A francia klasszicizmus korának megismerése, az eszmei háttér bemutatása (racionalizmus, abszolutizmus), jellemzőinek összegyűjtése, a klasszicista színház vonásainak bemutatása, Moilére bevezetése

1. Mi a különbség?

2. És itt?

3. A francia klasszicizmus
2014. október 9.

4. Klasszicizmus
 Franciaországban, a barokkal csaknem egy időben
 Classis jelentése: osztály
 Az arisztokratikus köztársasági Rómában osztályokba sorolták a polgárokat
 Így választották ki a szenátus tagjait
 Hozzátapadó jelentés: „minőségileg jobb”
 Imitáció: a klasszikus, az antik utánzása
 Fontos a befogadó felkészültsége: a cél, hogy ráismerjen az imitációra,
ez adja az esztétikai élményt

5. Filozófiai alapja:
RACIONALIZMUS
 Latin ratio ’ésszerű’
 17–18. század
 Az emberi megismerés forrása az ÉSZ
 A tapasztalat előtt, attól függetlenül is léteznek a fogalmak
(szemben az empirizmussal)
 Tágabb értelemben: szemben a vallással, a teológiával, az
irracionalizmussal az ész ereje és megismerőképessége korlátlan
 Descartes: Értekezés a módszerről – kételkedés
 Pascal: Gondolatok – „rejtőzködő Isten”

6. Szellemi háttere
ABSZOLÚT MONARCHIA
 XIV. Lajos „az állam én vagyok” – rend, törvényesség, normativitás
 szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék leverésével és a
központosított államigazgatás bevezetésével
 uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen fejlődött
 akadémizmus: a Francia Akadémiát (Académie française) 1634-ben
alapította Richelieu bíboros
 a francia nyelvi védelme
 a francia kultúra népszerűsítése
 a művészet normáinak megfogalmazása: szinte matematikai pontossággal

7. A klasszicista dráma
Nicolas Boileau: Ars poetica
„De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén:
úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény,
történjék egy eset, egy helyen, egy napon:
kezdettől végéig azt lássuk színpadon.”

8. A klasszicista dráma
1. Illendőség
2. Mértéktartás
3. Valószerűség
+ a hármas egység: tér, idő, cselekmény
Képviselői:
• Corneille: Cid – amilyennek az embereknek lenniük kellene
• Racine: Phaedra – amilyenek az emberek valójában