1. Kárpát-medencei gazdasági környezet
VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
2013. Május 31. Szeged, CSMKIK Székház
Vagács István
Főosztályvezető – Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési
Főosztály

2. 2
Magyarország és a Kárpát-medencei térség
o A régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb
külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk
o Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya
(Ausztria nélkül) az exportban 15%, importban 9%
o A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba
irányult
o Számottevő még a kihasználatlan potenciál
o Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági
válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát
leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

3. 3
Magyarország és a Kárpát-medencei térség
• A működő tőkeimport (FDI) meghatározó szerepet tölt be a térség
gazdaságában. A nettó FDI ezekben az országokban eléri a GDP 40-
50%-át, ami annyit jelent, hogy a GDP növekedés nagymértékben a
külföldi tőke által meghatározott.
• országok többségében a gazdaság és a piac tipikusan duális
szerkezetet mutat, amelyben együtt van a nagy multinacionális
vállalatok által képviselt termék és munkaerőpiac, amelyet makro-
szerkezetnek is nevezhetünk és az általában helyi kis- és
középvállalatok által képviselt helyi gazdaság, a maga sajátos
munkaerő keresletével és termékkínálatával.

4. 4
Kárpát-medence, mint regionális hub
A térség földrajzi adottságaiból is
adódik, hogy egyszerre lesz
1. az ázsiai növekedési zóna – a 21.
századi „új gazdasági selyemút” –
nyugati kapuja,
2. az innováció vezérelte nyugat-
európai (elsősorban bajor, baden-
württembergi, és lombard)
növekedési övezet keleti kapuja,
3. továbbá az észak déli irányú –
főként járműipari beruházásokon
alapuló - „új borostyánút”
közepén helyezkedik el.

5. 5
A régió gazdasági potenciálja
Kárpát-medence:
Terület: 560 ezer km2
Lakosság: 52 millió fő
Megtermelt GDP:
403 Milliárd Euró
Kárpát Régió:
Lakosság: 108 millió fő
Megtermelt GDP:
830 Milliárd Euró

6. 6
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
o Hagyományos külgazdasági eszközrendszer: Nemzeti Külgazdasági
Hivatal, külgazdasági szakdiplomaták, gazdasági vegyes bizottságok
o Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák,,
vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, stb.)
o Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB,
CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap)
o Európai Területi Társulás (EGTC), mint az együttműködést elősegítő
szervezeti forma
o Makroregionális léptékű stratégiai tervezés - Wekerle Terv
Eszközök és intézmények

7. 7
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
o 2012 őszén jelentősen (320 Mrd Ft-ról 1200 Mrd Ft-ra) megemelésre
került az Eximbank garantált forrásoldali kerete, a kereskedelmi és
hitelfedezeti garanciakerete, és a MEHIB nem piacképes kockázatok elleni
biztosítások állományának globál-limit kerete
o Az Országgyűlés elfogadta és az Eximbank-ra vonatkozó törvény
módosítását, ami megteremtette annak a lehetőségét, hogy a Bank
kiterjessze tevékenységét a hazai beszállítókra, illetve az exportcélú
befektetéseket is finanszírozza.
Finanszírozásban betöltött kiemelt szerep:
EXIMBANK - MEHIB

8. 8
Wekerle Terv
o A magyar gazdaság makroregionális
léptékű célkitűzéseinek meghatározása
o Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása,
európai szinten is versenyképessé válni
o Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő előnyök
kihasználása, nemzetközi piacokon való közös megjelenés
o A Kárpát-medencei térség kis- és középvállalkozásai közötti üzleti
kapcsolatok bővítése
o Határmenti régiók közötti ágazati együttműködések megvalósítása
o Jól működő hazai gazdaságfejlesztési programok kiterjesztése

9. 9
A Wekerle Terv célrendszere

10. 10
A Wekerle Terv zöldgazdaság fejlesztésével összefüggő célkitűzései
• Térségi szinten összehangolt energia- és vízgazdálkodás
• Zöld szakképzési rendszer regionális szintű fejlesztése
• Energiahatékonyságot szolgáló épületenergetikai felújítások
• Építőipari vállalkozások és klaszterek határon átívelő együttműködése
• Környezetipari fejlesztések határon túli promóciója
• Innovatív környezetvédelmi technológiák exportjának ösztönzése
Első lépések 2013-ban:
Május: Üzletember találkozó a megújuló energiatermelés és –
felhasználás elősegítésére Újvidéken
Június: Környezetipari fórum Budapesten
Szeptember - október: „Új trendek az építőiparban” konferenciasorozat 4 határon túli
helyszínen
November: „Befektetési lehetőségek a hulladékfeldolgozás és a megújuló
energiaforrások terén” szakmai fórum Eszéken

11. 11
A Wekerle Terv végrehajtásának intézményi háttere:
a Kárpát Régió Üzleti Hálózat
Kolozsvár, Nagyvárad,
Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy,
Dunaszerdahely, Kassa, Ungvár,
Szabadka, Újvidék, Eszék, Lendva
6 szomszédos országban
11 üzletfejlesztési iroda
www.crbnet.eu

12. 12
Irodák szolgáltatásai
• cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás
• célzott partnerközvetítési tevékenység
• befektetési és exportlehetőségek
• közbeszerzési, privatizációs lehetőségek feltárása
• adózási és jogi tanácsadáshoz szakértők közvetítése
• specifikus helyi piaci ismeretek, információk nyújtása
• kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények
megvalósítása

13. 13
A hálózat működése
• Az irodahálózat a kamarai rendszerbe ágyazódik, annak
meglévő kapcsolatrendszerére épít, ami lehetővé teszi a
vállalkozások igényeinek közvetlen szolgálatát.
• Közreműködő szervezetként vegyes kamarák
gondoskodnak az irodák közvetlen üzemeltetéséről
• Az állam részesedése 51%, ez lehetőséget ad a
kormányzati szándék megjelenítésére
• Az irodák munkatársai helyi lakosok, a gazdasági
viszonyokat jól ismerik, kiterjedt kapcsolatrendszerrel
rendelkeznek

14. 14
o Beazonosítja a Wekerle Terv célcsoportját alkotó vállalkozói kört, mely
regionális üzleti kapcsolatokat tervez kiépíteni
o A vegyes kamarai rendszerrel szorosan összefonódva hozzájárul a
kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez
o Segítséget nyújt a nemzeti intézményrendszer integrálását célzó
intézkedések során
o Felvállalja a régiót érintő egyéb összkormányzati programok
megvalósítását
o Becsatornázza a határon túli magyar vállalkozásokat a nemzetgazdasági
folyamatokba
o Hozzájárul a határon túli magyarság önálló gazdaságfejlesztési
elképzeléseinek megfogalmazásához
Kárpát Régió Üzleti Hálózat jelentősége

15. 15
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Vagács István
Főosztályvezető
Regionális és Kárpát-medencei
vállalkozásfejlesztési főosztály
Cím: 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.
E-mail: istvan.vagacs@ngm.gov.hu