1. Az elmúlt héten évtize-
deket ugrottam át vissza-
emlékezéseim sorozatá-
ban, és a 2001-ben történt,
9/11-ként ismert esemény-
rõl írtam, az általam átélt –
tévében látott, illetve rádió-
ban hallott, újságokban ol-
vasott – dolgokat.
Az ezredforduló után a
magyarok számára fontos
lett, hogy a szovjet segít-
séggel levert 1956-os for-
radalom és szabadságharc
ötvenedik évfordulójának
rendezvényei jól sikerülje-
nek. A Chicagóban tartott
ünnepség megfelelt a vá-
rakozásnak, bár a három
óránál hosszabb mûsor
megviselte a közönséget,
a szünetben nagyon so-
kan elmentek. Azonban
az évben számomra fon-
tosabb esemény is történt.
2006. október 19-én
délután hullafáradtan ér-
tünk haza a háromhetes
magyarországi vakáci-
ónkról. Budapesten éjjel,
illetve hajnal háromkor
keltünk, mert nagyon ko-
rán indult a repülõnk, az
utazás pedig hosszú és
fárasztó volt. Az évek mú-
lásával egyre nehezebben
tudom elviselni az idõát-
állást.
Otthonunkba érve rög-
tön az üzenetrõgzítõhöz
siettem, amelyet fiam ha-
zaérésünk elõtt három
nappal bekapcsolt. Mind-
járt a második vagy a har-
madik üzeneten egy ked-
ves, fiatalos nõi hang a
washigtoni Fehér Házból
arról értesített, hogy a
First Lady, Laura Bush, va-
lamint férje, George W.
Bush elnök, vendégül lát-
nak minket október 29-én
a Szabadság szerelem,
vagy ahogy a hölgy mond-
ta, a Children of Glory ve-
títésén.
Ez lesz a következõ
visszaemlékezésem témá-
ja. Õszintén szólva, elõ-
ször csak legyintettem
egyet: persze, pont min-
ket hívnak a Fehér Házba,
szerencsére az üzenetet
nem töröltem le, mert
nem sokkal késõbb Pász-
tor László hangját hallot-
tam, aki figyelmeztetett,
hogy üzenetet fogunk
kapni Washingtonból, és
azonnal hívjam vissza az
adott telefonszámot.
Erre másnap délelõtt ke-
rült sor, amikor a hölgy
örömét fejezte ki, hogy
személyesen beszélhe-
tünk, majd bizonyos ada-
tok megadását kérte. Töb-
bek között az is kérdezte,
hogy személyem azonos-e
a Szabad Magyar Újság-
írók Szövetsége regionális
– USA – alelnökével, igenlõ
válaszom után bitosítást
kért arról, hogy a meghí-
vásnak eleget tudunk ten-
ni, ugyanis a Fehér Ház
mozitermében 46 személy
számára van ülõhely.
Természetesen azonnal
repülõjegyet kerestem az
interneten, a szállás nem
okozott problémát, uno-
kaöcsénk a közeli
Marylandben lakik család-
jával, így néhány nap után
az utazás és a szállás is
megoldódott. Szombat
délben érkeztünk a belvá-
ros közeli Reagan nemzeti
repülõtérre, s már a gép-
bõl láthattuk a fõváros
közismert épületeit.
Másnap délután 4:30-ra
voltunk hivatalosak a Fe-
hér Ház északkeleti bejá-
ratához, de mi jó 10-15
perccel elõbb érkeztünk.
A bejáratnál a civil ruhás
õrök kedvesen közölték,
hogy a meghívás a filmbe-
mutó mellett vacsorára is
szól. A személyazonosság
igazolása után – ehhez az
autóvezetõi engedély ele-
gendõ volt – mintegy va-
rázsszóra megnyílt elõt-
tünk a Fehér Ház hatal-
mas kovácsoltvas kapuja.
Innen már csak 10-20
méterre volt a bejárat, ahol
még egyszer ellenõrizték a
kilétünket. A lépcsõ elõtt a
kedves tengerésztiszt
hölgy felajánlotta, hogy fo-
tót készít rólunk a bejárat
elõtt. Az ajtón túl a repülõ-
téren szokásos biztonsági
kapun mentünk át – a ci-
põnket nem kellet levetni
–, majd egy fogadószobába
kerültünk, ahol már voltak
néhányan, akik minket is
megelõztek az érkezésben.
Örömmel láttam vi-
szont George H. Walker
volt budapesti nagyköve-
tet, az elnök nagybátyját,
akivel már készítettem in-
terjút Chicagóban. Rajta
kívül az egykori holly-
woodi filmsztár Tony
Curtis és felesége, Jill Ann
várakoztak a szobában.
A sarmõr bonviván
kedves mosolyával akkor
is levette a hölgyeket a lá-
bukról. Engem gyorsan fi-
gyelmeztetett, hogy ma-
gyarul csak nagyon keve-
set, ahogy õ mondta „ki-
csit beszelek magyart”.
Késõbb a folyosón tartott
fogadáson említettem,
hogy szeretném bemutat-
ni a magyar színjátszás
egyik legnagyobb alakját,
Szörényi Éva Kossuth-dí-
jas mûvésznõt, akit fia to-
lószékben ülve hozott be a
terembe.
Tony Curtis izgatottan
kérdezte, hogy ki az, és
hol van, majd „szervusz,
Éva!” köszöntéssel és kéz-
csókkal lerohanva üdvö-
zölte a meglepõdött idõs,
de szellemileg jó állapot-
ban lévõ mûvésznõt. Szö-
rényi Éva hosszú éveken
át dolgozott a Magyar Sza-
badságharcos Szövetség-
ben, 2006-ban pedig Los
Angelesben a Remember
Hungary 1956 rendez-
vényt szervezte.
Az egykori Nemzeti
Színház vezetõ mûvész-
nõjérõl ell kell monda-
nom, hogy kora és fizikai
állapota ellenére olyan
tiszta artikulációval be-
szélte magyar anyanyel-
vünket, ahogy azt sok év-
vel ezelõtt, az ország elsõ
színházában elvárták és
megkövetelték a színé-
szektõl.
Néhány nap múlva Los
Angelesbõl hívott telefo-
non: képzelje, Pista, Tony
Curtis jött oda hozzám, és
kedvesen elbeszélgettünk.
Nagyon boldog volt, gon-
dolni sem tudta, miként
értesült a hollywoodi szí-
nész a kilétérõl. Természe-
tesen nem mondtam,
hogy én indítottam útnak
a népszerû, sármos film-
sztárt, aki kedvességével
elbûvölte a nagyszerû ma-
gyar mûvésznõt.
Az elnöki fotókkal dí-
szített folyosón tartott ál-
lófogadáson számos hír-
neves amerikai magyart
ismertünk meg, közöttük
George E. Patakit, New
York állam kormányzóját,
pof. Oláh György Nobel-
díjas tudóst és Szeles Mó-
nika teniszbajnoknõt. To-
vábbá a két aktív diploma-
tát, April Foley budapesti
és Simonyi András wa-
shingtoni nagykövetet, va-
lamint Joshua B. Boltent,
aki az elnök Chief of Staff
to the President tisztségét
viselte.
A Szabadság, szerelem
címû film stábját Andy
Vajna producer és Goda
Krisztina rendezõ vezet-
ték, rajtuk kívül jelen volt
még dr. Fülöp Katalin
kommunikációs igazgató
és Demján Sándor produ-
cer. A meghívottak között
volt a régi barát, Pásztor
László, a Republikánus
Párt Nemzetiségi Csoport-
jának egykori vezetõje és
Hámos László, az HHRF
elnöke és ifj. Maléter Pál, a
kivégzett '56-os honvédel-
mi miniszter Amerikában
élõ fia.
A fogadásnak a hivata-
los fotózás vetett véget, a
szolgálatban álló katona-
tisztek szóltak, hogy men-
jünk a másik terembe,
ahol az elnöki házaspárral
fotók készülnek. A vendé-
gek sorba álltak, és egyen-
ként vagy páronként egy
tengerészgyalogos tiszt kí-
séretében mutatták be
õket az elnöki párnak.
A tiszt udvariasan meg-
érdeklõdte feleségemtõl az
Ilona név kiejtését, s a be-
mutatás után a Fehér Ház
fotósa készített közös fel-
vételt rólunk. A fényképet
K Ö Z É L E T – 9. oldal2016. január 9. – 02. szám
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
a kettõnknek szóló üdvöz-
lettel, azóta is jól látható
helyen tartjuk a lakásban.
A fogadás elõtt a tudomá-
sunkra hozták, hogy az el-
nököt és a First Ladyt nem
szabad fényképezni,
egyébként annyit fotózha-
tunk, amennyit akarunk.
A fotózás után a Sza-
badság, szerelem címû
film vetítése következett a
bordóvörös bársonnyal,
kényelmes zsöllyékkel el-
látott, intim méretû terem-
ben. A mozi bejáratánál
pattogatott kukorica –
popcorn – zacskóban vár-
ta a vendégeket, s egy po-
hár bort vagy üdítõt is vi-
hettünk a terembe.
A vetítés elõtt Bush el-
nök üdvözlte a közönsé-
get, külön kiemelte az '56-
os forradalom menekültje-
it, akik példamutató ame-
rikai állampolgárokká vál-
tak, majd kitért azokra,
akik vendégként jöttek
Magyarországról. Röviden
méltatta a magyar nép
szabadságharcát, amely
példa nélküli a század tör-
ténelmében. Ezt követte a
film vetítése, amelynek
végén a szemmel látható-
an meghatott elnök, né-
hány keresetlen szóval,
méltató véleményt mon-
dott a látottakról, végül
gratulált a film alkotóinak,
majd vacsorára invitálta a
vendégeket.
Innen a kisméretû
Diplomat Roomba men-
tünk, ahol hat asztalnál
nyolc-nyolc személyre te-
rítettek. Az elnök és a First
Lady külön asztalnál ül-
tek, náluk már minden
hely foglalt volt, így mi
egy felettébb szimpatikus
úr kedves invitálását fo-
gadtuk el, közvetlenül az
elnök asztala mögött.
Mint kiderült, a mi asz-
talunknál Joshua B.
Bolten, az elnök asszisz-
tense, a Fehér Ház kabi-
netfõnöke ült édesanyja,
Mrs. Stacy Bolten társasá-
gában. Velünk ült még
Szeles Mónika és édesany-
ja, Eszter, valamint Rice-
Lauer Andrea és férje,
Charles Barton Rice jr.
Jobb helyet nem is vá-
laszthattunk volna,
ugyanis beszélgetés köz-
ben Bolten úr felajánlotta,
amennyiben érdekes len-
ne számunkra, úgy a va-
csora után bevisz minket
a West Wing nevet viselõ
nyugati szárnyba, ahol
többek között az Ovális
Irodába is benézhetünk.
Az asztaltársaság tagjai
lelkes igennel válaszoltak
a kedves invitációra, s így
a vacsora után az aszta-
lunktól hatan kaptunk íze-
lítõt a Fehér Ház zárt rész-
legébõl. Hozzánk csatla-
kozott még Hámos László
és Maximilian Teleki, fele-
ségük társaságában.
A vacsorának jóval
nyolc óra után lett vége,
Joshua Bolten jelezte is,
ritkaságszámba megy,
hogy az elnök ilyen hosz-
szú idõt tölt az asztalnál.
Végül Bush elnök asztalt
bontott, felállt, és néhány
közvetlen szóval elkö-
szönt, az ajtónál a lenyû-
gözõen kedves Laura
Bush búcsúzott a vendé-
gektõl.
A kiválasztott kis csapat
pedig türelmesen várta
Bolten úr megjelenését,
aki személyesen kísért át
minket a West Wingbe, az
utunk a Rose Garden mel-
lett vezetett a turisták elõtt
zárt részleghez, ahol az aj-
tó mintegy varázsütésre
nyílt elõttünk.
Elõször is feltûnt, a Fe-
hér Ház régebbi részén
szûk folyosók és kismére-
tû irodák vannak, teljesen
más a valós kép, mint amit
a tévéshowban látunk.
Elõször a bejárat melletti
Cabinet Roomba vitt min-
ket a vezetõnk, egyikünk
sem gondolta volna, hogy
valaha bejutunk abba a te-
rembe, ahol nap, mint az
Egyesült Államok és a vi-
lág ügyeit intézik.
A Cabinet Room után
az Ovális Iroda követke-
zett, az ajtó tárva-nyitva
volt, de ide nem léphet-
tünk be. A híres íróasztalt,
ahol egykoron John F.
Kennedy elnök fia, John
John játszadozott, elmoz-
dítható faragott faburkolt
védi. Az Ovális Irodáról
nem készíthettem fényké-
peket, egyébként annyi fo-
tót csináltam, amennyi
nekem tetszett.
A kis csapat tagjai jóval
kilenc óra után megkö-
szönték Bolton úrnak a
váratlan, nagyszerû túrát,
és életre szóló élménnyel
gazdagodva hagyták el a
Fehér Ház területét. A kö-
szönet az öszmagyarság
nevében George W. Bush
elnöknek és Laura Bush-
nak is szólt, aki a rendez-
vénnyel gesztust tettek az
1956-os magyar forrada-
lom és szabadságharc hõ-
sei és mártírjai elõtt. Ke-
vés nemzet mondhat ma-
gáénak hasonló megtiszte-
lést, mint amit mi, magya-
rok kaptunk az elnöki há-
zaspártól!
Példamutató amerikai
állampolgárokká váltunk
A Fehér Ház bejáratánál a Harmath házaspár. Balról: Harmath Ilona, mellete Harmath István
A Fehér Hézban George E. Patakival, New York állam kormányzójával.
Balról George Pataki, Harmath Ilona és Harmath István
Az elnöki házaspárral. Balról: Harmath Ilona, George Bush, Laura Bush és Harmath István
