Janus Pannonius, élete, pályaképe, verseinek elemzése

1. Janus Pannonius
költészete
2014. szeptember 10.

2. Milyen az epigrammákban megszólaló lírai én?
• önérzetes, mert megvédi magát, nem hagyja szó nélkül a sértést
• leleményes, mert találó gúnynévvel illeti vetélytársát (Gryllus
jelentése: tücsök, disznó, különféle állatokból összerakott szörny)
• gúnyos:
– szukának nevezi riválisa anyját
– a megszólított Szilviának a feslettségére célozgat

3. Gryllushoz
• aGryllus gúnynév egyszerre utal a testi csúfságra és a költői,
tudásbeli hiányosságokra
• a medve szimbolikája:
– eredetileg a hatalom, az erő
– a kereszténységben: kéjvágy, romlottság, pogányság, barbárság, a Sátán
• a szuka:
– a kutya/farkas nősténye → Romulus és Remus „leszármazottja”, itáliai
– prostituált
• széleskörű ismeretek, találékony nyelvhasználat – poeta doctus

4. Egy dunántúli
mandulafáról
Pannónia dicsérete
Téma
Motívumok
Költőszerep

5. Egy dunántúli
mandulafáról
Pannónia dicsérete
Téma Télen virágzó mandulafa
Pannónia művészeti
felemelkedése
Motívumok Fa – mitológia; tél Könyv, dal
Költőszerep Magányos, elszigetelt Büszke, öntudatos

6. Egy dunántúli mandulafáról
 mandulafa ║ lírai én
fa: 1. természeti jelenség
2. sorsszimbólum
3. mitológiai sík
 nincs társ, követő, ezért
„rügyeit zuzmara fogja be
majd”
 görög mitológia alakjai –
humanizmus
 négy disztichon
Pannónia dicsérete
 lírai én = fejlődés
 metonímia: Pannónia ~ lírai
én
 könyv, dal = tudás, művészet
↓
humanizmus
 két disztichon

7. Saját lelkéhez
1. Antik utalások:
Léthe folyó – a túlvilágban a feledés folyója
Saturnus = Kronosz, titán, Zeusz apja
Jupiter = Zeusz, a főisten
Mars = Árész, a háború istene
Phoebus = Apollón, a Napisten, a művészetek istene
Vénusz = Aphrodité, a szerelem, a szépség istennője
Merkur = Hermész, hírnök, utazók, pásztorok, kereskedők védelmezője
Cynthia = Arthemisz, a Hold, a vadászat istennője, a születésnél a nők és gyermekek
védelmezője
Atlas = titánok leszármazottja, a hátán tartja az égboltot büntetésből
Milo = legendás görög atléta
+ „sziklából született hajdan az emberi test” – Prométheusz mítosza

8. Saját lelkéhez
2. Világkép: eltér a hagyományos keresztény világképtől
a lélek nem merült a Léthe vizébe – emlékszik az előzményekre
elhagyva a testet visszatér a csillagokhoz
a lírai én tanácsa: kerülje a feledést
lehetőség a visszatérés a földre ↔ a kereszténységgel
az emberi létnél jobb az állati
3. Humanizmus: antik utalások tömege; szellemileg kiteljesedett élet; a beteges,
gyönge testtől való irtózás
5. Életút: 1466-ban született vers, ekkor már kegyvesztett, betegség kínozza

9. Saját lelkéhez
4. Test és lélek viszonya: a test alantas, akadályozza a lelket, a lélek halhatatlan
Rokonítható: platóni ideatan - az ideák világa tökéletes, a földi dolgok az ideavilág
másolatai, és mint másolatok, tökéletlenek is
Neoplatonizmus/újplatonizmus:
az Egy=Jó a világ legfőbb archéja (alapelem, kiindulópont), ennek a kiáramlásával,
emanációjával jön létre a SZELLEM, ahol az ideák találhatók
A Szellemből való darabok a lelkek, ezek egyesülnek a földön a testekkel
Az ember egyszerre tartozik a szellemi és a földi világhoz

10. Saját lelkéhez
Szerkezet
• 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett
utazást írja le
• 9-14. sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük lényegében
részesül
• 21-26. sor: nem a szerző kórképének naturalista részletezése, hanem a 4
alapminőség, hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának megbomlása (a
betegséget ez az egyensúlybomlás okozza)
• 27-32. sor: azért választott gyönge testet, hogy könnyű legyen visszatérni
• 33-44. sor: tanács a lelke számára a jövőre nézve – válasszon nem emberi
létformát, mert az öntudatlan, nem szembesül a korlátokkal