1. Gizella magyar királyné († 1065)
keresztje, előoldal.
1006 után, valószínűleg 1038 előtt
München, Schatzkammer der Residenz

2. Essen, korona 10-11,
század fordulója (Essen,
Domschatz)
Kunigunda
császárné
koronája
Bambergből. 11.
század eleje (?)
München,
Schatzkammer
der Residenz

3. Ún. metz-i casula.
István király és Gizella királyné
adománya 1001-ből,
XVII. János pápának.

4. A magyar koronázási palást. István király és Gizella királyné által a
székesfehérvári Szűz Mária prépostságnak adományozott casula, 1031.
(Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)

5. Gizella magyar királyné († 1065)
keresztje, előoldal.
1006 után, valószínűleg 1038 előtt
München, Schatzkammer der Residenz

6. Regensburg, Niedermünster, bencés kolostortemplom alaprajza

8. Regensburg Niedermünster, külső, délnyugat felől

10. Gizella magyar királyné († 1065)
keresztje, előoldal.
1006 után, valószínűleg 1038 előtt
München, Schatzkammer der Residenz

13. Veszprém, palmettás párkánytöredékek és oszlopfő a Szent Mihály-székesegyházbó
11. század közepe körül

14. A magyar koronázási palást. István király és Gizella királyné által a
székesfehérvári Szűz Mária prépostságnak adományozott casula, 1031.
(Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)

15. István király (1000-1038) és Gizella (†1065) királyné ábrázolása a székesfehérvári
miseruhán, 1031. (Budapest, MNM)

18. Uffinges de Werden:
Carmen Pictum
(Budapest OSZK.
Cod. Lat.7.)

20. Koronázási palást ornamentális
szegélye, 1031. (részlet)
Evangeliárium ötvösművű borítója,
a bambergi dómkincstárból,
Reichenau, 1010 körül (részlet)

22. Kunigunda császárné (†1033) palástja, Regensburg, 11. század első negyede,
Bamberg, Domschatz

23. ANNO INCARNATIONIS XPI:M:XXXI INDICCIONE
XIIII A STEPHANO REGE ET GISLA REGINA
CASVULA HEC OPERATA ~ [EST] ET DATA
ECCLESIAE SANCTA[E] MARIAE SITAE IN
CIVITATE ALBA
„Krisztus megtestesülésének 1031. évében, az adókör 14.
esztendejében István király és Gizella királyné készítette és
adta ezt a miseruhát a Székesfehérvárott lévő Szűz Mária
egyháznak”

24. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

25. Székesfehérvár, Négykaréjos templom maradványai a székesegyház nyugati
Homlokzata előtt, 10 század vége -11 század(?) (Kralovánszky Alán feltárása)

26. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági
templom periodizált alaprajza

27. Székesfehérvár. Szűz Mária prépostsági templom alaprajza a 11–12. században.
1.Szent István sír, 2. Szent Imre sír, 3. Kisépítészeti alkotás; 4. Kanonoki kórus fala, a.) Falmaradványok a
11. századból. b.) 11/12. századi átépítés/bővítés maradványai. c.) a korai padló kőlapjai. d.) a korai, vörös
terazzó-padló maradványai e.) 12. századi, illetve későbbi átépítések
Biczó Piroska és Kralovánszky Alán régészeti kutatásai nyomán

29. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági
templom. A főhajó déli oldalán a kórus előtt
állott kisépítészeti alkotást szegélyező
díszpadló in situ részlete.
Aranyalapú mozaiktöredékek a Szent István-kori
bazilika szentélyéből
(Székesfehérvár Szent István Király Múzeum)

30. Székesfehérvár, faragványtöredékek a 11.
századi bazilikából.

31. „…. a királyi székvárosban, melyet Fehérvárnak mondanak,
ugyanezen örökké Szűz dicsőségére és nevére híres és
hatalmas, csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán
tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval (…)
Számtalan fajta miseruha, oltárdísz és már ékesség van ott, az
oltárok közül több színaranyból kalapált tábla, melyekbe a
legdrágább kövek sorozatit foglalták; Krisztus asztala felett
csodálatos mívű cibórium emelkedik, a kincseskamra mindenféle-
fajta kristály-, ónix-, arany-, ezüstedénnyel színültig rakva…”
István király nagy legendájából, 1080 körül
Kurcz Ágnes fordítása

32. Székesfehérvár, ún. Szent István szarkofág hosszoldala. 1083 körül

36. Székesfehérvár, ún. Szent István szarkofág
1083 körül
A szarkofág rekonstruált oldalnézete, előoldala
és keresztmetszete a szarkofágfedéllel.
(Szakál Ernő munkája)