II. Henrik (1002-1024)
perikópáskönyve,
II. Henrik és Kunigunda
megkoronázása.
Reichenau, 1007-1014.
között/1014 körül.
(München, Bayerische
Staatsbibliothek)
Bázeli antependium, 11. század eleje (Párizs, Musée de Cluny)
GERNRODE
St. Cyriakus női
kolostortemplom
Kelet felől, 959 után
Gernrode, Szent Cyriakus női kolostortemplom, alaprajz
GERNRODE
St. Cyriakus női
kolostortemplom
Kelet felől, 959 után
Gernrode, St. Cyriakus női kolostortemplom, délkelet felől
GERNRODE
St. Cyriakus női kolostortemplom
Nyugati rész, délnyugat felől,
959 után
Gernrode, St. Cyriakus, kelet-nyugati hosszmetszet
Gernrode, St. Cyriakus
belső kelet felé
Gernrode, Szentsír-kápolna nyugati falának reliefje 1100–1130 körül.
HILDESHEIM BERNWARD PÜSPÖK (992/93–1022) KORÁBAN
Bernward-ot 992/993 k. szentelték hildesheimi püspökké
996-ban Szent Kereszt-ereklyét kapott III. Ottó (983-1002) császártól
Szent Mihály-templom alapítása: 996
alapkőletétele: 1010
Nyugati kripta Mária oltárának felszentelése: 1015.
Bronzkapu: 1015
Szent Mihály-oltár felszentelése 1022.
Bernward halála és eltemetése a nyugati kriptában: 1022
Munkálatok befejezése és végleges felszentelés: 1033.
(Godehard püspök alatt)
Hildesheim topográfiája
1000 körül
Hildesheim, Szent Godehard-székesegyház.
9. és 11. század eleje
(Periodizált alaprajz)
Hildesheim topográfiája
1000 körül
HILDESHEIM, Szent Mihály-templom, alapkő
Hildesheim, Szent Mihály-templom, alaprajz
Hildesheim, Szent Mihály-templom, külső, délkelet felől
Hildesheim, Szent Mihály-templom, külső, délnyugat felől (Archív felvétel az
1870-es évekből)
Hildesheim, Szent Mihály-templom, külső, délnyugat felől (A II. világháborút
követő helyreállítások után)
Hildesheim, Szent
Mihály-templom,
külső, nyugati
homlokzat
(A II. világháborút
követő
helyreállítások
után)
Hildesheim, Szent Mihály-templom 1030 körül,
(Axonometrikus rekonstrukció, Dethard von Winterfeld, Werner Jacobsen)
Hildesheim, Szent Mihály-templom, Nyugat–Keleti hosszmetszet
Belső kelet felé
Nyugati keresztház északi szakasza (fotogrammetria) Keleti keresztház déli szakasza
←Hildesheim, Szent Mihály-templom
Kockaoszlopfők a hosszház nyugati részéről
←Hildesheim, Szent Mihály-templom,
kockaoszlopfő a főhajóból
Bernward-biblia
Hildesheim, 11. század eleje
(Hildesheim, Dom- und
Diözesanmuseum)
Bernward püspök evangeliáriuma. Hildesheim, 1015.
(Hildesheim, Dom- und Diözesanmuseum)
Bernward püspök evangeliáriuma.
Hildesheim, 1015.
(Hildesheim, Dom- und
Diözesanmuseum)
Bernward püspök által
készíttetett gyertyatartók.
(Aranyozott ezüst) 1022 előtt
(Hildesheim, Dom- und
Diözesanmuseum)
Bernward püspök evangeliáriuma.
Hildesheim, 1015.
(Hildesheim, Dom- und
Diözesanmuseum)
Két elefántcsont-tábla
a miseliturgia
(Introitus és Sanctus)
ábrázolásával
Lotharingia, 10. század vége
(Cambridge, Fritzwilliam
Museum)
Mária koronázása
Bernward püspök
evangeliáriuma.
Hildesheim, 1015.
(Hildesheim, Dom- und
Diözesanmuseum)
Ádám teremtése
Ádám és Éva
bemutatása
Bűnbeesés
Kérdőre vonás
Kiűzetés a
paradicsomból
Földművelés
Káin és Ábel áldozata
Testvérgyilkosság
Feltámadás. Krisztus és
Magdolna
Három Mária Krisztus
sírjánál
Keresztre feszítés
Krisztus Pilátus előtt
Bemutatás a templomban
Királyok imádása
Krisztus születése
Angyali üdvözlet
Krisztus és a 12 apostol
Elefántcsont-tábla, 10. század vége
Aachen, Nagy Károly palotakápolnája
Nagyobb bronzkapu, 800 körül
Miláno, San Ambrogio fakapuja,
4-5. század fordulója
Róma, Sta. Sabina fakapuja, 430-440 körül
AUGSBURG, Székesegyház déli
kapu, 11. század eleje
REINER DE HUY: Bronz keresztelőkút, Liége, Saint Barthélemy, 1110 körül
Verduni Nicolaus:
Klosterneuburgi ambó,
1181. (Részlet)
Hildesheim, Bernward püspök szarkofágja, 1022. körül
Bernward püspök keresztje, elő- és hátoldal. (Aranyozott ezüst)
Hildesheim, 1022 előtt (Hildesheim, Dom- und Diözesanmuseum)
Hildesheim Szent Mihály-templom, Bernward püspök
bronzoszlopa 1020-1030 körül
← ↑ Hildesheim, Szent Mihály templom
Bernward püspök bronzoszlopa
1020-1030 körül
Róma, részlet Traianus császár
(Kr.u. 98–117) diadaloszlopáról
Elefántcsonttábla
Keresztre feszítés ábrázolásával.
Ún. „Adalbero-elefántcsont”
Metz, 1000 körül (984–1005)
o_10111_muv241_pr07
o_10111_muv241_pr07

o_10111_muv241_pr07