El documento describe los sistemas binarios y la lógica binaria. Un sistema binario utiliza dos valores posibles, generalmente representados por 1 y 0. La lógica binaria se usa en sistemas digitales debido a que los conmutadores solo tienen dos estados y los procesos de decisión son binarios. Las expresiones lógicas se pueden representar mediante tablas de verdad, circuitos lógicos y funciones booleanas.
Este documento describe los conceptos básicos de la lógica y los circuitos lógicos. Explica que la lógica estudia la validez de los argumentos independientemente del contenido, y que los circuitos lógicos simulan el comportamiento de circuitos eléctricos usando valores binarios. También describe los elementos básicos de los circuitos lógicos como compuertas lógicas, tablas de verdad y el isomorfismo entre lógica proposicional y circuitos eléctricos.
Este documento describe los métodos para sintonizar controladores PID en lazo cerrado, incluyendo el método de Ganancia Límite de Ziegler-Nichols. Explica conceptos como la Banda Proporcional Límite y el último período, y cómo usarlos para ajustar los parámetros del controlador PID y lograr una respuesta estable. También incluye ejemplos numéricos de cómo calcular los parámetros del controlador PID.
El documento describe los sistemas binarios y la lógica binaria. Un sistema binario utiliza dos valores posibles, generalmente representados por 1 y 0. La lógica binaria se usa en sistemas digitales debido a que los conmutadores solo tienen dos estados y los procesos de decisión son binarios. Las expresiones lógicas se pueden representar mediante tablas de verdad, circuitos lógicos y funciones booleanas.
Este documento describe los conceptos básicos de la lógica y los circuitos lógicos. Explica que la lógica estudia la validez de los argumentos independientemente del contenido, y que los circuitos lógicos simulan el comportamiento de circuitos eléctricos usando valores binarios. También describe los elementos básicos de los circuitos lógicos como compuertas lógicas, tablas de verdad y el isomorfismo entre lógica proposicional y circuitos eléctricos.
Este documento describe los métodos para sintonizar controladores PID en lazo cerrado, incluyendo el método de Ganancia Límite de Ziegler-Nichols. Explica conceptos como la Banda Proporcional Límite y el último período, y cómo usarlos para ajustar los parámetros del controlador PID y lograr una respuesta estable. También incluye ejemplos numéricos de cómo calcular los parámetros del controlador PID.
Képeink, filmjeink már digitalizálódtak, ahogyan banki ügyintézésünk, vállalatirányítási eszközeink és legfőbb társkereső fórumaink is megszűntek pusztán az analóg térben létezni. A társas érintkezés elemi formáitól elkezdve, az elektronikus adóbevalláson keresztül egészen a nagyobb társadalmi mozgalmak szervezéséig interakcióink jelentős része áttevődött a virtuális térbe. Egymás mellett létezünk itt is és ott is. Ennek megfelelően hagyományos „analóg” identitásunk mellett kiépült a digitális identitásunk is. Előbbi mindazt tartalmazza, amit mi magunk gondolunk magunkról, arról, akik mi vagyunk, utóbbi pedig ennek digitális térbeli mása, azzal, hogy ezt a képet már korántsem csak mi konstruáljuk.
Kérdés, hogy az emberi test, pontosabban azok érzékszervei és az emberi psziché digitalizálódott, vagy pusztán csak az eszközök és azok használati szokása változott meg az on-line térben?
Egy ponton túl nem kerülhető meg az az esszenciális kérdés, miszerint az digitális kor az emberi minőség leglényegét, az ember-ember közötti kapcsolat alapjait változtatja meg, avagy pusztán egy új technológia mely a működés alapelveit nem, csak annak technikáját befolyásolja. Létrejön-e tehát valami más, valami újfajta minőség, avagy minden ugyanaz másképpen?
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
Képeink, filmjeink már digitalizálódtak, ahogyan banki ügyintézésünk, vállalatirányítási eszközeink és legfőbb társkereső fórumaink is megszűntek pusztán az analóg térben létezni. A társas érintkezés elemi formáitól elkezdve, az elektronikus adóbevalláson keresztül egészen a nagyobb társadalmi mozgalmak szervezéséig interakcióink jelentős része áttevődött a virtuális térbe. Egymás mellett létezünk itt is és ott is. Ennek megfelelően hagyományos „analóg” identitásunk mellett kiépült a digitális identitásunk is. Előbbi mindazt tartalmazza, amit mi magunk gondolunk magunkról, arról, akik mi vagyunk, utóbbi pedig ennek digitális térbeli mása, azzal, hogy ezt a képet már korántsem csak mi konstruáljuk.
Kérdés, hogy az emberi test, pontosabban azok érzékszervei és az emberi psziché digitalizálódott, vagy pusztán csak az eszközök és azok használati szokása változott meg az on-line térben?
Egy ponton túl nem kerülhető meg az az esszenciális kérdés, miszerint az digitális kor az emberi minőség leglényegét, az ember-ember közötti kapcsolat alapjait változtatja meg, avagy pusztán egy új technológia mely a működés alapelveit nem, csak annak technikáját befolyásolja. Létrejön-e tehát valami más, valami újfajta minőség, avagy minden ugyanaz másképpen?
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
Digital learning resources – design and qualityAttila Főző PhD
The document discusses digital learning resources, noting that there is no agreed upon definition for terms like learning objects. It outlines the typical steps for creating digital content, including breaking content into smaller pieces, adding metadata, and packaging for learning management systems. Quality criteria for digital learning resources are proposed, including constructs pedagogy, interactivity, addressing 21st century skills, and avoiding low quality examples like relying solely on animations or trial and error problem solving.
2. Információs társadalom
Olyan társadalom, amelyben az információ és az azzal kapcsolatos jelenségek
(így a tudás, a kommunikáció, az adatok, az informálás, a gondolkodás és az
adatfeldolgozás) a korábbinál fontosabb, központi szerepbe kerülnek.
Az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése
központi szerepet játszik.
“Minden kornak megvan a joga a maga utópiájához.” (Joszif Brodszkij)
3. Az információ aspektusai
Megfoghatatlan Megfogható
Entitás Tudás Adat
Folyamat Informálttá válni Információfeldolgozás
szakmaspecifikus jelentések
(American 1. tanulásból, tapasztalatból származó tudás; 2. értesülés, például események
vagy helyzetek hírekből származó ismerete;
3. tények vagy adatok gyűjteménye, statisztikai információ; 4. a tudás kommunikációja
vagy informálás; 5. informatikában (computer science) a feldolgozott, eltárolt vagy
továbbított adat; 6. egy kísérlet eredményének számszerűsített bizonytalansága; 7. a
jogban a vádemelés egy formája. Heritage)
5. Az oktatás célja Agrártársadalom Ipari társadalom Tudástársadalom
Hozzájárulás a
munkához és a
társadalomhoz
• Az étel megtermelése a
család és mások
számára
• Eszközök készítése az
alapvető szükségletek
kielégítésére
• Részvétel a helyi
közösség gazdaságában
• A társadalom szolgálata egy
szakma keretében
elsajátított tudáson
keresztül
• A műszaki és
természettudományok
alkalmazása az ipari fejlődés
elősegítésére
• A gyártás és forgalmazás
hosszú láncolatának egy kis
részében való közreműködés
• A világméretű információs
forgalomhoz való
hozzájárulás
• A szolgáltatások
megújítása a szükségletek
kielégítésére és a
problémák megoldására
• A globális gazdaságban
való részvétel
(Trilling és Fadel, 2009)
7. „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a
változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…” (Daniel Bell).
„Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az
információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő […] (és amely ezzel)
az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel” (Yoneji Masuda).
„Olyan társadalom, amelyben […] az információt gazdasági erőforrásként
használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy
olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő…” (Nick Moore).
„Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és
felhasználásán alapuló társadalmi struktúra […] az élet számos területének
globalizálódása” ([Magyar] Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995).
Mi az információs társadalom?
9. A technika sem nem jó, sem nem rossz, de nem is
semleges
athéni modell: eddig még soha nem
volt akkora tér, hogy mindannyian
megvitathassunk egy-egy problémát,
mint az ókori athéni demokráciában.
orwelli modell: magányosokká
válunk, még kevesebbet
találkozunk ismerőseinkkel,
bezárkózunk egy virtuális világba.
Technofilek és technofóbok
10.
11. Az IKT különböző felhasználásai (Heo és mtsai, 2010)
Heo, H., Lim, K. Y. és Kim, Y. (2010): Exploratory study on the patterns of online interaction and knowledge co-construction in project-based learning. In: Computers & Education. 55, 3, 1383–1392.
12. A média, az oktatás és az információ
kapcsolata a tartalommal (Forgó S.,
2009:109)