E-learning,web,konnektivizmus

1. Tanulás és tanítás az információs
társadalomban
AZ E-LEARNING 2.0 ÉS A KONNEKTIVIZMUS

2. Az oktatásügy válsága, kiútkeresés,
válaszok

3. A reformpedagógiától a web 1.0-ig
• A premodern társadalmakban a közösségi élet az
informális tanulás színtere
• A modern ipari társadalmakban a tanítás és a
nevelés feladatait az erre specializálódott
intézmények vették át.
• Az iskolarendszer multifunkcionálissá vált
– Esélyegyenlőség
– Tudásátadás
– Mobilitás biztosítása
– Erkölcsi nevelés

4. A reformpedagógiától a web 1.0-ig
• A heterogén feladatok halmaza teljesíthetetlenné
vált és az ellentmondások sokasodó
válságjelenségekhez vezettek
• Több válasz érkezett,mint lehetségesen járható út
– iskolai formában próbálták modellálni a premodern
világ szerves egységét
– tudományos alapokon nyugvó rendszerelemzéssel (H.
Coombs)
– újra-társadalmasítás (Ivan Illich)

5. Web 1.0, eLearning 1.0
• Az internet elterjedése lehetővé tette a
legkülönbözőbb tanulási tartalmak digitális
tárolását és lehívását.
– szövegek
– Képek
– multimédiás feldolgozások

6. Web 1.0, eLearning 1.0
• Információk gazdag tárházát hozta létre (Web
1.0) ,de nem volt interaktív
• Gyakorlatilag lehetetlen volt saját tartalmat
létrehozni
• Böngészés és letöltés szempontjából volt
fontos
• Elterjednek az internetre alapozott tanulás
szervező programok
– Learning Management System

7. eLearning 1.0
• Hagyományos oktatási algoritmusok
• Lineáris Kurzusok
• Tutorokkal és formalizált, automatikusan is
ellenőrizhető feladatok
• Online tanfolyamok

8. Hálózati tanulás a web 2.0-ban. A
konnektivizmus
A web 2.0 és az eLearning 2.0 mint válasz az
élethosszig tartó tanulás politikai kihívására

9. • Interaktív lett
• A felhasználók létrehozhattak saját,egyedi
tartalmat
• A magán- és intézményes információk a
kibertérben szabadon megjelenhetnek
• Naplók (blogok), fórumok, csevegési terek,
wikik, hírcsoportok, ismerős-hálózatok jöttek
létre

10. eLearning 2.0
• Tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő
tanulási forma
• Az autonómián és spontán tudáscserén
alapulva többé már nem hirerarchikus
• Sokirányú, decentralizált, sokcsatornás
• Kollaboratív tanulásra ösztönöz

11. eLearning 2.0
• Újragondolt „tanítási-tanulási folyamat”
• A tananyag egységes keretrendszerbe
foglalása
• A tananyagnak a tanuló számára
hozzáférhetővé tétele, ill. kizárólagossága

12. Konnektivizmus
• Az individuális tudásszerveződés
neuropszichológiájáról szól
• Érvényes összefüggésrendszerbe helyezett
tudáselemeket biztosít
• Ezek gyengén beágyazott, de sokszínű
szempontrendszer köré épülnek
• Minél több ilyen gyenge információ veszi körül
az erős kapcsolattal rendelkező tudást, annál
érvényesebbnek fogadjuk azt el

13. Konnektivizmus
• Az információs kor tanuláselméletének nevezi
magát
• A hálózatosodási tendenciákra támaszkodva
Georg Siemens alapozta meg a
konnektivizmusnak nevezett tanuláselméletét
(2005)
• A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak
fogja fel, amelyben az informális, hálózatba
szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott
információ-csere mind nagyobb szerepet kap

14. Siemens
• Túllép a hagyományos elméleteken
– Behaviorizmus
– Kognitivizmus
– Konstruktivizmus
– Nem veszi figyelembe, hogy miképpen megy
végbe a tanulás a szervezetekben és a hálózati
struktúrákban

15. KÉSZÍTETTE : SZABÓ DÁNIEL
Felhasznált irodalom :
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf ,
Wikipédia