A demokrácia legnagyobb vívmányával, a bírói autonómiával visszaélő bírói hatalom működésének szakmai színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak: súlyosan sérti a bázikus jogállami értékeket, jogegyelőséget, jogbiztonságot; obstruálja az Alaptörvény szerint keresztény Magyarország jogállamiságát, veszélyezteti az Európai Unió alkotmányos rendjét. Az uniós direktívák világosan definiálják: a Montesquieu-féle konstellációban egyik hatalmi ág sem gyakorolhat korlátlan uralmat, amint az Alkotmánybíróság is többször kifejtette (például: 53/1991. (X.31.) AB határozat). Az adófizetők pénzéből működő, évi 90 milliárd forintot herdáló bírói kar köteles magas szakmai és erkölcsi nívón ítélkezni. Ezzel kontradikcióban a függetlenséget a felelőtlenséggel összemosó bírák semmibe veszik az Alaptörvényt és az Alapjogi Chartát, az alapvető jogok fölé emelik a kommunista diktatúra fénykorában született 1952. évi III. törvényt (Pp), de azt is önkényesen alkalmazzák.

1. Sótonyi József:
A bíró etikátlan magatartása az Országos Bírói Etikai Tanács I/2011. OBET állásfoglalás szerint
- Virtuális jogállam, valós önkény: a „független” bíró alkotmányos jogainak felfüggesztése -
- Nyilvános indítvány az ügyben ítélkező bírák etikai és pályaalkalmassági vizsgálatára -
- Parlamentáris felügyelet és külső jogállami kontroll -
A demokrácia legnagyobb vívmányával, a bírói autonómiával visszaélő bírói hatalom működésének szakmai
színvonala és erkölcsi minősége nem felel meg az európai alkotmányosság normáinak: súlyosan sérti a bázikus
jogállami értékeket, jogegyelőséget, jogbiztonságot; obstruálja az Alaptörvény szerint keresztény Magyarország
jogállamiságát, veszélyezteti az Európai Unió alkotmányos rendjét. Az uniós direktívák világosan definiálják:
a Montesquieu-féle konstellációban egyik hatalmi ág sem gyakorolhat korlátlan uralmat, amint az Alkotmánybíróság
is többször kifejtette (például: 53/1991. (X.31.) AB határozat). Az adófizetők pénzéből működő, évi 90 milliárd
forintot herdáló bírói kar köteles magas szakmai és erkölcsi nívón ítélkezni. Ezzel kontradikcióban a függetlenséget
a felelőtlenséggel összemosó bírák semmibe veszik az Alaptörvényt és az Alapjogi Chartát, az alapvető jogok fölé
emelik a kommunista diktatúra fénykorában született 1952. évi III. törvényt (Pp), de azt is önkényesen alkalmazzák.
1; A bírói autonómiával visszaélő autoriter bírák destruktív magatartási mintát közvetítenek a társadalomnak
A hivatali visszaélések széles spektrumából jellemző példaként említem a Szegedi Törvényszék bíráját, dr. Németh
Norbert urat, aki korrupciós cselekmények okán tíz évig élvezheti a börtönök színpompás világát. A köztársasági
elnök felmentette a tisztségéből dr. Varga Tibort, a Kecskeméti Törvényszék bíráját, mert nem tudott elszámolni a
felszámolási ügyek kapcsán hirtelen hatalmasra duzzadt vagyonával. Nem akart lemaradni a jogsértési versenyben a
Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, dr. Polgárné dr. Vida Judit sem, aki a siralmas intellektuális képességeit
ötletes megoldással kompenzálta: égbekiáltó arcátlansággal a sajátjaként publikálta Paulo Coelho és Jean Kittson
világhírű írók műveit. Hangsúlyozom: nem a bíróság portásáról vagy kazánfűtőjéről van szó, hanem a félelmetes
Fővárosi Törvényszék elnökhelyetteséről, aki aláaknázza a bírói hatalom iránti társadalmi bizalmat. Ha rossz
minőségű ember a bírósági vezető, akkor a beosztott bíró csak rosszabb lehet, különben ő lenne a főnök.
A destruktív magatartáson felbuzduló dr. Veszprémi Ágnes, a Budapest Környéki Törvényszék bírája kiterjesztette
a lopást vagyontárgyakra is. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész kérte a bírónő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel a
Központi Nyomozó Főügyészség által indított nyomozás során kiderült: dr. Veszprémi Ágnes bírónő rendszeresen
lopott könnyebben mozdítható árucikkeket a Drogerie Markt üzletben. Az úgynevezett „romagyilkosságok” ügyben
ítélkező tolvaj bírónő oktatja ki a magyar társadalmat jogkövető magatartásból.
2; A bírák bizalmi indexe a korrupcióban élenjáró latin-amerikai banánköztársaságok szintjére zuhant
Az Alaptörvényben tiltott nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák módszertanát túlszárnyaló bírói önkény,
a felelősség hiánya, a hatalmi arrogancia, a hivatali visszaélések meghaladják a társadalom tűrőképességét.
A totalitárius rendszer bukása után 25 évvel a bírák bizalmi indexe mélypontra, a korrupcióban élenjáró latin-
amerikai országok szintjére, 44%-ra zuhant (OECD felmérés), ami példátlan az ezeréves magyar jogállamiság
történetében Werbőczy Tripartitumáig visszamenően.
Mit tesznek az adófizetők pénzéből élő korifeusok a jogállami értékek garantálása, a megrendült társadalmi bizalom
helyreállítása érdekében? Semmit. Sőt, támadnak! Görcsbe rándulva védik a hatalmukat. A tekintélyuralmi
rendszerek módszertanát modellezve koncepciós eljárást indítanak a becsületes bírák ellen, akik a bírói esküvel
összhangban, a véleménynyilvánítás jogával élve konstruktív kritikát merészelnek gyakorolni. Miért? Azért, mert az
autoriter bírák nem a törvényt érvényesítik, hanem egymás jogsértését palástolják. Kollegiális lojalitás!
A Bjt. 1.§ (2) bekezdése szerint a bíró szolgálatot teljesít. Kit vagy mit szolgál? Önérdeket! A bíró a státusza
megtartása, szakmai előmenetele érdekében vazallusként szolgálja a hatalmat, az önmagukat félistennek tekintő
cezaromániás, öntelt bírósági vezetőket, akik az önérdeküket a jogállami érdek fölé emelik. Büntetlenül!
A bírói önkény, pártosság, diszkrimináció különösen látványos a közhatalmi szervek, bíróságok és a polgárok közötti
jogviszonyokban, amelyekben a polgárok pernyertességi esélye aszimptotikus jelleggel konvergál a nullához!
3; Ceterum censeo Carthaginem esse delendam - Reform helyett a földig kell rombolni a bírósági rendszert
Ceterum censeo Carthaginem esse delendam - mondta Marcus Cato római szenátor minden felszólalása után,
függetlenül attól, hogy mi volt a téma. Végül a szenátus kiadta a parancsot Scipio Africanusnak, aki pozdorjává verte a

2. pun sereget, a földig rombolták Karthágót, majd bevetették sóval, hogy még fű se nőjön az ókori világ jeles
civilizációjának helyén, amely merészelt szembeszállni a Római Birodalommal, a mintaszerű köztársasággal,
amelyben a plebejusok és rabszolgák jogai is hatékonyabban érvényesültek, mint a magyar polgárok jogai a
jelenlegi virtuális jogállamunkban.
Cato-tól plagizálva indítványozom: az Országos Bírósági Hivatal és a bírói hatalom notabilitásai által folyamatosan
hangoztatott reform, toldozás-foldozás helyett a földig kell rombolni a bírósági rendszert.
A kialakult helyzet analóg a szocializmus alkonyával, amikor a „haladó szellemű kommunisták” reformokkal akarták
megoldani az országot nyomorba döntő diktatúrát. Nem ment. A totális összeomlást csak rendszerváltással lehetett
elkerülni, amiből azonban a proletárdiktatúrát szervilisen kiszolgáló bírói kaszt kivonta magát.
Reform ide, reform oda, jelenleg is a Kádár-rezsimben szocializálódott bírák diktálnak. A marxista őskövületek
dekadens szellemisége döntően befolyásolja a fiatal bírói generáció magatartását, ami egyre mélyülő válságot
okoz. Sőt, a bírói korrupció már önálló üzletággá fejlődött.
4; Indítvány: vissza kell állítani az Országgyűlés felügyeleti jogát!
Orwelli demokrácia: mindenki egyenlő, de a bírák egyenlőbbek. A bíró Isten után az első!
Az igazságszolgáltatás válsága nem oldható meg azzal a szervezettel, amely magát válságot generálta.
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, az Országgyűlés oszlassa fel a jogállami kontroll nélkül működő bírói
szervezetet, amely obstruálja a jogalkotói akarat végrehajtását, joguralom helyett bírói uralmat gyakorol
(rule of law helyett rule of judges). Teljesen új bírói szervezetet kell létrehozni, amelynek szakmai színvonala és
erkölcsi minősége megfelel az európai civilizáció normáinak, méltó a keresztény Magyarország tradíciójához, az
évezredes jogállamiságunkhoz, és garantálja a jogállami értékek, a jogbiztonság, jogegyenlőség, a tisztességes
eljáráshoz fűződő jog érvényesülését. Továbbá nem emeli az autoriter bírákat a társadalom fölé.
A Montesquieu-féle struktúrának nem a kontroll hiánya, hanem éppen az a lényege, hogy az államhatalmi ágak
egymástól szétválasztva, de egymást kölcsönösen ellenőrző rendszert alkossanak. Ám a bírói hatalom fölött nincs
érdemi kontroll: nincs jogállami garancia arra, hogy a jogalkalmazó végrehajtja a jogalkotói akaratot, a bírói
jogsértésnek pedig nincs következménye. Az önkényuralmat gyakorló bírák jogalkalmazás helyett „értelmezik”,
átértelmezik a normaszöveget, amivel súlyosan megsértik a nullum crimen/nulla poena sine lege stricta klasszikus
jogevet, azaz beleavatkoznak a törvényhozó hatalom szerepébe, bírói jogot kreálnak. A jogforrásként aposztrofált
„bírói gyakorlat” kiszámíthatatlanná teszi az ítélkezést, veszélyezteti a jogállami princípiumokat, különösen a
jogbiztonságot és jogegyenlőséget. Magyarországon a jogkövető magatartás nem elég, hanem a polgárnak ismernie a
bírói gyakorlatot, ami valamiféle törvény fölötti diszkrecionális jogkörrel ruházza fel a magát félistennek tekintő
bírót. A jogállami kontroll és felelősség nélküli ítélkezési gyakorlat szerint: a bíró Isten után az első!
A népszuverenitás értelmében a parlamenti képviselők a választópolgárok felhatalmazása alapján működnek, akik
visszahívhatók, leválthatóak a következő választási ciklusban. Ezzel szemben a bírákat nem választja meg senki,
társadalmi ellenőrzés és felelősség nélkül döntenek emberi életekről. A jogforrásként kezelt bírói gyakorlatban a
tényállástól fényévnyi távolságra lévő, botrányosan színvonaltalan és tisztességtelen ítéletek kontradikcióban
állnak az elemi erkölcsi normákkal és a társadalom igazságérzetével. Az önmagukat privilégiumokkal felvértező,
a mindenható függetlenségre hivatkozó bírák elutasítják a társadalmi kontrollt, sőt, nyilatkozatokban sértegetik az
emberi méltóságot, mondván: a földönfutó polgár hülye a joghoz. A társadalmat le kell váltani!
5; Dr. Fazekas Sándor: a Fővárosi Törvényszék helyzetén kisebb toldozgatásokkal már nem lehet javítani
A forradalmi hevületű bírósági vezetők negyed évszázaddal a kommunista diktatúra bukását követően végre-valahára
belátták: a totalitárius rendszerben szocializálódott bírák és vazallus tanítványaik alkalmatlanok modern jogállami
feladatok ellátására, következőleg gyökeres változásokat terveznek. Konkrét ügyek tömkelege bizonyítja, hogy a
Fővárosi Törvényszék működése nem felel meg a jogállamiság normáinak, amit maga Fazekas Sándor elnök úr is
elismer a 2012. EI. II. D. 2/20. számú dokumentum tanúsága szerint:
„Álláspontom szerint a jövőben a Fővárosi Törvényszék helyzetén kisebb toldozgatásokkal már nem lehet javítani. Az
átszervezésnek, a működési feltételrendszer javításának mindenre kiterjedőnek kell lennie, ezt pedig csak határozott és
következetes igazgatási intézkedésekkel lehet végrehajtani. Kérem valamennyi kollégám segítségét és támogatását a
2012. évre tervezett igazgatási intézkedéseimben.”
Tessék? Az igazgatási jogkörrel felruházott elnök utasítás helyett könyörög, segítséget kér, hogy az autoriter bírák
méltóztassanak a bírói eskü és az Etikai kódex szerint működni, betartatni és betartatni a jogállamiság elemi normáit?
2

3. Félelmetes. Még szerencse, hogy Fazekas elnök úr nem rogyott térdre, mint Ferenc József Miklós cár előtt, kézcsókkal
könyörögve segítségért, amikor a magyar honvédsereg pozdorjává verte az osztrák birodalmi haderőt.
(A Habsburgok szerint Magyarország szuverenitása már akkor is veszélyeztette Európa hatalmi egyensúlyát).
A transznacionális erők által vezérelt Magyarország földönfutó polgárai kitörő örömmel fogadják a demokratikus
jogállam iránt elkötelezett bírósági vezetők kezdeményezését. Ám az okkult tudományok tárgykörébe tartozó prófécia
képessége nélkül is könnyedén belátható, hogy a bolsevista diktatúra kiszolgálásában edződött bírák és
tanítványaik obstruálják a keresztény Magyarország jogállami működését, veszélyt jelentenek a társadalomra.
6; Joguralom helyett jurisztokrácia. A bírói hatalom demokráciát szónokol, de diktatúrát gyakorol. Justizmord
A rendszerváltó parlamenti párt választmányi tagjaként többször indítványoztam: ha valóban európai jogállamot
akarunk építeni, akkor első lépésként le kell váltani a bírói kar fundamentalista korifeusait a tanítványaikkal
egyetemben. Mivel a bíró a meggyőződése szerint dönt, az indoklás magától értetődő: a diktatúrát meggyőződéssel
kiszolgáló bírák nem szolgálhatják ugyanolyan meggyőződéssel a demokráciát. Feltéve persze, ha ismerik ezt a
fogalmat: becsület.
Antall József miniszterelnök úr megakadályozta a bírák menesztését, mondván: mit szól a Nyugat.
Így aztán a „szocialista törvényesség” notabilitásai maradtak és az új bírói generációt destruktívan befolyásolva
önkényuralmat gyakorolnak a demokrácia égisze alatt. Más szavakkal: demokrácia helyett autokrácia, joguralom
helyett jurisztokrácia. A bírói hatalom demokráciát szónokol, de diktatúrát gyakorol. Justizmord!
Amint Bibó találóan mondotta: demokráciát csak demokratákkal lehet építeni. Eltekintve a kivételektől, a bírák nem
demokraták. Félreértés ne essék: demokrata alatt nem politikai tartalmat értek, hanem erkölcsi minőséget!
A bíróságok, különösen a Fővárosi Törvényszék és Budapest Környéki Törvényszék berkeiben lámpással kell keresni
bírákat, akik megfelelnek az Európai Unió szakmai, erkölcsi kritériumainak és felelősen végzik a munkájukat
(Responsibility of the authority).
7; Indítvány: külső jogállami kontroll
Mivel a totalitárius rendszer bukása után negyed évszázaddal nincs alkotmányos garancia a matriarchális
hegemónia által vezérelt bírói hatalom színvonalas és tisztességes működésére, külső jogállami kontroll szükséges.
A Kormány a bírói szervezet működésére fordított évi 90 milliárd forint költségvetési összegből bízzon meg másik
uniós tagállamot, amely képes az Európai Unió normáinak megfelelően ellátni az igazságszolgáltatás feladatát.
Németország kitűnő megoldás lenne, de még egy balkáni állammal, mondjuk Bulgáriával is jobban járnánk.
8; Tisztuljon meg a bírói kar! Virtuális jogállam. GRECO Eval. Szimuláljuk a jogállamiságot című színjáték
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország akkor nevezhető demokratikus jogállamnak, ha
nemcsak teoretikusan, hanem tartalmilag is megfelel az európai alkotmányosság normáinak. De nem felel meg!
Magyarország nem demokratikus, hanem virtuális jogállam.
A bipoláris hatalmi konstelláció felbomlását követően felépültek ugyan a demokrácia intézményei, de az
intézményrendszer gyakorlati működésében nem fejeződnek ki az alapjogok. Nemzetközi jogvédelmi
intézmények, többek között az Európai Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság, az Európai Emberi Jogi
Bíróság, a Council of Europe megállapították: Magyarországon nem érvényesülnek megfelelően a jogállami normák,
különösen a tisztességes eljárás követelménye. Az alkotmányellenes helyzet elsődleges okozója a „szocialista
igazságszolgáltatás” módszertanától elszakadni képtelen bírói hatalom, amelynek jogköre van, de felelőssége nincs.
Hangsúlyozottam hivatkozom a tisztességes, pártatlan eljárás és a bírói függetlenség garanciáinak hiányát elemző
GRECO Eval IV Rep (2014) 10E dokumentumra, amire A bírói hatalom alkotmányellenes működése című
publikációmban részletesen kitérek. Itt konkrét példákkal illusztrálom, mi lesz a matriarchális hegemónia által
vezérelt bírói kar önkényuralmával szembeszegülő rebellió következménye: etikai vizsgálat, fegyelmi eljárás, majd a
szolgálati bíróság határozata alapján felmentés a bírói tisztségből. Példaként említem a következő publikációkat:
dr. Ravasz László: Egy szegény bíró panaszai (Magyar Hírlap 2011.04.11.); dr. Bónis Éva: Ők koccintottak, én
repültem (Magyar Hírlap 2011.06.04.); dr. Rázsó Ferenc: Tisztuljon meg a bírói kar!
A cikkem végén közölt OBET I/2011. sz. állásfoglalás nem közli a „rebellis bíró” nevét, de a szövegkörnyezetből
kitűnik, hogy dr. Ravasz László írásáról van szó. A Magyar Hírlap 2011. április 11-ei és 12-ei számában megjelent
konstruktív kritika csupán a jéghegy csúcsa, csak a felszínét érinti annak a szellemi nihilnek és erkölcsi mocsárnak,
ami a hatalmát körömszakadtáig védő autoriter bírói kart jellemzi. Az Európai Unió intézményei, többek között
az Európai Bizottság égisze alatt működő Velencei Bizottság élesen bírálja, hogy az OBET kirekeszti a társadalmi
3

4. szervezeteket, holott a bírói hatalom egyetlen kontrollja a nyilvánosság, legalábbis demokratikus jogállamban.
Magyarországon azonban még mindig túlságosan nagy a kommunista diktatúra inercia nyomatéka.
9; Indítvány: etikai vizsgálat, pályaalkalmassági felülvizsgálat
Nem dr. Ravasz László bíró szankcionálása indokolt, hanem a polgári demokrácia elemi normáit agyagba döngölő
OBET korifeusoknak kellene futólépésben távozniuk. Következőleg az európai alkotmányosság normái, többek
között az Alaptörvény O) cikkében előírt állampolgári kötelezettség alapján etikai vizsgálatot és pályaalkalmassági
vizsgálatot indítványozok az alábbi ügyben ítélkező bírók ellen.
Az Országos Bírói Etikai Tanács I/2011. OBET számú állásfoglalása
Az Országos Bírói Etikai Tanács Budapesten, 2011. május 11. napján megtartott zárt ülésen meghozta az alábbi
á l l á s f o g l a l á s t :
Az a bírói magatartás, mely szerint a bíró a sajtóban megjelentetett cikkekben és nyilatkozatokban általánosítva azt
állítja, hogy a felsőbíróságok másodfokú-, és felülvizsgálati tanácsait vezető és a tanácsokba beosztott idősebb bírák
nem függetlenül, hanem politikai-, és/vagy igazgatási vezetői ráhatásra, saját egzisztenciális érdekeik által vezérelve
ítélkeznek, majd állításait az általa indított, és számára kedvezőtlenül lezárult polgári per adatait saját szemszögéből
értelmezve próbálja alátámasztani, etikátlan.
I n d o k o l á s :
A Magyar Bírói Egyesület elnöke több bíró jelzése alapján etikai eljárást kezdeményezett annak a bírónak a
magatartása miatt, akinek igazságszolgáltatásról szóló írásai jelentek meg különböző médiákban.
A bíró egyebek mellett azt állította, hogy főként az idősebb, 55-70 éves, még a kádári rendszerben szocializálódott és
a rendszerváltás előtt kinevezett, másodfokon-, vagy a felülvizsgálati eljárásban dolgozó bírák felkészületlenül, nem a
hatályos jognak megfelelő anyagi és eljárási szabályok alkalmazásával ítélkeznek, hanem a tanácselnök által sugallt
igazgatási vezetői elvárásnak megfelelően döntenek. Ezt alapvetően „kádári habitusuk” és „a külső és belső kontroll
nélkül működő” igazgatási vezetéstől való egzisztenciális függőségük miatt teszik.
Ez az állítás a közvélemény számára azt a hamis látszatot kelti, mintha a bírósági igazgatási vezetők a jogszabályok
által rájuk ruházott jogokon és kötelezettségeken túl beavatkoznának a bírói munkába, és a konkrét ügyekben
hozandó érdemi döntések tartalmára vonatkozó elvárásokat fogalmaznának meg, vagy közvetítenének. Az idősebb
bírák pedig vezetői elvárás szerinti döntéseket hoznának, nem pedig a bírói hivatás lényegének megfelelően minden
külső és belső befolyástól mentesen a jogszabályoknak, szakmai meggyőződésüknek és lelkiismeretüknek
megfelelően ítélkeznének.
Alaptalanul kelti annak látszatát is, hogy az igazgatási vezetők pozíciójukkal visszaélve befolyásolják az alsóbb
szinten ítélkező bírákat.
Etikátlan továbbá a saját ügyének nyilvánosságra hozatala oly módon, mintha az eljárt bíróságok nem a
jogszabályoknak megfelelően döntöttek volna.
A Bírák Etikai Kódexének 2. pontja szerint a „A bíró maga is védelmezi a függetlenséget, amely nem csupán a
politikától, politikai pártoktól való függetlenséget jelenti, hanem azt is, hogy a bíró döntéseit minden más külső vagy
belső befolyástól mentesen hozza meg.”
A bíró a fenti cikkeivel és nyilatkozataival megsértette az etikai kódex idézett rendelkezését, hiszen minden konkrét
alap nélkül, általánosítva állítja, hogy főként a másodfokon és a felülvizsgálat során eljáró idősebb bírák nem
pártatlanul, külső és belső befolyástól mentesen hozzák meg a döntéseiket.
A véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos jog a bírákat is megilleti. Magánemberként megszólalásaikban
azonban tisztségükhöz, beosztásukhoz méltóan kell viselkedniük.
Az OBET megállapította, hogy a bíró fentebb részletezett magatartásával megsértette a Bírák Etikai Kódexe alábbi
pontjaiban foglalt elveket is:
„9. A bírótársa által hozott döntéseket a bíró nem bírálja; (kivéve a tudományos, oktatói, vagy egyéb szakmai
tevékenység)
11. A bíró szakmailag és emberileg egyaránt megfelelő kapcsolatot tart aktív és nyugállományú bírótársaival, más
bírósági dolgozókkal. A többi jogászi hivatás gyakorlói iránt is kifejezésre juttatja azt a tiszteletet és megbecsülést,
amelyet saját maga is elvár.
12. A bíró a magánéletben és a közéletben is megfontoltságot, feddhetetlen magatartást tanúsít, kerül minden olyan
megnyilvánulást, amely a bírói hivatás méltóságát és tekintélyét veszélyezteti.”
Az OBET a fenti állásfoglalását a Bírák Etikai Kódexe IV. fejezet 18. pontjában, valamint Ügyrendjének 5-8. pontjaiban
írt eljárás keretében hozta meg.
B u d a p e s t, 2011. május 11. napján
4

5. dr. Seres Lívia a tanács elnöke, dr. Rabóczki Ede a tanács tagja, dr. Karácson Éva a tanács tagja,
dr. Schön Ferenc a tanács tagja, dr. Székely Katalin a tanács tagja
5

6. dr. Seres Lívia a tanács elnöke, dr. Rabóczki Ede a tanács tagja, dr. Karácson Éva a tanács tagja,
dr. Schön Ferenc a tanács tagja, dr. Székely Katalin a tanács tagja
5