13. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYARINFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGEPintér Róbert.Corvinus Egyetem, Infokommunikációs TanszékInform...
MIRŐL LESZ SZÓ?
A MAI MENÜ Bevezetés: számok az információs társadalmi  elméletek mögött Milyen fejlett a világ, néhány statisztika kedv...
BEVEZETÉS: SZÁMOK ÉS INFORMÁCIÓSTÁRSADALMI ELMÉLETEK KAPCSOLATAAz információs társadalom egyes meghatározásainak definíció...
MILYEN FEJLETT A VILÁG, NÉHÁNYSTATISZTIKA KEDVCSINÁLÓNAK Worldometers: folyamatok az alapvető számok  mögött: http://www....
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1998-2008 KÖZÖTT
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE   ITTK: jelentés a magyar    információs társadalomról    1998-20...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: INFRASTRUKTÚRA Vezetékes telefon, mobiltelefon, internet (ADSL+k...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: POLITIKA 1994-2000: háttérbe szorított inftárs politika 2000-20...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: E-KÖZIGAZGATÁS 1980-as évektől - 2003: a közigazgatás informatiz...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: GAZDASÁG Informatika: többé már nem versenyelőny, hanem a  verse...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: KULTÚRA 1990-1995: a működtetés a kihívás (hőskorszak) 1995-200...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: OKTATÁS Oktatás egészének megreformálása, nem informatizálás Eh...
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: K+F 0,8-1% közötti GDP arányos költés (alacsony, alapvetően  mag...
MI A HELYZET 2008 UTÁN?
2010 – 2011: DIGITAL AGENDA SCOREBOARD   Az EU és Magyarország fejlettsége:    http://ec.europa.eu/information_society/di...
2012: FELKÉSZÜLTSÉGI VIZSGÁLATOK Mik azok az úgynevezett readiness mérések? GITR 2012: http://www.weforum.org/reports/gl...
A MAGYAR FEJLETTSÉG LEHETSÉGESMAGYARÁZATAI
A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI I.   Wilson gyémánt: az információs    társadalom fejlettségének é...
A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI II. Szűcs Jenő: történeti régiók  Európában Az észrevétlen inform...
BEFEJEZÉS: TOVÁBBI HASZNOS ADATFORRÁSOK
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KUTATÁSAIOECD Information Technology OutlookOECD Communications OutlookTovábbi OECD statisztikákInt...
KUTATÓCÉGEK MAGYARORSZÁGONPiackutató cégek szervezetei: PPT és PMSZNéhány cég, amely rendszeresen közöl technológiai  témá...
NÉHÁNY ÉRDEKES KUTATÁSI PROJEKTPEW Internet and American Life ProjectWorld Internet Project (nem csak Magyarországon)OurMo...
BESZÉLGETÉS
HALLGATÓI KÉRDÉSEK   István Péter Kovács Magyarázhatja-e a magyarországi internethasználat aránya miatt (ilyen módon    s...
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!                        Pintér Róbert                        Corvinus Egyetem                        ...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Az európai és magyar információs társadalom fejlettsége

2,488 views

Published on

A 2012. május 2-i Információs Társadalom kurzus előadásának diái a Corvinus Egyetemen.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,488
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
77
Actions
Shares
0
Downloads
21
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • A kép forrása: Juhász Lilla (2005):  Civil társadalom, modernizáció, IKT – mirőlüzennek a Wilson-tengelyek?http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2005_1/2005_1_juhasz_lilla.pdf (In: Információs Társadalom folyóirat, 2005/1)
  • A kép forrása: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/A_kisebbsegi_ter_valtozatai/pages/002_talalkozas_a_terben.htmA Szűcs Jenői régiók és az internetezés kapcsán érdemes még megnézni Csepeli György és Prazsák Gergő cikkét: Internetezés és az erkölcsi értékrend összefüggései Európában:http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=259:internetezes-es-az-erkoelcsi-ertekrend-oesszefueggesei-europaban&catid=24:tarsadalom-az-informacios-korban
  • Az európai és magyar információs társadalom fejlettsége

    1. 1. 13. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYARINFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGEPintér Róbert.Corvinus Egyetem, Infokommunikációs TanszékInformációs Társadalom előadás és gyakorlat, 2012.05.02.
    2. 2. MIRŐL LESZ SZÓ?
    3. 3. A MAI MENÜ Bevezetés: számok az információs társadalmi elméletek mögött Milyen fejlett a világ, néhány statisztika kedvcsinálónak A magyar információs társadalom fejlettsége és fejlődése (1998-2008) Az EU és Magyarország fejlettsége – Digital Agenda Scoreboard (2010-2011) Global Information Technology Report (2012) A magyar fejlettség / lemaradás magyarázata Befejezés: további statisztikai források
    4. 4. BEVEZETÉS: SZÁMOK ÉS INFORMÁCIÓSTÁRSADALMI ELMÉLETEK KAPCSOLATAAz információs társadalom egyes meghatározásainak definíciói eleve statisztikai méréseken alapulnak (mennyiségből fakadó minőségi változások): Foglalkozásszerkezeti változások Gazdaságszerkezeti változások
    5. 5. MILYEN FEJLETT A VILÁG, NÉHÁNYSTATISZTIKA KEDVCSINÁLÓNAK Worldometers: folyamatok az alapvető számok mögött: http://www.worldometers.info/hu/ Internetworldstats: http://internetworldstats.com/ Cybergeography: http://personalpages.manchester.ac.uk/staff/m.dodg e/cybergeography/atlas/
    6. 6. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1998-2008 KÖZÖTT
    7. 7. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE ITTK: jelentés a magyar információs társadalomról 1998-2008: http://www.ittk.hu/netis/doc/text book/Magyar_country_report_fi nal.pdf
    8. 8. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: INFRASTRUKTÚRA Vezetékes telefon, mobiltelefon, internet (ADSL+kábel), mobil szélessáv Internet: komótos gyarapodás  otthonok elfoglalása  többségi kultúra – LINEÁRIS BŐVÜLÉS Materiális és kognitív gátak (érdektelenség) Felemás kép: lassú terjedés, leszakadás, de többségi kultúra, kiépülő infrastruktúra
    9. 9. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: POLITIKA 1994-2000: háttérbe szorított inftárs politika 2000-2002: a terület felértékelődése 2002-2006: IHM korszak 2006-(2010): visszavonulás (2010-): degradálódás, szétesés Rossz hagyományok: stratégiagyártás, eredetiség hiánya a célkijelölésben, összehangolatlan aprómunka, politikai konszenzus hiánya, intézményesített szervezeti konfliktusok, alacsony prioritás, forráshiány
    10. 10. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: E-KÖZIGAZGATÁS 1980-as évektől - 2003: a közigazgatás informatizálása 2003-2006: az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítése (műszaki-technológiai, infrastrukturális és jogi) 2007-től: az e-közigazgatás társadalmasítása: ügyfélközpontú és személyre szabható
    11. 11. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: GAZDASÁG Informatika: többé már nem versenyelőny, hanem a versenyképesség alapja Eszközökbe keveset beruházó vállalkozások (Mo. lemarad az EU-hoz képest, az pedig USA / Távol- Kelethez képest) Nagy, IT-val foglalkozó multik jelenléte Magyarországon E-kereskedelem: fáziskésésben. Kicsi belső piac, szabályozási hiányosságok, mentalitásváltás szükséges
    12. 12. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: KULTÚRA 1990-1995: a működtetés a kihívás (hőskorszak) 1995-2000: „modemre szabva” (drága és lassú net) 2000-2004: a web 1.0 virágzása, növekvő nyomás a nem használókon 2004-2008: többségi kultúrává válás küszöbén, közösségi média robbanása (iWiW) 2009-től: az internet a mainstream része, a felnőtt lakosság közel kétharmadát eléri (tájékozódás, kikapcsolódás, ügyintézés stb.). A google, youtube, FB térnyerése.Továbbra is erős a „digitális vízválasztó”
    13. 13. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: OKTATÁS Oktatás egészének megreformálása, nem informatizálás Ehhez képest informatizálás: Sulinet, „kakaóbiztos” botrány. Informatika nem épül be a tényleges tanórai oktatásba Folyamatos megújulás – félsikerekkel (nincs koherens szakpolitika), szigetszerű fejlődés Felsőoktatás: elmaradt intézményi és szerkezeti változás (Bologna ellenére), finanszírozási gondok Felnőttképzés, szakmai átképzés, továbbképzés nem szerves része a munkaerőpiaci kultúrának
    14. 14. A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: K+F 0,8-1% közötti GDP arányos költés (alacsony, alapvetően magas állami szerepvállalással) Vállalati K+F főleg a zöldmezős beruházásoknál (kivéve gyógyszeripar) Betelepülő nagyvállalatok K+F központja, pl. Nokia. Sony-Ericsson, GE Kormányzati nyomás az MTA átalakítására Adókedvezmény és pályázati alapú innovációpolitika Húzóágazatok kijelölésének hiánya
    15. 15. MI A HELYZET 2008 UTÁN?
    16. 16. 2010 – 2011: DIGITAL AGENDA SCOREBOARD Az EU és Magyarország fejlettsége: http://ec.europa.eu/information_society/digital- agenda/scoreboard/index_en.htmFedezzük fel együtt a rendszert! Mit mutatnak az adatok Magyarországra?http://scoreboard.lod2.eu/index.php?scenario=4&indi cators%5B%5D=allIndicators&year=2011&countrie s%5B%5D=HU#chart
    17. 17. 2012: FELKÉSZÜLTSÉGI VIZSGÁLATOK Mik azok az úgynevezett readiness mérések? GITR 2012: http://www.weforum.org/reports/global- information-technology-report-2012 Bemutatkozik a GITR 2012 (videók): http://www.weforum.org/issues/global-information- technology Friss GITR Rangsorok: http://www.weforum.org/issues/global-information- technology/gitr-2012-data-platformNézzük meg Magyarországot!
    18. 18. A MAGYAR FEJLETTSÉG LEHETSÉGESMAGYARÁZATAI
    19. 19. A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI I. Wilson gyémánt: az információs társadalom fejlettségének és fejlesztésének magyarázó modellje
    20. 20. A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI II. Szűcs Jenő: történeti régiók Európában Az észrevétlen információs társadalom Magyar inftárs fejlesztés: megkésettség, nyugati minták másolása, alacsony tudatosság, rossz hatásfokú intézményi struktúra, félreértelmezett információs társadalom politika
    21. 21. BEFEJEZÉS: TOVÁBBI HASZNOS ADATFORRÁSOK
    22. 22. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KUTATÁSAIOECD Information Technology OutlookOECD Communications OutlookTovábbi OECD statisztikákInternational Telecommunication Union (ITU) statisztikákGlobal mobile Suppliers Association (GSA) statisztikákENSZ statisztikák
    23. 23. KUTATÓCÉGEK MAGYARORSZÁGONPiackutató cégek szervezetei: PPT és PMSZNéhány cég, amely rendszeresen közöl technológiai témájú kutatásokat (nem teljes lista): Bell Research, Gemius, GfK Hungária, GKIeNET, IDC Hungary, Ipsos, ITHAKA, ITTK, Kutatócentrum, NRC
    24. 24. NÉHÁNY ÉRDEKES KUTATÁSI PROJEKTPEW Internet and American Life ProjectWorld Internet Project (nem csak Magyarországon)OurMobilePlanetGKIeNET e-kereskedelem kutatásokBell Research: Magyar Infokommunikációs JelentésNRC internet penetrációs kutatásgemius/Ipsos Audience
    25. 25. BESZÉLGETÉS
    26. 26. HALLGATÓI KÉRDÉSEK István Péter Kovács Magyarázhatja-e a magyarországi internethasználat aránya miatt (ilyen módon szocializálódtunk, nem vagyunk hozzászokva...), hogy az eGovernment is átlagon aluli (...lowest EU score at 50% while usage is at 71%)? Ezek szorosan összefüggnek és regresszálnak? Nikolett Oláh Az EU stratégiájának egyik kulcs eleme a roaming stratégia, amellyel 2010-2011-es években nem sikerült a megoldáshoz közelebb kerülni. (csökkentsék a roaming díjat) Kijelenthetjük, hogy ez az irányzat a szolgáltatók érdekeivel ellentétes. Vajon tud-e az EU nyomást gyakorolni rájuk és ezt elmozdítani, vagy a szolgáltatóknak olyan erős az érdekképviseletük, hogy megmaradnak a jelenlegi magas tarifák? Dóra Őri Tegyük fel, hogy 2020-ban egy összefoglalót írunk az információs társadalom hazai fejlődéséről. Milyen kulcsszavakkal lehetne jellemezni a 2008-2012 időszakot az információs társadalom fejlődése szempontjából? Mariann Heffler eGoverment: A hazai E-kommunikációs felületekről általánosságban elmondható, hogy nem felelnek meg a felhasználói igényeknek (nehézkes tájékozódás, túl sok információ van a felületen elhelyezve és nem ott, ahol várnánk). 2012. augusztus 31-én zárul az a 150 millió forintos projekt, mely a magyarország.hu újabb tartalomfejlesztésére irányul. A projekt megvalósításában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt. Vajon még hány millió forintot kell elköltenünk ahhoz, hogy ne csak a fejlesztők, közigazgatási szakemberek elgondolásai, hanem a felhasználóké is megjelenjen? Gábor Molnár Mik azok az előnyök, amelyek miatt nem képes az e-learning növelni arányát az oktatásban? Lehetséges-e, hogy teljesen e-learning alapúvá váljon a vállalati oktatás, illetve mi hiányzik ehhez? Balázs Terényi Érdekes adat, hogy a 3g lefedettség az EU27 esetén lineáris növekedést mutat az elmúlt 3 évben, míg Magyarországon visszaesni látszik (2009-ben 82%, 2010-ben már csak 80,2%). Minek köszönhető ez a változás, vagy ez csak egy téves adat?
    27. 27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Pintér Róbert Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszék robert.pinter@uni-corvinus.hu http://probesz.postr.hu http://cawi.blog.hu http://facebook.com/probesz twitter: @probesz _BCE skype:probesz 30/999-6595

    ×