1. A magyar koronázási palást. István király és Gizella királyné által a
székesfehérvári Szűz Mária prépostságnak adományozott casula, 1031.
(Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)

2. ANNO INCARNATIONIS XPI:M:XXXI INDICCIONE
XIIII A STEPHANO REGE ET GISLA REGINA
CASVULA HEC OPERATA ~ [EST] ET DATA
ECCLESIAE SANCTA[E] MARIAE SITAE IN
CIVITATE ALBA
„Krisztus megtestesülésének 1031. évében, az adókör 14.
esztendejében István király és Gizella királyné készítette és
adta ezt a miseruhát a Székesfehérvárott lévő Szűz Mária
egyháznak”

3. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

5. Székesfehérvár, Négykaréjos templom maradványai a székesegyház nyugati
homlokzata előtt, 10 század vége -11 század(?) (Kralovánszky Alán feltárása)

8. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági
templom periodizált alaprajza

9. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

12. Kalocsa, 11. és 13. századi
székesegyház alaprajza. →

13. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

16. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági
templom. A főhajó déli oldalán a kórus előtt
állott kisépítészeti alkotást szegélyező
díszpadló in situ részlete.
Aranyalapú mozaiktöredékek a Szent István-kori
bazilika szentélyéből
(Székesfehérvár Szent István Király Múzeum)

17. Székesfehérvár, faragványtöredékek a 11.
századi bazilikából.

18. „…. a királyi székvárosban, melyet Fehérvárnak mondanak,
ugyanezen örökké Szűz dicsőségére és nevére híres és
hatalmas, csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus
falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval (…)
Számtalan fajta miseruha, oltárdísz és már ékesség van ott, az
oltárok közül több színaranyból kalapált tábla, melyekbe a
legdrágább kövek sorozatit foglalták; Krisztus asztala felett
csodálatos mívű cibórium emelkedik, a kincseskamra
mindenféle-fajta kristály-, ónix-, arany-, ezüstedénnyel színültig
rakva…”
Részlet István király nagy legendájából, 1080 körül (Kurcz Ágnes fordítása)

19. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

20. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom délkeleti oldala mellett feltárt
kápolna. Az apszis külső faltagolása, 11-12. század fordulója

21. Székesfehérvár, ún. Szent István szarkofág hosszoldala. 1083 körül

24. Koimesis. Bizánci (konstantinápolyi)
elefántcsont-tábla, 10. század vége/1000
körül. (Szentpétervár, Ermitázs)

26. Székesfehérvár, ún. Szent István szarkofág
1083 körül
A szarkofág rekonstruált oldalnézete, előoldala
és keresztmetszete a szarkofágfedéllel.
(Szakál Ernő munkája)

27. Szarkofágfedél töredéke, 1083. körül . (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum

28. Zalavár, mellvédlap töredéke
nyúlra lecsapó sas
ábrázolásával, 11. század
dereka
(Keszthely, Balatoni Múzeum)
Zselicszentjakab, bencés
apátsági templom, in situ
oszloplábazat a romterületen, 11.
század utolsó harmada

29. Zalavár
← régészeti kutatások nyomán
összesített helyszínrajz (Ritoók
Á.)
Giulio Turco felmérése, 1569.
(Wien, Kriegsarchiv) ↓

30. Zalavár, Szent Adorján – bazilika (helyreállított) alapfalmaradványai

33. Zalavár, szalagfonat-díszes, feliratos „küszöbkő” 9/11. század (?)
„QVERENS INVENTO PVLSANS H[I]C GAVDET APERTO”
(Keszthely, Balatoni Múzeum)

36. 11. SZÁZADI MAGYAR KIRÁLYOK ÉS TEMETKEZÉSI HELYÜK
I.(Szent) István (1000–1038): Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom
Aba Sámuel (1041–1044): Abasár, bencés kolostor (előtte Feldebrő?)
Orseolo Péter (1038–1041/1044-1046): Pécs, Szent Péter-székesegyház
I.András (1046–1060): Tihany, Szent Ányos bencés kolostor
I.Béla (1060–1063): Szekszárd, Megváltónak szentelt bencés kolostor
Salamon (1063–1074): Pula(?)
I.Géza (1074–1077): Vác, Szűz Mária-székesegyház
I.(Szent) László (1077–1095): Várad, Szűz Mária-székesegyház
I. (Könyves) Kálmán (1095–1116): Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom

37. Feldebrő, alaprajz

38. Feldebrő, az altemplom nyugati részét bővítő sírkamra. 11. század közepe

40. Tihany, az altemplom alaprajza (Szakál
Ernő) és a belső kelet felé