news

1. K U L T Ú R A – H I R D E T É S8. oldal – – 16. szám – 2016. április 16.
A fesztivál hagyomá-
nyaihoz híven, a nyitóest
filmje az Európai Unió so-
ros elnökének hazáját
képviselte, így a holland
fõkonzul, Klaas van der
Tempel üdvözölhette a kö-
zönséget, valamint a dísz-
vendéget, Issaka
Sawadogót.
De a fesztivál esemé-
nyeihez tartoznak a meg-
hívottak is: Aleksandar
Hemon íróval lehet beszél-
getni a Love Island c. fû-
szeres komédiáról, majd
az ír író, színész Mark O'
Hallorannal, a litván szár-
mazású amerikai rendezõ
Aldona Wattsszal Az éne-
kek földje c. dokumen-
tumfilmrõl, az író-produ-
cer Briona Nic Dhiarma-
dával és Christopher Fox
producerrel, valamint
Slávek Horák cseh rende-
zõvel és Alena Mihulová
színésznõvel.
Negyedik éve az eurós
filmek mellé sorakozik az
Új Spanyol Filmek Feszti-
válja is az idén öt filmmel.
A helyszín a Gene Siskel
Film Központ, amelynek
vezetõsége ezúton is kö-
szönetet mond az európai
konzulátusoknak, a Chi-
cagóban mûködõ kulturá-
lis szervezeteknek és a
washingtoni nagykövetsé-
geknek a támogatásért.
De nem utolsósorban
köszönik a közönség tá-
mogatását, érdeklõdését,
akik nélkül az immár
majdnem két évtizedes ha-
gyomány értelmetlen és
élettelen lenne. A Chicago
Reader EU-szemét és EU-s
kincsek c. cikkében
(Eurotrash and Eurotrea-
sure) megállapítja: a Gene
Siskel Center eurós feszti-
válja méltó konkurencia az
októberi Nemzetközi Film-
fesztiválnak.
Magam részérõl külön
köszönettel tartozom
Karen A. Durhamnak, a
közönségkapcsolatok és
marketing társigazgató-
nak, aki minden évben ki-
tüntetõ figyelmével lehetõ-
vé teszi részvételemet a
fesztiválon, és külön fel-
hívja a magyar közönség
figyelmét a magyar vonat-
kozásokra.
A fesztivál március 4-e
és 31-e között zajlott le.
Ami minket legfõképp ér-
dekel: a magyar filmipar
az idén is két alkotással
volt jelen: a Liza, a róka-
tündér és a Free Entry sze-
repelt a programban.
A chicagói kritika in-
kább a Free Entryvel fog-
lalkozik, de nekem a Liza,
a rókatündér tetszett iga-
zából. Tematikában kap-
csolódott az elmúlt évek
problematikájához: a mo-
dern nõ szerepe a modern
világban, vagy másként:
szex minden minõségben
és minden mennyiségben,
de nem biztos, hogy sze-
relem.
A modern, szinte már
abszurd megjelenítés mö-
gött, a modern forma álar-
cában azonban konzerva-
tív mondanivaló rejlik. A
kritika „black comedy”-
nek nevezi, fõleg a fanyar
humorát emeli ki.
Nevezhetnénk az egé-
szet édes kis zseniális
semmiségnek, bohókás
ötletkavalkádnak; bizarr
retróvilág, habkönnyû,
meghökkentõ, de aktuális
történet, jó poénok, hu-
moros ötletek, eklektikus
zagyvaság. Vicces, de túl-
zásoktól mentes, nem ke-
sernyés, nem alpári, nem
frivol – bár a téma megen-
gedné. Jó forgatókönyv,
lendületes, ízléses, fantá-
ziadús.
Dennis Harvey, a Variety
kritikusaszerintafõszerep-
lõ egy újfajta Hamupipõke .
Van benne valami Rejtõ Je-
nõ ötleteibõl és elegáns fin-
toraiból is, akinél Vanek úr
az, aki gyakran a szekrény-
bõl lép elõ. A film egyik ké-
rõjét is ilyen szituban is-
merjük meg.
A Liza, a rókatündér
nemcsak külföldön ara-
tott, de a magyar Filmhét
alkalmából is inkasszált
néhány díjat; így Ujj Mé-
száros Károly lett a legjobb
rendezõ, míg a nõi fõsze-
replõ, Balsai Móni a leg-
jobb nõi fõszereplõ díjat
kapta. A film tavalyi be-
mutatója óta világszerte
20 díjjal tüntették ki a
szakmai zsûrik vagy a kö-
zönség. De Balsai Móni a
Monte-carlói Filmfesztivá-
lon is hódított, hisz a leg-
jobb színésznõ díjat vihet-
te haza.
A film chicagói bemu-
tatóján olyan telt ház volt,
mint tán még soha, sem-
milyen magyar film be-
mutatásakor, pótszékeket
kellett beállítani. A helyi
magyar közösség több
tagját is felismertem,
nemcsak a vájt fülû szak-
embereket.
A Free Entry Kerékgyár-
tó Yvonne elsõ filmje, ame-
lyet három évig forgattak a
Sziget fesztivál színhelyén.
Majdnem dokumentum-
szerû nyerseséggel mutat-
ja be a fesztiváli hét ke-
resztmetszetét, színét és
fonákját, de fõleg a fonák-
ját: túl drága a fiataloknak,
akik kénytelenek minden-
féle csalafintasággal élni
ahhoz, hogy bejussanak.
A fesztivált inkább a
külföldiek zsebére mére-
tezték a szervezõk, van ott
a muzsika mellett alkohol,
drog és szex is. A fõsze-
repben két kamaszlány,
akinek a nézõpontja ural-
ja a témát.
A felnõtté válás kissé
vértelen bemutatása mel-
lett „Sziget-filmként” híre-
sült el a produkció, de
mindenképpen jó indítta-
tás nemcsak a rendezõ
számára, hanem a fõsze-
replõk, Pusztai Luca és
Barta Ágnes számára is. A
felszabadult kalandnak in-
duló fesztiválozás rádöb-
benti a tiniket: az életben
semmi sincsen ingyen.
A fesztivál derûs képei,
az alternatív zenekarok
muzsikája, a hamisítatlan
szigethangulat váltakozik a
nyomasztó, tudatmosott ví-
zióval (a víz alatti rész és a
lebegés érzése) – véli Petz
Anna, a film egyik kritiku-
sa (Filmtett, erdélyi filmes
portál).
Libor Anita idõkapszu-
lának nevezi a filmet,
amelyben a fõszereplõ ma-
ga a Sziget, az a fesztivál,
amely az eltelt 22 év alatt
igen sokat változott.
Maga a film formabon-
tás helyett hagyományos
eszközökkel érzékelteti
egy generáció életérzését,
amelynek életében a fiata-
los lázadást már háttérbe
szorítja a narkó, a csajo-
zás, a züllés.
Eric Lutz, amerikai
filmkritikus a film elõz-
ményeire is utal: lehet,
hogy a magyar rendezõ
erre nem is gondolt, de
egy 1966-os filmet említ,
a Betty egy napját.
A magam részérõl in-
kább hazai témák merül-
nek fel bennem, elsõsor-
ban Déry Tibor Képzelt ri-
port egy amerikai pop-
fesztiválról (1971) címû
kisregénye, amelynek in-
kább a musicalváltozata
lett népszerûvé és megha-
tározóvá az én korosztá-
lyom számára.
Ez a film nemcsak a he-
lyi viszonyok dokumentu-
ma, de jeles példája a glo-
balizációnak, hiszen a ha-
zai Sziget Fesztivált a chi-
cagói Lollapalooza méltó
párjának tartom, ahol a ze-
ne mellett a látvány, a csor-
daszellem, a sznobizmus
is érvényesül.
Déry még csak egy kép-
zelt popfesztiválról ír, az is
csak amerikai viszonylat-
ban – akkor odahaza ilyes-
mirõl még álmodni sem
mertünk –, ez a film már a
megvalósult, Amerikából
exportált, de kicsit torzra
sikerült álmot vetíti elénk.
Az idén hangos volt a vi-
lágsajtó a magyar film sike-
reitõl, gondolok elsõsorban
a Saul fiára, de remélem, az
októberi nemzetközi film-
fesztiválon is lesz majd
csemegéznivalónk.
Még egy említésre méltó
magyar filmhír, amelyrõl a
chicagóiMusicBoxkalendá-
riuma számol be. A New
York-i Magyar Ház pincéjé-
bentaláltákmeg,ésfelújítás-
ra hazaküldték Kertész Mi-
hály, amerikai nevén
Michael Curtiz 1914-es né-
mafilmjét, A toloncot, ame-
lyet már elveszettnek hittek.
A fõszereplõk Berky Lili
és Várkonyi Mihály, ameri-
kai nevén Victor Varconi
(az elsõ magyar színész,
aki sikeres lett Hollywood-
ban). Érdekesség, hogy
mindhárman a kolozsvári
magyar filmgyárnak dol-
goztak egy ideig. Az én
korosztályom talán már
nem is tudja, hogy ilyesmi
létezett.
A filmet Chicagóban áp-
rilis 14-én, este 7:30-kor ve-
títik.
Tatár Etelka (Chicago)
A magyar alkotások is tetszettek a chicagói közönségnek
Európai filmek sikere AmerikábanChicagóban a közelmúltban zajlott le a 19. európai
filmfesztivál, ahol 28 nemzet mutathatta be az
amerikai közönség elõtt legújabb filmjeit. Össze-
sen 62 film került vászonra.
Jelenet a Free Entry címû magyar filmbõl
Rófusz Ferenc amellett,
hogy méltatta az idei Os-
car-díjas Saul fia címû fil-
met, a különleges sorsú
saját szobrocskájáról is el-
árult néhány érdekes ku-
lisszatitkot az mno.hu ri-
porterének.
A légy címû rajzfilm
1981-es és Szabó István
1982-ben a Mephistóért
kapott Oscar-díját követõ-
en - mint ismert – az Ame-
rikai Filmakadémia ismét
elismert egy magyar alko-
tást, a Saul fiát.
– A Saul fia rendkívüli
film, megérdemelte az el-
ismerést – mondta Rófusz
Ferenc. – Nagyon drukkol-
tam nekik, hogy legyen
végre olyan magyar film
az Oscarért versengõ, ide-
gen nyelvû filmek között,
amelyben a producerek is
magyarok. A Saul fia rá a
bizonyíték, hogy vannak
profi magyar színészek,
operatõrök, hangmérnö-
kök, rendezõk és produce-
rek is. Érdekes, hogy 35
évvel ezelõtt – szintén elsõ
filmesként – Sipos Áron
volt a producerem, akinek
a fia, Gábor a Saul fia pro-
ducere. Azt hiszem, bor-
zasztóan büszke most a
Sipos apuka.
1981-ben Rófusz Fe-
renc nem utazhatott ki a
hollywoodi gálára, és bu-
dapesti lakásán, a Szabad
Európa Rádió reggeli adá-
sából tudta meg, hogy Os-
car-díjat kapott. A Kossuth
Rádió csak a Déli króniká-
ban mondta be a hírt.
– Nemrég néztem meg
az eredeti felvételeket,
ahogyan Zsigmond Vil-
mos, majd Szabó István
átveszi az elismerést, és
azt is, ahogy 1981-ben
Margot Kidder színésznõ,
az 1978-ban forgatott
Superman nõi fõszereplõ-
je kihirdeti, Dósai István,
a Hungarofilm vezérigaz-
gatója pedig átveszi az én
Oscar-díjamat – említi. –
Érdekes volt látni, mirõl
maradtam le…
Arra, hogyan történhe-
tett meg ez a méltatlan
helyzet, a rendezõ így em-
lékszik:
– Mivel A légy 1980-ban
majdnem minden feszti-
vált megnyert, az illetéke-
sek felterjesztették Oscar-
díjra. Miután bekerült a
legjobb három film közé,
az amerikaiak a
Hungarofilmen keresztül
küldtek nekem névre szó-
ló meghívót. Ennek ellené-
re azt mondták, hogy
azért nem mehetek a dele-
gációval – miközben Sza-
bó István Bizalom címû,
szintén nominált filmjével
egy egész csapat kiment –,
mert a rövidfilm kategóri-
ában még két kanadai film
van versenyben, s azokkal
szemben nincs esélyem.
Odakint némileg változott
a helyzet. Dósai István
kétszer is kérte, hogy ha a
film mégis nyer, õ vehesse
át helyettem a díjat, ám
azt az amerikaiak elutasí-
tották. Amikor valóban
nyert A légy, a díjat átadó
Margot Kidder közölte,
hogy Rófusz Ferenc ren-
dezõ adminisztratív okból
nem lehet jelen. Ám ekkor
Dósai felállt a nézõtéren,
mire Kidder boldogan foly-
tatta: mégis itt van! Átadta
a díjat a hatvan körüli, lát-
szólag meghatódott férfi-
nak, aki többek között azt
mondta, hogy „egy kis
film is lehet nagy”. A jelen
lévõ Bill Littlejohnnak s
másoknak is feltûnt, hogy
nem öregedhettem annyit
pár hónap alatt, hisz fél
évvel azelõtt jártam Ame-
rikában, s találkoztam
Littlejohnnal, Disney utol-
só animátorával. Hamar
kiderült, hogy egy im-
posztor vette át a díjat.
Másnap a rendõrség a
szállodában vette vissza
tõle az Oscar-szobrot, a vi-
láglapok pedig megírták,
hogy ilyen csak egy szoci-
alista ország küldöttségé-
vel történhet meg. Ez ha-
talmas ostobaság volt.
Az eset után Rófusz Fe-
renc vízumot kért Kádár
János titkárságától az útle-
velébe, hogy kimehessen
Amerikába, s hazahoz-
hassa az Oscar-díját. Be-
csengettek hozzá, elkér-
ték az útlevelét, egy hét
múlva házhoz hozták, s jó
utazást kívántak. A rajzfil-
mes 120 dollárral indult
Amerikába…
– A már említett Bill
Littlejohnnál laktam, aki
nagy teniszõrült volt.
Megkérdezte, mi van a
bõröndömben. Mondtam
neki, hogy a teniszütõm.
Mire õ: a cellekre gondol-
tam, azokat hol tartod.
Milyen cellekre? – kérdez-
tem megdöbbenve. Kide-
rült, hogy a filmek rajzai,
celluloidkockái, amelyek-
bõl 3600 darab volt a há-
romperces filmemben,
aranyat érnek. Nagy bu-
taság, hogy nem hoztál
belõlük, morgott
Littlejohn. Interjút készí-
tettünk volna veled, meg-
írva, hogy a Sunset
Boulevard melyik galériá-
jában lehet megvenni a
dedikált rajzaidat. Egy
kocka 50 dollár, így a
3600 kockával kerestél
volna annyit, hogy a kö-
vetkezõ filmedre meglett
volna a pénz. Magyaror-
szágon akkoriban kidob-
ták a celleket. A légy elvi-
leg megmenekült volna,
ám festették a szobákat, s
kirakták egy raklapra a fo-
lyosóra, és széthordták az
emberek.
A Holtpont címû filmje
után végleg kegyvesztett
lett, nem kapott rendezõi
feladatokat. 1984-ben a
koncertirodán keresztül
zenészként került ki Né-
metországba. Mint említi,
többször hívták az Egye-
sült Államokba és Kana-
dába is, de mivel már két
gyermeke volt, a jó szoci-
ális hálóval és iskolarend-
szerrel rendelkezõ Kana-
dát választotta, Torontó-
ban létrehozta Fly Film
céget. Tizenöt éve viszont
hazaköltözött, és szintén
a saját stúdióját vezeti.
(V. A.)
Elsõ Oscar-díjas rendezõnk, Rófusz Ferenc nem
mehetett ki Hollywoodba, helyette 1981-ben egy
kommunista fõnök vette át az elismerést A légy
címû emlékezetes rajzfilmért. A híres animációs
alkotó annak idején zenészként, kis túlzással egy
szál ceruzával távozott nyugatra, és hosszú évekig
élt Kanadában is.
Rófusz Ferenc kalandjai az Amerikai Filmakadémia díjával
Rendőrkézen az Oscar-szobor
Rófusz Ferenc az Oscar-szobrocskával
Fizessen elõ
a nyugati világ
legnagyobb magyar
hetilapjára!
Olvassa a
- ot