Hungarian presentation on the Past, Present and Future of Transpersonal Psychology, magyarnyelvű prezi a Transzperszonális pszichológia múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Hungarian presentation on the Past, Present and Future of Transpersonal Psychology, magyarnyelvű prezi a Transzperszonális pszichológia múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Stressz: az élet fűszere, avagy a láthatatlan gyilkos.Zoltán Szűcs
„Nem a stressz, ami elpusztít. A stresszre adott válaszod öl meg.” (Selye János)
Békéscsabán, a Közös Pont Teaházban elhangzott előadás a stressz betegítő erejéről, és a kezelés lehetőségeiről.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Kozma Szilárd: A lilith - inverzió, és a keresztény aasztrológia V- ik részKozma Botond Szilárd
A keresztény (legmagasabb spirituális) bevatás atttól áll a kereszt jelében, azért alapozódik a kereszt jelentésére, hogy egyedül a gyakorlati - egyéni és általános - emberi sorsfeladaytok maradéktalan felvállalása szabadítja meg az embert a Lilith-jelenség által létrehozott és a magzati korunktól már "bennünklevő" karma hatás-mechanizmusától.
Kozma Szilárd: A lilith inverzió és a keresztény beavatás VII. részSzilárd Kozma
Kozma Szilárd: A Lilith – inverzió, mint sors-titok és a keresztény beavatás megváltó (mágikus!) misztériuma VII. rész
VII. Az igazi (keresztény) beavatás
A nyugati - keresztény civilizációban élő személyek számára ma még mindig egzotikus keleti misztikummal, vagy mágikus (hipnotikus) hatalomgyakorlási lehetőségeket ígérő képzetekhez kapcsolódó felhangot kap a beavatás kifejezés. Számukra izgalmasabbnak és pragmatikusabbnak hangzik a megváltásnál, pedig ugyanarról a metafizikai realizációról van szó mindkét esetben. És ez így van még akkor is, ha a keleti vallások a beavatást egy, a krisztusi értelemben vett megváltásnál alacsonyabb megvalósítás elérési lehetőségére (a szenvedésektől való megszabadulás, a nirvána elérésére, stb.), az európai keresztény viszont, pontosan a Jézusi tanításokat elferdítő, de a hitrendszer és egyház építés érdekében azok abszolút-erejéből a szelet kifogó, egy újfarizeus: a Tarzuszi Pál által bevezetett „korrekciók” (lásd a feltámadás „tételét”) következtében a keresztény ember ma a megváltást nem a korrupció mentes életforma felvétele és gyakorlása által elérhető éberség következményeként érti, hanem egy, az ő akaratától és erőfeszítéseitől független, rá nem vonatkoztatható, absztrakt és idegen aktusként, amit valaki valamikor „elintézett” az ő számára.
Stressz: az élet fűszere, avagy a láthatatlan gyilkos.Zoltán Szűcs
„Nem a stressz, ami elpusztít. A stresszre adott válaszod öl meg.” (Selye János)
Békéscsabán, a Közös Pont Teaházban elhangzott előadás a stressz betegítő erejéről, és a kezelés lehetőségeiről.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Kozma Szilárd: A lilith - inverzió, és a keresztény aasztrológia V- ik részKozma Botond Szilárd
A keresztény (legmagasabb spirituális) bevatás atttól áll a kereszt jelében, azért alapozódik a kereszt jelentésére, hogy egyedül a gyakorlati - egyéni és általános - emberi sorsfeladaytok maradéktalan felvállalása szabadítja meg az embert a Lilith-jelenség által létrehozott és a magzati korunktól már "bennünklevő" karma hatás-mechanizmusától.
Kozma Szilárd: A lilith inverzió és a keresztény beavatás VII. részSzilárd Kozma
Kozma Szilárd: A Lilith – inverzió, mint sors-titok és a keresztény beavatás megváltó (mágikus!) misztériuma VII. rész
VII. Az igazi (keresztény) beavatás
A nyugati - keresztény civilizációban élő személyek számára ma még mindig egzotikus keleti misztikummal, vagy mágikus (hipnotikus) hatalomgyakorlási lehetőségeket ígérő képzetekhez kapcsolódó felhangot kap a beavatás kifejezés. Számukra izgalmasabbnak és pragmatikusabbnak hangzik a megváltásnál, pedig ugyanarról a metafizikai realizációról van szó mindkét esetben. És ez így van még akkor is, ha a keleti vallások a beavatást egy, a krisztusi értelemben vett megváltásnál alacsonyabb megvalósítás elérési lehetőségére (a szenvedésektől való megszabadulás, a nirvána elérésére, stb.), az európai keresztény viszont, pontosan a Jézusi tanításokat elferdítő, de a hitrendszer és egyház építés érdekében azok abszolút-erejéből a szelet kifogó, egy újfarizeus: a Tarzuszi Pál által bevezetett „korrekciók” (lásd a feltámadás „tételét”) következtében a keresztény ember ma a megváltást nem a korrupció mentes életforma felvétele és gyakorlása által elérhető éberség következményeként érti, hanem egy, az ő akaratától és erőfeszítéseitől független, rá nem vonatkoztatható, absztrakt és idegen aktusként, amit valaki valamikor „elintézett” az ő számára.
Színpszichológia - Timotei-Robotics - Timotei István ErdeiTimotei Robotics
Timotei István Erdei
Mechatronic Engineer/Researcher
University of Debrecen
Department of Electrical Engineering and Mechatronics
Facebook WebSite:
https://www.facebook.com/pages/Timotei-Robotics/468710276611086
Publications Researchgate:
https://www.researchgate.net/profile/Timotei_Erdei/?ev=hdr_xprf
Google+
https://plus.google.com/104757115611446684876/posts
Deviantart:
http://timotei-robotics.deviantart.com/
My Youtube Channel
https://www.youtube.com/channel/UCLrrzYaYaypXJjvwby6g3XA
EEEI Explore:
http://ieeexplore.ieee.org/search/searchresult.jsp?searchWithin=p_Authors:.QT.Erdei,%20T.I..QT.&newsearch=true
Linkedin:
http://hu.linkedin.com/pub/timotei-istv%C3%A1n-erdei/a9/b04/117
This document provides an overview of transpersonal psychotherapy and the use of psychedelics like psilocybin in treatment. It discusses the history of psychedelic use in ancient cultures and 20th century clinical research. Specific topics covered include the effects of psilocybin, controversies around scheduling psychedelics as illegal drugs, holotropic breathwork developed by Stanislav Grof as a non-drug approach, and modern clinical trials exploring psychedelic-assisted psychotherapy for conditions like cancer-related anxiety, OCD and PTSD. References are provided for further reading. The document aims to educate about this therapeutic approach and dispel myths around psychedelics.
Viktor Frankl developed Logotherapy, also known as meaning-centered psychotherapy. Some key aspects of Logotherapy include:
1) It focuses on helping people find meaning and purpose in life as the main motivator.
2) Frankl believed that humans have free will and can choose their attitude even in difficult circumstances.
3) People can experience meaning through creative, experiential, or attitudinal values such as facing suffering with dignity.
4) Logotherapy aims to help people identify and remove barriers to finding meaning so they can lead more fulfilling lives.
A TUDATALATTID
CSODÁLATOS HATALMA
SZERZŐJÉNEK LEGÚJABB KÖNYVE
Az idők kezdete óta mindig voltak olyan emberek, akik megérintették a betegeket, imádkoztak felettük, és a gyógyulás bekövetkezett. Az ilyen embereket a többiek „született gyógyítónak” nevezik. Természetesen valamennyien „született gyógyítók” vagyunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy a Gyógyító Erő ott lakozik minden emberben. Gondolataink útján léphetünk kapcsolatba vele, természeténél fogva minden kérésre reagál. A Gyógyító Jelenlét mindenütt ott van, mert nem más, mint maga az Élet.
1. Jung és a transzperszonális
pszichológia -
Ea. a C.G.Jung emlékkonferencián
Deák Zsolt
2011. november 19.
2. Előzetes gondolatok
Életem a tudattalan önmegvalósításának története.
Minden, ami a tudattalanban zajlik, eseménnyé kíván lenni, és a
személyiség is ki akar bontakozni tudattalan feltételei közül,
hogy önmagát mint egészet élje át. (C.G.Jung, 1961)
Része vagyunk az egésznek (nem eredeti gondolat ← filozófiai
előzmények), Jung nem metafizikát alkotott, hanem a szellem
megnyilvánulásaival foglalkozott és irta le a tudattalan pszichológiájával,
a mély lélektannal (→eredeti) SPIRITUALITÁS ÉS PSZICHOLÓGIA
...és ami nagyon fontos: gyógyított → holisztikus szemlélet bevezetése
a pszichiátriában
Jung és a TP 2
3. Bevezetés
Jung nagy hatással van a TP-re a kezdetektől a mai napig: spiritualitás
kiszabadítása a vallási keretből és annak pszichológiai vizsgálata és
megértése.
Jung élete és munkássága nagymértékben összeegyeztethető a TP
értékeinek, annak legkiválóbb példáját adják. → Cortright (1997)
szerint Jung modellje az 1. transzperszonális pszichológia
Jungi pszichoanalízis hatása a TP pszichoterápia gyakorlatában.
A téma áttekintése a TP nézőpontjából; szakirodalom és saját
élmények alapján.
Jung és a TP 3
4. Transzperszonális Pszichológia (TP):
a negyedik hatás
A. Maslow Toward a Psychology of Being (1968), Az önmegvalósítás
biológia modellje, legmagasabb szint a transzcendens szükséglet nem irható
le a korábbiak szerint
Palo Alto csoport, Toni Sutich (Journal of Humanistic Psychology)
Beszélgetések Stanislav Grof val (névadás a Jungi Überpersonlich-ből),
James Fadiman, Charles Tart, és sokan mások
Chögyam Trungpa -> TP = Tibeti Buddhizmus nyugati nyelven
-> Naropa Institute
California Institute of Integral Studies (CIIS), 1968
Journal of Transpersonal Psychology, 1969
Insitute of Transpersonal Psychology, 1975
Pacifica Graduate Institute, 1976
Világszervezet ATP, Európában az EUROTAS, itthon a TPE
Jung és a TP 4
5. TP definíciói
Szemlélet, élet-filozófia
Tudomány: ami a transzperszonális tapasztalást és jelenséget (???)
tanulmányozza, annak természetét és alkalmazásait (Walsh, &Vaughan,
1993) – eléggé tágas definíció
Személyen túlmutató élmények, amik a személyiséget kiterjesztik és a
pszichével, kozmosszal való kapcsolatot átélhetővé teszik: szerelem,
különleges észlelések (ESP), vallásos-, spirituális élmények, Maslow-i
csúcsélmények, halálközeli, -túli élmények, módosult tudatállapotok
(drogok), meditáció, stb.
Holisztikus megközelítés: TP az emberiség legmagasabb
potenciáljával és az egyesítő-, spirituális-, és transzcendens tapasztalatok
felismerésével, megértésével és megvalósításával foglalkozik (Lajoie,
&Shapiro, 1992)
További hasonló meghatározások
Jung és a TP 5
6. TP: múlt és jövő
Hartelius, Caplan, Rardin (2007) kutatása;
JTP 35 éves termésének elemzése, kortárs szakemberek kérdőives
kikérdezése
Eredmény: három fő téma azonosítása;
1) Ego-túli pszichológia → TP mint tartalom (content)
2) Integratív, holisztikus pszichológia → TP mint forma (context)
3) Átváltozás pszichológiája → TP mint katalizátor (transformation)
Transpersonal;
Trans = 1) beyond (túl), 2) pervade (áthat), 3) transform (átalakit)
Fenti témák, természetesen, átfedhetik egymást, kapcsolatban vannak
Jung és a TP 6
7. TP előzmények
Transzcendentalizmus (1830, New England) Thornton
Wilder és Walt Whitman
William James (1842 – 1910) – Principles of Psychology
(1890); Varieties of Religious experience (1902)
C.G.Jung (1875 – 1961) – analitikus pszichológia,
R. Assagioli (1888 – 1974) – pszichoszintézis,
Aldous Huxley (1894 -1964) – Brave New World (1932), The
Doors of Perception (1954); The Perennial Philosophy (1945),
A. Maslow (1908 – 1970) Humanisztikus Pszichológia,
Carl Rogers (1902 -1987) Személyközpontú
pszichoterápia
Jung és a TP 7
8. Jung inspirálta a TP névadását
Jung A tudattalan struktúra (1916) c. munkában:
a kollektív psziché magában foglalja... a [mentális funkciók] azon
részét, amely szilárd alapon nyugszik, öröklődik és mindenhol létezik;
mely működése, ahogy mindig is volt, automatikus; és amely
következésképpen transzperszonális vagy személytelen.
(CW, Vol.7, par.454)
Jung itt a kollektív tudattalanról beszél, amit később (1943), még
nyilvánvalóbbá tesz :
Különbséget kell tennünk a személyes és a személytelen vagy
transzperszonális tudattalan között. Ez utóbbiról beszélünk úgy is
mint kollektiv tudattalanról, mert ez elválasztható mindentől, ami
személyes és teljes mértékben univerzális. (CW, Vol.7, par. 103)
a TP másképpen értelmezi a transzperszonális tudattalant
Jung és a TP 8
9. Jungi gondolatok hatása TP-re
Mítoszok és szimbólumok –
• összekötik az egyes emberek élményeit más emberi élményekkel
• szimbólum rendszerek (alkímia, asztrológia, Tarot, stb.), amik nem a babonás
múlt relikviái, hanem pontos ábrázolásai a lelki történéseknek
Kollektív tudattalan – az egyik legjelentősebb sokat vitatott jungi
koncepció. Az emberiség közös pszichológia öröksége, mindannyiunkkal vele
született beállítódások...
Archetípusok – „a pszichés aktivitások biológiai mintázata,” olyan formák,
amelyek útján megjelenhetnek az ösztön-energiák, Jung megkülönbözteti az
archetípusokat (véges számú és állandó) és az archetipikus imidzseket (végtelen
számú és változó)
Self – központi archetípus, a totális psziché központja (tudatos és tudattalan
egyaránt), megjelenési formái: geometriai alakzatok, mandala, isteni figurák, stb.
Individuáció – az egyén fejlődési folyamata amelynek célja a teljesség, a
psziché különböző részeinek egyesítése útján az Ego (tudatosság) és Self
(tudattalan) kölcsönhatásában működik.
Keleti bölcsesség újrafelfedezése, megértése és integrálása
Jung és a TP 9
10. TP és Jung 1.
John Rowen (2005). The transpersonal: spirituality in
psychotherapy and counselling.
• Jung hatalmas jelentősége; névadás, szimbólumok megértése, pszichológiai nyelv
megalkotása
• DE: mást gondolt TP,mint mi gondolunk ma
• Jung redukcionista (?!), olyan empirikus tudós, aki mindent a kollektív
tudattalanra vezet vissza, spiritualitás = pszichológia
• Archetípusok problematikája;nem mindegyik spirituális. James Hillman tovább
dolgozta Jung elméletét (és más Jungiánusok is)
• legfontosabb különbség: míg Jung a szellemben (világlélekben, Spirit, Geist)
megnyilvánult az a bizonyos archetípusokról gondolkodott, Hillman az egyéni
lélekben (Soul, Seele, Anima) megnyilvánuló archetípusok sokaságát tárgyalta
• Hillman egyfajta politeisztikus pszichológiát hozott létre, ebben az értelemben
Jung monoteisztikus, ezért nem értette meg a Keleti vallások lényegét sem
Jung és a TP 10
11. TP és Jung 2. Pre/trans tévedés
Ken Wilber - egyik legbefolyásosabb transzperszonális teoretikus, 1994-től
saját iskola az integrál pszichológia
• különválasztja a kognitív, érzelmi és tp személyiség fejlődést, azok lineáris
hierarchiáját írja le, egyik feltétele a másiknak (preegoic, egoic, transegoic)
• Két irányban is lehet tévedés: ellenirányú, minden ami spirituális, az
racionalizálható, pl. Isten egy infantilis projekció (Freud), visszafelé: minden ami
nem racionális, az spirituális (Jungi csapda: „felemelés”)
Michael Washburn The Ego and the Dynamic Ground (1988),
Transpersonal Psychology in Psychoanalytic Perspective (1994)
• a Jungi modellt használta, valamelyest kiegészítve, átalakítva, ez alapján
ellentmond Wilbernek
• dinamikus-dialektikus vs. strukturált-hierarchikus; regresszió a kezdetekhez vs.
egyenesen felszálló transzcendens; spirál vs. létra; DE a vita fő témája a
TRANSZCENDENS ÉS SELF értelmezése Wilber = no self, az ego feloldódik vs.
Washburn = Ego/Self duál-únió, ego nem oldódik fel, hanem egyesül Self-vel
• pre/trans tévedés feloldása Washburn szerint az Ego/Self integráció, ami
„regresszió a transzcendencia szolgálatában” ... az ego visszatér a pre-egoic
állapotába, a tudattalan (dinamikus alap)-ból merítve energiát egy magasabb,
trans-egoic szintre juthat pl. élet-középi fordulat és Keresztes SzentJános - A
sötét éjszaka
Jung és a TP 11
12. TP és Jung 3. A transzperszonális Self
Michael Daniels (2005). Shadow, self, spirit.
• Jung pszichológiájában a Self célja a tudattalan és tudatos
egyesülésének. Vmi amit meg kell valósítani. Ez a cél viszont soha nem
teljesülhet, mivel a Self teljességét (a tudattalant) soha nem lehet elérni.
• Probléma a forma nélküli v. non-dual tudatállapot megértésben pl. Jung
és Hisamatsu, Zen szerzetes dialógusa
• Jung számára az árnyék, az anima és a mana-személyiség (Self)
egyaránt transzperszonális (univerzális és kollektív) → ← Assagioli és
Wilber is kritizálja a felső és alsó tudattalan megkülönböztetésének
hiányát, szerintük a transzperszonális csak a spirituális tapasztalásokkal
hozható összefüggésben
• A TP kritikája szerint a jungi archetípusok és a kollektív tudattalan
teóriája túl semleges, és általános,mindent magában foglal, míg számukra
a tp tapasztalatok sokkal specifikusabbak.
Jung és a TP 12
13. Jung hatása a TP pszichoterápiára 1.
Frances Vaughen (1993). Healing and wholeness: transpersonal
psychotherapy.
• TP terápiában a tudatosság eszköz és egyben a változás célja. Nemcsak a viselkedés, attitűd
megváltoztatása és a tudatosság tartalmának átfogalmazása a cél, a tudatosság egyben a
tapasztalás kontextusa is.
• Általában érdemes beszélni a terápia kontextusáról (terapeuta és a terápiás keretek),
tartalmáról (páciens és az élményei) és a folyamatról (előbbi kettő kapcsolata).
• Általában egészséges felnőtt páciensek számára, nem azonnali probléma megoldásra.
• Kombinálhatja a hagyományos terápiákat transzperszonális módszerekkel:
Testedzés, Érzelmi katarzis (holotropikus légzés), Kognitív újraértelmezés
(Megbocsátás), Egzisztenciális kérdések, Imaginációs és álom munka, Meditáció, Módosult
tudatállapot (kábítószeres és nem kábítószeres, pl. h.légzés, sámán dobolás, stb.)
Jung jelentősége:
• a spirituális élmény gyógyító hatásának felismerése
Tény , hogy a numinózus megközelítése maga az igazi terápia és amennyiben ilyen élményben
lehet részed megszabadulhatsz a patológia átkától. (Jung, 1973, Levelek G. Adlernek)
• Az analitikus kapcsolat jelentősége, az analitikus és a páciens egyformán részt vesz,
tudatos és tudattalan működéseik kölcsönhatásában.
• A gyógyulás nem technikákhoz kötött, nem racionális, a tudattalan gyógyító energiájából
fakad. Jung és a TP 13
14. Jung hatása a TP pszichoterápiára 2.
Bruce Scotton (1996). The contribution of C.G.Jung in the
transpersonal psychiatry. Jung az első TP klinikus, pszichiáter és mély lélektani
pszichológus. Jung és Freud szakítás ← A tudattalan pszichológiája (Wandlungen
und Symbole der Libido, 1912).
Jung főbb hozzájárulásai:
• a pszichológia fejlődés magában foglalja a tudatosság magasabb szintjeire való
törekvést és fejlődést az egész élet során
• a transzcendens bennünk van és mindenki számára elérhető
• nyitottság a Nyugat és más kultúrák bölcseleti tradícióinak felfedezésére, hogy a mai
klinikai munkával kapcsolatos belátást szerezzen
• gyógyulás és fejlődés gyakran a szimbolikus képzetekkel vagy tudatállapotokkal való
foglalkozásból következnek és nem egy racionális folyamat eredményei
• különleges területeken tett elmeorvosi megfigyeléseket: transzállapotok, jóga,
amerikai indián spiritualitás, afrikai sámánizmus, I Ching, alkímia, Gnosztikusok, és
az UFO jelenségek.
• Összefoglalóan: TUDATTALAN-val kapcsolat nem kontrollálni, hanem mélyebben
megismerni és energiát, kreativitást meríteni belőle.
Jung és a TP 14
15. Összefoglalás
Számomra Jung és munkássága; az analitikus pszichológia, és annak
klinikai alkalmazása sokféleképpen kapcsolódik össze a TP –vel.
Néhány szóban személyes tapasztalataimról ...
Mi nem emberi lények vagyunk spirituális tapasztalással, hanem
spirituális lények emberi tapasztalással. (P. T. du Chardin, 1955)
Köszönöm a figyelmüket
és várom kérdéseiket, hozzászólásaikat!
Jung és a TP 15
16. Irodalom
Cortright, B. (1997). Psychotherapy and spirit. Theory and practice in transpersonal
psychotherapy. Albany, NY: State University of New York Press.
Daniels, M. (2005). Shadow, self, spirit. Essays in transpersonal psychology. Exeter, UK:
Imprint Academic.
Jung, C. G. (1987). Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Könyvkiadó.
Rowan, J. (2005). The transpersonal: spirituality in psychotherapy and counselling. New
York, NY: Routledge.
Scotton, B. V. (1996). The contribution of C.G.Jung in the transpersonal psychiatry. In B.
W. Scotton, A. B. Chinen, J. R. Battista (Eds.). Textbook of transpersonal psychiatry
and psychology. New York, NY: BasicBooks.
Vaughen, F. (1993). Healing and wholeness: transpersonal psychotherapy. In R.Walsh, &
F. Vaughen (Eds.). Paths Beyond Ego.The transpersonal vision. New York, NY:
Jeremy P. Tarcher/Putnam.
Jung és a TP 16