Bordás Ádám és Mérő Bálint: Redmenta - dolgozatjavítás toll nélkül
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•1,329 views
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Redmenta - dolgozatjavítás toll nélkül szekció előadása.
Report
Share
Report
Share
Recommended
Fehér Péter Phd: Az olvasás új élménye – mit kínál egy e-könyvolvasó?
A Sulinetwork 2015 Konferencia szekcióelőadása
Tabletek iskolai alkalmazásának hatékonyságmérési lehetőségei a nemzetközi sz...
A mobiltechnológia elérhetőségének köszönhetően a mobil eszközök alkalmassá válhatnak az 1:1 hozzáférési modell alkalmazására, mely számos országban már a gyakorlatban is megjelent (Bebell–O'Dwyer, 2010; Fleischer, 2012; Zucker–Light, 2009; Clarke et al. 2013). A táblagépek használata hozzájárulhat a tanulás, tanítás támogatásához, ugyanakkor elterjedése számos kérdést is felvet, mely az eszköz oktatásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásokat igényel (Johnson et al., 2014). Az eddigi 1:1 programokat kutató tanulmányok kapcsán megállapítható, hogy azok eredményei rendkívül heterogének, mivel minden 1:1 kezdeményezésnek megvan a maga „egyedisége”. Ezek az egyediségek pedig módszertani megközelítésben, kutatási témák tekintetében is megjelennek (Bebell – Kay, 2010).
Nemzetközi szakirodalmat feltáró tanulmányunk ezért a következő szempontok mentén vizsgálódik: (1) tabletek használatának módjai a diákok és a pedagógusok körében; (2) tabletek vizsgálatánál alkalmazott kutatási módszerek; (3) tabletek vizsgálatánál alkalmazott adatgyűjtési módszerek; valamint (4) vizsgált témakörök. A tabletek tanulók és pedagógusok által használt módjai közül a multimédiás jelent meg legtöbbször (16), a táblagépek vizsgálatánál alkalmazott módszerek közül a kísérlet volt a leggyakoribb (81%), míg az adatgyűjtési módok közül a kérdőív (11) volt a legelterjedtebb. Vizsgált készségek körében leggyakrabban (5) a tanulók szövegértéséhez kapcsolódó vizsgálatok képezték a kutatások tárgyát.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, kutatás, módszerek, tanulmányi eredményesség
Czékmán Balázs - Barnucz Nóra: Mobiltechnológiával támogatott idegennyelv-okt...
A táblagéppel támogatott oktatási környezet számos tantárgy esetében alkalmazható, segítségével különböző készségek, képességek fejleszthetők. Az osztálytermi körülmények között végzett kutatások, hatékonyságvizsgálatok többsége pozitív irányú változásokat mutattak (Savas, 2014). Más kutatás is megerősíti, hogy a mobil eszközökkel támogatott oktatási környezet a konstruktív pedagógia egyik lehetséges eszköze lehet az angol, mint idegennyelv tanulása, tanítása során (Hsu, 2012).
Hatékonyság- és attitűdvizsgálatunk a mobiltechnológiával támogatott nyelvtanulásra irányult. A vizsgálatban N=53 (általános iskolás: n=38, középiskolás: n=15) tanuló vett részt, melynek során a diákok szókincsének és kiejtésének fejlődését vizsgáltuk mobil eszközökön (tablet, okostelefon) futtatott applikáció (Quizlet) alkalmazásával. Hipotéziseink, hogy a tablettel támogatott oktatási környezet (H1) pozitív hatást gyakorol a szókincs-elsajátításra, (H2) pozitív hatást gyakorol a kiejtésre, valamint (H3) a tablettel támogatott tanulás jobban motiválja a szótanulást a papíralapúhoz viszonyítva. A kutatás közbeni pillanatfelvétel eredményei páros t-próba alkalmazása révén azt mutatják, hogy a tabletes tanulók utótesztjének szókincs-elsajátítás eredményei szignifikánsan (t(17)=-5,128, p<0,001) magasabbak (átlag=71,25, szórás=26,25) az előteszt eredményeihez viszonyítva (átlag=51,75, szórás=22,9).
Kulcsszavak: IKT, közoktatás, m-learning, tablet, angol, mint idegennyelv
Tabletek és pedagógusok: mobiltechnológiával támogatott oktatás intézményi sz...
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásra gyakorolt hatását számos tanulmány megerősíti; alkalmazásával a tanítás és a tanulás érdekesebbé, motiválóbbá tehető (Chapelle, 2001, idézi Hashim et al. 2017). Oktatási téren a különböző IKT eszközök közül a mobiltechnológián alapuló eszközök (laptop, okostelefon, tablet, e-könyvolvasó, hordozható és hordható okos eszközök) azok, amelyek a leginkább helyet kaphatnak az osztálytermekben.
Előnyeiket (például 1:1 (egy az egyhez) hozzáférés, praktikus méret, súly, hosszú üzemidő, könnyű használhatóság) számos tanulmány alátámasztja (Marés, 2012; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Hashim et al., 2017). Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Marés, 2012; Fabian–Maclean, 2013; Clarke et al., 2014) és a hazai kutatások (Kis-Tóth – Borbás – Kárpáti, 2014; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Racsko – Herzog, 2015) eredményei is megerősítik. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is több oktatási intézmény kezdett tableteket és okostelefonokat használni – több helyen BYOD hozzáférési modellt alkalmazva – az óvodától egészen a felsőoktatás szintjéig.
A bemutatott nemzetközi és hazai mobiltechnológiai implementációs kezdeményezéseknek megfelelően a budapesti Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola is elindította „Tablettel támogatott oktatás” pilot projektjét, mely a 2015-2016-os tanévtől kezdve alkalmazza és kutatja a mobil eszközökhöz való attitűdöt és hatékonyságot. A projekt egyéves előkészület után, az 1. és az 5. évfolyamokon, négy osztályban került elindításra a 2015-2016-os tanévben, 18 tablettel, majd a 2016-2017-es tanévben már intézményi szinten működött 46 táblagéppel, melyek segítségével a két éves időtartam alatt közel 400 tabletes óra került megtartásra. Előadásunkban a pedagógusok körében (N=15) végzett, online kérdőívvel felvett kutatásunkat mutatjuk be. A tabletek intézményi szintű implementációja kapcsán, vizsgálatunk (1) az eszközök általános használatát, alkalmazását; (2) az eszközök tanórai szintű alkalmazását, módszertani aspektusait; (3) az elektronikus tananyagok használatát; valamint (4) a pedagógusok mobiltechnológiával kapcsolatos attitűdjeit igyekezett feltárni. Deskriptív célú kutatásunk eredményei az eszközökhöz fűződő pozitív viszonyulást, módszertani sokszínűséget mutatják, ugyanakkor felhívják a figyelmet a technológia által generált műszaki kihívásokra, valamint az IKT-használatot megalapozó pedagógus továbbképzések szükségességére.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, attitűd
Fuss a következő szintre! Okos eszközök használata a sportpedagógiában
A sport fontos szerepet tölthet be az ember életében, hiszen manapság nagyon sokan a nap nagyrészében ülőmunkát végeznek és ennek megvan az egészségkárosító hatása, amennyiben ezt nem ellensúlyozzák munka utáni sportolással. A közoktatás-fejlesztési beavatkozások is igyekeznek kialakítani az egészségtudatos életmódot a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés órákkal, valamint a tanulók NETFIT rendszerrel történő rendszeres mérésével. Azonban annak ellenére, hogy a tanulók kiemelkedő része szereti a testnevelés órákat (Fintor, 2016), mégis alacsony azoknak a tanulóknak az aránya, akikben sikerül kialakítani az iskolán kívüli rendszeres sportolás igényét. Ez már iskolás korban is problémákhoz vezethet, de leginkább a későbbiekben alakulhatnak ki negatív következmények. Ahhoz, hogy felnőtt korra a rendszeres sportolás iránti igény kialakuljon, már gyermekkorban meg kell kedveltetni a mozgást. A digitális technológia fejlődésével megjelentek azok az eszközök, melyek segíthetnek életvitelünk kiértékelésében, egészségünk megőrzésében (Williamson, 2015.) A viselhető és hordozható aktivitásmérők, bioszenzorok valamint a hozzájuk kapcsolódó applikációk hozzájárulhatnak egyrészt a mindennapi egészségmegőrzéshez, másrészt az említett eszközök alkalmazásával új lehetőségek nyílnak meg a testnevelésórákon is (Semiz és Ince, 2012).
Az okoseszközök iskolai és iskolán kívüli alkalmazása is számos lehetőséget nyújt számunkra, hogy a tanulók fittségi állapotát mérjük és nyomon kövessük. Hozzájárulnak a hosszútávú motiváció fenntartásához, amivel pozitív irányban változtathatunk a sportoláshoz kapcsolódó attitűdjükön. Ennek megfelelően előadásunkban ismertetjük azokat a mobil eszközöket és applikációkat, melyek akár az iskolai testnevelő tanároknak is nagy segítséget nyújthatnak a testnevelésórák megtartásában, a tanulók mérésében és egyes technikák megtanításában, valamint javításában. Mindezeken túl iskolai és iskolán kívüli tapasztalatainkat kívánjuk megosztani a sportolásban és a sportoktatásban használt okoseszközökkel kapcsolatban.
kulcsszavak: IKT, mobiltechnológia, hordozható és hordható eszközök, sportpedagógia, testnevelés
Kódolás mindenkor(ban)? Egy Micro:bites projekt tapasztalatai
A 21. századi készségek fejlesztésében, a kompetenciaalapú tudás kialakításában alapvető szerepet kapnak a STEM (science, technology, engineering, mathematics) tantárgyak. Az elvárt készségek – például algoritmikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, önirányító tanulás – fejlesztése a programozás alapjainak oktatásával is történhet. Kazakoff (2014) szerint a robotika terjedése is nagyban hozzájárulhat, hogy a tanulók addig absztrakt gondolkodása konkréttá válhasson. A különböző programozható eszközök (pl. Blue-bot, Bee-bot, LEGO programozható készletek) és szoftverek (pl. Scratch, ScratchJr, Lightbot, Kodu) megjelenése hozzájárul ahhoz, hogy az algoritmikus gondolkodás fejlesztése kilépjen az informatikaóra kereteiből és akár már óvodás kortól kezdve megvalósulhasson. A már említett kódolást előkészítő és segítő eszközök egy innovatív hardvere a BBC támogatásával, oktatási célokra kifejlesztett Micro:bit nevű lapkája (Gibson és Bradley, 2017), melyből az Egyesült Királyságban tanuló 10-14 éves diákoknak egymillió darabot osztottak szét. A Micro:bit egy kisméretű alaplap, 5X5 ledből álló kijelzővel, szenzorokkal (pl. gyorsulásmérő, iránytű, hőmérő) és különböző kommunikációs lehetőségekkel (USB, bluetooth, külső portok), mely számítógép vagy okostelefon segítségével programozható. Az eszköz programozására különböző szintű lehetőségek állnak rendelkezésre a kezdőknek szánt blokkalapú megoldásoktól (pl. MakeCode, Scratch) egészen a haladó szintig (pl. Python, JavaScript) (BBC Micro:bit, 2015). A programozási környezetek széles skálájával lehetővé válik, hogy a kódolás különböző korú és képességű tanulók számára is alkalmas legyen, továbbá lehetővé váljon a tanulók (akár) multidiszciplináris környezetben történő problémamegoldó gondolkodásának, kollaborációjának, önirányító tanulásának fejlesztése.
Az az NJSZT és az ELTE T@T labor támogatásával útjára indított „Micro:bit botorkálás” kezdeményezésnek köszönhetően a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola 10 darab Micro:bit készlettel folytatta akciókutatását két héten keresztül. Az alsó (N=53) és felső tagozatos diákok (N=136) körében lebonyolított vizsgálat egyrészt a tanulók programozható eszközökkel kapcsolatos hozzáállását, első tapasztalatait, másrészt az eszközök (és a kódolás) különböző életkorban történő alkalmazhatóságát vette górcső alá. Kutatási kérdéseink ennek megfelelően az eszközök motivációs hatására, a kódolásra és a problémamegoldó feladatokhoz való viszonyulásra irányultak. Az eszköz alkalmazhatóságát és a programozás különböző életkorban történő oktatásának lehetőségeit az egymásra épülő (algoritmusok, változók, feltételek, iterációk), egyre nehezedő feladatok teljesítésével mértük. Az első eredmények pozitívak mind az alsó, mind a felső tagozatos diákok körében. A tanulók pozitív viszonyulást mutattak a problémamegoldó feladatok és a (blokkalapú) programozás területén egyaránt.
Kulcsszavak: IKT, programozás, Microbit, általános iskola
Szóasszociációs módszerrel végzett tudásszerkezet vizsgálat saját fejlesztés...
A modern, oktatást segítő eszközökhöz sok esetben konstruktív pedagógiai megközelítések úgy mint konstruktív tanulási környezetek, konnektivizmus, trialogikus tanulás (ld. Nanjappa, A. - M. Grant, 2003; Fehér, 2014, 2015; Komenczi, 2009; Kulcsár, 2009; Ollé et al. 2013; Racsko, 2012;) kapcsolódnak. Az új tanulási környezetek által generált, megváltozott tanulási és tanítási szokások azonban új mérési módszerek kifejlesztését és használatát indokolják. A tanulók tudásának felmérésére, tudásszerkezetének vizsgálatára szóasszociációs módszerek is alkalmazhatók (Shavelson, Ruiz-Primo és Wiley, 2005 idézi Nakiboglu, 2008). A vizsgálatok háttere, hogy a nyelvi rendszer, s annak szemantikus memóriájában tárolt fogalmai közötti kapcsolatok mintázatokba rendeződnek (Barabási, 2006), melyek elemei között kapcsolatok vannak (Daru és Tóth, 2013). Szóasszociációs vizsgálat alkalmazása során, egy-egy hívószó, kapcsolódó fogalmakat idézhet fel, melyek vizsgálatával, elemzésével feltérképezhető az egyén fogalmi hálója. A vizsgálati módszer már egészen kisgyermekkortól lehetőséget biztosít a tudásszerkezet felmérésére; alkalmazható óvodás (ld. Daru és Tóth, 2014), általános iskolás diákoktól (ld. Malmos – Revákné, 2015) egészen középiskolás tanulók, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatókig.
A szóasszociációs tudásszerkezet vizsgálat egy viszonylag egyszerű módszer, mely tanórák végén is alkalmazható, így használatával könnyen és gyorsan kapható visszajelzés a diákok tudásáról. Az 5-6 hívófogalomra adott asszociációk összegyűjtése 5-7 perc alatt megtörténhet, melyek feldolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezt kívántuk könnyebbé tenni saját fejlesztésű, automatizált, online alkalmazásunkkal, mely teljes egészében elvégezhető IKT eszközökkel is, jelentősen lerövidítve a vizsgálathoz szükséges időt. Mobil eszközök használatával –akár a BYOD hozzáférés alkalmazásával, a tanulók saját eszközeit segítségül hívva– gyorsabbá és könnyebbé válhat az adatok begyűjtése, feldolgozása a papíralapú eszközökhöz viszonyítva. Előadásomban a saját fejlesztésű alkalmazást, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálati módszer kivitelezését bemutató jó gyakorlatot kívánom megosztani, a vizsgálat előkészítésétől, az adatok begyűjtésén át, egészen a feldolgozásig. Az első eredmények kapcsán, egy általános iskolában végzett (n=149) „internet-használati” kutatás eredményeit mutatom be. A kutatás részletesen kitér a különböző évfolyamok közötti változásokra, s szemlélteti, olykor magyarázza, az idősebb diákok fogalmi hálójának bővülését.
kulcsszavak: tudásszerkezet vizsgálat, szóasszociációs vizsgálati módszer, IKT eszközök, mobil eszközök
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett ...
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) oktatási célú alkalmazásai esetében
Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs – Fehér Péter
A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. Az utóbbi ötven év gyökeres változásokat hozott a virtuális valóság fejlődésében; a fizikai valóság megszokott szabályai, és a felhasználók érzékszerveire gyakorolt hatások újraértékelődtek (Mazuryk – Gervautz, 1996). Napjainkban, különböző megjelenítő eszközök, érintőképernyős készülékek (például okostelefon, tablet) használatával, lehetőség nyílik olyan képzeletbeli, vagy digitálisan reprezentált valódi világok megtapasztalására, ahol a felhasználó, különböző érzékszervei segítségével kerülhet kapcsolatba a multimédiás környezettel (Dong Hwa et al., 2016), azt saját nézőpontjából szemlélheti. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna lehetőség (Piovesan et al., 2012). A szemléltetés mellett ugyanakkor több lehetőség is mutatkozik a tartalomelőállításra vonatkozólag, melyek alkalmazásra révén egyidejűleg több kompetencia fejlesztése is történhet.
A virtuális valóság alkalmazás mellett, a hazánkban még kevésbé ismert kiterjesztett valóság (augmented reality), illetve az ezen alapuló alkalmazások is bevonhatók a tanulói ismeretszerzésbe. A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015).
A virtuális valóság gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatunk ezért a következő fő kutatási irányokat tűzte ki: (1) Milyen módon valósulhat meg a tartalomelőállítás a VR és az AR használata során?; (2) Mely tudományterületeken, tantárgyak esetében alkalmazható a VR és az AR? (3) Az oktatás mely szintjein alkalmazható a VR és az AR?; valamint be kívánjuk mutatni az általunk alkalmazott virtuális valóság applikációkat. Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki (Aurasma, Quiver, Augmenter, CoSPaces, Google Utcakép). A VR és AR alkalmazások felhasználásával alkalmat teremtünk az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.
kulcsszavak: virtuális valóság, kiterjesztett valóság, IKT eszközök, mobil eszközök
Recommended
Fehér Péter Phd: Az olvasás új élménye – mit kínál egy e-könyvolvasó?
A Sulinetwork 2015 Konferencia szekcióelőadása
Tabletek iskolai alkalmazásának hatékonyságmérési lehetőségei a nemzetközi sz...
A mobiltechnológia elérhetőségének köszönhetően a mobil eszközök alkalmassá válhatnak az 1:1 hozzáférési modell alkalmazására, mely számos országban már a gyakorlatban is megjelent (Bebell–O'Dwyer, 2010; Fleischer, 2012; Zucker–Light, 2009; Clarke et al. 2013). A táblagépek használata hozzájárulhat a tanulás, tanítás támogatásához, ugyanakkor elterjedése számos kérdést is felvet, mely az eszköz oktatásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásokat igényel (Johnson et al., 2014). Az eddigi 1:1 programokat kutató tanulmányok kapcsán megállapítható, hogy azok eredményei rendkívül heterogének, mivel minden 1:1 kezdeményezésnek megvan a maga „egyedisége”. Ezek az egyediségek pedig módszertani megközelítésben, kutatási témák tekintetében is megjelennek (Bebell – Kay, 2010).
Nemzetközi szakirodalmat feltáró tanulmányunk ezért a következő szempontok mentén vizsgálódik: (1) tabletek használatának módjai a diákok és a pedagógusok körében; (2) tabletek vizsgálatánál alkalmazott kutatási módszerek; (3) tabletek vizsgálatánál alkalmazott adatgyűjtési módszerek; valamint (4) vizsgált témakörök. A tabletek tanulók és pedagógusok által használt módjai közül a multimédiás jelent meg legtöbbször (16), a táblagépek vizsgálatánál alkalmazott módszerek közül a kísérlet volt a leggyakoribb (81%), míg az adatgyűjtési módok közül a kérdőív (11) volt a legelterjedtebb. Vizsgált készségek körében leggyakrabban (5) a tanulók szövegértéséhez kapcsolódó vizsgálatok képezték a kutatások tárgyát.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, kutatás, módszerek, tanulmányi eredményesség
Czékmán Balázs - Barnucz Nóra: Mobiltechnológiával támogatott idegennyelv-okt...
A táblagéppel támogatott oktatási környezet számos tantárgy esetében alkalmazható, segítségével különböző készségek, képességek fejleszthetők. Az osztálytermi körülmények között végzett kutatások, hatékonyságvizsgálatok többsége pozitív irányú változásokat mutattak (Savas, 2014). Más kutatás is megerősíti, hogy a mobil eszközökkel támogatott oktatási környezet a konstruktív pedagógia egyik lehetséges eszköze lehet az angol, mint idegennyelv tanulása, tanítása során (Hsu, 2012).
Hatékonyság- és attitűdvizsgálatunk a mobiltechnológiával támogatott nyelvtanulásra irányult. A vizsgálatban N=53 (általános iskolás: n=38, középiskolás: n=15) tanuló vett részt, melynek során a diákok szókincsének és kiejtésének fejlődését vizsgáltuk mobil eszközökön (tablet, okostelefon) futtatott applikáció (Quizlet) alkalmazásával. Hipotéziseink, hogy a tablettel támogatott oktatási környezet (H1) pozitív hatást gyakorol a szókincs-elsajátításra, (H2) pozitív hatást gyakorol a kiejtésre, valamint (H3) a tablettel támogatott tanulás jobban motiválja a szótanulást a papíralapúhoz viszonyítva. A kutatás közbeni pillanatfelvétel eredményei páros t-próba alkalmazása révén azt mutatják, hogy a tabletes tanulók utótesztjének szókincs-elsajátítás eredményei szignifikánsan (t(17)=-5,128, p<0,001) magasabbak (átlag=71,25, szórás=26,25) az előteszt eredményeihez viszonyítva (átlag=51,75, szórás=22,9).
Kulcsszavak: IKT, közoktatás, m-learning, tablet, angol, mint idegennyelv
Tabletek és pedagógusok: mobiltechnológiával támogatott oktatás intézményi sz...
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásra gyakorolt hatását számos tanulmány megerősíti; alkalmazásával a tanítás és a tanulás érdekesebbé, motiválóbbá tehető (Chapelle, 2001, idézi Hashim et al. 2017). Oktatási téren a különböző IKT eszközök közül a mobiltechnológián alapuló eszközök (laptop, okostelefon, tablet, e-könyvolvasó, hordozható és hordható okos eszközök) azok, amelyek a leginkább helyet kaphatnak az osztálytermekben.
Előnyeiket (például 1:1 (egy az egyhez) hozzáférés, praktikus méret, súly, hosszú üzemidő, könnyű használhatóság) számos tanulmány alátámasztja (Marés, 2012; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Hashim et al., 2017). Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Marés, 2012; Fabian–Maclean, 2013; Clarke et al., 2014) és a hazai kutatások (Kis-Tóth – Borbás – Kárpáti, 2014; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Racsko – Herzog, 2015) eredményei is megerősítik. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is több oktatási intézmény kezdett tableteket és okostelefonokat használni – több helyen BYOD hozzáférési modellt alkalmazva – az óvodától egészen a felsőoktatás szintjéig.
A bemutatott nemzetközi és hazai mobiltechnológiai implementációs kezdeményezéseknek megfelelően a budapesti Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola is elindította „Tablettel támogatott oktatás” pilot projektjét, mely a 2015-2016-os tanévtől kezdve alkalmazza és kutatja a mobil eszközökhöz való attitűdöt és hatékonyságot. A projekt egyéves előkészület után, az 1. és az 5. évfolyamokon, négy osztályban került elindításra a 2015-2016-os tanévben, 18 tablettel, majd a 2016-2017-es tanévben már intézményi szinten működött 46 táblagéppel, melyek segítségével a két éves időtartam alatt közel 400 tabletes óra került megtartásra. Előadásunkban a pedagógusok körében (N=15) végzett, online kérdőívvel felvett kutatásunkat mutatjuk be. A tabletek intézményi szintű implementációja kapcsán, vizsgálatunk (1) az eszközök általános használatát, alkalmazását; (2) az eszközök tanórai szintű alkalmazását, módszertani aspektusait; (3) az elektronikus tananyagok használatát; valamint (4) a pedagógusok mobiltechnológiával kapcsolatos attitűdjeit igyekezett feltárni. Deskriptív célú kutatásunk eredményei az eszközökhöz fűződő pozitív viszonyulást, módszertani sokszínűséget mutatják, ugyanakkor felhívják a figyelmet a technológia által generált műszaki kihívásokra, valamint az IKT-használatot megalapozó pedagógus továbbképzések szükségességére.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, attitűd
Fuss a következő szintre! Okos eszközök használata a sportpedagógiában
A sport fontos szerepet tölthet be az ember életében, hiszen manapság nagyon sokan a nap nagyrészében ülőmunkát végeznek és ennek megvan az egészségkárosító hatása, amennyiben ezt nem ellensúlyozzák munka utáni sportolással. A közoktatás-fejlesztési beavatkozások is igyekeznek kialakítani az egészségtudatos életmódot a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés órákkal, valamint a tanulók NETFIT rendszerrel történő rendszeres mérésével. Azonban annak ellenére, hogy a tanulók kiemelkedő része szereti a testnevelés órákat (Fintor, 2016), mégis alacsony azoknak a tanulóknak az aránya, akikben sikerül kialakítani az iskolán kívüli rendszeres sportolás igényét. Ez már iskolás korban is problémákhoz vezethet, de leginkább a későbbiekben alakulhatnak ki negatív következmények. Ahhoz, hogy felnőtt korra a rendszeres sportolás iránti igény kialakuljon, már gyermekkorban meg kell kedveltetni a mozgást. A digitális technológia fejlődésével megjelentek azok az eszközök, melyek segíthetnek életvitelünk kiértékelésében, egészségünk megőrzésében (Williamson, 2015.) A viselhető és hordozható aktivitásmérők, bioszenzorok valamint a hozzájuk kapcsolódó applikációk hozzájárulhatnak egyrészt a mindennapi egészségmegőrzéshez, másrészt az említett eszközök alkalmazásával új lehetőségek nyílnak meg a testnevelésórákon is (Semiz és Ince, 2012).
Az okoseszközök iskolai és iskolán kívüli alkalmazása is számos lehetőséget nyújt számunkra, hogy a tanulók fittségi állapotát mérjük és nyomon kövessük. Hozzájárulnak a hosszútávú motiváció fenntartásához, amivel pozitív irányban változtathatunk a sportoláshoz kapcsolódó attitűdjükön. Ennek megfelelően előadásunkban ismertetjük azokat a mobil eszközöket és applikációkat, melyek akár az iskolai testnevelő tanároknak is nagy segítséget nyújthatnak a testnevelésórák megtartásában, a tanulók mérésében és egyes technikák megtanításában, valamint javításában. Mindezeken túl iskolai és iskolán kívüli tapasztalatainkat kívánjuk megosztani a sportolásban és a sportoktatásban használt okoseszközökkel kapcsolatban.
kulcsszavak: IKT, mobiltechnológia, hordozható és hordható eszközök, sportpedagógia, testnevelés
Kódolás mindenkor(ban)? Egy Micro:bites projekt tapasztalatai
A 21. századi készségek fejlesztésében, a kompetenciaalapú tudás kialakításában alapvető szerepet kapnak a STEM (science, technology, engineering, mathematics) tantárgyak. Az elvárt készségek – például algoritmikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, önirányító tanulás – fejlesztése a programozás alapjainak oktatásával is történhet. Kazakoff (2014) szerint a robotika terjedése is nagyban hozzájárulhat, hogy a tanulók addig absztrakt gondolkodása konkréttá válhasson. A különböző programozható eszközök (pl. Blue-bot, Bee-bot, LEGO programozható készletek) és szoftverek (pl. Scratch, ScratchJr, Lightbot, Kodu) megjelenése hozzájárul ahhoz, hogy az algoritmikus gondolkodás fejlesztése kilépjen az informatikaóra kereteiből és akár már óvodás kortól kezdve megvalósulhasson. A már említett kódolást előkészítő és segítő eszközök egy innovatív hardvere a BBC támogatásával, oktatási célokra kifejlesztett Micro:bit nevű lapkája (Gibson és Bradley, 2017), melyből az Egyesült Királyságban tanuló 10-14 éves diákoknak egymillió darabot osztottak szét. A Micro:bit egy kisméretű alaplap, 5X5 ledből álló kijelzővel, szenzorokkal (pl. gyorsulásmérő, iránytű, hőmérő) és különböző kommunikációs lehetőségekkel (USB, bluetooth, külső portok), mely számítógép vagy okostelefon segítségével programozható. Az eszköz programozására különböző szintű lehetőségek állnak rendelkezésre a kezdőknek szánt blokkalapú megoldásoktól (pl. MakeCode, Scratch) egészen a haladó szintig (pl. Python, JavaScript) (BBC Micro:bit, 2015). A programozási környezetek széles skálájával lehetővé válik, hogy a kódolás különböző korú és képességű tanulók számára is alkalmas legyen, továbbá lehetővé váljon a tanulók (akár) multidiszciplináris környezetben történő problémamegoldó gondolkodásának, kollaborációjának, önirányító tanulásának fejlesztése.
Az az NJSZT és az ELTE T@T labor támogatásával útjára indított „Micro:bit botorkálás” kezdeményezésnek köszönhetően a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola 10 darab Micro:bit készlettel folytatta akciókutatását két héten keresztül. Az alsó (N=53) és felső tagozatos diákok (N=136) körében lebonyolított vizsgálat egyrészt a tanulók programozható eszközökkel kapcsolatos hozzáállását, első tapasztalatait, másrészt az eszközök (és a kódolás) különböző életkorban történő alkalmazhatóságát vette górcső alá. Kutatási kérdéseink ennek megfelelően az eszközök motivációs hatására, a kódolásra és a problémamegoldó feladatokhoz való viszonyulásra irányultak. Az eszköz alkalmazhatóságát és a programozás különböző életkorban történő oktatásának lehetőségeit az egymásra épülő (algoritmusok, változók, feltételek, iterációk), egyre nehezedő feladatok teljesítésével mértük. Az első eredmények pozitívak mind az alsó, mind a felső tagozatos diákok körében. A tanulók pozitív viszonyulást mutattak a problémamegoldó feladatok és a (blokkalapú) programozás területén egyaránt.
Kulcsszavak: IKT, programozás, Microbit, általános iskola
Szóasszociációs módszerrel végzett tudásszerkezet vizsgálat saját fejlesztés...
A modern, oktatást segítő eszközökhöz sok esetben konstruktív pedagógiai megközelítések úgy mint konstruktív tanulási környezetek, konnektivizmus, trialogikus tanulás (ld. Nanjappa, A. - M. Grant, 2003; Fehér, 2014, 2015; Komenczi, 2009; Kulcsár, 2009; Ollé et al. 2013; Racsko, 2012;) kapcsolódnak. Az új tanulási környezetek által generált, megváltozott tanulási és tanítási szokások azonban új mérési módszerek kifejlesztését és használatát indokolják. A tanulók tudásának felmérésére, tudásszerkezetének vizsgálatára szóasszociációs módszerek is alkalmazhatók (Shavelson, Ruiz-Primo és Wiley, 2005 idézi Nakiboglu, 2008). A vizsgálatok háttere, hogy a nyelvi rendszer, s annak szemantikus memóriájában tárolt fogalmai közötti kapcsolatok mintázatokba rendeződnek (Barabási, 2006), melyek elemei között kapcsolatok vannak (Daru és Tóth, 2013). Szóasszociációs vizsgálat alkalmazása során, egy-egy hívószó, kapcsolódó fogalmakat idézhet fel, melyek vizsgálatával, elemzésével feltérképezhető az egyén fogalmi hálója. A vizsgálati módszer már egészen kisgyermekkortól lehetőséget biztosít a tudásszerkezet felmérésére; alkalmazható óvodás (ld. Daru és Tóth, 2014), általános iskolás diákoktól (ld. Malmos – Revákné, 2015) egészen középiskolás tanulók, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatókig.
A szóasszociációs tudásszerkezet vizsgálat egy viszonylag egyszerű módszer, mely tanórák végén is alkalmazható, így használatával könnyen és gyorsan kapható visszajelzés a diákok tudásáról. Az 5-6 hívófogalomra adott asszociációk összegyűjtése 5-7 perc alatt megtörténhet, melyek feldolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezt kívántuk könnyebbé tenni saját fejlesztésű, automatizált, online alkalmazásunkkal, mely teljes egészében elvégezhető IKT eszközökkel is, jelentősen lerövidítve a vizsgálathoz szükséges időt. Mobil eszközök használatával –akár a BYOD hozzáférés alkalmazásával, a tanulók saját eszközeit segítségül hívva– gyorsabbá és könnyebbé válhat az adatok begyűjtése, feldolgozása a papíralapú eszközökhöz viszonyítva. Előadásomban a saját fejlesztésű alkalmazást, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálati módszer kivitelezését bemutató jó gyakorlatot kívánom megosztani, a vizsgálat előkészítésétől, az adatok begyűjtésén át, egészen a feldolgozásig. Az első eredmények kapcsán, egy általános iskolában végzett (n=149) „internet-használati” kutatás eredményeit mutatom be. A kutatás részletesen kitér a különböző évfolyamok közötti változásokra, s szemlélteti, olykor magyarázza, az idősebb diákok fogalmi hálójának bővülését.
kulcsszavak: tudásszerkezet vizsgálat, szóasszociációs vizsgálati módszer, IKT eszközök, mobil eszközök
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett ...
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) oktatási célú alkalmazásai esetében
Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs – Fehér Péter
A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. Az utóbbi ötven év gyökeres változásokat hozott a virtuális valóság fejlődésében; a fizikai valóság megszokott szabályai, és a felhasználók érzékszerveire gyakorolt hatások újraértékelődtek (Mazuryk – Gervautz, 1996). Napjainkban, különböző megjelenítő eszközök, érintőképernyős készülékek (például okostelefon, tablet) használatával, lehetőség nyílik olyan képzeletbeli, vagy digitálisan reprezentált valódi világok megtapasztalására, ahol a felhasználó, különböző érzékszervei segítségével kerülhet kapcsolatba a multimédiás környezettel (Dong Hwa et al., 2016), azt saját nézőpontjából szemlélheti. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna lehetőség (Piovesan et al., 2012). A szemléltetés mellett ugyanakkor több lehetőség is mutatkozik a tartalomelőállításra vonatkozólag, melyek alkalmazásra révén egyidejűleg több kompetencia fejlesztése is történhet.
A virtuális valóság alkalmazás mellett, a hazánkban még kevésbé ismert kiterjesztett valóság (augmented reality), illetve az ezen alapuló alkalmazások is bevonhatók a tanulói ismeretszerzésbe. A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015).
A virtuális valóság gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatunk ezért a következő fő kutatási irányokat tűzte ki: (1) Milyen módon valósulhat meg a tartalomelőállítás a VR és az AR használata során?; (2) Mely tudományterületeken, tantárgyak esetében alkalmazható a VR és az AR? (3) Az oktatás mely szintjein alkalmazható a VR és az AR?; valamint be kívánjuk mutatni az általunk alkalmazott virtuális valóság applikációkat. Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki (Aurasma, Quiver, Augmenter, CoSPaces, Google Utcakép). A VR és AR alkalmazások felhasználásával alkalmat teremtünk az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.
kulcsszavak: virtuális valóság, kiterjesztett valóság, IKT eszközök, mobil eszközök
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége (Farkas Bertal...
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége
A Scientix - a természettudományok oktatásának európai közössége - azért alakult meg 2009 decemberében, hogy rendszeresen terjessze és megossza a természettudományok oktatásához kapcsolódó jó gyakorlatokat. A Scientix nyitott a tanárok, kutatók, döntéshozók, szülők, illetve minden érdeklődő számára.
A projektben hangsúlyos helyet kap a digitális eszközök használata a természettudományos tárgyak tanításában és tanulásában.
Dr. Főző Attila László – Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos okta...
Dr. Főző Attila László a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...
Farkas Bertalan Péter a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környezettanulmány eredményeinek nyomán.
A műhelymunka első részében a Székesfehérváron 2014-ben felvett környezettanulmány kutatási kereteit, eredményeit és az abban vázolt javaslatokat ismerhették meg a résztvevők. Bepillantást nyertek abba, hogyan írható le a lányok és a nők helyzete a műszaki-természettudományos területen, Székesfehérváron; mely (a gender szakirodalomból ismert) eredményeket támasztotta alá a kutatás, és melyeket nem. Ezután azt mutatjuk be a 2015-ben indult MILK (Műszaki és Informatikus Lányok Közössége) projekt nyomán, hogy hogyan építhető fel úgy egy projekt, hogy az a kutatás eredményeire reflektáljon, és azt nemzetközi szinten is támogatásra érdemesnek találják; mely elemekkel segíthető a program intézményesülése, és hogyan valósítható meg a program hatásának vizsgálata.
Réti Mónika – Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbr...
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe:Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbre tárni?.
A műhelymunka során a résztvevők konkrét gyakorlatokat végeztek el (elsősorban az inquiry based learning keretrendszerében), majd ezek nyomán a saját élményeket a tanítás gyakorlatának tükrében értelmezték. Elsősorban azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy hogyan válhat a természettudományos oktatás és nevelés befogadóbbá, miért fontos és hogyan lehetséges a tanulók minél szélesebb körével a gyakorlatban is megtapasztaltatni a természettudományos gondolkodásmód alkalmazását és hasznát. Példaként a Kutató Tanárok Országos Szövetségének TUDÁS (Természettudomány tanítás és tanulás áttörésének a segítése) projektjének elemei mutatnak rá a tanulók, a tanárok és más csoportok igényeire, problémáira és feladataira.
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna – Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, av...
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, avagy Kutató Tanárok nemzetközi projektjei.
Az előadó a Kutató Tanárok Országos Szövetségének két természettudományos tanítást érintő nemzetközi projektjét mutatta be előadásában.
1. Ark of Inquiry: a négyéves projekt a természettudomány tanítás és tanulás megújítását célozza. Az Ark of Inquiry projekt a felfedeztető tanulás keretrendszerével dolgozik. A partnerek neves nemzetközi szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek és oktatóközpontok. A projektet az Európai Unió 7. Keretprogramja (FP7) finanszírozza, a Felelősségteljes Kutatás és Innováció (Responsible Research and Innovation) program keretein belül. A program célja a 7-18 éves fiataloknak egy olyan, a felfedeztető természettudomány tanulásra épülő tevékenységgyűjteményt biztosítson, amely fejleszti a természettudományos kompetenciáikat, a megértésre alapozva érzékenyíti őket a természettudományos munkára és a természettudományos vizsgálódásra, és felkészíti őket arra, hogy különböző szerepekben bekapcsolódjanak az európai kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatokba.
2. TUDÁS – Természettudomány tanítás és tanulás áttörésének segítése: a KUTOSZ a King Baudouin Foundation United States és az Amgen cég támogatásával a Broadening the horizon of science teaching and learning in Hungary munkacímmel projektet indíthatott 2015 februárjától. A projekt arra keres válaszokat, hogyan bővíthető a természettudományokkal foglalkozó tanulók köre. Az egyéves tevékenység lehetőséget ad az egyes iskoláknak, hogy olyan 13-19 éves tanulókat vonjon be a (biológia, fizika, földrajz és kémia tantárgyakon keresztül megjelenő) természettudományok tanulásába, akikre a hagyományos tehetséggondozás kevésbé fókuszál. Ezáltal a projekt hozzájárul az iskolában is megmutatkozó szegregációs megkülönböztetés leküzdéséhez. A cél a természettudományok iránti érdeklődés felkeltése, ezen keresztül a természettudományos megismerés gyakorlása, valamint ezen tanulók szocializációjának elősegítése. A projekt tevékenységei során a tanulókon és a tanárokon kívül a szülők bevonásával is támogatják a tanulók fejlődését.
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások
Dr. Makádi Mariann a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások.
A természettudományok oktatásának egyik fő problémája, hogy elszakad a valóságtól. Ugyanakkor a valóság is mást jelent a tudományban részt vevők számára, mint az oktatás szereplőinek. Mást jelent a tanárnak, mint a tanulóknak, előbbiek az objektív környezetet, az utóbbiak a virtuális környezetet tekintik annak. Ezért ma már a fő feladat a természeti környezettel való közvetlen megismertetés, ami csak valós környezetben és tapasztalati úton valósítható meg. Ennek azonban van egy hierarchikus rendje, a kutatásalapú tanulási stratégia elsajátításával a tanulók szert tesznek a vizsgálódás képességére.
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...
Dr. Kárpáti Andrea a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közös pedagógiai feladata.
A 21. század első felét a multimédia-információk túlsúlya jellemzi. A vizuális ismeretszerzés uralkodóvá válik, a képi kifejezés a mindennapok állandó része. A rajz tantárgy immár sokkal több, mint „művészetpedagógia”: a neve vizuális kultúra, pedagógiai feladata felkészíteni a képi nyelv köznapi, tudományos és művészi értelmezésére és használatára. A képalkotással, képértelmezéssel azonban a humán és természettudományos tantárgyak mindegyikében foglalkozni kell, hiszen a magyarázó ábrát felváltó dinamikus, paraméterezhető tudományos vizualizációk bármilyen tudást átlelkesíthetnek.
Az előadásban megjelentek a vizuális kommunikáció pedagógiai relevanciájú, számítógéppel közvetített formái, a tudományos vizualizációtól a statikus-interaktív és a mozgó ábrás kompetenciamérő vagy társkereső tesztig, a blogtól a vlogig és avatarig. Az előadó röviden ismertette a képi kreativitás multiszenzoriális (több érzékszervet magában foglaló), új modelljét, majd három folyamatban lévő, magyar részvételű nemzetközi kutatás eredményeinek megosztásával érzékeltette a kortárs tizen- és huszonévesek (digitális) képalkotó kultúráját. A „Facebook ikonográfia”, a „Multikulturális telekollaboráció” és a „Vizuális Tanulóközösségek vizsgálata” egyaránt arra törekszik, hogy régi-új közlő nyelvünk, a gépekkel segített, de az emberi kreativitásra alapozott vizuális nyelv kortárs technikái és műfajai beépüljenek az oktatásba.
Dr. Jarosievitz Beáta - Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használa...
Dr. Jarosievitz Beáta a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használata óráinkon és a mindennapi munkánkban.
Az előadó a műhelyfoglalkozás első részében a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét mutatta be, a HIGGS részecske bölcsőjét, egy olyan helyet, ahol a kutatók politikától független találkozhatnak, kutathatnak. A CERN-t egy magyar nyelvre lefordított videóval, illetve egy először bemutatott interaktív weboldal segítségével mutatta be.
Az új elemi részecske, a HIGGS létezését már régóta sejtik, de a meglétének az igazolását követően Francois Englert és Peter Higgs a Higgs-bozon elméleti felfedezéséért csak 2013-ban kapott Nobel díjat. A híres bozon Peter Higgs skót fizikusról kapta a nevét, de a mechanizmust először két belga, Francois Englert és Robert Brout írta le 1964 augusztusában. Mivel Brout már meghalt, őt nem díjazhatták. Peter Higgs volt az a kutató, aki 1964 októberében megjelentetett publikációjában először beszélt arról, hogy ahhoz, hogy Brout és Englert elmélete működjön, egy új típusú részecskére van szükség.
Az előadó a WWW és a HIGGS hazájának bemutatása mellett, a CERN kínálta lehetőségekre is felhívta a résztvevők figyelmét. A CERN megismerését követően, számítógépen lejátszható, 2 perces interaktív kvíz kérdéssel mérhették fel tudásukat a résztvevők. Az első helyes megfejtő egy posztert kapott ajándékba. A műhelyfoglalkozás második részében néhány ingyenes, a SCIENTIX portálon található, CERN-nel kapcsolatos oktatási anyagot mutatott be az előadó az érdeklődőknek. Az ingyenes „játékok” segítségével a diákoknak könnyebb elmagyarázni a részecskefizika, a gyorsítók alapjait, a CERN-ben folyó kutatásokat. A műhelyfoglalkozás során a résztvevők egy virtuális sétát tehettek a CERN-be egy élő videókonferencián keresztül, megnézték a CMS vezénylőjét, beszélgethettek a CMS kísérletnél dolgozó, Svájcban lévő magyar fizikusokkal.
Laufer Tamás: Programozás, mint tananyag a Nat-ban
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Programozás, mint tananyag a Nat-ban c. plenáris előadás
Kárpáti Andrea: Digitális kreativitás - A kamaszok vizuális kultúrája
A Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott plenáris előadás.
Füzi Otília: eBiztonság a gyakorlatban
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott eBiztonság a gyakorlatban szekció előadása.
Csordás Ildikó: Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig szekció előadása.
Dr. Főző Attila László: A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a ...
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a TÁMOP 3.1.1 II. szakaszában c. plenáris előadás
Tóth-Mózer Szilvia: Digitális történetmesélés
A Sulinetwork 2015 Konferencia Digitális történetmesélés szekciójában elhangzott források elérhetősége
Farkas Bertaan Péter: Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben szekció előadása.
Tisza Géza: Kódolj! – programozás az általános iskolában
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Kódolj! – programozás az általános iskolában szekció előadása.
Füzi Otília és Farkas Bertalan Péter: Formativ Értékelés
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Formatív értékelés a gyakorlatban szekció előadása.
Abonyi-Tóth Andor: Bevezetés az akadálymentes e-tananyagok fejlesztésébe
A Sulinetwork 2015 Konferencia szekcióelőadása
More Related Content
More from Sulinetwork
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége (Farkas Bertal...
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége
A Scientix - a természettudományok oktatásának európai közössége - azért alakult meg 2009 decemberében, hogy rendszeresen terjessze és megossza a természettudományok oktatásához kapcsolódó jó gyakorlatokat. A Scientix nyitott a tanárok, kutatók, döntéshozók, szülők, illetve minden érdeklődő számára.
A projektben hangsúlyos helyet kap a digitális eszközök használata a természettudományos tárgyak tanításában és tanulásában.
Dr. Főző Attila László – Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos okta...
Dr. Főző Attila László a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...
Farkas Bertalan Péter a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környezettanulmány eredményeinek nyomán.
A műhelymunka első részében a Székesfehérváron 2014-ben felvett környezettanulmány kutatási kereteit, eredményeit és az abban vázolt javaslatokat ismerhették meg a résztvevők. Bepillantást nyertek abba, hogyan írható le a lányok és a nők helyzete a műszaki-természettudományos területen, Székesfehérváron; mely (a gender szakirodalomból ismert) eredményeket támasztotta alá a kutatás, és melyeket nem. Ezután azt mutatjuk be a 2015-ben indult MILK (Műszaki és Informatikus Lányok Közössége) projekt nyomán, hogy hogyan építhető fel úgy egy projekt, hogy az a kutatás eredményeire reflektáljon, és azt nemzetközi szinten is támogatásra érdemesnek találják; mely elemekkel segíthető a program intézményesülése, és hogyan valósítható meg a program hatásának vizsgálata.
Réti Mónika – Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbr...
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe:Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbre tárni?.
A műhelymunka során a résztvevők konkrét gyakorlatokat végeztek el (elsősorban az inquiry based learning keretrendszerében), majd ezek nyomán a saját élményeket a tanítás gyakorlatának tükrében értelmezték. Elsősorban azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy hogyan válhat a természettudományos oktatás és nevelés befogadóbbá, miért fontos és hogyan lehetséges a tanulók minél szélesebb körével a gyakorlatban is megtapasztaltatni a természettudományos gondolkodásmód alkalmazását és hasznát. Példaként a Kutató Tanárok Országos Szövetségének TUDÁS (Természettudomány tanítás és tanulás áttörésének a segítése) projektjének elemei mutatnak rá a tanulók, a tanárok és más csoportok igényeire, problémáira és feladataira.
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna – Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, av...
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, avagy Kutató Tanárok nemzetközi projektjei.
Az előadó a Kutató Tanárok Országos Szövetségének két természettudományos tanítást érintő nemzetközi projektjét mutatta be előadásában.
1. Ark of Inquiry: a négyéves projekt a természettudomány tanítás és tanulás megújítását célozza. Az Ark of Inquiry projekt a felfedeztető tanulás keretrendszerével dolgozik. A partnerek neves nemzetközi szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek és oktatóközpontok. A projektet az Európai Unió 7. Keretprogramja (FP7) finanszírozza, a Felelősségteljes Kutatás és Innováció (Responsible Research and Innovation) program keretein belül. A program célja a 7-18 éves fiataloknak egy olyan, a felfedeztető természettudomány tanulásra épülő tevékenységgyűjteményt biztosítson, amely fejleszti a természettudományos kompetenciáikat, a megértésre alapozva érzékenyíti őket a természettudományos munkára és a természettudományos vizsgálódásra, és felkészíti őket arra, hogy különböző szerepekben bekapcsolódjanak az európai kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatokba.
2. TUDÁS – Természettudomány tanítás és tanulás áttörésének segítése: a KUTOSZ a King Baudouin Foundation United States és az Amgen cég támogatásával a Broadening the horizon of science teaching and learning in Hungary munkacímmel projektet indíthatott 2015 februárjától. A projekt arra keres válaszokat, hogyan bővíthető a természettudományokkal foglalkozó tanulók köre. Az egyéves tevékenység lehetőséget ad az egyes iskoláknak, hogy olyan 13-19 éves tanulókat vonjon be a (biológia, fizika, földrajz és kémia tantárgyakon keresztül megjelenő) természettudományok tanulásába, akikre a hagyományos tehetséggondozás kevésbé fókuszál. Ezáltal a projekt hozzájárul az iskolában is megmutatkozó szegregációs megkülönböztetés leküzdéséhez. A cél a természettudományok iránti érdeklődés felkeltése, ezen keresztül a természettudományos megismerés gyakorlása, valamint ezen tanulók szocializációjának elősegítése. A projekt tevékenységei során a tanulókon és a tanárokon kívül a szülők bevonásával is támogatják a tanulók fejlődését.
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások
Dr. Makádi Mariann a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások.
A természettudományok oktatásának egyik fő problémája, hogy elszakad a valóságtól. Ugyanakkor a valóság is mást jelent a tudományban részt vevők számára, mint az oktatás szereplőinek. Mást jelent a tanárnak, mint a tanulóknak, előbbiek az objektív környezetet, az utóbbiak a virtuális környezetet tekintik annak. Ezért ma már a fő feladat a természeti környezettel való közvetlen megismertetés, ami csak valós környezetben és tapasztalati úton valósítható meg. Ennek azonban van egy hierarchikus rendje, a kutatásalapú tanulási stratégia elsajátításával a tanulók szert tesznek a vizsgálódás képességére.
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...
Dr. Kárpáti Andrea a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közös pedagógiai feladata.
A 21. század első felét a multimédia-információk túlsúlya jellemzi. A vizuális ismeretszerzés uralkodóvá válik, a képi kifejezés a mindennapok állandó része. A rajz tantárgy immár sokkal több, mint „művészetpedagógia”: a neve vizuális kultúra, pedagógiai feladata felkészíteni a képi nyelv köznapi, tudományos és művészi értelmezésére és használatára. A képalkotással, képértelmezéssel azonban a humán és természettudományos tantárgyak mindegyikében foglalkozni kell, hiszen a magyarázó ábrát felváltó dinamikus, paraméterezhető tudományos vizualizációk bármilyen tudást átlelkesíthetnek.
Az előadásban megjelentek a vizuális kommunikáció pedagógiai relevanciájú, számítógéppel közvetített formái, a tudományos vizualizációtól a statikus-interaktív és a mozgó ábrás kompetenciamérő vagy társkereső tesztig, a blogtól a vlogig és avatarig. Az előadó röviden ismertette a képi kreativitás multiszenzoriális (több érzékszervet magában foglaló), új modelljét, majd három folyamatban lévő, magyar részvételű nemzetközi kutatás eredményeinek megosztásával érzékeltette a kortárs tizen- és huszonévesek (digitális) képalkotó kultúráját. A „Facebook ikonográfia”, a „Multikulturális telekollaboráció” és a „Vizuális Tanulóközösségek vizsgálata” egyaránt arra törekszik, hogy régi-új közlő nyelvünk, a gépekkel segített, de az emberi kreativitásra alapozott vizuális nyelv kortárs technikái és műfajai beépüljenek az oktatásba.
Dr. Jarosievitz Beáta - Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használa...
Dr. Jarosievitz Beáta a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használata óráinkon és a mindennapi munkánkban.
Az előadó a műhelyfoglalkozás első részében a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét mutatta be, a HIGGS részecske bölcsőjét, egy olyan helyet, ahol a kutatók politikától független találkozhatnak, kutathatnak. A CERN-t egy magyar nyelvre lefordított videóval, illetve egy először bemutatott interaktív weboldal segítségével mutatta be.
Az új elemi részecske, a HIGGS létezését már régóta sejtik, de a meglétének az igazolását követően Francois Englert és Peter Higgs a Higgs-bozon elméleti felfedezéséért csak 2013-ban kapott Nobel díjat. A híres bozon Peter Higgs skót fizikusról kapta a nevét, de a mechanizmust először két belga, Francois Englert és Robert Brout írta le 1964 augusztusában. Mivel Brout már meghalt, őt nem díjazhatták. Peter Higgs volt az a kutató, aki 1964 októberében megjelentetett publikációjában először beszélt arról, hogy ahhoz, hogy Brout és Englert elmélete működjön, egy új típusú részecskére van szükség.
Az előadó a WWW és a HIGGS hazájának bemutatása mellett, a CERN kínálta lehetőségekre is felhívta a résztvevők figyelmét. A CERN megismerését követően, számítógépen lejátszható, 2 perces interaktív kvíz kérdéssel mérhették fel tudásukat a résztvevők. Az első helyes megfejtő egy posztert kapott ajándékba. A műhelyfoglalkozás második részében néhány ingyenes, a SCIENTIX portálon található, CERN-nel kapcsolatos oktatási anyagot mutatott be az előadó az érdeklődőknek. Az ingyenes „játékok” segítségével a diákoknak könnyebb elmagyarázni a részecskefizika, a gyorsítók alapjait, a CERN-ben folyó kutatásokat. A műhelyfoglalkozás során a résztvevők egy virtuális sétát tehettek a CERN-be egy élő videókonferencián keresztül, megnézték a CMS vezénylőjét, beszélgethettek a CMS kísérletnél dolgozó, Svájcban lévő magyar fizikusokkal.
Laufer Tamás: Programozás, mint tananyag a Nat-ban
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Programozás, mint tananyag a Nat-ban c. plenáris előadás
Kárpáti Andrea: Digitális kreativitás - A kamaszok vizuális kultúrája
A Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott plenáris előadás.
Füzi Otília: eBiztonság a gyakorlatban
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott eBiztonság a gyakorlatban szekció előadása.
Csordás Ildikó: Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig szekció előadása.
Dr. Főző Attila László: A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a ...
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a TÁMOP 3.1.1 II. szakaszában c. plenáris előadás
Tóth-Mózer Szilvia: Digitális történetmesélés
A Sulinetwork 2015 Konferencia Digitális történetmesélés szekciójában elhangzott források elérhetősége
Farkas Bertaan Péter: Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben szekció előadása.
Tisza Géza: Kódolj! – programozás az általános iskolában
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Kódolj! – programozás az általános iskolában szekció előadása.
Füzi Otília és Farkas Bertalan Péter: Formativ Értékelés
Sulinetwork 2015 Konferencián elhangzott Formatív értékelés a gyakorlatban szekció előadása.
Abonyi-Tóth Andor: Bevezetés az akadálymentes e-tananyagok fejlesztésébe
A Sulinetwork 2015 Konferencia szekcióelőadása
More from Sulinetwork (20)
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége (Farkas Bertal...
Scientix - A természettudományok oktatásának európai közössége (Farkas Bertal...
Dr. Főző Attila László – Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos okta...
Dr. Főző Attila László – Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos okta...
Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...
Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...
Réti Mónika – Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbr...
Réti Mónika – Miért fontos a természettudomány-tanítás horizontját szélesebbr...
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna – Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, av...
Nyerkiné Alabert Zsuzsanna – Új színfolt a nemzetközi tudomány palettáján, av...
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások
Dr. Makádi Mariann - Láss, ne csak nézz! Megfigyelések és vizsgálódások
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...
Dr. Jarosievitz Beáta - Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használa...
Dr. Jarosievitz Beáta - Séta a Higgs részecske hazájában. A Scientix használa...
Laufer Tamás: Programozás, mint tananyag a Nat-ban
Laufer Tamás: Programozás, mint tananyag a Nat-ban
Kárpáti Andrea: Digitális kreativitás - A kamaszok vizuális kultúrája
Kárpáti Andrea: Digitális kreativitás - A kamaszok vizuális kultúrája
Csordás Ildikó: Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig
Csordás Ildikó: Jövő Osztályterme - szcenáriótól a tevékenységekig
Dr. Főző Attila László: A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a ...
Dr. Főző Attila László: A digitális kompetenciához kapcsolódó fejlesztések a ...
Farkas Bertaan Péter: Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben
Farkas Bertaan Péter: Projekt- és időmenedzsment az osztályteremben
Tisza Géza: Kódolj! – programozás az általános iskolában
Tisza Géza: Kódolj! – programozás az általános iskolában
Füzi Otília és Farkas Bertalan Péter: Formativ Értékelés
Füzi Otília és Farkas Bertalan Péter: Formativ Értékelés
Abonyi-Tóth Andor: Bevezetés az akadálymentes e-tananyagok fejlesztésébe
Abonyi-Tóth Andor: Bevezetés az akadálymentes e-tananyagok fejlesztésébe
Bordás Ádám és Mérő Bálint: Redmenta - dolgozatjavítás toll nélkül
- 2. Az első projektünk 2011-ben született meg. Akkor még egy vázlatkészítő szoftveren dolgoztunk, amely a Lineamenta nevet kapta. Ennek a vázlatkészítőnek lett a folytatása a Lineamenta iskolai keretrendszer 2013-ban. Lineamenta 2011 - 2012
- 3. A Lineamenta kezelőfelülete 2013-ban.
- 4. Lineamenta 2013 A Lineamenta iskolai keretrendszerrel 2013- ban a 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen III. díjat nyertünk.
- 5. A Lineamentát 2014-ben bemutattuk egy lengyelországi konferencián Gdyniában. Lineamenta 2014
- 6. Redmenta 2013 - 2014 A Lineamenta után egy új projektbe kezdtünk. A Redmenta csapata – további két alapítóval együtt – 2013 nyarán alakult meg. A Redmenta egy online feladatlapkészítő alkalmazás, amely megkönnyíti és gyorsabbá teszi az oktatók munkáját. A feladatlapok percek alatt összeállíthatók és megoszthatók. Kezelése gyors és egyszerű.
- 7. 2014 januárjától részt vettünk az Imagine Cup Academy programban a Microsoft és a European Entrepreneurship Foundation szervezésében. Redmenta 2014
- 8. Az Imagine Cup Academy tréningjei során meghívott előadókkal is találkozhattunk, mások mellett a Prezi egyik alapítójával, Somlai-Fischer Ádámmal, aki nagy inspirációt adott nekünk. Redmenta 2014
- 9. 2014 tavaszán bemutathattuk a Redmentát a Tudományfesztiválon a Múzeumkertben. Ekkorra készült el az első (zárt) béta verzió a szoftverből. Redmenta 2014
- 10. A Redmenta egy korai kezelőfelülete 2014-ből.
- 11. 2014 májusában bemutattuk a Redmentát a Studentsmeet minikonferencián is. Ekkoriban zajlott a program bétatesztelése, a regisztrációhoz szükséges kulcsot tőlünk lehetett elkérni. Redmenta 2014
- 12. A Redmenta első publikus verziója 2014 szeptemberében készült el.
- 13. Azt szeretnénk, ha a modern eszközök, módszerek mindennapivá válnának az oktatásban - erről is beszéltünk a TEDxYouth@Budapest konferencián, ahol bemutattuk a Redmentát tavaly novemberben.
- 14. A TEDxYouth@Budapesten az előadásunk mellett a standunkon is bemutattuk a Redmentát. Ekkor lehetett először kipróbálni a csoportkezelés funkcióit.
- 15. Létrehoztunk egy tesztelői csoportot, ahová szeretettel várjuk az érdeklődő tanárokat. Link: https://www.facebook.com/groups/redmentatest/
- 16. Új funkciók a Redmentában A ma bejelentett újdonságok a teljesség igénye nélkül: • A feladat létrehozásánál képletszerkesztési lehetőség • A kitöltési beállításoknál megadható, hogy az eredményeket csak tanári jóváhagyás után mutassa • Az értékelések lemásolhatóak korábbi feladatlapokról • Mappákba rendezési lehetőség