Dr. Kollár Csaba PhD. & Prof. Dr. Poór József DSc.:
A digitalizáció szervezeti és munkahelyi aspektusai - A digitális munkahely és az információbiztonság
14TH INTERNATIONAL CONFERENCE ON MANAGEMENT,
ENTERPRISE AND BENCHMARKING
2016. április 29-30.
Óbudai Egyetem
Budapest
Kutatási módszerek a had-, rendészet-, és biztonságtudományokban
A digitalizáció szervezeti és munkahelyi aspektusai - A digitális munkahely és az információbiztonság
1. A digitalizáció
szervezeti és
munkahelyi
aspektusai
A digitális munkahely és az
információbiztonság
DR. KOLLÁR CSABA PHD.
PROF. DR. POÓR JÓZSEF DSC.
14TH INTERNATIONAL CONFERENCE ON MANAGEMENT,
ENTERPRISE AND BENCHMARKING
2016. április 29-30.
Óbudai Egyetem
Budapest
3. Munkavállalók a digitális korban
Elnevezés Születési év Munka
Találkozás a digitális
eszközökkel
Veteránok 1925-1945 Rendszerint nyugdíjasok
Életük második felében
találkoztak az
internettel
Bébi-boom 1946-1964
Fontos hányadát teszik ki a
munkaerőpiacnak, nyugdíjba
készülnek
30-40 életév között
X generáció 1965-1979 A munkaerőpiac gerince
Kamaszként,
tinédzserként
Y generáció 1980-1995
Tanulók, vagy néhány éves
tapasztalattal rendelkeznek a
munkaerőpiacon
Gyermekkorban
Z generáció 1996-2009
Tanulók, vagy kis részük
munkavállaló
Nem éltek az internet
világa nélkül
α generáció
2010 után
születtek
-
Nem éltek a
mobilinternet nélkül
4. Munkavállalók a munka világában, a digitális korban
Ismérv Veteránok Baby-boom X generáció Y generáció Z generáció
Irányítás
Világos,
autoriter
vezetés
Elfogadja az
autoriter
vezetést
Demokratikus
Önállóság,
bevonás a
döntésekbe
Szabadság
Javadalmazás
Lojális, hosszú
távra tervez
Lojális, hosszú
távra tervez
Azonnali
javadalmazás
Teljesítmény-
alapú, saját
piaci értékén
Van egy
ajánlatom…
Lojalitás
Kiemelt,
magától
értetődő
Lojális és nyitott
Egyénekhez,
csoportokhoz
Magához és
személyes
kapcsolataihoz
Magához, más
személyekhez
(változik)
Munkahely
váltása
Munkaetikai
kérdés
Fél, hogy
csökkennek az
esélyei
A versenyképes-
ség motorja
Egyidejűleg
több, projektek
Szabadság,
projektek
Munkavégzés
Fegyelmezett
munkarend
Csapatmunka,
output orientált
Elvégzett munka
értéke, projekt-
szemlélet
Teljesítmény-
orientált
Teljesítmény,
self-made
Technológia Járatlan
Nem szokta
meg, ellenáll
Technológiai
fókusz
Internet,
interaktív
megoldások
Mobil-
alkalmazások
Változás-
kezelés
Káros a változás Ellenáll Értékeli
Saját érdekévé
formálja
Saját érdekévé
formálja
5. Munkaadók a digitális korban
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Negyedik lépés, s
azt követően…
Elnevezés Alap intranet Kiterjesztett intranet
Alap digitális
munkahely
Teljesen digitális
munkahely
Üzleti fókusz Tájékoztatás adása
Lehetővé tenni az
általános interakciókat
Konkrét munka
támogatása
Üzleti transzformáció
Alkalmazott
technológia fókusza
Tartalom biztosítása Együttműködés Portál és keresés
Egyéb, a vállalat által
specifikált
Fontosabb jellemzők (Belső) hírek
Információs könyvtárak
Önkiszolgáló megoldások
a munkavállalóknak
Egyszerű alkalmazások
Alapvető közösségi média
és együttműködés
Általános folyamat-
támogatás
Kiterjesztett munkavállalói
profilok
Továbbfejlesztett
alkalmazások
Perszonalizáció (személyre
szabás)
Fejlett közösségi
együttműködés
Fejlett integráció és
alkalmazások
Erőteljes munkavállalói
profilok
Fejlett és jobban
meghatározott folyamatok
(pl.: projekt, innováció,
frontvonal menedzsment)
Bármilyen információ
támogatása és
feldolgozásának
lehetősége
Holisztikus
folyamattámogatás az
egész szervezeten és azon
túl is
Meta funkcionalitás (pl.:
közösségi,
együttműködés)
integrálása valamennyi
területen
Tartalom- és intelligens
szűrés
Közel zökkenőmentes
integráció
Univerzális inboxok
A vállalat folyamatos
(át)alakítása
Hajtóerő: változás,
kultúra, elköteleződés
6. 1. Vezetés
2. Szervezeti kultúra
3. Szervezeti folyamatok
4. Szervezeti struktúra
5. Elérés
6. Vállalat
7. Üzlet
8. Személyfejlesztés
9. Erőforrás értékelés
A digitális kor 9 kihívása McConnell szerint
9. Módszer online kérdőív nyitott kérdésekkel
Időpont 2015. december – 2016. január
Válaszadók száma 406
Válaszadók jellemzői Magyarországon lakik
vezetőként dolgozik
önálló döntési jogkörrel rendelkezik
Hipotézisek (1) A vállalati vezetők jelentős része
tájékozatlan az információbiztonság új
kihívásait illetően.
(2) A nem helyhez kötött (vállalati) eszközök
sokkal sebezhetőbbek többek között használóik
hanyag és felületes biztonságtudatossága
miatt.
Kutatásmódszertani alapozás
10. • CAMSSA – a vezetők nem tudják milyen információbiztonsági
kockázatokat rejt magában az adott terület.
• A mobil szolgáltatások és alkalmazások résznél a biztonságot senki
nem nevezte meg.
• Biztonság fogalma – csak az IT biztonság egyes részeit nevezték
meg (adatbiztonság, a hálózati biztonság, informatikai rendszer,
belépési kódok, vírusvédelem).
• Információbiztonság humán aspektusa említésre sem került.
Eredmények
Hipotézisek
Mindkét hipotézis igazolásra került.
12. • munkatársak felkészítése az ilyen szituációkra,
• a beszélgetésből a csoportba nem illő idegen személyek kizárása,
• a beszélgetés témái nem a vállalathoz, hanem pl. a kollégák
érdeklődési köréhez kötődnek,
• a kollégák belépési kártyáit (névvel, arcképpel ellátott
igazolványok) a beléptetésen/azonosításon kívül úgy kell magánál
tartania, hogy a rajta levő adatokat senki ne lássa. Ha a belépési
kártya elveszik, azonnal jelenteni kell,
• mellőzni kell az üzleti ebédeket olyan helyeken, ahol nem
biztosítható a beszélgetés intimitása (bár technikailag valamennyi
étteremben könnyen le lehet hallgatni a beszélgető feleket).
A vállalat követlen környezetében
13. • a szigorú beléptetési rend (pl.: személyi azonosító okmányok
elkérése),
• a látogató szűkszavú tájékoztatása (nem kell elmondani a cég
történetét és a pletykákat) ,
• a látogatottat fogadó kolléga telefonos felhívása annak érdekében,
hogy valóban vár-e látogatót,
• látogatók nevének leadása a biztonsági szolgálatnak a látogatást
megelőzően,
• az üresen hagyott irodák kulccsal zárása,
• az üresen hagyott irodában levő számítógépek kikapcsolása, vagy
alvó állapotba helyezése oly módon, hogy az alvó állapot csak
jelszó begépelése után oldható fel,
• az irodában keletkezett irodai hulladék (pl.: szerződések,
tervezetek, beszámolók) szakszerű megsemmisítése.
Illetéktelen behatolás a vállalat védett területeire
14. • tudatosítja a munkavállalóban a támadás lehetőségét,
• a munkaeszközként használt vállalati info-kommunikációs eszközök
fokozott védelme (pl.: jelszavas belépés, ellopás esetén
nyomkövetés, kamera és/vagy mikrofon távolról vezérelhető
bekapcsolása),
• szükség esetén anyagilag is támogatja a munkavállaló otthoni
munkakörnyezetének a védelmét, illetve iratmegsemmisítő
beszerzését,
• szabályozza, hogy a távmunkában dolgozó munkavállaló mely
platformokat mely helyszíneken használhat munkavégzésre.
Illetéktelen behatolás a távmunkások otthonába
15. (1) szándékos támadás a partner részéről,
(2) a partner jóhiszeműségét, figyelmét kihasználó támadás.
Partnertől érkező támadás