Az Abszolútum pdf - Varga Csaba

1. Mottó: „Itt az ideje, hogy az egyháznak minden mást megel zve az Isten-kérdést
illet en legyen tekintélye.” Klaus Douglass
Az Abszolútum
(metaelméleti megközelítés-kísérlet)
Varga Csaba szociológus
c. egyetemi docens
Stratégiakutató Intézet elnöke
www.vargacsaba.hu
www.metaelmelet.hu

2. A metaelméleti felfogás
A metaelmélet a tudományok, teológiák, m vészetek
közös csúcselmélete (onto-teo-lógia - Heidegger):
alapelméletek, szupraelméletek és a legfels integrált
elméletek
Ez egyszerre új tudás, új valóság és új tudatállapot
A metaelmélet új megismerés elmélet (kilenc
megismerés: pre-tudomány, tudomány és m vészet,
poszt-normál tudomány, tudományon túli,
istentapasztalat, hit, mesterséges intelligencia, integrált
metaelmélet)
Nem vagy nemcsak transzdiszciplináris tudomány,
integrált Nagy Elmélet, mindenség-elmélet, nem vagy
nemcsak normál és poszt-normál tudomány, nem vagy
nemcsak új metafizika

3. Metaelmélet – új logikai tér
A metaelmélet (tényleges és szimbolikus) magva és
(önmegfigyel -önteremt ) kiterjedése, szerkezetileg három vagy
több dimenziós tér (létra- és „gömb”-modell), s t csavart térid
A logikai tér egyszerre elmélettér és az új tudomány szerkezete,
egyszerre tudás és tudattér, egyszerre személyes tér és kollektív
tér, egyszerre valóság és nem-valóság, miközben egyszerre tér és
térnélküliség, egyszerre matematikai és filozófiai tér, egyszerre az
új világkép és annak szimbóluma. Egyszerre csend, zaj és zene,
egyszerre fény, árnyék és fénynélküliség, egyszerre a semmi és a
minden, egyszerre absztrakt és konkrét, egyszerre üres és
csordultig teli. A tér egyszerre fizikai, biológiai, társadalmi,
szellemi és transzcendens tér. Egyszerre összetett materiális és
strukturált isteni-tér. Ez egyszerre determinisztikus és nem-
determinisztikus hipertér-hálózat.
A tudománynak nincs többé határa és nincs csak kísérletileg
igazolható tudomány. Nincs többé külön tudomány, külön vallás,
külön m vészet vagy külön mesterséges intelligencia.

4. „Gömb”-modell
A logikai metatér ábrázolására képzeljünk el egy olyan gömböt, amelynek
a küls héja nem határfelület, hanem a végtelen, és a közepe egy olyan
pont, amely befele szintén a végtelen. Ez a gömb egyszerre valóság,
egyszerre tudatállapot és egyszerre mind a két szempontból szimbólum.
Ha ezt a gömböt kívülr l nézzük, akkor a küls valóságot/tudatot látjuk,
ha belülr l nézzük, akkor az ember bels valóságát/tudatát észlelhetjük.
Ez a gömb természetesen nem egyszer en egy álló, mozdulatlan, üres
test, hanem egészében és bels egységeiben külön is mozgó-forgó
téregyüttes. A gömb tehát tényleges logikai metatér, csavart meta-térid .
Ez a gömbstruktúra egyrészt EgyGömb, másrészt számtalan Gömb. Ha
kívülr l nézzük a szerkezetet, a gömb-mátrixot, láthatjuk a négy szintet:
(1) a természeti, (2) a második „természeti”, (3) a szellemi és (4) az isteni
valóság és tudat. Az els nevezhetjük fizikai és biológiai, a másikat
közösségi, társadalmi, a harmadikat tudás és bölcsességbeli, a negyediket
isteni és istenek fölötti valóságnak/tudatnak.
Ha belülr l nézzük a mátrixot, akkor egymás mellett van: az egyén
személyes fizikai, matematikai, biológiai, társadalmi, (stb.)
valósága/tudata, amely szintén négy szintre, négy min ségre
csoportosítható: (1) személyes fizikai-biológiai test, (2) a személyes lélek, s
interperszionális „test” (3) a személyes tudás, (4) a személyes isteni és
Isten-feletti valóság/tudat. A logikai térbe szervezve-láttatva mindez
Egész és az Egész részeit is Egészként szemlélve egységes természet .

5. A nyelv látványos tehetetlensége és ennek
ellenére a probléma világossága
Nincsenek megfelel szavaink, mondataink annak
megnevezésére, hogy Isten ki (mi?, ki/mi?, minden?,
semmi?, minden/semmi?, üresség/teljesség?, lét/nem-lét,
Isten/Nem-Isten?, Istenség/MetaIstenség?, stb., vagy
maga az Abszolútum?),
különösen akkor, ha hiányzik vagy homályos a logikai tér,
de senki (semmi?, senki/semmi?, stb.) emberfia el tt nem
kétséges, hogy mindennél (mindenen túl is) fontosabb,
lényegesebb és izgatóbb kérdés az Abszolútum – ha
lehetséges? - megnevezése (valamilyen szint
megközelítése, megélése, megismerése, megértése, stb.)
Nem tudunk többet tenni, mint próbáljuk megérteni, amit
gondolunk és igyekszünk nyelvileg megfogalmazni

6. A módszerek újragondolása 1.
A nyelv tehetetlensége évezredek óta csak kifejezi az átélés/
átgondolás tehetetlenségét vagy homályosságát?
Vagy ellenkez leg az átélés/átgondolás magasságát és
(misztikus) mélységét a nyelv képtelen pontosan kifejezni?
Az utóbbi két-háromszáz évben a nyelvet és a gondolkodást
egyaránt karámba zárja az (euroatlanti) racionális
tudományosság megcáfolhatatlan doktrínája?
Ezt (a normál-tudományra jellemz ) doktrínát mélyen
lehúzza az a feltevés, hogy az állítás csak akkor igaz, ha
igazolható természettudományos módszerekkel?
si igazság vagy kétszeres önbecsapás: amit nem tudunk, de
benne vagyunk, amire nincsenek szavaink, de sejtjük, az
szimbólumokkal azért megnevezhet ?
Vagy olykor szimbólumok nélkül is érthet , ha magasabb
(ezoterikus?) szinten gondolkodunk?

7. A módszerek újragondolása 2.
Ha „magunk” gondolunk valamit, vagy egy gondolat
bennünk megnevezhet , akkor a gondolat önmagában való
léte nem véletlen, s t talán igazság is lehet?
Ha az univerzális, globális vagy nemzeti kollektív tudatból
üzenetet/inspirációt, avagy gondolatot kapunk, azt miért
kellene alávetni az „objektív világ” kontrolljának?
Ha valamelyik misztikus (vagy nem is egészen misztikus)
úton sugallatot, vagy látomást kapunk, annak miért lenne
szüksége valóságos-tényleges visszaigazolásra?
Ha tehát nem a valóság szüli a gondolatot, hanem a
gondolat (avagy tudat) a valóságot, akkor miért kellene a
gondolatot, vagy a mögötte lév valóságon túli, akár az
Abszolútumban nyugvó gondolatot korlátozni?
Ha a logikai térben fehér foltok vannak, abból az
következik, hogy az üres helyek szükségképpen kijelölik és
megnevezik az új gondolatokat?

8. A gondolkodás új lehet ségei
Nyitottnak lenni minden eddigi, minden más, minden lehetséges
megközelítés iránt
Egyaránt megadni az igazság lehet ségét minden nem európai
gondolkodásnak, miközben minden európai gondolkodás hitelét
újra érvényesnek tekinteni
Ha önmagában sem az exoterikus, sem az ezoterikus szintr l
nem látható be, s nem érthet meg teljesen a legmagasabb/
legmélyebb, véges/végtelen szint, a teljes Fent és a Lent, akkor
ne térjünk ki a továbblépés ösztönzése el l
A metaelmélet egyik lehet sége az eddigi tudások egymás mellé
helyezése és kölcsönös kontrollja,
a másik lehet sége, hogy az új logikai térben (az meta-szint
térid ben) eljut az új valóságig/tudatig
Ha az Abszolútumot nem ismerjük fel, az Immanens világot sem
ismerhetjük jól. Hogyan is nevezzük hát az elengedhetetlenül
szükséges új gondolkodást? Unitasizmusnak? Egység-
elméletnek? Metaelméletnek?

9. A tévedés vagy az igazság lehet ségei
Szinte nincs olyan magas tudású, magas tudatállapotú
gondolkodó, aki ismereteink szerint ne azt mondaná, hogy az
Abszolútum (1) végtelen, (2) elérhetetlen, (3) felfoghatatlan, (4)
érthetetlen, (5) kifejezhetetlen (exoterizmus – „én és te” – egy
szúfi mondás szerint)
Mi van akkor, ha az emberi gondolkodás zöme (beleértve a
misztikus „megismerést” is?) téved, mert az Abszolútum
ugyanakkor (1) véges, (2) elérhet , (3) felfogható, (4) érthet , (5)
kifejezhet (ezoterizmus – „én te vagyok, te pedig én”)
Vagy: egyszerre véges/végtelen, elérhet / elérhetetlen,
felfogható/ felfoghatatlan, érthet / érthetetlen és
kifejezhet /kifejezhetetlen, - és ehhez elég annyi változás a
logikai térben, hogy nem igenekben és nemekben gondolkodunk
(unitasizmus? – „sem én, sem te, ” szúfi mondás)
De: Isten „Nem a természet meghatározhatatlan harmóniája
vagy egy megnevezhetetlen ‘végtelen’, hanem a természet
teremt je, a harmónia eredete, az él , az Úr.” (XVI. Benedek
pápa)

10. Szent Ágoston üzenete
(Teremtés könyvének szószerinti értelmezése 12.)
Pál apostol látomása („elragadtatott a harmadik égig”, de
hogyan? és hova?)
„beszélnek egyesek hét, mások nyolc, megint mások kilenc
vagy egyenesen tíz égr l”
„egyel re nem tudok elfogadni vagy tanítani mást, mint a
látottak vagy a látások e három fajtáját: a test, a szellem vagy
az elme általi látványt.”
„vagyis azt, hogy az egyes szinteken belül elkülönülnek-e
egymástól különféle fokozatok, nos bevallom: nem tudom.”
„Amikor tehát elragadtatik oda és a testi érzékekt l
elszakadva er teljesebb látványban jelenik meg számára
Isten, akkor a lélek nem térben, hanem sajátos módon,
önmaga fölött látja azt, aminek segítségével azt látja, amit
önmagában is lát, valahányszor megért.”

11. Titus Burckhardt üzenete
Bevezetés a szúfi doktrinába
Az Isteni Név az Isteni Végtelenség három oldalát/dimenzióját adja
vissza: Allah (Végtelen abszolút transzcendenciája), Rahman, (a
Kegyelem, a túláradó Végtelenség, a Lét teljessége) és Rahim (az
Immanens Végtelenség).
A Lét elhomályosul a Végtelen el tt, de a Végtelen a Lét révén
nyilvánul meg, ez a Rahman, a teljesség, a Rahim a dinamikusan
megváltó teljesség.
„Nincs istenség, csak az Isten.” Semmi nem létezik az Isteni
Valósággal szemben. Az iszlámnak ez a fundamentális formulája
határozza meg az Isteni Egységet, a differenciálatlan és differenciált
Egységet. (Brhama nirguna – Brhama saguna?)
Egyes szúfik az Egység és a transzcendens egység között közbüls
aspektust tesznek, az Isteni Egyedüllétet, Magányt. Az Isteni
Egyedüllét négy f arculata: Tudás, Tudat (és a Tanúság kvalitása),
Fény, Lét.

12. Ahmad al-’Alawí (1869-1934)
„A Végtelen, vagyis Abszolútum világa, melyre úgy tekintünk, mint
ami rajtunk kívül áll, valójában egyetemes, s bennünk éppúgy jelen
van, mint rajtunk kívül. Csupán egyetlen világ van, s ez az. Ami mi
érzéki világnak tekintünk, s ami a tér és id határtalan világa, nem
egyéb, mint ama fátylak együttese, amelyek mögött a valódi világ
rejlik. … Ahhoz, hogy tudatára ébredjünk a valódi világ létének, az
érzéki fátylait félre kell löknünk … Hogy mi marad akkor az
emberb l? Egy dereng fényfolt, melyet tudata világosságaként
tapasztal.. E fényfolt és a Végtelenség Világának hatalmas Fénye
között kontinuitás van, s ha egyszer e kontinuitást sikerül
megragadnunk, akkor tudatunk szinte megárad s kiterjed a
Végtelenségbe, eggyé válva Azzal, s így az ember felismeri, hogy
egyedül a Végtelen van, s hogy , az emberi tudat csupán fátyla
ennek a Végtelennek.”
Idézi Buji Ferenc: Bevezetés (Al-’Arabí ad-Darqáwí: Az emlékezés
rózsakertje)

13. Aryeh Kaplan üzenete
(Széfer Jecírá)
Isten nem sorolható be a tíz szefirot közé, ami tekinthet egy
ötdimenziós hipertérnek, de a Keter is (mint Akarat és Ok)
azonosítható Istennel.
A tíz szefirot csúcsa, a Keter, ami a Semmi (Ayin), avagy a Nem-
létezés szintje, így a maradék kilenc szefirot a Létezés szintje
A Teremt tehát a tíz szefirot fölött van, ami az Ain Sof (Én-
Szóf). Ez az Isten, de nem világos, hogy ez (vagy ennél több-e)
az Isteni Esszencia
Abszolútum a Határtalan Fény, ami konceptuális, fogalmi tér,
leírhatatlan Tudatszellem.
Nem beszél arról, hogy mi van az Ain Soft „fölött” (Ain/Semmi)
A kabbalista képes a fizikai teremtésre - a borjútól a Gólemig –
azaz a szefiriotok segítségével válik erre alkalmassá

14. Kabbala magyarázat-variációk
Abszolútum: a megkett zetlen Egy. Nincs szakadás Lét és Létfeletti
(avagy Nem-Lét) között, s a Nem-Lét szétválaszthatatlanul magába
foglalja a Létet, ám mégsem Lét. (Leo Schaya)
1. Abszolútum: Ain, 2. Abszolútum: Ain Sof, 3. Abszolútum: Egység, 4.
Abszolútum: Keter 5. Abszolútum: Ain, Ain Sof, Ehjeh, Keter együtt.
Az Abszolútum „rétegei”: Ain (Semmi) - Ain Sof (Végtelen) – Ehjeh
(Lét, ok-okozati Egység) : mindez egyúttal a Keter is. (L. Schaya)
Keter nem más, mint az Abszolútum vagy az Isten, s egyben a
legmagasztosabb Egység (E. Bischoff, Franz Bardon, stb.)
Ain Sof (Végtelen Üresség) és a Keter között van a Jes (Lény), ami a
legfels bb emberi tudat (Perle Besserman, stb.)
Ain Sof: az Abszolútum vagy az Isten, vagy az abszolút
transzcendencia (Roland Goetschel, Papus, stb.)
Ain a Semmi, ami az Ain Sofot körülvev aura (Abszolútum
„magva”?), az Ain Sof a Sehol sincs vége, de az Áin sem a Végs
Igazság. (Gershom Scholem, stb.)
Isten nevei egy-egy szefirottal azonosak: Elohim, IHVH, Jehova,
Adonáj, stb. (Will Parfitt, Papus, stb.)

15. A kabbalisztikus Széder Histálselut
(Zsidó Tudományok II. kötet, 2003)
Az Isteni fény láncolata: Éjn Szof (A végtelen), Or Éjn
Szof (A végtelen fény) – Cimcum Hárison (Az els
összehúzódás) – Mákom Pánuj (Az üres tér), Káv
(Vonal) az MP-ben, Ádám Kadmon (Az els „ember”),
Ákudim (Csíkok), Tohu (A káosz világa), Svirát
HáKéjlim (288 szikra szétszóródik) – Kéter (A korona)
Különlegesség: Az Or Éjn Szofból oldal irányba két
al”szint” van: Ecem Háor (A fény esszenciája) és a
Hitpástut Háor (A fény kiterjedése)

16. Frithjof Schuon (1907-1998) üzenete
(A vallások transzcendens egysége)
„Magát a Létet – ami nem más, mint a személyes Isten – viszont
felülmúlja a személytelen vagy személyfeletti Istenség, a Nem-Lét,
aminek a Személyes Isten vagyis a Lét egyszer en az els
determinációja;” (70. old.)
Ha van Lét, ha van Nem-lét, akkor mi a Lét és a Nem-Lét együtt?
Egyesítve – vagy magasabb szintként, a Lét, s a Nem-Lét szint felett?
(És a Nem-Lét nem lehet az Egység! A személytelenség nem lehet az
abszolút teljesség!)
„az exoterikus néz pont nem képes belátni ami végs isteni
személytelenség transzcendenciáját, amelynek Isten a személyes
meger sítése”, azaz csak az ezoterikus néz pont képes látni a Nem-
Lét (és az Önvaló?) transzcendenciáját
Mi az a néz pont, ami belátja a még magasabb (Lét és Nem-lét
feletti) Abszolútum (MetaIsten?) szintjét?

17. A els (bizonytalan?) alaphipotézisek
A Lét és Nem-lét együtt a természetfeletti vagy/avagy
transzcendens valóság/tudat, ami egyszerre id tlen-tértelen és
térid /id tér (végül is földi, vagy exoterikus fogalmakkal
leírhatatlan?)
A személyes/személytelen Isten - a megnevezhet ség érdekében
- a szimbólumok nyelven sok ég, s t minden ég is sok ég;
miközben sok id párhuzamos, és minden id sík n-számú id -
dimenzió
A Lét szintjén a személyes Isten: EgyIsten. Ha csak EgyIsten
van, nem lehet sok EgyIsten (vagy EgyIstenhez hasonló), - az
EgyIsten és a kabbalisták szerinti Egyetlen Isten viszont
többféle szimbólumban többféle módon megnyilatkozhat
Az EgyIsten azonban nem az Abszolútum, de az Abszolútum
egyik megnyilvánulása az EgyIsten, ami ugyanakkor önmagán
belül „ több Isten”, lásd a Szentháromságot. Az Abszolútum (ha
az, ami) szükségképpen fölötte áll az EgyIstennek és az
Istenségnek.

18. Új természettudomány el tt
(er söd tézisek)
Az anyag mikro és makroszinten más természet , mint az,
ami a durva szinten (szuperhúrok, bránok, twistorterek, stb.)
Az anyag egyúttal nem(csak) fizikai anyag, hanem (a
tudatfizika, holográfia, stb. által megértett) szellemi
természet anyag, avagy lásd szimbólumként: a víz és a jég
problémája
Létezik második anyag, például az éter, vagy ilyen típusú
„anyag” (ami más tér, más id , más sebesség..), s ha van
második anyag, akkor logikailag n-számú, n-dimenziójú
anyag is létezhet
Nemcsak új anyag, hanem új tudat is definiálható (az agy
önváltoztató reprezentációjától a második anyagból
szervez d , teremtett-teremt , személyes és kollektív
virtuális tudatközpontig)
A sok tudatot egyesít Egytudat teremti a sokféle,
sokmin ség anyagot, ám visszahatás is van a tudatra

19. A küszöbön fekv felismerések
Ha a szellem/tudat teremti az n-számú (els , második,
stb.) anyagot, akkor feltehet , hogy n-számú
tudat/tudatállapot van (kabbala szerint 32)
A természetfeletti jelenségek egy része a második
természet jelenségei közé tartozik és ezért nem
természetfeletti jelenség, csak még nem ismertük meg
A természetfeletti jelenségek második csoportja a
strukturált tudat (tudat-térid ) nem anyagi
természetének kifejez dése, avagy van tényleges
természet- és anyagfeletti (vagy nem-anyagi természeti
jelenségcsoport)
Ha a teremt er az n-számú, n-dimenziójú
tudattér/id , akkor ennek rétegei a lélektér, tudástér,
logikatér, stb.

20. Állítás-hipotézis folytatása 1.
Az Abszolútum tehát nem az Isten, egyetlen EgyIsten sem
Az Abszolútum nem az Istenség sem, esetleg az Istenség egyik
magasabb dimenziója, vagy inkább az Istenség az Abszolútum
megjelenített lényege?
Az Abszolútum tehát nem a személytelen Isten (Istenség), de
ugyanakkor ez kapu vagy bejárat az Abszolútumhoz?
Az Abszolútum nem a Természet, nem a legfels Kozmosz, ám
egyik dimenzióként a SokTermészet közös, transzcendens
„központja”,
Az Abszolútum az EgyIstenek feletti Közös, de a Közös egyúttal
a Közösön túli és a Közös nélküli
Az Abszolútum az EgyIsteneken túli, n-számú dimenziót
tartalmazó Egység/Egység-nélküliség, Logikai/Nem-logikai
poszt-id tér, avagy Szubjektum/Ojektum
Az Abszolútum egyszerre: Semmi/Minden, Véges/Végtelen,
Van/Nincs, Tökéletes/ Tökéletlen, Tudat/Tudattalan, és
minden, ami ezen túl van, s minden, ami ez el tt van

21. Állítás-hipotézis folytatása 2.
Az Abszolútum nemcsak EgyIstenek feletti Közös, s a Közös
egyúttal a Közösön túli és a Közös nélküli, hanem a minden
emberben lév Abszolútum (is)?
Az elméleti dilemma az, hogy az Emberen/Tudaton belüli,
„szubjektív” Abszolútum micsoda? Három válasz lehetséges:
1. Ugyanolyan önálló tényez , mint az „objektív” Abszolút?
2. Miután az Abszolútum nem szubjektív és/vagy objektív, az
emberben lév Abszolútum kiáradás, visszhang, vagy az
emberben/tudatban létez Abszolútumnak csak kivetülése
minden küls vetület, avagy „objektív” Abszolútum
3. Az Abszolútum Abszolútum, nincs kívül és belül, nincs
objektum és szubjektum, stb.
Ha az Abszolútum így vagy úgy, de létezik belül, akkor ez
Abszolútum az emberben mélyebb-magasabb dimenzió (stb.),
mint az Isten-tudat

22. Valóságok/Tudatok az új században
Els „valóság” (ezen belül szakrális „valóság”,
tudat-”valóság”, társadalmi tudat-„valóság”,
szellemi „valóság” = Nem-lét)
Második valóság (avagy anyagi, természeti,
társadalmi valóság = Lét)
Harmadik valóság (virtuális „valóság”):
a) a társadalmi tudat „megtestesült” új valósága
b) vagy teljesen új, harmadik valóság;
A Valóság mind a három szintjén vizsgálható a
m ködés rendje, a döntés mechanizmusa, avagy a
demokrácia (feltéve, ha ez demokrácia) különböz
formái, elvei
És mi lehet az els , a második, a harmadik valóság
fölött (Egyszerre Egység-Valóság és Egység-Tudat)

23. Világszerkezet 1. A küls világ szintjei (a gömb-
modellben)
metatudat metavalóság
1. fels szint: Abszolútum fels szint: Abszolútum
tudat alsó szint: Isten
alsó szint: Isten tudat
2. fels szint: bölcsesség tudat fels szint: szellem
alsó szint: tudástudat alsó szint: tudás
3. fels szint: társadalmi tudat fels szint: társadalom
alsó szint: közösség tudat alsó szint: közösség (család,
törzs, stb.)
4. fels szint: második fels szint: második természet
természet tudat (épített természet)
alsó szint: természet-tudat alsó szint: természet

24. Világszerkezet 2. A bels világ szintjei az
emberben (a gömb-modellben)
metatudat metavalóság
1. J fels szint: személyes Fels szint: (személytelen)
Abszolútum tudat Abszolútum
alsó szint: személyes Istentudat alsó szint: (személyes) Isten
2. H fels szint: személyes bölcsesség fels szint: személyes
tudat bölcsességalsó szint:
alsó szint: személyes tudástudat személyes tudás
3. V fels szint: személyes társadalmi fels szint: személyes
tudat közösségi lélek ( slélek,
alsó szint: személyes lélek-tudat kollektív lélek)
alsó szint: személyes lélek
4. H fels szint: személyes tudat fels szint: személyes elme
alsó szint: személyes testtudat alsó szint: személyes test

25. Az (embert körülvev ) küls valóság/tudat
metatudat metavalóság
Abszolútum nemtudat (vagy poszttudat) nemvalóság (vagy
posztvalóság)
Isten szakrális (poszt-univerzális) szakrális valóság(ok)
tudat(ok)
bölcsesség univerzális bölcsesség tudat(ok) szellemi valóság(ok)
információ, kollektív tudástár(ak) az tudásvalóság(ok)
tudás univerzális bölcsesség tudatban
társadalom társadalmi tudat(ok) társadalmi valóság(ok)
közösség transzperszonális (családi, transzperszonális családi-
közösségi) tudat(ok) közösségi valóság(ok)
második második természet „tudata(i)” második természet
természet valósága(i)
fizikai- természeti, anyagi „tudat(ok)” természeti, anyagi
biológiai valóság(ok)

26. Az ember (egyszerre valóságként és tudatként)
metatudat metavalóság
Abszolútum Abszolútum tudat, isten-feletti mennyei test, testetlen „test”
tudat, teremtetlen „tudat”
Isten isteni tudat, önvaló-tudat, teremtett örök test, halál utáni „test”
tudat, személytelen poszt-tudat
bölcsesség tiszta tudat, bölcsesség-tudat, bölcsesség test, szeretet test
reinkarnációs tudat, stb.
tudás szellemi tudat, én-tudat, kauzál test, szellemi test, tudás
megvilágosodás-tudat, test
lélek sors-tudat, feladat-tudat, mentál test, lélektest, több-én
feltámadás-tudat, megítéltetés- test
tudat, stb.
érzések, éber-tudat, szenvedés-tudat, álom- asztrál test, érzelmi test
érzékelések tudat, félelem-tudat, remény-tudat
agy, elme elme tudat, genetikai tudat, genetikai test, elmetest, nem
univerzum tudat, kozmikus tudat anyagi test
fizikai test fizikai tudat, biológiai tudat, fizikai-biológiai test, nem-
studat, tudattalan fizikai test

27. Az ember bels rétegei Az ember kapui kifelé
Abszolú- poszt-ember (felfoghatatlan, egység „ember” (egységbe olvadás az
tum formafeletti misztikus Abszolútummal, nincs elkülönült ember
Isten/ember/tudat) és tudat sem)
Isten transzcendens ember (vallásos, szent Isten ember, isten tudatú ember (egység
ember) az Istennel, az Isten-tudattal)
Bölcses- tudati ember (bölcs, szeret , én- kozmosz-ember, univerzális tudat ember
ség teremt , kozmikus ember) (egység a fizikai univerzummal és
kozmikus tudattal)
tudás gondolkodó ember (beszél , megért , tudás-ember (elmélyülés és integráció a
tudást teremt , s alkalmazó ember) küls tudással, s a tudástudattal)
lélek lelki ember (szociális, gazdálkodó, interperszonális ember (azonosulás a
munkát végz , ego- és korlátozottan másik ember és sok ember helyzetével,
én-központú ember) lelkével-tudatával)
érzelmek, érzelmi ember (menekül -szabaduló kiáradó-befogadó ember (empátia más
észlelések ember, boldog-boldogtalan ember) emberek és más csoportok élményeivel)
agy, elme elme-ember (idegrendszer, agy, az agy kollektív elme-ember (öntudatlan vagy/és
reprezentációi, stb.) tudatos találkozás a kollektív elmével)
fizikai test fizikai-biológiai ember (és studat, id és térfeletti fizikai ember
tudattalan, stb.) (személytelen együttrezgés az el dökkel
és utódokkal)

28. Visszanézve: Hegel (1)
„Az abszolút szellem éppúgy örökké magábanvaló, mint magába
visszatér és visszatért azonosság; az egy és általános szubsztancia
mint szellemi, a megoszlás magára és oly tudásra, amelynek számára
mint szubsztancia van. A vallást, ahogy ezt a legmagasabb szférát
általában nevezni lehet, - éppannyira lehet a szubjektumból kiindulva
és ebben lev nek tekinteni, mint objektívan az abszolút szellemb l
kiindulva vizsgálni, amely mint szellem a községében van.” „istent úgy
kell felfogni, mint szellemet a községében.” (554 §) A Szellem filozófiája
enciklopédia III. 346.o.
„Isten a maga általánosságában – azaz általános, amelyben nincsenek
korlátok, nincs végesség és nincs különösség – abszolút fennállást
jelent, egyedül csak fennállást; s az, ami fennáll, annak csakis ebben az
Egyben rejlenek gyökerei, van fennállása. Ha így fogjuk fel ezt az els
tartalmat, akkor azt mondhatjuk: ’Isten az abszolút szubsztancia, az
egyedüli igaz valóság. A valóság minden más formája nem magáért-
valóan valóságos, nem magáért valóban fennálló; egyes-egyedül Isten
az egyetlen abszolút valóság.” Vallásfilozófiai el adások 44.o.

29. Visszanézve: Hegel (2)
„A szentség ezt jelenti: a megsemmisülés jóvoltából az
ember egyesült a Semmivel és persze Istennel, az abszolúttal
is. Ha viszont az ember eljutott erre a legmagasabb fokra, ha
birtokában van a szentségnek, akkor lehetetlen
megkülönböztetni t Istent l, akkor az ember mindörökre
azonos Istennel, akkor vége szakad mindenféle változásnak;
a lélek már nem kényszerül vándorútra, lélekvándorlásra.”
Vallásfilozófiai el adások 142.o.
Az el adások végén az utolsó mondat így hangzik:
„A vallás tartalmát misztériumnak hívjuk, mert az értelem
számára rejtett dolog; az értelem nem férk zhet hozzá az
egységben rejl folyamathoz: ezért tart az értelem minden
spekulatív dolgot misztériumnak.” Vallásfilozófiai el adások 343.o.

30. Személyes és társadalmi tudat szintjei
Egység tudat Egység-tudat
-------------------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------------------------------------
Abszolútum tudat Istenfeletti egy-tudat
Isten tudat Szakrális emberiség tudat
Kozmikus tudat Univerzális panteisztikus tudat
Tiszta tudat Megvilágosult közösségi tudat
------------------------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------------------------------------
Fél-tiszta tudat Közösségi tudat és szintjei
Éber tudat (+ álom, Társadalmi tudat és szintjei
+mélyalvás) (globális, nemzeti, lokális)
Fél-éber tudat Manipulált tömegtudat
(Éber)tudat vesztett Társadalmi tudat nélküliség
------------------------------------------------------------------------------ --------------------------------------------------------------------------------------
Tudattalan Társadalmi tudattalan

31. Tudat-lépcs k és Ember-lépcs k
1. Abszolútum, nincs tudat, 1. Felfoghatatlan,
teremtetlen „tudatfeletti” Isten/ember/tudat feletti
2. Személytelen Istenség, poszt- 2. Egyesül az Istenséggel,
tudat, önvaló poszt-ember
3. Teremtett tudat, Isteni tudat, 3. Transzcendens, vallásos,
reinkarnációs tudat, stb. szent, szeret ember
4. Szellemi tudat, én-tudat, 4. Gondolkodó, beszél ,
megvilágosodás-tudat, megért , én-definiáló ember
bölcsesség-tudat
5. Lelki, szociális, gazdálkodó
5. Lélek-tudat, feltámadás-tudat,
ember
éber-tudat, megítéltetés-tudat
6. Érz , menekül -szabaduló,
6. Szenvedés-tudat, álom-tudat,
félelem-tudat, remény-tudat
kiáradó-befogadó ember
7. Fizikai tudat, univerzum-tudat, 7. Fizikai, biológiai, genetikai
frekvencia-állapot ember

32. Üzenetek
Az exoterikus szint ajándékai: az ima és a
meditáció, a személyes Istennel való találkozás, a
kegyelem
A misztikus út átlépés az ezoterikus szintre,
egyesülés a személytelen Istennel
Az ezoterikus szint ajándéka a természetfeletti
képességek gyakorlása, majd az Istenemberré
válás?
A jóga út átlépés az Istenség és nagy ritkán az
Abszolútum szintjére?
Az Abszolútum szintje az Istenfelettivé válás?

33. Schütz Antal: Dogmatika II. (1923)
„A mennyei világosság tehát nemcsak Istennek szenved leges
befogadására képesít, hanem legmagasabb öntevékenységgel
való elsajátítására. S ezért a végtelen Istenség, kit teremtmény
kimeríteni nem bír, a mennyi világosságtól fölvillanyozott és
teljesít képességének tet fokára emelt lélek el tt is teljes
végtelenségben jelen meg: folyton új meg új oldalról
mutatkozik el tte, az elme folyton új meg új szempontokat
talál máltatására, és így halad, nem fokozatilag, hanem
tartalmilag, mélységr l-mélységre, gazdagságról-
gazdagságra, soha ki nem fogy és soha belé nem fárad;
hullámról-hullámra száll a boldog Szentháromság
fénytengerében, és az Istenségnek ez a tengere áramlik és
hullámzik benne mindig azzal a gazdagsággal, eredetiséggel,
meglep és áhítatkelt szépséggel és édességgel, mellyel
mennyei léte els percében tárult az ámuló lélek elé.” (542.o.)

34. Abszolútum, mint metaelméleti kérdés
Az Abszolútum most igazán teológiai kérdés (Liptay Lothar,
Szatmáry Sándor, és mások)
Az Abszolútum most igazán már nem csak teológiai kérdés
(Szász Ilma, és mások)
Az Abszolútum most igazán filozófiai kérdés (Kiss Endre, és
mások)
Az Abszolútum most igazán tudatelméleti kérdés (Dienes István,
Csörg Zoltán, és mások)
Az Abszolútum most el ször közgazdasági kérdés (Menyhay
Imre, Major Gyöngyi, és mások)
Az Abszolútum most el ször elméleti fizikai kérdés (Dienes
István, Héjjas István, stb.)
Az Abszolútum most el ször pszichológiai kérdés (Frecska Ede,
és mások)
Az Abszolútum végre metaelméleti, méghozzá központi
csúcskérdés (Varga Csaba és mások)
Stb.

35. Köszönöm figyelmüket!
www.vargacsaba.hu
www.metaelmelet.hu
www.inco.hu
www.strategiakutato.hu
www.evilagonline.hu