák és eszközök
alkalmazása
• Elektronikus kapcsolattartás,
• Elektronikus hírközlő hálózat
igénybevétele fél, más perbeli személy,
tanú, szakértő meghallgatására;
126
126126

127. KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMÜKET!
127
127127