![[object Object]]()
More Related Content
Viewers also liked
Viewers also liked (20)
A némafilm kora, médiumismeret 2
- 1. Ladányi Adrienn Informatikus-könyvtáros szak II. évfolyam
- 9. 1902. Utazás a Holdba http://www.youtube.com/watch?v=xbGd_240ynk
Editor's Notes
- A lumiére testvérek megalkották a kinematográfot, mely egyszerre felvevőkamera, másolóberendezés és vetítőszerkezet. Működésének lényege, hogy a kamerába fűzött filmre úgy készülnek a mozgás fázisfelvételi, hogy a film a felvétel pillanatában nem mozog. Csak akkor mozdul tovább, ha a takarópille (más néven zárszerkezet) eltakarja a fény útját a képablakban. Ezzel az eljárással a képkockák egymás után helyezkednek el.
- 1895-ben december 28-án , amikor Louis és Auguste Lumiére először vetítettek fizető közönség előtt, útjára indult az új médium, a mozi. Az első vetítést hosszantartó kísérletezések előzték meg. Elengedhetetlen volt a fénykép, az Edison -féle 35 mm-es film, az elektromosság és még sok más apró részlet felfedezése, illetve kidolgozása, ahhoz, hogy a párizsi Grand Caféban összegyűlt döbbent közönség láthassa az állomásra begördülő vonatot. Már az indulásnál tisztában voltak azzal, hogy ilyen mennyiségű információt a tömeg számára könnyen felfogható módon semmilyen más tömegkommunikációs eszköz nem közvetít. A korábbi mozgóképes megjelenítésekhez viszonyítva megváltozik a befogadás körülménye: egyszerre, akár több helyen is, sok ember részesül ugyanabban az élményben. A filmben rejlő lehetőségek így meghatványozhatókká váltak.
- Már a mozgógép feltalálásakor megszületett az ötlet, hogy a vetített képhez hangok is tartozzanak, de a technikai korlátok miatt az 1920-as évek végéig a legtöbb elkészült film néma maradt. A filmgyártásnak ez a szakasza az "Age of the Silver Screen", magyarul "Ezüst mozivászon kora".
- A Lumiére fivérek filmjeit tekinthetjük a nem fikciós filmek ősének, hiszen az ő filmjeik lényegében eseményrögzítésekből tevődtek össze. Készítettek felvételeket a családjukban, különböző közterületeken, idegen országokban, stb., ezzel megteremtve a filmhíradó, a néprajzi film, a dokumentumfilm és a családi filmezés alapjait.
- Néhány évvel később tűnt fel egy másik filmes, Georges Meliés. Ő a fikciós, vagyis a kitalált történetekre épülő filmműfaj atyjának tekinthető. A kor filmtechnikai színvonalához képest rendkívül nagy kreativitásról tanúskodnak munkái. Olyan film trükköket dolgozott ki, amelyek gyakran a fantasztikum világába vezetnek.
- Több mint 500 filmet rendezett. Ő építette az első filmstúdiót Európában és Georges volt az első a világon, aki storyboard ot használt filmjeihez. A storyboard vagy képes forgatókönyv egy olyan, filmgyártásban, filmanimációban használt eszköz, melynek segítségével a történetet tudják vizuálisan megjeleníteni még a forgatás vagy animálás megkezdése előtt. A stroyboard lehet egyszerű (vázlatos, pálcikaemberekkel), vagy részletesen, képregényszerűen megrajzolt is. Készülhet szabad kézzel vagy számítógépes rajzprogrammal is. A storyboard nem csak az egyes jelenetek rajzos változatát tartalmazza, de gyakran a szereplők szövegét, illetve különféle technikai utasításokat is, mint például a kameramozgás vagy utalás a hang- és képeffektusokra. Méliès varázslatos trükktechnikát alkalmazott utópisztikus filmjeiben. Többek között a bűvészek színpadi trükkjeit, valamint a filmesek stop-motion-eljárását és a kasírozást. Méliès filmjeiben még vadul gesztikuláló színészi játékok elevenednek meg, mégis ő volt az első kitalált cselekményt forgató rendező. Életműve számos későbbi rendezőre hatással volt. Az 1920-as évek közepére teljesen tönkrement. 1928-ban a párizsi Montparnasse pályaudvar egyik játékárusában felismerték az elszegényedett rendezőt és egy öregek otthonában helyezték el.
- 1902 Utazás a Holdba Leghíresebb filmjével megteremtette a sci-fi filmes műfaját. Az egész világon sikert aratott. A film irodalmi alapanyaga Jules Verne egyik regénye. Valósággal forradalmasította a filmgyártást a maga 14 percével, hiszen akkoriban egy átlagos film nem tartott tovább 2 percnél. Méliès a film rendezője, producere, díszlet- és jelmeztervezője, és szerepel is a filmben. A film 14 perc hosszúságú, ha másodpercenkénti 16 képkockás sebességgel játsszák, ami a standard sebesség volt a film készítésekor. A film bemutatásakor nagyon nagy sikernek örvendett és Méliès több száz filmje közül a legismertebb. Az Utazás a Holdba a filmtörténet egyik legkorábbi ismert sci-fi filmje. A film készítése során az elsők között alkalmaztak animációs technikákat és speciális effektusokat, így Méliés műve egyben az első animációs filmek egyikének is tekinthető.
- A film, annak feltalálását követő első három évtizedben, a húszas évek végéig néma volt, bár a feltalálók már az első felvevő és lejátszó gépek működtetése óta törekedtek rá, hogy a szereplőknek legyen hangjuk, a jeleneteknek jellegzetes hangos atmoszférájuk (hangosfilm). Edison gramofonnal kapcsolta össze a vetítőgépet, mások a vászon mögé bújtatott színészekkel 'szinkronizáltatták' a jeleneteket, ám a hatás nem volt meggyőző. A közönség szívesebben hallgatta a mozizongorista aláfestő zenéjét. (filmzene). A filmhang nem is igen hiányzott, mert a művek előadásmódja, a szereplők játéka nagyszerűen idomult e némasághoz. A cselekmény megértését a jelenetek közé beillesztett feliratok, az ún. inzertek segítették, a színészek kifejező arcjátékkal, mimikával pótolták a szavakat. A némafilmes korszak jellemző műfaja a burleszk pl. szinte tökélyre fejlesztette a pusztán képpel történő filmes mesélést, s épp a hangosfilm okozta végül kimúlását. A burleszk (olasz burla 'tréfa, móka') többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít. A hősök esetlenek, irreálisan viselkednek és ebből bonyodalmak adódnak. A burleszkelemek végigkísérik az európai irodalmat, de csak a 19. század második felében terjedt el műfaji értelemben. A filmművészet – főként a némafilm korszakában– egyik leghatásosabb kifejezési formáját találta meg a filmburleszkben (Chaplin, B. Keaton, Max fivérek). A némafilm kora sajátos színészi játékot követelt. Hatalmas gesztusok, intenzív mozgás jellemezte. A hangja a filmeknek nem volt, de a vetítések nem voltak némák, mert gyakran filmet egy mesélő kommentálta, vagy zongorakísérettel tették élvezhetőbbé
- Amerikában az első filmvállalatok az Edison, Biograph és a Vitagraph. Az 1905-ös esztendőt követően egymás után születtek meg a filmgyártó és kölcsönző vállalatok. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai film megtalálta az új művészet legkifejezőbb eszközeit: a filmet a dokumentumszerű, valósághű ábrázolás szolgálatába állították, a technikai trükkök segítségével pedig irreális, képzeletbeli világot varázsoltak elénk.
- Edwin S. Porter megteremtette a western típusú filmet A nagy vonatrablás és más hasonló filmjeivel. A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery) 1903-ban készült amerikai némafilm, kézi színezésű. Ezt a filmet tekintik az első westernfilmnek, de kétségtelenül ez az első amerikai kasszasiker. Több mint egy tucat különböző jelenetből áll
- Az amerikai némafilm legnagyszerűbb alkotásának David W. Griffith az Egy nemzet születése című filmjét tartották.
- Az Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) , alcím: Amerika hőskora 1915-ös fekete-fehér amerikai némafilm. Időtartam 190 perc Költségvetés 110 000 dollár.
- Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett. Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában. Munkássága 65 évet hidalt át, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott. Első filmje, a Making a living után Charlie belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben.
- A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (a jellegzetes keménykalap, a szűk szalonkabát, a buggyos nadrág, a túlméretezett cipők, a sétapálca) jött ki onnan. A lecsúszott Charlie egyéniségét, a csavargó című, 1915-ös filmjében alakította ki. A szeretetreméltó vonásokkal is rendelkező figura ugyan rendre pórul jár, az erkölcsi diadal mégis az övé. A figura embersége elmélyült, a tárgyakkal való küzdelme egyre inkább a társadalommal folytatott összecsapásokká változott
- Egészestés, mára klasszikussá nemesült alkotásaiban - Aranyláz (1925), Cirkusz (1928), Nagyvárosi fények (1931), Modern idők (1936) - a kisember öniróniával ábrázolt alakja nemcsak szórakoztatott, de el is ítélte a kapitalizmus elidegenítő hatásait. Utolsó két filmje már hangos volt, ám Charlie csak egyszer szólalt meg bennük. (Chaplin hitt abban, hogy képpel mindent ki lehet fejezni és nagyon sokáig töprengett, belevágjon-e a beszélő filmbe.) Első igazi hangosfilmje A diktátor (1940), az antifasiszta szatírában a háború embertelenségével szemben is állást foglalt.
- Buster Keaton 1895-1966 Az amerikai némafilmkorszak híres színésze, filmproducere, forgatókönyvírója és filmrendezője. Keaton a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli filmben megnevettetni. Csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére, akkor is beépítette ezeket poénjaiba. Gegjei azonban üresek lennének Buster egyénisége nélkül. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törődik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster-figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt marad és hajmeresztő ötletekkel gyűri le az akadályokat. A végén, amikor elnyeri a lányt, bölcsebbé válik, de megőrzi ártatlanságát. Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.
- Magyarországon a filmgyártást a Projectograph kezdte el az 1910-es években. Az első műtermet 1912-ben nyitották meg. Faludi Miklós, a Vígszínház akkori vezetője által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával, s bohózatait minimális figyelemre méltatták. Az első magyar némafilmekben már szerepelt Márkus Emília, Varsányi Irén, Fedák Sári, Hegedűs Gyula és még sokan mások. 1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak.
- 1900-ban az Uránia Tudományos Egyesület létrehozta az Uránia Magyar Tudományos Színházat, melyben az ismeretterjesztő előadásokat vetített képekkel illusztrálták. Itt készült 1901-ben az első magyar film: A tánc, Zitkovszky Béla rendezésében, Pekár Gyula, a neves író és politikus táncról szóló előadásának illusztrációjaként. A film, melyet az Uránia tetőteraszán, a színházi élet sztárjainak közreműködésével forgattak, 24 táncot bemutató rövid részletből, un. kinematogrammból állt. A nagy érdeklődéssel fogadott vetített képes előadást több mint százszor megismételték. Az Urániában tovább folytatódott az alkalmi filmkészítő tevékenység, Zitkovszky, A tánc sikerén felbuzdulva, más előadások szemléltetésére is forgatott filmeket.