Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

A fizetesi meghagyasos es polgari peres eljaras a hatekony vegrehajtas tukreben

3,233 views

Published on

http://systemmedia.hu
Az online képzés honlapunkon elérhető!
cégek, magánszemélyek alapvető igénye, hogy minél hamarább, hatékonyabban tudják követeléseiket érvényesíteni. Ennek feltétele, hogy gyorsan jussanak jogerős, végrehajtható határozatokhoz. Azt ezt akadályozó eljárásjogi hibákról, segítő eljárásjogi megoldásokról ad a PKKB csoportvezető, címzetes törvényszéki bírója gyakorlat orientált segítséget.
TÉMAKÖRÖK: Jogi képviseleti meghatalmazás elektronikusan és papír alapon ▪ Az illetéklerovás „rejtelmei” ▪ A fizetési meghagyásos kérelem gyakori hibái ▪ Példák, tippek megoldások ▪ Ellentmondás vagy sem, érdemi nyilatkozat vagy sem? ▪ Mi a következménye a perben? ▪ Perré alakult-e vagy sem az eljárás? ▪ A részjogerő jelentősége, hogyan lehet „hozzájutni” ▪ A kézbesítési vélelem és megdöntése, hatása a végrehajtásra – bírói gyakorlat ▪ Az elutasított fizetési meghagyás iránti kérelem hatályának fenntartása, gyakori hibák a perré alakuló eljárásban ▪ Perújítás jogerős fmh ellen – az önhiba bírói megítélése ▪ Perré alakulás után „alperescsere” ▪ A „kérem a tárgyalást távollétemben megtartani” nyilatkozat „veszélyei” ▪ A hiányzó vagy kevés illetékkel kapcsolatos bírói gyakorlat ▪ Jogerős fizetési meghagyás után szerződés érvénytelenségi per ▪ A perújítás elhatárolása a végrehajtás megszüntetési pertől és a végrehajtási lap visszavonásától, a jogerősítő záradék törlésétől ▪ Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés elhatárolása ▪ Fedezetelvonás esetén a végrehajthatóság biztosítása ▪ Az elévülés veszélyei, elkerülése az új Ptk tükrében ▪ Az elektronikus polgári eljárás “szigora”, előnyei, és veszélyei

Published in: Law
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A fizetesi meghagyasos es polgari peres eljaras a hatekony vegrehajtas tukreben

  1. 1. A fizetési meghagyásos és a polgári eljárás a hatékony és gyors végrehajtás tükrében Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea csoportvezető bíró címzetes törvényszéki bíró
  2. 2. Vonatkozó jogszabályok 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról; 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról; 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;
  3. 3. 1) A fizetési meghagyásos eljárás kötelező: - 1 milliót meg nem haladó, - lejárt, - pénz fizetésére irányuló követelés esetén; 2) Kötelező elektronikusan előterjeszteni: - jogi képviselővel rendelkező fél, - jogi személy, - külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, - egyéni cég;
  4. 4. 3) Jogi képviselőnek minősül: • Ügyvéd, ügyvédi iroda, • Jogi személy alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, • Külön törvényben meghatározott személy (pl. szabadalmi ügyvivő), • Jogi személy törvényes képviselője;
  5. 5. 4) Nyilatkozni kell a meghatalmazás meglétéről: • Ha a jogosult nem teszi → a kérelmet elutasítják; • Ha a kötelezett az ellentmondással egyidejűleg nem teszi → az ellentmondást elutasítják = nem jogosulttól származik → jogerőre emelkedik az fmh; • Ha a kötelezett megteszi, kit idéz a bíróság a perben? Ütközik a Pp.135.§(4)bek. szabályával = perben a képviselőnek első jelentkezésekor írásos meghatalmazást kell csatolnia →
  6. 6. Hogyan oldja ezt fel a bírói gyakorlat ? → vigyázat az idézéssel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 5) Korlátozás hiányában a meghatalmazás kiterjed a végrehajtási eljárásra és az annak során indított perekre is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! • Ha idézi a bíróság, de már megszűnt a megbízás, sürgősen be kell jelenteni; • Ha nem idézi a bíróság és határozatot hoz, hatályon kívül helyezési ok;
  7. 7. 6) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem: • Röviden érdemes megjelölni a jogviszonyt, amiből a követelés ered, hogy az adós is értse → elkerülhető az ellentmondás; • Érdemes a perré alakulás esetén eljáró bíróságot megjelölni → biztosan oda küldi a közjegyző, ahová szeretnénk ill. ahová való (bérkövetelés, alávetéses illetékesség stb.);
  8. 8. • Ha a közjegyző a perré alakulást megállapító határozatban az előkészítő irat benyújtására rossz bíróságot jelöl meg → a kavarodás elkerülése érdekében érdemes oda benyújtani + áttételt kell kérni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! • Ha „nem találkozik” az aktanyomat és az előkészítő irat → permegszüntetés!!!! - meg kell jelölni a közjegyzői számot, - előkészítő irat és nem keresetlevél!!!!!! - meg kell fellebbezni, de elsődlegesen a megszüntetés saját hatáskörben való hatályon kívül helyezését kell kérni!!!!!!!!!
  9. 9. 7) Ellentmondás vagy sem? • Nagyon fontos, hiszen a jogerős fmh ítélethatályú, végrehajtható határozat; • Ha szerintünk nem ellentmondás, akkor is be kell adni az előkészítő iratot, hogy a bíróság ne szüntesse meg az eljárást, de kell kérni az eljárás közjegyzőhöz való visszautalását; • A bírói gyakorlat szerint ilyenkor „nem alakult perré” az eljárás → pervezető végzéssel megállapítja, az illetéket vissza lehet igényelni, visszautalja a közjegyző elé;
  10. 10. • Ugyanez a bíróság eljárása, ha ő észleli, hogy: - nem tényleges ellentmondás a kötelezett nyilatkozata, - elkésett az ellentmondás, - nem bírálta el a közjegyző a kötelezett igazolási kérelmét, - nem utasította el a közjegyző az elkésett ellentmondást,
  11. 11. 8)Az ellentmondás érdemi vitatása a követelésnek • Az egyetemleges kötelezettség ≠egységes pertársaság → lehet részjogerőt megállapítani!!!!!!!!!!!! Példa: • Több adós: ellentmondás tartalma objektív vagy szubjektív ok; • Adós és készfizető kezes: - csak adós mond ellent → kiterjed mindkettőjükre; - csak kezes mond ellent → attól függ, hogy a tartalma objektív vagy szubjektív;
  12. 12. Indok: régi Ptk 273.§ (1) és(2) bek., új Ptk 6:417.§ (1) bek = a kezes helytállása ahhoz a kötelezettséghez igazodik, melyért a kötelezettséget vállalta; nem válhat terhesebbé, mint elvállalásakor volt; Kezes: • A kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt eredménytelenül szólították fel,
  13. 13. • A kötelezett elleni csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti; • A kötelezett elleni csőd-, felszámolási eljárásban kötött egyezség szintén nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötése előtt annak feltételeiről tájékoztatta; • Ha nem tájékoztatták, szabadul a kötelem alól;
  14. 14. 9)Részjogerő • Ha nem állapítja meg a közjegyző, kérni kell tőle, de egyidejűleg mindkét kötelezettre be kell adni az előkészítő iratot; • Ha a közjegyző megállapítja a részjogerőt, azonnal be kell jelenteni a bíróságon → res iudicata okán ezzel a kötelezettel szemben megszüntetik az eljárást : érdemes ezt jelezni a bíróságnak!!!!!!!!!! • Ha eleve megállapítja, mérlegelni kell a végrehajthatóságot, érdemes-e tovább lépni;
  15. 15. 10) Az ellentmondás tartalma: • „Vitatom a jogalapot és a követelés összegét” ≠ érdemi nyilatkozat → ha az alperes az első tárgyalást elmulasztja, bírósági meghagyás bocsátható ki vagy ítélet hozható!!!!!!!!!!!!!! • Valami konkrét, indokolt vitatás is van benne = érdemi nyilatkozat →nem lehet bírósági meghagyást kibocsátani;
  16. 16. • Ha a bíróság az első tárgyalásra szóló idézésben felhívja az alperest nyilatkozattételre → bírói határidő, be kell tartani, nyilatkozni kell, mert ha nem, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet (Pp. 163.§ (2) bek.); • Az alperes nem kérheti távollétében a tárgyalás megtartását !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - előzetesen kimentheti magát vagy - 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő;
  17. 17. 11) Kézbesítési vélelem megdöntése • Ha rossz címre ment és valaki átvette, nem erről van szó! Lehet rá hivatkozni a bejelentett cím egyidejű igazolásával, ilyenkor nem volt szabályos a kézbesítés → vissza kell vonni a jogerősítő záradékot és újra kézbesíteni az fmh-t; • Pp 99.§ (2) bek tartalmazza a kézbesítési vélelmet; • Figyelem: az elektronikus eljárásban 1x5 nap van a kézbesített irat megnyitására!!!! (Pp. 394/H.§ (8) bek.)
  18. 18. • Szubjektív határidő: kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől 15 nap, • Objektív határidő a beálltától számított 6 hónap = jogvesztő, nincs igazolás!!!!!!!!!! • Hivatkozni lehet: - kézbesítés szabálytalansága, - más okból (önhibáján kívül) nem tudta átvenni ( ezt csak természetes személy, Kkt, Bt, egyéni cég kérheti);
  19. 19. • Elektronikus eljárásban: csak arra lehet hivatkozni, hogy a kérelmező az elektronikus tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni; Figyelem!!!!!! Ha az elektronikus tárhelyet nem hozta létre, vagy megszüntette anélkül, hogy kérte volna a papír alapú eljárásra áttérést, a bíróság kötelezően bírságot szab ki !!!!!
  20. 20. • Végrehajtási eljárásban: - a végrehajtásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet kérni, - az első fokú határozatot hozó bíróságnál (fmh esetében közjegyzőnél); • El kell határolni a perújítási kérelemtől ill. a végrehajtás megszüntetése iránti kérelemtől !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Más a joghelyzet, a hivatkozás és a következmény!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
  21. 21. 12) Perújítás jogerős fmh ellen • Ítélethatályú a jogerős fmh → van helye perújításnak a Pp.260.§ szerinti okokból; • De: önhiba!!! - ha átvette a kötelezett az fmh-t és nem mondott ellent, megáll az önhiba, kivéve, ha bizonyítja, hogy később szerzett tudomást a perújítási okról; - ha „nem keresté”-vel emelkedett jogerőre, nincs önhiba;
  22. 22. 13) Jogerős fmh után szerződés érvénytelenségi per • Szerződésen alapuló követelésre bocsátják ki az fmh-t és jogerős → mintha „res iudicata” lenne, azaz ha nem támadták ellentmondással a szerződést, a követelés érvényes szerződésen alapul → nem lehet utóbb vitatni, csak ellentmondásban lehetett volna, csak ítélet mondhatja ki az érvénytelenséget; (u.ez, ha ítélet emelkedik jogerőre)
  23. 23. • Elhatárolása: - a végrehajtás megszüntetési pertől (Pp. 366.§): a hivatkozott ok keletkezésének ideje és maga az ok is más; - a végrehajtási lap visszavonásától ill. a végrehajtási záradék törlésétől (Vht. 211.§): a végrehajtás elrendelésénél vizsgált alakiságok valamelyikéről (Vht.13.§) utóbb kiderül, hogy hiányzik → nem vizsgálják érdemben a követelést;
  24. 24. 14) Fmh kérelem elutasítása • Ha a közjegyző elutasította az fmh kibocsátása iránti kérelmet, • Vagy megszüntette az eljárást, • A jogerőtől számított 30 napon belül érdemes beadni a keresetlevelet, mert: - ekkor fennmaradnak a keresetindítás hatályai (pl. törvényi határidő van a perindításra), - csak a kiegészítő összegben kell illetéket leróni, - csatolni kell a közjegyző határozatát;
  25. 25. • A 30 nap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak; • Ha 30 napon túl nyújtja be a keresetlevelet: - nem maradnak fenn a keresetindítás hatályai, - a teljes, 6%-os illetéket le kell róni, sem beszámítani, sem perköltségként felszámítani nem lehet a közjegyzői díjat;
  26. 26. 15) Az előkészítő irat lehetséges hibái • Nincs tényállítás, nem csatol hivatkozott bizonyítékot, nem ró le illetéket → Pp. 318.§ (1) bek. szerinti megszüntetése a pernek; • Nincs meghatalmazás, de ellenjegyzi a jogi képviselő → hiánypótlás; • Ró le illetéket, de kevés → hiánypótlás; • Hivatkozni kell a közjegyző által adott költségkedvezményre;
  27. 27. • Ha nem ró le illetéket és nincs kedvezménye, az illetékre és költségre az általános szabályok szerint kérhet kedvezményt;
  28. 28. 16) A kisértékű per • Megjelenési kötelezettség van a tárgyaláson, de a felperes kérheti távollétében megtartani → ezzel lemond arról a jogáról, hogy a tárgyaláson bizonyítási indítványt terjesszen elő; • Bizonyíték ≠ bizonyítási indítvány; • Csak a felek közös kérelmére lehet az általános eljárási szabályok szerint folytatni – nem kell egy okiratban lennie;
  29. 29. • Ha felemelik a keresetet 1millió fölé vagy marasztalás helyett megállapítást kérnek vagy az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni az általános szabályok szerint folyik tovább; • A bizonyítás során kiderül, hogy nem az alperes ellen kellett volna igényt érvényesíteni → „alperes csere” a Pp.64.§ (2) bek. szerint ≠ elállás!!!!!!!!! • Ilyenkor nem kell az új alperes ellen fmh-t kibocsátani;
  30. 30. • Ha az alperes vétíve nem érkezik vissza a tárgyalásig, nem lehet megállapítani, hogy szabályszerű-e → vétívtől függő hatállyal halasztja el a tárgyalást a bíróság: - ha úgy jön vissza, hogy szabályszerű és a felperes kérte, kibocsátja a bírósági meghagyást vagy mulasztásos ítéletet hoz; - ha úgy jön vissza, hogy nem volt szabályszerű, a következő tárgyaláson érdemben tárgyal;
  31. 31. 17)Az ideiglenes intézkedés: Pp. 156.§ • Csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg vagy a per során lehet kérni, • Csak kérelemre, • A kereseti kérelemben foglaltak teljesítésének elrendelése, • 3 feltétel közül valamelyik megáll + az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket → szigorúan vizsgálja a bírói gyakorlat;
  32. 32. • Kötelező a feleket meghallgatni a döntés előtt (legalább írásban), • A bíróság soron kívül dönt, • Fellebbezhető végzéssel, • Azonnali teljesítés, de a bíróság szabhat más határidőt, • Előzetesen végrehajtható, • A bíróság maga is megváltoztathatja vagy a fél kérheti (pl. leszállítja a keresetet), • Az ítélettel ill. permegszüntető végzéssel hatályát veszti
  33. 33. • Csak a fél kérelmére rendeli el a bíróság a végrehajtást, • Letiltó végzéssel vagy végrehajtási lappal rendeli el a bíróság → kielégítási végrehajtás (be is hajt a végrehajtó, nem csak foglal), • Maga az ideiglenes intézkedés iránti kérelem illetékmentes, a végrehajtására beadott kérelem végrehajtási illetékköteles (1%);
  34. 34. • Ha önkéntes teljesítés vagy végrehajtás során befolyik valami, be kell számítani a megítélendő összegbe – a jogosult fél dönti el az elszámolás módját (tőkéből vonja le vagy régi Ptk 293.§ szerint);
  35. 35. 18) Biztosítási intézkedés • Csak kérelemre, • Végrehajtási kérelemnek minősül, 1% illetéket kell leróni, • Végzéssel rendeli el a bíróság, max. 8 napon belül, • Végrehajtás elrendelésének minősül, • Csak szükség esetén kell meghallgatni a feleket, • A végrehajtást kérdőnek kézbesíti és megküldi a végrehajtónak,
  36. 36. • Az adósnak csak az ingatlan zárlatát elrendelő végzést kézbesíti a bíróság, egyébként a végrehajtó kézbesíti a végzést, • A végzés fellebbezhető, de nincs a fellebbezésnek halasztó hatálya, • A végrehajtó foglal és ott megáll, kielégítési végrehajtásba akkor fordul át, ha megvannak a végrehajtás elrendelésének feltételei (Vht.13.§),
  37. 37. • Feltételei: végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani + a vh kérő valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van → általános feltétel, Törvényben meghatározott szubjektív feltételei vannak ⇒Hatékony eszköze annak, hogy az adós ne tudja a végrehajtható vagyont „eltüntetni”, esetleges marasztalás esetén legyen miből kielégíteni a tartozást;
  38. 38. Két típusa van: - Pénzkövetelés biztosítása, - Meghatározott dolog zárlata (csak ha ez a dolog a per tárgya); Megszűnése: - A bíróság megszünteti, ha nem marasztalják az adóst, - Marasztalták az adóst, de a végrehajthatóság bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül nem kértek kielégítési végrehajtást, az adós kérheti a megszüntetést,
  39. 39. → a bíróság felhívja a vh kérőt, hogy 30 napon belül indítsa meg a végrehajtást, Ha ennek nem tesz eleget, megszünteti a biztosítási intézkedést. Jogvesztő, igazolásnak nincs helye. ⇒Az ingó dolgok foglalása törvény erejénél fogva feloldódik (a végrehajtó értesíti a végrehajtási jogot nyilvántartó intézményeket a törlésről), ⇒Az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog törléséről a végrehajtó intézkedik. ⇒A végrehajtónak kárfelelőssége van.
  40. 40. 19) Perfeljegyzés • A per jogerős befejezéséig, • Kérelemre, • A bíróság rendeli el; • Funkciója, hogy a közhiteles ingatlan nyilvántartáson keresztül tájékoztasson: az ingatlan per alatt áll vagy jelzáloggal biztosított követelést érvényesítenek; • Öt esetben lehet elrendelni, a bíróságnak nincs mérlegelési joga; • A végzés előzetesen végrehajtható;
  41. 41. • A perfeljegyzés nem akadályozza az ingatlan forgalmát, • De minden jogot csak függő hatállyal lehet bejegyezni → biztosíthatja a későbbi végrehajtást; • Fedezetelvonó szerződés esetén a vevő nem minősül jóhiszeműnek, ha perfeljegyzés alatt álló ingatlant vesz meg;
  42. 42. 20) Elévülés : új Ptk 6:25.§ • 2014. március 15 után küldött fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést!!! • Végrehajtandó követelésnél csak végrehajtási cselekmény szakítja meg az elévülést (Vht. 57.§ (4) bek.); • A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el → nem szűnik meg az alanyi jog, csak bírósági úton nem lehet érvényesíteni; • 2009. évi L. tv. 52.§ (5) bek.: jogerős fmh után 10 évvel nem kérhető végrehajtás = jogvesztő határidő;
  43. 43. Elektronikus eljárás a polgári perben • A fél vagy képviselője választhatja – ha csak egy beadványt is elektronikus úton ad be, választásnak kell tekinteni; • A fél számára gyors és olcsó; • Lehet kérni a papíralapú eljárásra áttérést, ha valószínűsíti, hogy az e kapcsolattartás a továbbiakban aránytalan megterhelést jelentene,
  44. 44. • Kötelező 2016. július 1-től: - belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (akár alperes, akár felperes), - jogi képviselővel eljáró fél, - közigazgatási szervezet számára (nem közigazgatási perben is); - ha új jogi képviselőként csatlakozik be az eljárásba, be kell jelenteni a bíróságnak és 15 napon belül felvenni az elektronikus kapcsolatot a bírósággal a digitalizált meghatalmazás csatolásával;
  45. 45. • A bíróság az OBH által működtetett kézbesítési rendszer útján küldött, szervezeti elektronikus aláírással ellátott irat közokirat; • OBH űrlapokat tesz közzé, ha a beadványra van ilyen, csak azon lehet előterjeszteni; • Ha a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött, az a nap a határidőbe nem számítható be;
  46. 46. • A beadvány beadásáról a rendszer befogadás visszaigazolást küld; • Az ebben megjelölt időpontban kell a beadványt beadottnak tekinteni; • Amikor a bírósághoz érkezik, automatizált érkeztetési igazolást küld a rendszer; • Ebben van tájékoztatás az illeték megfizetésének módjáról; • Az érkeztetést követő 3 munkanapon belül nincs helye hiánypótlásnak az illeték miatt és illeték megfizetése miatt idézés kibocsátása nélküli elutasításnak;
  47. 47. • Ha a bíróság küld elektronikus iratot, a fél a tárhelyre érkezésről haladéktalanul majd három nap múlva ismét értesítést kap; • Átvenni az internetes hivatkozás megnyitásával lehet → elektronikus tértivevényt generál: a bíróság és a fél is automatikusan megkapja; • Figyelem: ha a tárhelyen elhelyezést követő 5 munkanapon belül nem nyitja meg, az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni = KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
  48. 48. • Kézbesítési vélelmet megdönteni csak arra hivatkozással lehet, hogy a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni; • E- kapcsolattartás esetén ha nem e-úton terjeszti elő a fél a beadványt: - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítják, - az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tett + kötelező pénzbírság;
  49. 49. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

×