Tantárgy: Elektronikus médiumok és tananyagok Tanár: Dr. Forgó Sándor Kód: LMP_PD110G2 Készítette: Lőrincz Alfrédné

1. Az ember és a média:a média hatása gyermekeinkre Készítette: Lőrincz Alfrédné Pedagógia tanár MA I. évfolyam

2. Nap, mint nap hallgatjuk a rádiót, nézzük a televíziót, újságokat olvasunk, a háztömbök falairól óriásplakátok merednek ránk, sokan a média társadalomformáló hatását hirdetik. A média világa mára már életünk szerves része, s gyermekeink életét, gyermekeink fejlődését is nagyban befolyásolja.

3. A média meghatározása A média fogalmán a tömegkommunikáció eszközeit és intézményeit értjük. A média lehetővé teszi, hogy egy társadalom betöltse három létfontosságú funkcióját: a megőrzést, az üzenetek és a különböző tudásformák távolsági kommunikációját. A média a latin medium (eszköz) szó többes számú alakja, azaz a médiumok (sajtó, mozi, rádió, televízió, internet, stb.) összefoglaló elnevezése. Médiumnak nevezzük az információk tárolására, továbbítására, terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. Pl. nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a zene, mozgókép.

4. Médiumok

5. A média minden emberre hatást gyakorol, de nem minden személyre van ugyanolyan hatással. Mutathat pozitív és negatív szerepeket, személyiségeket, életmódot, ideológiát. Hatása lehet szándékos és szándéktalan akár reklámok, filmek, hírműsorok, stb. által. A társadalom tagjai közül a gyermekek a legfogékonyabbak, a média befolyásolja világképüket, alakítja szükségleteiket, értékrendjüket, s akár meg is változtathatja ezeket. A média hatással van gyermekeink személyiségfejlődésére.

6. A középkortól kezdődően a gyerekek születésüktől fogva a felnőttek világának részesei voltak, személyes tapasztalataik révén ismerték meg a világot. A 19. század végétől új korszak kezdődött, az idősebbek mindig megszűrték a fiatal generációt érintő információkat. A 20. század második felétől a médiumok elterjedésével, a média térhódításával megszűnik ez a „védett gyermekkor”, s a világ megismerése már nem fokozatosan történik. Az ifjoncok hirtelen belépnek a felnőttek világába.

7. A média világa sokszor olyan tartalmakat rejt (politika, háború, szex, erőszak, bűntények, stb.) és zúdít a még kellő tapasztalattal nem rendelkező gyermekekre, hogy megrémülve a felnőttek világától megváltozhatnak társas kapcsolataik és a világról alkotott értékrendjük. Sokszor még a fiktív tartalmak is valóságosnak tűnhetnek.

8. A család, a szülők, a tanárok, a fejlődéslélektannal foglalkozó szakemberek joggal tartanak attól, hogy a média veszélyezteti gyermekeik életkori sajátosságainak megfelelő előrehaladását, értelmi és érzelmi fejlődését. Mind a pozitív, mind a negatív minta beépül a személyiségbe, bár tény, hogy a médiában észleltek, látottak és halottak mindenkire máshogy hatnak, az egyén életkorától, nemétől, felfogásától, értékrendjétől, ízlésétől függően.

9. A média világát nem tudjuk és nem is lehet kizárni mindennapi életünkből. Mi lehet hát a megoldás?

10. Lehetséges megoldások a nevelés során: a média világából származó információk megszűrése, szelektív médiahasználat és értő médiafogyasztás kialakítása a médiamegértés képességének kialakítása pozitív értékek kialakítása a médiatartalom kiválasztásához médiaismeret, médiainformatika oktatása a médiapedagógia alkalmazása Hangsúlyozva a szülők, a nevelők, pedagógusok, szakemberek, stb. összefogását!

11. „A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse azt az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong. A médiapedagógia tudásanyagot – ismereteket és készségeket – nyújt a tanulóknak, hogy értelmezni tudják a média által bemutatott világ természetességét és hitelességét, bemutatja az ábrázolás különböző módjait, vizsgáztatja a műsorszóró intézmények demokratikus szerkezetét és a kommunikációra vonatkozóan emberi, és jogi kérdéseket vet fel – nagyban alátámasztva ezzel a társadalom demokratikus szerkezetét.” (Len Masterman)

12. A 21. századra a média tért hódított, kétségkívül egyre nagyobb a társadalmi szerepe. Mára ezt a magyar oktatási rendszer is felismerte, s már nemcsak tantárgyi integráció keretében van jelen, hanem napjainkban számos közép- és felsőoktatási intézményben a Mozgóképkultúra és/vagy médiaismeret már önálló szak vagy tantárgy.

13. Az, hogy gyermekeink világát mennyire mozdítják el pozitív vagy negatív irányban a médiából áradó üzenetek, rajtunk pedagógusokon is múlik. A gyerekek hatékony médiahasználatának irányításához a szülők, szakemberek, nevelők és pedagógusok nagyobb szerepvállalása, együttműködése szükséges. Ennek orvoslása a jövőben nem kis feladat.

14. Felhasznált irodalom: Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. PrintX-Budavár: Médiakutató Alapítvány, [Budapest], 2006. Forgó Sándor: Kommunikációelmélet – üzleti kommunikáció. EKF Líceum Kiadó, BVB Nyomda, Eger, 2005. Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: A média informatizálódása, az informatika medializálódása. – Elektronikusan elérhető: www.ektf.hu/~forgos/hivatkoz/Medif-infmed.doc Gyenes Zsolt – Hartai László – Kozák Zsuzsa: Mozgóképés médiaismeret feladatgyűjtemény 1-2. Korona, 2002. Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Tankönyv 12-18 éveseknek. Korona Kiadó, Budapest, 1998. Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében. – Elektronikusan elérhető: http://www.mindentudas.hu/kosa/20041108kosa1.html Tim O'Sullivan – BrianDutton – Philip Rayner: Médiaismeret. Korona Kiadó, Budapest, 2003.

15. Köszönöm a figyelmet!