Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...Sulinetwork
Farkas Bertalan Péter a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...Sulinetwork
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környezettanulmány eredményeinek nyomán.
A műhelymunka első részében a Székesfehérváron 2014-ben felvett környezettanulmány kutatási kereteit, eredményeit és az abban vázolt javaslatokat ismerhették meg a résztvevők. Bepillantást nyertek abba, hogyan írható le a lányok és a nők helyzete a műszaki-természettudományos területen, Székesfehérváron; mely (a gender szakirodalomból ismert) eredményeket támasztotta alá a kutatás, és melyeket nem. Ezután azt mutatjuk be a 2015-ben indult MILK (Műszaki és Informatikus Lányok Közössége) projekt nyomán, hogy hogyan építhető fel úgy egy projekt, hogy az a kutatás eredményeire reflektáljon, és azt nemzetközi szinten is támogatásra érdemesnek találják; mely elemekkel segíthető a program intézményesülése, és hogyan valósítható meg a program hatásának vizsgálata.
Farkas Bertalan Péter - Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktat...Sulinetwork
Farkas Bertalan Péter a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, a megnyitó plenáris előadás címe: Mit ad nekünk a Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége?
A Scientix projekt a European Schoolnet (Európai Iskolahálózat) egyik kiemelt programja. A program célja, hogy támogassa a természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát (angolul STEM: science, technology, engineering and maths) tanító tanárok és felsőoktatásban dolgozó kutatók európai együttműködését, az IKT hatékony tanórai használatát, az innovatív pedagógiai módszerek elterjedését.
A Scientix projektben hazánk eddig is számos eredményt ért már el. Az ország számos pontján voltak előadások (Networkshop konferenciák, Tudomány Napi előadások, pedagógiai és módszertani napok, országjáró rendezvények – Sulinet Roadshow, IKT Műhely DEMO Roadshow, kiállítások és konferenciák – például a Youth on the Move kiállítás), amelyeken eddig az ezer főt is meghaladó létszámban ismerték meg a résztvevők a Scientix projekt eredményeit. A Győrben és Csongrádon tartott Scientix workshopokat is kitüntetett figyelem kísérte. A mobileszközök oktatásban történő alkalmazásáról szóló két alkalommal zajlott webináriumainkba is több tucatnyi természettudományokat tanító tanár, szakértő, egyetemi oktató kapcsolódott be. A hazai tevékenységeinket és eredményeinket bemutató előadás a Scientix portálon elérhető tananyagokra, illetve a Scientix szakmai fejlődést támogató tevékenységeire is fókuszált.
Réti Mónika – MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környez...Sulinetwork
Réti Mónika a Scientix Konferencia második napján (március 21.) adott elő, szekciójának címe: MILK: műszaki-természettudományos projekt tervezése egy környezettanulmány eredményeinek nyomán.
A műhelymunka első részében a Székesfehérváron 2014-ben felvett környezettanulmány kutatási kereteit, eredményeit és az abban vázolt javaslatokat ismerhették meg a résztvevők. Bepillantást nyertek abba, hogyan írható le a lányok és a nők helyzete a műszaki-természettudományos területen, Székesfehérváron; mely (a gender szakirodalomból ismert) eredményeket támasztotta alá a kutatás, és melyeket nem. Ezután azt mutatjuk be a 2015-ben indult MILK (Műszaki és Informatikus Lányok Közössége) projekt nyomán, hogy hogyan építhető fel úgy egy projekt, hogy az a kutatás eredményeire reflektáljon, és azt nemzetközi szinten is támogatásra érdemesnek találják; mely elemekkel segíthető a program intézményesülése, és hogyan valósítható meg a program hatásának vizsgálata.
Balás Gábor: Vehet-e az állam pénzért foglalkoztatást?Millennium Intézet
Balás Gábor (Hétfa Kutatóközpont) prezentációja a Millennium Intézet 2016. május 10-ei "Hogyan lesz több és jobb munkahely Magyarországon?" c. konferenciáján.
Bologna Folyamat (diplomavédés)
Minden reformot megfelelő előkészítésnek kell megelőznie, így bízom benne, hogy az Európai Felsőoktatási Térség nem esik áldozatul az elkapkodott, kampányszerű kialakí-tásnak. Fontos mérlegelni, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel a kezdetben kitűzött célt, azaz a versenyképesség javítását maximális mértékben, ámde a legkevesebb áldo-zattal és ráfordítással lehet megvalósítani. Dolgozatomból jól látható, hogy vannak olyan eredményei a reformoknak, amelyek kezdenek elrugaszkodni a sorbonne-i négyek álmaitól is. A másik oldalról közelítve viszont az eredeti gondolatoknak is léteznek olyan részei, amelyek még így 2011-ben is csak a vágyak tárgyát képezik. Az is jól lát-szik, hogy az eddigi eredmények – amelyek az 1999-es állapotoktól már nagyon messze járnak – hatalmas erőfeszítések árán valósultak meg, így köszönet illeti azokat, akik tevékenyen részt vettek a reformok megvalósításában.
Munkám során befektetési tanácsadókat képzek. A pénzügyi döntésekkel kapcsolat-ban a tankönyvek sok szituáció kezelésére megtanítanak bennünket, de a gyakorlatban sajnos akadnak olyan alkalmak, amik egész mások, mint az elképzeléseink. Egy ilyen helyzetben alakult ki az a mondás szakmai berkekben, hogy „nincs rossz befektetés, csak túl rövid futamidő”. A szakdolgozat készítése alatt két gazdasági válságot is lehe-tőségem volt megélni, így gyakran ez a mondás járt a fejemben, de nemcsak a pénz-ügyek, hanem a Bologna Folyamat vonatkozásában is. A hipotézisek vizsgálatakor be kellett látnom, hogy időt kell adni a reformok kibontakozásának, mert egyelőre sok te-rületen csak romlott a helyzet. Számos országban úgy látják, hogy a változtatásokkal egyelőre csak rontottak a felsőoktatáson és a mobilitás tekintetében ezt a számok is alá-támasztják. Bőven van azonban ok a bizakodásra is, és kitartó, következetes hozzáállás-sal, valamint a helyzetünk helyes értékelésével közelebb kerülhetünk az eredeti célhoz.
Úgy érzem, hogy a hallgatói mobilitás mérésével kapcsolatos kutatásaim legfőbb eredménye is pont az, hogy a nehézkes adatgyűjtés ellenére is sikerült a számításokkal megállapítani, hogy hol tartunk, és merre haladtunk eddig. Bízom benne, hogy ehhez hasonló egzakt vizsgálatokkal az EFT országai nem tévednek majd el úgy, mint a ko-rábbi Lewis Carroll idézetben szereplő Aliz.
Balás Gábor: Vehet-e az állam pénzért foglalkoztatást?Millennium Intézet
Balás Gábor (Hétfa Kutatóközpont) prezentációja a Millennium Intézet 2016. május 10-ei "Hogyan lesz több és jobb munkahely Magyarországon?" c. konferenciáján.
Bologna Folyamat (diplomavédés)
Minden reformot megfelelő előkészítésnek kell megelőznie, így bízom benne, hogy az Európai Felsőoktatási Térség nem esik áldozatul az elkapkodott, kampányszerű kialakí-tásnak. Fontos mérlegelni, hogy mik azok az eszközök, amelyekkel a kezdetben kitűzött célt, azaz a versenyképesség javítását maximális mértékben, ámde a legkevesebb áldo-zattal és ráfordítással lehet megvalósítani. Dolgozatomból jól látható, hogy vannak olyan eredményei a reformoknak, amelyek kezdenek elrugaszkodni a sorbonne-i négyek álmaitól is. A másik oldalról közelítve viszont az eredeti gondolatoknak is léteznek olyan részei, amelyek még így 2011-ben is csak a vágyak tárgyát képezik. Az is jól lát-szik, hogy az eddigi eredmények – amelyek az 1999-es állapotoktól már nagyon messze járnak – hatalmas erőfeszítések árán valósultak meg, így köszönet illeti azokat, akik tevékenyen részt vettek a reformok megvalósításában.
Munkám során befektetési tanácsadókat képzek. A pénzügyi döntésekkel kapcsolat-ban a tankönyvek sok szituáció kezelésére megtanítanak bennünket, de a gyakorlatban sajnos akadnak olyan alkalmak, amik egész mások, mint az elképzeléseink. Egy ilyen helyzetben alakult ki az a mondás szakmai berkekben, hogy „nincs rossz befektetés, csak túl rövid futamidő”. A szakdolgozat készítése alatt két gazdasági válságot is lehe-tőségem volt megélni, így gyakran ez a mondás járt a fejemben, de nemcsak a pénz-ügyek, hanem a Bologna Folyamat vonatkozásában is. A hipotézisek vizsgálatakor be kellett látnom, hogy időt kell adni a reformok kibontakozásának, mert egyelőre sok te-rületen csak romlott a helyzet. Számos országban úgy látják, hogy a változtatásokkal egyelőre csak rontottak a felsőoktatáson és a mobilitás tekintetében ezt a számok is alá-támasztják. Bőven van azonban ok a bizakodásra is, és kitartó, következetes hozzáállás-sal, valamint a helyzetünk helyes értékelésével közelebb kerülhetünk az eredeti célhoz.
Úgy érzem, hogy a hallgatói mobilitás mérésével kapcsolatos kutatásaim legfőbb eredménye is pont az, hogy a nehézkes adatgyűjtés ellenére is sikerült a számításokkal megállapítani, hogy hol tartunk, és merre haladtunk eddig. Bízom benne, hogy ehhez hasonló egzakt vizsgálatokkal az EFT országai nem tévednek majd el úgy, mint a ko-rábbi Lewis Carroll idézetben szereplő Aliz.
5. Foglalkoztatási helyzet
5
Employment rate (20-64)
72
70
68
66
64
62
60
58
56
54
%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
HU
EU28
Employment rate (20-64), 2013
100
80
60
40
20
0
EL
HR
ES
IT
HU
BG
R…
MT
PL
SK
PT
IE
SI
CY
BE
E…
E…
FR
LV
LT
LU
CZ
FI
EE
UK
AT
DK
NL
DE
SE
%
6. Munkanélküliségi helyzet
6
UR (15-64)
12
10
8
6
4
2
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
%
HU
EU28
UR (15-64), 2013
30
25
20
15
10
5
0
AT
DE
LU
MT
NL
CZ
DK
R…
UK
SE
FI
BE
EE
FR
SI
HU
PL
E…
E…
LT
LV
IT
BG
IE
SK
CY
PT
HR
ES
EL
%
7. Munkanélküliségi helyzet fiatalok
7
UR (15-24)
30
25
20
15
10
5
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
%
HU
EU28
UR (15-24), 2013
80
60
40
20
0
D…
A…
N…
M…
D…
L…
E…
C…
FI
U…
SI
L…
E…
L…
E…
S…
R…
B…
F…
IE
H…
P…
B…
S…
P…
C…
IT
H…
E…
E…
%
8. Miért az Unió kohéziós politikája jelenthet megoldást?
Legfelső szint Legalsó szint Arány
A kohéziós politika célja, hogy kiegyensúlyozott gazdasági,
társadalmi és területi fejlődés megteremtésével csökkentse
az Unió egyes régiói közötti különbségeket.
8
Az egy főre jutó GDP
(%-os arány az EU-28-ban)
Luxemburg
266%
Bulgária
47%
5,7*
Foglalkoztatási ráta
(%, a 20–64 éves
korosztályban)
Svédország
79,8%
Görögország
53,2%
1,5
* Az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 2,5, Japánban pedig 2
9. A növekedés és munkahelyteremtés 3 finanszírozási
forrása (alapok)
9
KOHÉZIÓS POLITIKAI
FINANSZÍROZÁS
VÁRHATÓ NEMZETI
KÖZ- ÉS MAGÁN-HOZZÁJÁRULÁSOK
A KOHÉZIÓS POLITIKA
VALÓSZÍNŰ HATÁSA
3 ALAPON
KERESZTÜL
VALÓSUL
MEG
EURÓPAI
REGIONÁLIS
FEJLESZTÉSI
ALAP
EURÓPAI
SZOCIÁLIS
ALAP
KOHÉZIÓS
ALAP
A KOHÉZIÓS POLITIKA FINANSZÍROZÁSA
11. 2007-2013 ESZA beavatkozási
területek
11
3%
3%
13%
18%
33%
29%
Adaptability of workers & 1%
enterprises
Access to employment
Human capital
Social inclusion
Institutional capacity
Partnerships
Other
12. 2007-2013
ESZA – kik a kedvezményezettek?
11 millió ember évente akik közül:
12
7,3
5,7
3,2
0,5
0,9
0,4
Unemployed or inactive
Women
Younger than 25
Older than 54
Ethnic minority or migrant
Disabled
*átlag 2008-2010
13. 2007-2013 ESZA költségvetés / fő (7 év kumulált összeg)
13
2007-13 ESF
€ per capita
EU €148
600 €
500 €
400 €
300 €
200 €
100 €
0 €
PT
GR
CZ
HU
SL
ET
MT
LT
SK
PL
LV
ES
RO
BG
CY
IT
FI
DE
BE
IE
FR
SE
UK
AT
NL
LU
DK
14. Az EU 2014–2020 közötti kohéziós politikája:
az Unió költségvetésének 1/3-a
A 2014 és 2020 közötti időszakra
elfogadott reformok célja a
rendelkezésre álló EU-források
maximalizálása.
A kohéziós politika finanszírozása
14
Az EU teljes 2014-2020-as költségvetése
1 082 Mrd euró
67,5% 32,5%
Egyéb EU-politikák
(mezőgazdaság,
kutatás, külső stb.)
730,2 Mrd euró
351,8 Mrd euró
Növekedés
15. A kohéziós politika végrehajtja az Európa 2020 stratégiát
• 2010 márciusában indult: A lisszaboni stratégia
(2000–2005) nyomon követéseként.
• Az Európai Bizottság „intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésének stratégiája” a következő tíz évre.
• Intelligens stratégia: innováció; oktatás; digitális társadalom.
• Fenntarthatósági stratégia: éghajlat, energia és mobilitás.
• Inkluzív stratégia: foglalkoztatás és készségek; a szegénység
és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.
15
16. Az EU kohéziós politikája: A reform főbb elemei
• Kapcsolat az EU 2020 stratégiával.
• Öt európai és strukturális alap összehangolt felhasználása.
• A növekedés szempontjából kulcsfontosságú ágazatok forrásaira irányul.
• Egyértelmű célkitűzések meghatározása és az eredmények mérése.
• Kedvező feltételek megteremtése a beruházásokhoz.
• Az Európai Szociális Alap fokozott szerepe.
• A partnerek nagyobb szerephez jutnak a tervezésben,
a megvalósításban és az ellenőrzésben.
• A területi fejlesztés integrált megközelítése.
• A több tagállamra kiterjedő együttműködés fokozása.
16
17. ESZA és a 2014-20-as EU költségvetés
17
ESZA részesedése a
kohéziós politikában:
~ €12 Mrd /
év
24,8%
Kohéziós
politika:
Strukturális
alapok+
Kohéziós
alap
18. 18
A módszer:
Programozás, partnerség és megosztott irányítás
Közös
stratégiai keret
Partnerségi
megállapo-dások
Operatív
programozás
A programok
irányítása/
Projektek
kiválasztása
Monitoring/
Éves jelentés
19. Az öt európai strukturális és beruházási alap
együttműködése
• Az európai strukturális és beruházási alapok közös szabályai
• Egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek.
• E-kormányzás.
• Támogathatósági szabályok.
• Pénzügyi eszközök.
• CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés.
19
Európai
Mezőgazdasági
Vidékfejlesztés
i Alap
Kohéziós Alap
Európai
Szociális Alap
Európai
Regionális
Fejlesztési Alap
Európai
Tengerügyi és
Halászati Alap
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
20. 20
Kutatás-fejlesztés
Az éghajlatváltozás
elleni küzdelem
Információs és
kommunikációs technológiák
A kkv-k versenyképessége
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású
gazdaság
Környezetvédelem és
erőforrás-hatékonyság
Fenntartható közlekedés
Foglalkoztatás
és mobilitás
Társadalmi befogadás
Hatékonyabb oktatás
és képzés
Jobb köz- igazgatás
11 tematikus célkitűzés
5
6
7
1
2
3
4
8
9
10
11
22. Az Európai Szociális Alap fokozott szerepe
Először fordul elő, hogy a kohéziós politika tekintetében
23,1%-os ESZA-forrást állapítanak meg a 2014–2020
időszakra nézve
Ehhez az alábbiak járulnak hozzá:
• Nemzeti ESZA-hozzájárulási arányok a 2007–2013-as időszakban.
• A tagállamok foglalkoztatási szintje.
• A hozzájárulás aktuális, a partnerségi megállapodásokban az
igények és a teljesítendő feladatok alapján megállapított mértéke.
• A teljes ESZA-összeg az EU-28-ak esetében: 80,3 milliárd EUR.
22
24. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP
MAGYARORSZÁGON
Európai strukturális és beruházási alapok
összes támogatás 25 milliárd EUR
ESZA támogatás 4.7 milliárd
→ 30.46%-a az ERFA és ESZA összegének
7 magyar program – 5 ESZA tartalommal
24
25. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP
MAGYARORSZÁGON
7 magyar program – 5 ESZA tartalommal
• Humán Erőforrás Fejlesztési OP
• Közigazgatás fejlesztési OP
• Területfejlesztési OP
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP
(tartalmazza a Ifjúsági Foglalkoztatási
Kezdeményezés forrásait is)
• Versenyképes Közép-Magyarország OP
25
26. AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP
MAGYARORSZÁGON
• Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés
forrásai: 49,7 millió euró
• Rászoruló Személyeket Támogató Operatív
Program: 93,8 millió euró
26
27. Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés
• A teljes költségvetés: 6,4 milliárd EUR (3,2 mrd EUR
meghatározott költségvetés + 3,2 mrd EUR az ESZA alapból).
• Azokban a régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliség
27
meghaladja a 25%-ot.
• Célcsoport: 25 év vagy adott esetben 30 év alatti NEET-fiatalok:
• inaktív vagy munkanélküli (+hosszú ideje);
• álláskeresőként/munkanélküliként regisztrált vagy nem
regisztrált egyaránt;
• támogatásra jogosult régióban él.
• Az operatív programok, köztük az ifjúsági foglalkoztatási
kezdeményezés elfogadása.
28. 28
Elérhetőségek
Emberi Erőforrás Fejlesztési
Operatív Program 2014–2020
EU fejlesztések koordinációjáért és
stratégiákért felelős helyettes
államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Közreműködő Szervezeti Feladatokat
Ellátó Főosztályok Titkársága
EUtamogatas@esza.hu
Közigazgatás- és Közszolgáltatás
fejlesztési Operatív Program
2014–2020
Európai uniós fejlesztések
koordinációjáért felelős helyettes
államtitkár
Miniszterelnökség - Közigazgatási
Programok Lebonyolítási Főosztálya
palyazat@me.gov.hu
Gazdaság fejlesztés es Innováció
Operatív Program 2014–2020
Gazdaságfejlesztési programokért
felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium -
Gazdaságfejlesztési Programok
Végrehajtásáért Felelős Helyettes
Államtitkárság
gazdasagfejlesztes@ngm.gov.hu
Versenyképes Közép-
Magyarország Operatív Program
2014–2020
Szakképzésért és Munkaerőpiacért
Felelős Államtitkárság
Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program 2014–2020
Regionális fejlesztési programokért
felelős helyettes államtitkár
Integrált Közlekedésfejlesztési
Operatív Program 2014–2020
Közlekedési Operatív Programokért
felelős helyettes államtitkár
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Környezeti és Energiahatékonysági
Operatív Programokért Felelős Helyettes
Államtitkárság
ugyfelszolgalat.kehop@nfm.gov.hu
Környezet és Energiahatékonyság
Operatív Program 2014–2020
Környezeti és energiahatékonysági
operatív programokért felelős
helyettes államtitkár
Széchenyi 2020 telefonos ügyfélszolgálat
Elérhetőség
Tel: +36 40 638-638
Fax:+36 1 474-9191