2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•239 views
A 2015. 08. 24-i IKT-képzés anyaga. A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN
Recommended
More Related Content
More from Reka Racsko
More from Reka Racsko (20)
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN
- 1. A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN TÁMOP–3.3.13-13/1-2013-0001 Sárospatak, 2015. 08.24-28.
- 4. Tartalom Felhő alapú szolgáltatások Google Drive Microsoft Onedrive Apple iCloud
- 5. „Tudjuk, hol vagy. Tudjuk, hol voltál. És többé-kevésbé azt is tudjuk, hogy mi jár a fejedben” Eric Schmidt URL: http://static.guim.co.uk/sys-images/Technology/Pix/pictures/2011/1/21/1295599956377/Eric-Schmidt-007.jpg http://www.thefutureorganization.com/
- 6. http://www.pennystocks.la/internet-in-real-time/ Milyen gyorsan is termelődnek az adatok?
- 10. A Google Drive kezdőlapja Tartalmak létrehozása a Google dokumentumok (szöveges állomány) segítségével
- 11. Egy dokumentum szerkesztési lehetőségei Fájl elnevezése
- 14. Google Sites/Google Webhelyek • https://sites.google.com
- 15. Képmegosztás a Google Plus-on keresztül Képszerkesztés-Picasa
- 18. Virtuális tárhelyek • dropbox.com • copy.com • Jolicloud Drive
- 19. Digitális stressz, digitális detoxikáló http://www.mnn.com/health/fitness-well-being/stories/digital-stress-and-your-brain-infographic# http://sg.hu/kep/2014_07/0730dev2_640x282.jpg
- 20. „A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.” C. Stern (2003) igazgató National Research Council/ National Academy of SciencesAprobléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok. Akihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt. NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay Konklúzió
Editor's Notes
- NAISBITT, John - ABURDENE, Patricia: Megatrendek 2000. Tíz új irányzat a kilencvenes években. A szerzőpáros jelenlegi mûvének előzménye J. Naisbitt Megatrendek címû könyve, amely a nyolcvanas évek világát alakító legfontosabb tendenciákat, azaz megatrendeket vázolta fel. Az akkori tíz megatrend közül a leglényegesebbek azok, amelyek az információs társadalom, a centralizációt felváltó decentralizáció és a nemzeti gazdaságot felváltó világgazdaság felé való elmozdulást prognosztizálták. Az újabb kötetben a két szerző az ezredforduló megatrendjeit mutatja be, amely magyarul 1991-ben az Országos Mûszkaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában jelent meg. Kötetük szerint az új meghatározó megatrendek a következők: 1. Globális gazdasági fellendülés a kilencvenes években A globális gazdaság fellendülése azt jelenti, hogy a gazdasági szempontok uralják a politikai megfontolásokat. Előtérbe kerül majd a szabadkereskedelem, ugrásszerûen fejlődik a távközlés, bőségesen lesz nyersanyag, csökken az előállított termékek mérete, drasztikus adócsökkentés zajlik szerte a világban, terjed a szabad vállalkozás, s nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi szempontok. A szerzők külön kitérnek az európai térségre, a véleményük szerint 1992 végére létrejön az egységes európai belső piac. 2. A mûvészetek újjászületése A szerzők szerint mindazon térségekben, ahol teret kapott az információs gazdaság, jelentkezik a mûvészetek iránti megnövekedett szükséglet. Statisztikákkal bizonyítják, hogy például az Egyesült Államokban hogyan nőtt meg ugrásszerûen a színház- és koncertlátógatók száma, milyen nagy szerephez jutott az emberek életében a képzőmûvészet. A képzőmûvészetek esetében a mûvészet fejlődését emeli ki, pedig inkább az üzleti világ befektetései kerülnek előtérbe. Az egész világon az egyik legjobb tőkebefektetés a képzőmûvészeti alkotások megvétele, mivel néhány év alatt bőséges nyereséget lehet elérni az aukciókon. "A mûvészetek és a sport egyre hevesebben fog csatázni az emberek szabadidejéért és pénzéért" -írják, amiben a mûvészetek győznek. Ebben is tévednek, mivel a sport még mindig jóval nagyobb üzletet jelent, mint a mûvészet. Az olvasás újbóli fellendülését is meghirdették, ami szintén másként alakult, még ha voltak is egyes országokban ennek eredményei. Az internet általános elterjedése - jelentős fejlődés történt a világháló használatában - inkább ártott, mint használt az ügynek. 3. A szabadpiacon nyugvó szocializmus felbukkanása Az egyik legeredményesebb fejezet a szabadpiacon nyugvó szocializmust elemzi. Merész megállapításnak tûnt, hogy a 21. század küszöbére a korábban szinte biztos kimúlás felé haladó szocializmus gyökeresen átformálódik. Az események elemzését azóta persze túlhaladta az idő, hiszen a Szovjetunió közben már megszûnt. S bár Magyarországról szólva a szerzők még Pozsgay Imrére és a korábbi hatalomra hivatkoznak elemzéseikben, de később leszögezik, hogy "bármennyire bonyolult a folyamat, nyilvánvalónak tûnik, hogy a kapitalizmus visszatér Magyarországra." A magyarországi elemzés annak ellenére eléggé általános, hogy a könyv írásának idején gyakorlatilag már megtörtént a rendszerváltás, hiszen utalnak rá a szerzők, s a politikai váltás utáni helyzet már ismerhető volt a világsajtóban. A szovjet birodalom bukásán és az európai államszocializmusok összeomlásán örvendező Francis Fukuyama eufórikus, jellegzetes amerikai illúziói a történelem végéről, a liberális parlamenti demokrácia rendszerének globális győzelméről - már a teória megszületése után megbukott, s a történelem lomtárába került. Az elrettentés egyensúlyán alapuló korábbi stabilitást nem követtte a "szép új világ", hanem sokkal nagyobb lett a bizonytalanság, egyre több polgárháború alakult ki és ami eljött, az egy új világrendetlenség. 4. Globális életstílusok és kulturális nacionalizmus Ami bekövetkezett és korunk fő folyamatává vált, az a globalizáció. A globalitás a legerősebb gazdaságok és államok rátelepedését jelenti a gyengékre, a tőlük függőkre. A fejlett világ a globális információs társadalom irányában halad. A globális világrend egységesülő gazdaságot jelent, a tőke, az áru és a pénz majdnem szabad áramlását az egész világon. A világ globalizálódása a nemzetközi tőkepiac uralma, a nagytőke összefonódása, függetlenül annak nemzetiségétől. A konyhamûvészet, a gyorsétterem láncok fejlődésének leírása viszont megvalósult és folyamatosan bővül. Az angol nyelv elterjedésének hatását leginkább az internet fejlődése jelentette, hiszen az alapnyelvévé vált, és világszerte azon folyik az információcsere. A közép-kelet-európai átmenet egyik legnagyobb problémája a térségben lábra kapott nacionalizmus. Az emberi jogok európai dimenziói nem kedveznek a kontinens konfliktusainak megoldásának és a demokrácia megerősödésének. A világháborúk békeszerződései során a nemzetközi rendet meghatározó nagyhatalmak nem voltak érdekeltek a nemzeti kisebbségeket érintő kulturális jogok nemzetközi elismertetésében, csak a személyek jogainak védelmét ismerték el és a kollektív jogokat elhanyagolták. Ez azóta is folyamatos konfliktusforrrása a politikának, a közéletnek és nehezíti az egységes Európa kialakulását. 5. A jóléti állam privatizálása Ebben a fejezetben néhány nagyobb ország belső helyzetét elemzi, kiemeli modellként Nagy-Britanniát, részletesen elemzi az Egyesült Államok helyzetét. 6. A Csendes-óceán peremvidékének felemelkedése Amerika és Kelet-Ázsia néhány országának, és városának: Japán, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Kína gazdasági fejlődésének lehetséges fejlődését taglalják. 7. A kilencvenes évek: a női vezetők évtizede A szerzők a tárgyalt korszakot az "üzletasszonyok évtizedének" nevezik, ahol jelentős női munkaerőt foglalkoztatnak. Az amerikai információs gazdaságban létesült több millió új munkahely kétharmadát nők töltötték be. Ugyannakkor változott a vezetői posztokon is a nők aránya, mert már nem jelent előnyt, ha valaki férfi. 8. A biológia korszaka A biotechnológia óriási jelentőségûvé válását jósolták meg az elkövetkező évtizedekben, megemlítve a géntechnológia fejlődését. Ez be is következett, hiszen a génsebészet soha nem látott magaslatba emelkedett, függetlenül az etikai kérdésektől, amelyek szintén napirenden vannak. 9. Vallási megújhodás a harmadik évezred elején A vallások terén bekövetkező válság, illetve megújhodási törekvések mellé társult az ezredfordulóhoz mindig csatlakozó világvége jóslatok tömege. A hagyományos vallások szerepének csökkenése együtt járt a globalizációs hatásokkal is, valamint az üzleti világ betörésével. 10. Az egyén diadala Nagyon erőteljesen kezdődik meg az egyéni felelősséget hangsúlyozó szellemi doktrína, amely egyrészt kiemeli a közösség szerepének csökkenését és egy új, vállalkozói magatartás megjelenését. "A számítógépek, rádiótelefonok és távmásoló berendezések hatalommal ruházzák fel az egyént, s nem az elnyomását készítik elő, amint attól hajdanán tartottak" A könyv végig olvasmányos, gazdag szakirodalommal és adatbázisra építve mutatja be azokat a fontosabb erővonalakat, amelyek mentén a világ az ezredfordulóra új arcot nyer. De : az amerikai szerzők könyve tipikus "hurráoptimista" megközelítést sugároz, arról hogy miként képzelik el a 2000. évfordulót: "mérföldkőnek tekinthető határidőként hat". Miközben megállapítható, hogy a történelem menete nem igazodik a kerek évfordulókhoz, a valóságos történelmi folyamatokat fejezi ki a kronológia, a történelmi események időrendje. Pl. a XIX. század igazából 1789-től 1914-ig tartott, a francia polgári forradalomtól az első világháború kitöréséig. A rövid XX. század 1914 -1989/1989-ig tart, a szocialista rendszer összeomlásáig. Ezt követőleg történelmileg már a következő évszázad kezdődik. A jóslások megbizhatatlanságára legjobb példa az előző, a Szovjetunió összeomlása, a közép- és kelet-európai országok rendszerváltása, amelyet sokkal későbbre jósoltak, s amikor bekövetkezett, a "nyugat" nem tudott mit kezdeni vele. Érdekes módon- az előzőkkel ellentétben - Magyarország esetében a 2000. év fontos korszakhatár, mivel ekkor ünnepeltük ezeréves államiságunkat. Az államalapítással és a kereszténység felvételével hazánk kijelölte és megtalálta helyét Európában. De: történetileg a rendszerváltás fontosabb esemény, hiszen egy majd 45 éves politikai rendszer dőlt meg, s a magyar történelem más kronológiát követ, mint mondjuk Franciaország. A jelenlegi tőkés gazdasági világrend összeségében ma inkább követendő mint taszító példa, követendő gyakorlat, főleg a világ elmaradottabb régióiban. A jövő új modelljére van szükség, amelyben ne az ember szolgálja a gazdaságot, hanem fordítva: a gazdaság az embert. A mai uralkodó profitközpontú szemlélettel szemben az élet humanizálására van szükség. Olyan világrend kellene globalizálódó világunkban, amelyben érvényesül a demokrácia, megvalósul a társadalmi - gazdasági esélyegyenlőség.
- NAISBITT, John - ABURDENE, Patricia: Megatrendek 2000. Tíz új irányzat a kilencvenes években. A szerzőpáros jelenlegi mûvének előzménye J. Naisbitt Megatrendek címû könyve, amely a nyolcvanas évek világát alakító legfontosabb tendenciákat, azaz megatrendeket vázolta fel. Az akkori tíz megatrend közül a leglényegesebbek azok, amelyek az információs társadalom, a centralizációt felváltó decentralizáció és a nemzeti gazdaságot felváltó világgazdaság felé való elmozdulást prognosztizálták. Az újabb kötetben a két szerző az ezredforduló megatrendjeit mutatja be, amely magyarul 1991-ben az Országos Mûszkaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában jelent meg. Kötetük szerint az új meghatározó megatrendek a következők: 1. Globális gazdasági fellendülés a kilencvenes években A globális gazdaság fellendülése azt jelenti, hogy a gazdasági szempontok uralják a politikai megfontolásokat. Előtérbe kerül majd a szabadkereskedelem, ugrásszerûen fejlődik a távközlés, bőségesen lesz nyersanyag, csökken az előállított termékek mérete, drasztikus adócsökkentés zajlik szerte a világban, terjed a szabad vállalkozás, s nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi szempontok. A szerzők külön kitérnek az európai térségre, a véleményük szerint 1992 végére létrejön az egységes európai belső piac. 2. A mûvészetek újjászületése A szerzők szerint mindazon térségekben, ahol teret kapott az információs gazdaság, jelentkezik a mûvészetek iránti megnövekedett szükséglet. Statisztikákkal bizonyítják, hogy például az Egyesült Államokban hogyan nőtt meg ugrásszerûen a színház- és koncertlátógatók száma, milyen nagy szerephez jutott az emberek életében a képzőmûvészet. A képzőmûvészetek esetében a mûvészet fejlődését emeli ki, pedig inkább az üzleti világ befektetései kerülnek előtérbe. Az egész világon az egyik legjobb tőkebefektetés a képzőmûvészeti alkotások megvétele, mivel néhány év alatt bőséges nyereséget lehet elérni az aukciókon. "A mûvészetek és a sport egyre hevesebben fog csatázni az emberek szabadidejéért és pénzéért" -írják, amiben a mûvészetek győznek. Ebben is tévednek, mivel a sport még mindig jóval nagyobb üzletet jelent, mint a mûvészet. Az olvasás újbóli fellendülését is meghirdették, ami szintén másként alakult, még ha voltak is egyes országokban ennek eredményei. Az internet általános elterjedése - jelentős fejlődés történt a világháló használatában - inkább ártott, mint használt az ügynek. 3. A szabadpiacon nyugvó szocializmus felbukkanása Az egyik legeredményesebb fejezet a szabadpiacon nyugvó szocializmust elemzi. Merész megállapításnak tûnt, hogy a 21. század küszöbére a korábban szinte biztos kimúlás felé haladó szocializmus gyökeresen átformálódik. Az események elemzését azóta persze túlhaladta az idő, hiszen a Szovjetunió közben már megszûnt. S bár Magyarországról szólva a szerzők még Pozsgay Imrére és a korábbi hatalomra hivatkoznak elemzéseikben, de később leszögezik, hogy "bármennyire bonyolult a folyamat, nyilvánvalónak tûnik, hogy a kapitalizmus visszatér Magyarországra." A magyarországi elemzés annak ellenére eléggé általános, hogy a könyv írásának idején gyakorlatilag már megtörtént a rendszerváltás, hiszen utalnak rá a szerzők, s a politikai váltás utáni helyzet már ismerhető volt a világsajtóban. A szovjet birodalom bukásán és az európai államszocializmusok összeomlásán örvendező Francis Fukuyama eufórikus, jellegzetes amerikai illúziói a történelem végéről, a liberális parlamenti demokrácia rendszerének globális győzelméről - már a teória megszületése után megbukott, s a történelem lomtárába került. Az elrettentés egyensúlyán alapuló korábbi stabilitást nem követtte a "szép új világ", hanem sokkal nagyobb lett a bizonytalanság, egyre több polgárháború alakult ki és ami eljött, az egy új világrendetlenség. 4. Globális életstílusok és kulturális nacionalizmus Ami bekövetkezett és korunk fő folyamatává vált, az a globalizáció. A globalitás a legerősebb gazdaságok és államok rátelepedését jelenti a gyengékre, a tőlük függőkre. A fejlett világ a globális információs társadalom irányában halad. A globális világrend egységesülő gazdaságot jelent, a tőke, az áru és a pénz majdnem szabad áramlását az egész világon. A világ globalizálódása a nemzetközi tőkepiac uralma, a nagytőke összefonódása, függetlenül annak nemzetiségétől. A konyhamûvészet, a gyorsétterem láncok fejlődésének leírása viszont megvalósult és folyamatosan bővül. Az angol nyelv elterjedésének hatását leginkább az internet fejlődése jelentette, hiszen az alapnyelvévé vált, és világszerte azon folyik az információcsere. A közép-kelet-európai átmenet egyik legnagyobb problémája a térségben lábra kapott nacionalizmus. Az emberi jogok európai dimenziói nem kedveznek a kontinens konfliktusainak megoldásának és a demokrácia megerősödésének. A világháborúk békeszerződései során a nemzetközi rendet meghatározó nagyhatalmak nem voltak érdekeltek a nemzeti kisebbségeket érintő kulturális jogok nemzetközi elismertetésében, csak a személyek jogainak védelmét ismerték el és a kollektív jogokat elhanyagolták. Ez azóta is folyamatos konfliktusforrrása a politikának, a közéletnek és nehezíti az egységes Európa kialakulását. 5. A jóléti állam privatizálása Ebben a fejezetben néhány nagyobb ország belső helyzetét elemzi, kiemeli modellként Nagy-Britanniát, részletesen elemzi az Egyesült Államok helyzetét. 6. A Csendes-óceán peremvidékének felemelkedése Amerika és Kelet-Ázsia néhány országának, és városának: Japán, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Kína gazdasági fejlődésének lehetséges fejlődését taglalják. 7. A kilencvenes évek: a női vezetők évtizede A szerzők a tárgyalt korszakot az "üzletasszonyok évtizedének" nevezik, ahol jelentős női munkaerőt foglalkoztatnak. Az amerikai információs gazdaságban létesült több millió új munkahely kétharmadát nők töltötték be. Ugyannakkor változott a vezetői posztokon is a nők aránya, mert már nem jelent előnyt, ha valaki férfi. 8. A biológia korszaka A biotechnológia óriási jelentőségûvé válását jósolták meg az elkövetkező évtizedekben, megemlítve a géntechnológia fejlődését. Ez be is következett, hiszen a génsebészet soha nem látott magaslatba emelkedett, függetlenül az etikai kérdésektől, amelyek szintén napirenden vannak. 9. Vallási megújhodás a harmadik évezred elején A vallások terén bekövetkező válság, illetve megújhodási törekvések mellé társult az ezredfordulóhoz mindig csatlakozó világvége jóslatok tömege. A hagyományos vallások szerepének csökkenése együtt járt a globalizációs hatásokkal is, valamint az üzleti világ betörésével. 10. Az egyén diadala Nagyon erőteljesen kezdődik meg az egyéni felelősséget hangsúlyozó szellemi doktrína, amely egyrészt kiemeli a közösség szerepének csökkenését és egy új, vállalkozói magatartás megjelenését. "A számítógépek, rádiótelefonok és távmásoló berendezések hatalommal ruházzák fel az egyént, s nem az elnyomását készítik elő, amint attól hajdanán tartottak" A könyv végig olvasmányos, gazdag szakirodalommal és adatbázisra építve mutatja be azokat a fontosabb erővonalakat, amelyek mentén a világ az ezredfordulóra új arcot nyer. De : az amerikai szerzők könyve tipikus "hurráoptimista" megközelítést sugároz, arról hogy miként képzelik el a 2000. évfordulót: "mérföldkőnek tekinthető határidőként hat". Miközben megállapítható, hogy a történelem menete nem igazodik a kerek évfordulókhoz, a valóságos történelmi folyamatokat fejezi ki a kronológia, a történelmi események időrendje. Pl. a XIX. század igazából 1789-től 1914-ig tartott, a francia polgári forradalomtól az első világháború kitöréséig. A rövid XX. század 1914 -1989/1989-ig tart, a szocialista rendszer összeomlásáig. Ezt követőleg történelmileg már a következő évszázad kezdődik. A jóslások megbizhatatlanságára legjobb példa az előző, a Szovjetunió összeomlása, a közép- és kelet-európai országok rendszerváltása, amelyet sokkal későbbre jósoltak, s amikor bekövetkezett, a "nyugat" nem tudott mit kezdeni vele. Érdekes módon- az előzőkkel ellentétben - Magyarország esetében a 2000. év fontos korszakhatár, mivel ekkor ünnepeltük ezeréves államiságunkat. Az államalapítással és a kereszténység felvételével hazánk kijelölte és megtalálta helyét Európában. De: történetileg a rendszerváltás fontosabb esemény, hiszen egy majd 45 éves politikai rendszer dőlt meg, s a magyar történelem más kronológiát követ, mint mondjuk Franciaország. A jelenlegi tőkés gazdasági világrend összeségében ma inkább követendő mint taszító példa, követendő gyakorlat, főleg a világ elmaradottabb régióiban. A jövő új modelljére van szükség, amelyben ne az ember szolgálja a gazdaságot, hanem fordítva: a gazdaság az embert. A mai uralkodó profitközpontú szemlélettel szemben az élet humanizálására van szükség. Olyan világrend kellene globalizálódó világunkban, amelyben érvényesül a demokrácia, megvalósul a társadalmi - gazdasági esélyegyenlőség.
- Hogy fogsz dolgozni 5 év múlva? Nem kell félni, nem a munkanélküliséggel akarlak ijesztgetni! Arról kellene gondolkodnunk, hogyan fogunk dolgozni néhány év múlva. Te, aki valószínűleg évekkel fiatalabb vagy nálam, csak képeken, filmeken láthatod, hogyan dolgoztunk a kőkorszakban, vagyis amikor még nem volt minden asztalon számítógép. Röviden elmondom: Aki menő volt, annak volt asztali telefonja. Természetesen ez csak belső hívásokra volt alkalmas. Csak a főnökök (és az előszobájukban csücsülő titkárnők) fértek hozzá a „városi” vonalhoz. (Ennek megfelelően „kintről” is csak őket lehetett közvetlenül hívni.) Gépelni csak az arra kijelölt személyeknek kellett. Elképzelhetetlen volt, hogy középvezetőtől fölfele bárki maga gépelt volna egy levelet. (A másik oldal: Ismertem olyan cégvezetőt, aki még 2006-ban is titkárnőjének diktálta az emaileket, a kapott leveleket pedig kinyomtatva olvasta...) Nem hiszem, hogy bárki 30 évnél fiatalabb el tudja képzelni azt a sokkot, ami egy ismerősömet érte, amikor 1994-ben egy külföldi cégnél helyezkedett el. Elképedve mesélte, hogy még a szomszéd asztalnál ülő kollégával is emailben kell kommunikálnia. (Ma azt nézzük hülyének, akik cetliken próbál adatokat átadni, vagy kinyomtatva tesz dokumentumokat az asztalunkra.) Mindez most onnan jutott eszembe, hogy beleolvastam Jacob Morgan The future of the work (A munka jövője) című könyvébe. Tulajdonképpen észre sem vettük, de az elmúlt 10 évben elképesztően megváltozott a környezetünk. Globálisan behálózottak vagyunk. Egyszerre 2-3 (vagy több) digitális eszközt használunk. Napi 24 órát elérhetők vagyunk. Az egész életünket kipakoljuk a közösségi hálózatokra. Közben a munkahelyen szinte semmi sem változott. Vagy majdnem semmi. Magánéletünkben a felhőben tartjuk levelezésünket, dokumentumainkat, fotóinkat, zenéinket. Működik. Munkahelyünkön még mindig a Z meghajtó Közös/Projektek/ Dokumentumok/Sanyi/2014/Fontos... az a hely, mely számunkra kijelöltetett. Távoli (esetleg mobilos) elérés? Jó vicc! Sok vállalati informatikus még mindig úgy tekint a felhős szolgáltatásokra, mintha maga a Sátán működtetné őket. Közben csak arról van szó, hogy átrendeződnek a feladatok, az IT többé nem a „vasak” fölötti uralomról szól. Morgan könyvében természetesen nagy szerepet kap az együttműködésen alapuló szervezet. (Korábban erről önálló könyvet is írt.) Nagyon röviden ennek az a lényege, hogy a különböző, jobbnál jobb eszközöket csak akkor tudjuk egy vállalaton belül használni, ha ott arra alkalmas a légkör, kultúra. Másképpen a belső közösségi hálózatot, wikit, blogot, profilokat stb. összefogó fantasztikus (természetesen felhős) platform rövid idő alatt a szemétdombra kerül.) A kulturális változásokhoz idő kell. Szerintem 5 éven belül nem lesz általános a közösségi együttműködés. A következő években tovább erősödik a globalizáció. Ha eddig még nem kellett indiai, török, bolgár, kirgiz kollégákkal dolgoznod – természetesen kizárólag emailban, videokonferencián, telefonon, akkor most majd kell. Szinte lényegtelenné válik, hogy egy globális szervezett melyik végpontján dolgozol. Valószínű, hogy a munkára is óriási hatással lesz a dolgok internete (internet of things). A különböző eszközök összekapcsolása, egymásra hatása teljesen megváltoztatja megszokott munkamenetünket. Mindez egyáltalán nem futurisztikus elképzelés. A Gartner piackutató előrejelzése szerint 2020-re már 86 milliárd internetképes eszköz vesz majd minket körül. Ezek az előrejelzések természetesen leginkább a nagy vállalatokra érvényesek. Arról, hogy mi lesz a kisvállalkozásokkal, illetve azokkal, akiknek nem jut az egyre csökkenő számú munkahelyekből, egy másik könyvet kellene írni. Ha olvasol angolul, feltétlenül vedd meg a könyvet. Csak 11.99 dollár (Kindle kiadás) – másfél pizza ára.
- 100 Gigabyte ingyen tárhely a OneDrive-ban a Dropbox felhasználóknak! Csak össze kell kapcsolnod a Dropboxodat a OneDrive-al, és már használhatod is a Microsoft ajándékát. Ha az embernek felhőtárhely szolgáltatásra van szüksége, akkor azért elég széles a paletta. Ha csak a legismertebbeket nézzük, akkor is ott van a Box, Google által fejlesztett Drive, a Microsoft sajátja, a OneDrive vagy a már 2007 óta használható Dropbox. Ez utóbbi kettő már az előző évben is kooperált, legalábbis a Microsoft belátta, hogy nem igazán tudja felvenni a versenyt a Dropboxxal, most pedig ismét a felhasználók járhatnak jól a két felhőszolgáltatás együttműködésének köszönhetően. Na de hogyan is juthatsz hozzá az ingyenes 100 gigához? Nincs más dolgod, mint meglátogatniezt az oldalt. Itt belépni a OneDrive-ba (ha még nincs felhasználói fiókod, akkor dél perc alatt létre is hozhatsz egyet), majd pedig ha tovább lépsz, akkor össze kell kötnöd a Dropboxodat és a OneDrive-odat, méghozzá úgy, hogy a Save to Dropbox gombra kattintva letöltöd a Dropboxba a OneDrive használati útmutatóját tartalmazó pdf-et, aztán pedig élvezed a OneDrive által adott, összesen 115 Gb tárhelyet. A 100 Gb extra egy évig ingyenes, utána pedig majd dönthetsz róla, hogy szeretnéd-e meghosszabbítani a dolgot, vagy nem. A Microsoft nyílt célja az akcióval, hogy minél többen szokjanak rá a OneDrive használatára. Az ötlet jónak tűnik, de persze majd kiderül, hogy beválik-e, addig is viszont akinek szüksége van egy kis ingyen tárhelyre, annak mindenképpen megéri a dolog. Te melyik felhőszolgáltatást preferálod leginkább? Miért éppen azt?
- A Jolicloud Drive-ot bemutató cikkünk igen népszerű volt, ami nem is csoda, hiszen a legjobb felhőszolgáltatásokon tárolt dokumentumokat, videókat, képeket, zenéket és filmeket egyetlen oldalon kezelhetjük és szerkeszthetjük vele. A sokak életét megkönnyítő szolgáltatás így összesen 52 GB-nyi tárhellyel szolgált eddig, de ez 67 GB-ra emelkedett, ugyanis a Jolicloud rendszeréhez a Dropbox, a Google Drive, a OneDrive, a MediaFire és a Box után a 15 GB ingyen tárhelyet garantáló Copy is csatlakozott. Már csak két dologra vagyunk nagyon kíváncsiak: egyrészt mikor lesz a Jolicloud Drive-nak mobil alkalmazása, másrészt pedig mikor vonják be a szolgáltatásba a 100 GB-nyi ingyen tárhelyet garantáló Shared-et. Akkor már 167 GB lenne az összes tárhely, persze ez még mindig sehol sem lenne ahhoz az oldalhoz képest, amely a világon elsőként szolgál ingyenes és korlátlan tárhellyel.