1. Baracskai Zoltán – Velencei Jolán
A CIO szerepe egyre kevésbé szól a technológiáról, és egyre inkább a 1
vállalati stratégiai partnerségről1
Az ész trónfosztása volt látható a könyvesboltokban, mondta Umberto Eco, asztrológiáról,
jövendőmondásról, fekete mágiáról szóló kézikönyvek kínálják magukat. Thomas Nagel filozófus
megemlíti, egyesek már a tudományos hajvágásig jutottak. És sokak majd minden szellemi munkát
tudománynak tekintenek, de kevesen tiltakoznak az „Information Science” túlburjánzása ellen.
Mennyire hatott az IT az ész trónfosztására? Hogy is nézett ki a 70-es évek végén, a 80-as évek elején
egy számítógépközpont? Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy csodás volt és gyorsan számolt. Az
akkori számítógépközpontok tárgyai ma már inkább nevetségesek, mint csodásak. Múzeumba valók.
Tonnányi masina, néhány száz kilobájt és ezer más lényegtelen dolog. Ennél sokkal lényegesebb,
hogy mi történt a számítógépközpontok embereivel. A duplapadlón vietnami papucsban vagy
faklumpában, kopott farmerban, valamilyen mágneses tekerccsel a hónuk alatt rohangáló hosszú
hajú fiatalemberekkel. Még ma sem meglepő, ha azt mondjuk rájuk, olyan tudós kinézetűek voltak,
előbb-utóbb többdioptriás szemüveget viseltek. Azok, akik közülük egy kicsit több pénzre vágytak,
elmentek a vállalatokba úttörőknek.
Nehéz elképzelni ma egy „meetinget”, ahol a néhány Boss-öltönyös Chief-valamilyen-Officer mellett
ott ülne a 80-as évek már említett megjelenésű „tudós-informatikusa”. Tegyünk most egy kis kitérőt,
és nézzük meg, hogy kik is ezek a „C…O”-k! A hárombetűs munkahelyek első betűje a „C” (chief –
főnök), a harmadik az „O” (officer – irodista). A gyárak csarnokában dolgozó munkások még ma is
használják az irodista fogalmat. Azt mondják, ott fenn vannak az irodisták, és persze nem akármilyen
irodistáról beszélnek ilyenkor, hanem az irodisták főnökéről. Ez inkább tiszteletről és
távolságtartásról árulkodik. Semmiképpen sem az ismert gúnyolódás, miszerint lent dolgoznak és
fönt nem. Az kétségtelen, hogy a produktum más. Fent kitalálják, mit kell csinálni, és lent
megcsinálják. Elképzelhető, hogy a hárombetűs munkahelyek középső betűjére az angol ABC mind a
huszonhat betűjét kihasználták már, de ritka az a vállalat, ahol nem használnak legalább kettőt
közülük. Az E-t (executive – ügyvezető), azaz van CEO, és az F-et (finance – pénz), azaz van CFO. De
mind gyakrabban használják a H-t (human – ember), a K-t (knowledge – tudás) és az I-t (information –
információ) is, azaz van a vállalatban CHO, CKO és CIO is. Ugye elképzelhetetlen, hogy a CIO –
legalább megjelenésében – nem hasonlítana a többi C-re.
Ma már senki sem vitatkozik azon, hogy egy vállalat működhet informatika nélkül, ugyanúgy, ahogy a
köznapi életünk elképzelhetetlen nélküle. De önmagában ez nem elég. A 20. század végének óriási
informatikai beruházásainak legtöbbje nem hozta meg a várt üzleti eredményeket, és ma már szinte
közhely, hogy ez annak tudható be, hogy nem sikerült összhangba hozni az üzleti és az informatikai
folyamatokat, vagyis a high-tech és a high-concept hozzáállásokat. Egy egyszerű hasonlattal élve,
senki sem tudna egy sms-t megírni, ha nem tudna elszakadni az írógépek QWERTY billentyűzetétől.
Ugyanúgy függnek a vállalatok a meglévő informatikai rendszereiktől, ahogy a mindennapokban
mindannyian függünk a telefonunkban lévő memóriakártya tartalmától.
1
http://strategiaipartner.ktk.nyme.hu/
2. Baracskai Zoltán – Velencei Jolán
„A versenykörnyezet által megkövetelt reagálási sebesség arra kényszeríti az üzleti oldalt, hogy
elsősorban a gazdasági feladatokra összpontosítson. Jól értik az üzleti tevékenységeket, ami 2
többnyire ösztönös, nincs idő és mód az információáramlás alapos átgondolására, a technikai
bonyolultságot pedig egyáltalán nem szeretik. Elsősorban az eredményre összpontosítanak, ritkán
tudják úgy összefoglalni az elvárásaikat, hogy az informatikai fejlesztés alapjául szolgáljon.”2
Bármilyen változás is történik az IT-ben, annak mindig van valamilyen hatása a meglévő üzleti
folyamatok működésére. De ez a hatás csak akkor nem vált ki ellenszenvet, ha nem csupán egy újabb
alkalmazás bevezetéséről van szó, hanem az üzleti elvárások kielégítéséről. Többé már nem arról van
szó, hogy „nekünk is kell informatika”, hiszen abból versenyelőny származhat. A CIO jelenléte a
vállalatokban már nem egy „szükséges rossz”, hanem egy nélkülözhetetlen valaki, aki érti az üzleti
fogalmakat is. Ma azzal kell foglalkozni, hogy a CIO vajon ma is a szoftverfejlesztők agyával
gondolkodik, továbbra is használja az informatikai zsargont, továbbra is az informatika
költségvetéséért lobbizik vagy képes együtt gondolkodni a vállalat stratégiai dilemmáiról! A kérdés
feltehető úgy is, hogy képes lesz-e a CIO stratégiai partnerré válni, vagy csak a farmert Boss-öltönyre
cserélni.
1. A meetingen résztvevő CIO fogalomtára és tapasztalata elsősorban az IT világából van, amely
az utóbbi évtizedben gyökeresen más utat járt be, mint az üzletelés világa. A Google példáján
keresztül azonban jól látható, hogy ez a paradigma óriási hatással van az üzletelésről való
gondolkodásra, azaz itt egy kis előnye van a CIO-nak a többi Chief-valamilyen-Officerekkel
szemben. Hamarabb látta egy CIO, mint például egy CFO, hogy a technológia miként vált
ingyenessé.
2. A meetingek témája gyakran az ad-hoc csoportok és közösségek kialakítása. A Chief-
valamilyen-Officerek csökönyösen ragaszkodnak az arányos összetételhez. Ha csak lehet,
minden szervezeti egységből a különböző szakterületek szakértőiből álljanak. Az
együttműködéshez azonban ma már a különböző embercsoportokat összekötő szálakat
külön-külön kell megérinteni. A CIO-nak előnye van a hálózati identitás megértésében.
3. „Egy kezdő mérnöknek mindenhez érteni kell: főállásban legyen szoftverfejlesztő,
mellékállásban termékmenedzser, ügyfélszolgálatos guru és a belső rendszerek bajnoka.
Ahogy növekszik a cég, úgy lesz a mérnöknek egyre kevesebb ideje arra, hogy megalkossa
azokat a dolgokat, amelyeket személy szerint ő bele szeretne tenni a termékbe.”3 A CIO így
szép lassan „profiamatőrré” vált, otthonosan mozog több területen. Megtanulta, miként
lehet az új fogalmakat a saját kontextusába helyezni. Mindenkiben él a vágy, hogy valami
számára fontos dologban egyre jobb és jobb legyen, annak mesterévé váljon. A CIO
könnyebben megérti, hogy az amatőr ízlésformálók lecserélhetik a szakembereket.
4. A CeBit-en, a milliónyi hannoveri látogató között mind kevesebb a vevő, majdnem csak a
szoftver eladók nyüzsögnek. A tudáskínálóknak csak a véletlen segíthet, hogy egy tudásvevő
rátaláljon. A validálás fortélyai megváltoztak az IT szakmában is, és ezt el kell tudni fogadtatni
a meetingeken azokkal, akik éppen, hogy megtanulták a tenderbírálás szabályait.
2
Bárkányi M., Takács J.: Együttműködés az információ és a technológia határán. HBR 2008. szeptember, 10.
old.
3
Pink, D.: Motiváció 3.0 – Ösztönzés másképp. HVG Kiadó Zrt., 2010. 113. old.