Jövő Hősei Tudományos Verseny

1. A Gaja-patak szennyezettsége
és planktonikus élővilága
Kalina Márk
Kovács Johanna
Felkészítő tanár: Németh Péter
Belvárosi I. István Középiskola
Bugát Pál Tagintézmény

2. Bevezetés
 Környezetvédelem: a közmédiában egyre többször jelentek meg a környezetünk
állapotával kapcsolatos problémák. De mit is takar a környezetvédelem? Milyen
változásokat kellene elérnünk, hogy a negatív dolgok ne váljanak valóra?
 Amikor a környezetvédelemről beszélünk, sok dolog jut az eszünkbe. Vannak olyanok,
akik szűk értelemben a környezetvédelmen azt értik, hogy megtiltsák a szemetelést.
Valakik a környezetvédelmen azt értik, hogy lakóhelyen, munkahelyen belüli sokoldalú
védelmet kell biztosítani. Vannak például tudósok, akik a társadalmi gazdasági összességet
értik ezen. Bár mások a természet megvédését értik ez alatt.

3. Bevezetés
 Környezetszennyezés: mit is értünk környezetszennyezés alatt? A környezet állapotának
kedvezőtlen irányú jelentős mértékű negatív változás által tönkrement terület. Mi is a
legnagyobb probléma?
 A legnagyobb probléma az, hogy olyan mértékű változások következnek be, amelyek
nagyon feszegetik a környezet terhelhetőségeit és az emberre káros diagnózisként hatnak.
A környezetszennyezés típusai a levegő,- talaj- és vízszennyezés.

4. Bevezetés
 Levegőszennyezés: a levegőszennyezése lehet mesterséges illetve természetes eredetű.
Mesterséges alapon lehet érteni például a kipufogók által kibocsájtott gázokat és ezáltal
fejlődött szmogot, amely az ember számára, mint említve lett ez nagyon kártevő
tényezőként tekinthető. Természetes alapon lehet venni a hidroszféra illetve a litoszféra
által kibocsájtott gázokat plusz a növény- és az állatvilág által kibocsájtottakat is.

5. Bevezetés
Talajszennyezés
 A talaj természetes szennyezői között
számon tarthatjuk azokat a növényeket,
amelyek toxinokat termelnek például
diófa. Mesterséges talajszennyezés
alatt értjük az ember által környezetbe
kihelyezett szennyező anyagokat. A
talajt főleg herbiciddel, inszekticiddel,
hulladékokkal, nitrogén- és
foszfortartalmú műtrágyákkal
szennyezik. Továbbá súlyosbíthatja az
a tényező, hogy a növények felszívják
a talajból a szennyezést és rajtuk át az
ember elfogyasztva megbetegítheti
saját szervezetét is.
Fotó: Kalina Márk

6. Bevezetés
Vízszennyezés
 Természetes alapon a vizek szennyezésénél az
algák által kibocsájtott toxinokat értjük
leginkább, bár hozzá lehet vetni a
madárürüléket is, amely jelentős mennyiségű
foszfort tartalmaz és ez nagy mennyiségben
eutrofizációt is okozhat. Mesterséges
vízszennyezésről akkor beszélünk, ha az
iparban és a háztartásokban keletkezett a
vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek
okoznak környezeti károkat. Ennek
következtében eutrofizáció illetve halak vagy
egyéb állatok pusztulása következhet be plusz
az ember tiszta ivóvíz készletét is ez
veszélyezteti. Erre például lehet mondani a
Gaja-patakot, amely az elmúlt 60 évben
nagyon szennyezetté vált, ezért arra
gondoltunk, hogy a Gaja-patakot választjuk
kémiai biológiai vizsgálatok helyszínéül.
Fotó: Kalina Márk

7. Bevezetés
 Vízszennyezés
Vízszennyezésnek mondhatunk
minden olyan hatást amelyek
megváltoztatják a víz
alkalmasságát ezen kívül a
vízigények kielégítése is nagy
mértékben csökken.

8. Bevezetés
 Ember és környezete
A legnagyobb probléma az, hogy
olyan mértékű változások következnek
be, amelyek nagyon feszegetik a
környezet terhelhetőségeit és az
emberre káros diagnózisként hatnak.

9. Célkitűzés
 A vizsgálat célja, hogy feltárjuk azokat a
biológiai illetve kémiai kockázati tényezőket,
melyek a környezetszennyezés kialakításában
kardinálisak továbbá javaslatot tegyünk a
székesfehérvári megyei jogú város
polgármesteri hivatal részére ezen állapot
megszüntetésére.
Fotó:Kalina Márk

10. Anyag és módszer
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett, Veim-pusztán
ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja
a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-
vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi
tovább a vizét a Dunába. A pataknak régebben nagy gazdasági haszna volt, szinte minden,
hozzá közel eső településen működött 3-4 malom.

11. Anyag és módszer
A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű
szurdokvölgye ismert, a bakonynánai Római-fürdő szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-
völgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább
turistaparadicsommá fejlődik. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak
folyásirányát, medrét megváltoztatták. A víztározó után a mesterséges mederben több zúgó
található. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.
A víz élővilága elég változatos és emellett különleges is. Ezek mellett beszélhetünk arról is,
hogy a patak nagy horgászati lehetőséget biztosít az emberek számára.

12. Anyag és módszer
 Az első mintát merítéses módszerrel vettük 2015.03.17.-én kis üvegnyivel egy
viszonylagosan természetes körülményű helyről, ami emberi beavatkozás nélküli terület
volt, viszont a második minta vétel, amely szintén 2015.03.17.-én egy kis üvegnyi
vízminta volt, ami merítéses módszerrel történt ott már volt emberi beavatkozás, mert egy
híd alatti területről beszélünk. Miután a mintavétellel készen lettünk helyben kémiai és
fizikai méréseket végeztünk. Ez alatt értjük például fizikai szempontból a
vezetőképességet, hőmérsékletet, kémiai szempontból pedig pH érték meghatározását,
illetve különböző vegyi anyagok mértékét.

13. Anyag és módszer
 Fizikai paraméterek mérése: a fizikai méréseken belül elsősorban a vezetőképességet és a
hőmérsékletet vizsgáltuk, de ezen kívül színt és átlátszóságot is meghatároztuk. A
hőmérsékletet illetve a vezetőképességet a konduktométerrel mértük meg. A víz
átlátszóságát a víz mélysége és a vízhozama befolyásolta és ezért ezt szemmértékkel
állapítottuk meg.

14. Anyag és módszer
 A kémiai meghatározások környezetvizsgáló táskával
történtek. A környezetvizsgáló koffer a terepi mérésekhez
szükséges digitális kijelzésű, elemmel működő
mérőeszközöket, (legtöbbször konduktométer, pH-mérő,
hőmérő, oldott oxigénmérő, és fotométer) és ezek
üzemeltetéséhez szükséges vegyszereket (reagenseket) és
laboreszközöket tartalmaz.

15. Anyag és módszer
 Fotométer használata
A fotométer a készletben található reagensekkel a vizek vas, ammónium-, foszfát-, nitrit
nitrát-, szulfid-, klorid-ion stb. koncentrációjának meghatározását tették lehetővé. A
mérések 1% transzmisszió pontossággal 550, 590 vagy 670 nm-en végezhettük.
A természetes vizekben oldott anyagok közül a legfontosabb a nitrogénvegyületek és
foszforvegyületek meghatározása volt, mert magas koncentráció esetén a felszíni vizekben
eutrofizációt okoznak. A fotométerrel transzmissziót mértünk.

16. Anyag és módszer
 Fotométer használata:
A készüléket bekapcsoltuk és ez után a kívánt szűrést a felső forgatógombbal beállítottuk. Egy
küvettába desztillált vizet öntöttünk, amely az alaphelyzetet biztosította. Ez után a
patakból merített vízmintához reagenseket tettünk és fotometriásan meghatároztuk és a
kapott eredményt feljegyeztük.

17. Anyag és módszer
 A minta laboratóriumi feldolgozása:
Térfogatos elemzési módszer: A titrálási folyamat egy ismert koncentrációjú mérőoldat
lassankénti adagolását jelenti a meghatározandó/mérendő anyag oldatához mindaddig,
amíg egy indikátornak nevezett jelzőfolyadék, vagy egy mérőberendezés azt nem mutatja,
hogy a mért anyagot a mérőoldat kémiailag teljesen fel nem használta.
Ezt a titrálási pontot a titrálás végpontjának nevezzük, a felhasznált mérőoldat mennyiséget
pedig mérőoldat fogyásnak. Az egységnyi (cm3
) mérőoldat által mért anyagmennyiség (pl.
mg) a titer.

18. Anyag és módszer
Vízminta lúgosságának meghatározása:
250 cm3
-es titráló lombikba kimértünk 100 cm3
vízmintát és
hozzáadtunk 2-3 csepp metil narancsot. A sárgára
színeződött oldatot narancssárga színig titráltuk. A kapott
eredményből karbonát-keménységet és német keménységi
fokot számoltunk.

19. Anyag és módszer
 Német keménységi fok: egy német keménységi fokkal rendelkezik az a víz, melynek 1 literében 10 mg
CaO-dal egyenértékű kalcium- vagy magnézium vegyület van.
 Vizek minősítése a német keménységi fok alapján:

20. Anyag és módszer
 A biológiai vizsgálatokat a laboratóriumba elvitt
vízmintából készültek. Itt az élőlények
beazonosítását fénymikroszkóppal végeztük. A
vízmintából cseppentő segítségével kis
mennyiséget a tárgylemezre helyeztünk majd
fedőlemezt helyezve rá megvizsgáltuk.

21. Anyag és módszer
 Biológiai vizsgálatok: fénymikroszkóppal történt.
A fénymikroszkóp két gyűjtőlencse rendszerből álló összetett nagyító, melyben a tárgylencse
(objektív) által a tárgyról alkotott nagyított, reális képet a szemlencsével (okulárral)
szemléljük és így fokozott nagyítású, virtuális képet kapunk. Egyszerű lencsék helyett több
lencséből álló lencserendszereket alkalmaznak. A közönséges, átvilágításos rendszerű
mikroszkópokkal csak átlátszó tárgyakat (metszeteket, keneteket, átlátszó csiszolatokat)
vizsgálhatunk. A készítményt tárgyasztalon helyezzük el. A tárgyat a tárgyasztal közepén
lévő nyíláson át párhuzamos sugarak konvergáló nyalábjaival világítjuk meg.

22. Anyag és módszer
A tárgy síkjában kereszteződő sugárnyalábok a tárgypontokból kiinduló sugárkúpokat alkotva
kerülnek a mikroszkóp legfontosabb optikai részébe, az objektívbe, mely a gyújtópontján
kívül, de ahhoz közel fekvő tárgyról nagyított, fordított, reális képet ad.

23. Eredmények
vízfolyás
típusa
‫ם‬ forrás ‫ם‬
hegyvidéki
x síkvidéki ‫ם‬
csatorna
vízfolyás
szélessége
‫ם‬>1 m x 1 – 5 m ‫ם‬5–25 m ‫ם‬25–100
m
‫ם‬<100 m
átlagos
vízmélység
‫ם‬>,0 1 m x 0,1 – 0,5
m
‫ם‬,0 5–1
m
‫ם‬1–2 m ‫ם‬<2 m
áramlás
sebessége
‫ם‬ örvénylő ‫ם‬ gyors x
mérsékelt
‫ם‬ lassú ‫ם‬ stagnáló
meder
állapota
‫ם‬ tiszta x algás ‫ם‬ szerves
törmelék
kitettség
mértéke
‫ם‬ nyitott ‫ם‬ félig
nyitott
x teljesen
árnyékos
vízpart
esése
x sík ‫ם‬ meredek ‫ם‬
leszakadó
vízpart
szerkezete
‫ם‬
természete
s
x félig
természete
s
‫ם‬
mesterség
es
vízpart
borítása
x fű ‫ם‬ bokor ‫ם‬ fa
makroszen
nyezés
‫ם‬ nincs x
műanyag
x üveg ‫ם‬ építési
törmelék
x egyéb
A Gaja-patak hidrometriai jellemzői
Hidrometriai jellemzők:
-vízfolyás szélessége
-átlagos vízmélység
-áramlás sebessége
-meder állapota
-kitettség mértéke
-vízpart esése
-vízpart szerkezete
-vízpart borítása
-makroszennyezés

24. Eredmények
A vizsgált paraméter A vizsgált paraméter
neve értéke neve értéke
hőmérséklet 10,1 °C
szín szürkés pH 8,12
átlátszóság 50 cm konduktivitás 890 µS
A vizsgált paraméter A vizsgált paraméter
neve értéke neve értéke
hőmérséklet 8,4 °C
szín fekete pH 8,37
átlátszóság 0 cm konduktivitás 900 µS
A Gaja-patak fizikai tulajdonságai két, egymástól 400 m-re levő mintavételi helyszínen

25. Eredmények
A vizsgált paraméter A vizsgált paraméter
neve értéke neve értéke
nitrit-ion 100 mg/dm3
ammónium-ion 15 mg/dm3
nitrát-ion 40 mg/dm3
kálium-ion 15 mg/dm3
vas(III)-ion 0,1 mg/dm3
karbonát
keménység
36 mg/dm3
A vizsgált paraméter A vizsgált paraméter
neve értéke neve értéke
nitrit-ion 150 mg/dm3
ammónium-ion 15 mg/dm3
nitrát-ion 80 mg/dm3
kálium-ion 15 mg/dm3
vas(III)-ion 0,1 mg/dm3
karbonát keménység 36 mg/dm3
A Gaja-patak kémiai tulajdonságai két, egymástól 400 m-re levő mintavételi helyszínen

26. Eredmények
Különböző kémiai
paraméterek %-os megoszlása
(I. mintavételi terület)
Különböző kémiai
paraméterek %-os megoszlása
(II. mintavételi terület)

27. Eredmények
Fonalas zöldalga Zöldmoszat

28. Eredmények
Kékalga Kovaalga

29. Eredmények
Medveállatka Cylops sp. (Evezőlábú rák)

30. Eredmények
Kerekesféreg Fonalas alga

31. Eredmények
Vörösmoszat

32. Diszkusszió
 Vizsgálataink is alátámasztják, hogy a Gaja-patakot terhelő jelentős pontszerű szennyező
források rendszeres ellenőrzés alatt állhatnak, ugyanakkor a területi szennyező források
hatásának ellenőrzése, figyelemmel kísérése lényegesen összetettebb feladat, amelynek a
szűkös kapacitások miatt csak hézagosan sikerül eleget tenniük.
 Fizikai vízminősítés során a víz színváltozásait, áttetszőségét, fényviszonyait,
hősmérsékletét és hőháztartását, a lebegő anyagok szemcseméretét, valamint az áramlási
viszonyokat vizsgálják és minősítik a mért adatok alapján. Eredményeink alapján a Gaja-
patak fizikai tulajdonságai megfelelnek a vízminőségi határértékeknek.

33. Diszkusszió
 A természetes vizek pH értéke 4,5-8,3 között van. Az egyik vizsgálati
helyszínen 8,37-es értéket mértünk, ami arra utal, hogy a víz
karbonát-, hidroxid-ionokat és szerves bázist tartalmaz. A pH érték a
biológiai folyamatokat jelentős mértékben befolyásolja. Így a
biológiai nitrifikáció folyamán a felszabaduló hidrogén-ionok
reakcióba lépnek a hidrogén-karbonát- vagy karbonát-ionokkal,
szabad CO2 keletkezik és a víz pH-ja csökken.

34. Diszkusszió
 A Gaja-patak nitrit- és nitrát-ion koncentrációja többszöröse a megengedett határértéknek.
Az ivóvíz nagyobb nitrát koncentrációja veszélyes az ember számára. Vidéki területeken a
talajvíz kutak nitrát szennyezése következhet be, amennyiben azok közelében
emésztőgödör, vagy szeptikus tank található.
 A nitrát az emberi emésztőrendszerben nitritté redukálódik, amely nagyobb mennyiségben
3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél, akiknél a vérképző szervek még teljesen nem
fejlődtek ki, a nitrát bejutása a szervezetbe halálos kimenetelű lehet.

35. Diszkusszió
 Az emberi szervezetben a hemoglobin 1-2 % methemoglobin
formájában van jelen, ami a nitrit oxidációs hatására jön létre. 10%
feletti methemoglobin esetén fellép a methemoglobénia betegség, kárt
szenved a szervezet oxigén ellátása, mert a methemoglobin nem képes
oxigént szállítani.
 A felnőtt, egészséges ember specifikus enzime visszaalakítja a
methemoglobin hemoglobinná. A csecsemőknél ez az enzimtermelés
csak fokozatosan alakul ki, a kis csecsemők nem képesek a
méregtelenítésre.

36. Diszkusszió
 A csecsemők gyomor pH-ja közel semleges a felnőttek erősen savas jellegével szemben. A
semleges pH kedvez a nitrát-nitrit átalakulásnak, s ez az ivóvíz nitrát tartalma esetén
elősegíti a csecsemőknél a methemoglobin képződést.
 Jól működő szennyvíz-tisztítóknál az elfolyó víz 10-40 mg/l NH4
+
és 5-30 mg/l NO3
-
tartalmú. Anaerob körülmények között számos szervezet képes a nitrát oxigénjének
felhasználására, így a nitrátból N2 képzésére (denitrifikáció).

37. Diszkusszió
Nitrogéntranszport Statisztika
 Az elmúlt 50 évben Észak-Amerikában
és Európában több mint 2000 esetben
következett be nitrát mérgezés, melyből
mintegy 170 esetben következett be
halál. Európában különösen
Hollandiában következette be a talajvíz
elnitrátosodása, az intenzív
állattenyésztés következtében.

38. Diszkusszió
 A nitrogénvegyületek a vizekbe többféle forrásból juthatnak: műtrágyából, szerves
trágyából, szerves anyagok bomlása révén, és a szennyvízkezelő berendezésekből.
 Az ammónia a szerves nitrogénvegyületek bomlástermékeként kerül a szennyvízbe:
jelenléte egyértelműen indikálja a bomló szerves anyagok jelenlétét. Az ammónia a
sejtmembránon áthatoló sejtméreg. Mérgező hatása egyéb vízjellemzők függvénye is, 0,2-
2 mg/l koncentráció-értéktől toxikus. A megengedett koncentráció: 0,02-0,025 mg/l.

39. Diszkusszió
A nitrogén körforgalom Baktériumok jelentősége
 Az ammóniát a nitrifikáló baktériumok
oxidálják, eközben oxigént fogyasztanak,
nitriteket és nitrátokat hoznak létre az
alábbiak szerint:
 Nitrosomonas hatására: NO2
-
 Nitrobakter hatására: NO3
-

40. Diszkusszió
N-tartalmú vegyületek hosszú-
távú hatásai
 1 g NH3 oxidálása 4.57 g O2-t fogyaszt: a szerves
anyagokhoz hasonlóan oxigénfogyasztó
"terhelést" jelent a szennyvizekben, kis
koncentrációban is.
 A vizek nagy NO3
-
tartalma a vízinövények, algák
túlburjánzását okozzák (eutrofizáció).
Eutrofizáció

41. Diszkusszió
 Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz
keménysége, vagyis hogy egy liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz. A
mérésünk alapján a Gaja-patakban túlnyomórészt nagy keménységű vízről beszélhetünk (>
500 mg/dm3
).
 Fontos, hogy tudjuk: minél keményebb a víz, annál jobb ízű. Igaz ugyanakkor, hogy annál
kevésbé hatékony mosáskor és a mosógépünk se szereti a túl kemény vizet. Legtöbbször -
így például a mosóporok csomagolásán - a víz keménységét úgynevezett német
keménységi fokban (nk°) adják meg.

42. Diszkusszió
 Az általunk vizsgált területeken
kivétel nélkül kemény vizet
analizálhattunk. A nagy szervetlen
ásványianyag-tartalmú vizek
fogyasztása révén tekintélyes
mennyiségű kalciumot és
magnéziumot vihetünk be a
szervezetünkbe. Ezt követően a lúgos
kémhatású vérben csökken a folyadék
azon képessége, hogy a meszet
oldatban tartsa, így annak egy része
lerakódik a szervezetben. Kiülepedik
a vesében, hajszálerekben, de még a
szem üvegtestében is képes lerakódni.

43. Diszkusszió
Vagyis összefüggés van a különböző
betegségek, pl. a vesekő és a vízkeménység
között. A Térinformatikai Magazin érdekes
felmérést közölt a vesekövesség és a
vízkeménység összefüggéséről. A szerzők a
vesekőbetegség kórházi fekvőbeteg-ellátási
adatai alapján elemezték az elhalálozás területi
eloszlását. Emellé társították az ÁNTSZ
településszintű vezetékes ivóvíz-adatbázisának
adatait, amelyek a vízkeménységre
vonatkoztak. Ennek alapján láthatóvá vált a
vesekőbetegség területi halmozódásának
összefüggése. Látható volt, hogy amely
területeken magas a vesekövesség előfordulása
ott magas a víz keménysége is.

44. Diszkusszió
A kémiai
vizsgálataink
alapján a
Gaja-patak
vize
alkalmatlan
emberi
fogyasztásra.

45. Diszkusszió
 A papucsállatkák a táplálékban gazdag
vizekben nagymértékben
elszaporodhatnak, fontos szerepük van a
vizek tisztításában. Gyorsan
megjelennek a kiadósabb esők nyomán
kialakuló pocsolyákban, tocsogókban.
cseréjük minimálisra csökken.

46. Diszkusszió
 A medveállatok ellenálló képességgel
megáldott állatok a nagy hideget és a
nagy meleget is könnyűszerrel elbírják.
A medveállatok az egész Földön
megtalálhatók. Minden égöv alatt
találkozunk velük, síkságokon, éppen
úgy, mint a magas hegyvidéken, sőt a
barátságtalan, puszta antarktikus
szárazulatokon is él mohában egy fajuk.
Fotó: Kalina Márk

47. Diszkusszió
 A plankton és a bioneuszton elsődleges fogyasztói csoportját főleg állati egysejtűek,
kerekesférgek, rovarlárvák, és alsóbbrendű rákok alkotják. A bentosz tagjaiként pedig apró
csigákat, rovarlárvákat és bizonyos egysejtű állatokat tartunk számon. Az apró vízi állatok
jelentőségét az édesvizek öntisztulásában, valamint a halak táplálékaként játszott szerepük
határozza meg a társulásokban.
 A fentiekből kiderült, hogy e mikroszkopikus élőlények nélkül nincs élet a vizekben sem.
Éppen ezért a limnológusoknak (vagyis tó-kutatóknak) roppant fontos tudniuk, hogy
milyen tényezők befolyásolják leginkább elszaporodásukat.

48. Diszkusszió
 Ismereteink szerint a legfontosabb szaporodást elősegítő faktorok a következők:
 fény (a moszatokra hat elsősorban a fotoszintézis miatt)
 hőmérséklet (mind az állati, mind a növényi plankton elszaporodásában jelentős)
 a vizek szervetlen tápanyagtartalma (elsősorban a foszfát- és a nitráttartalom jelentős).

49. Diszkusszió
 A növényi bioneuszton elszaporodása nagyon jellemző és szabad szemmel is jól látható
jelenség. A víz elszíneződését okozó vízvirágzás általában jól jelzi egy-egy élőhely
természetes ökológiai egyensúlyának felborulását. A vízvirágzás közvetlenül is káros lehet
az emberre: a kékmoszatokkal szennyezett ivóvíz gyomorrontást, a túl sok kékalgát
tartalmazó tavakban való fürdőzés pedig fül- és bőrgyulladást okozhat. Éppen ezért ezeket
a jelenségeket idődről időre ellenőrzik. Az előre jelezhetőség miatt egyes tavaknak
rendszeresen ellenőrzik az algaindexeit.

50. Diszkusszió
Az evezőlábú rákok torpedó alakú, néhány mm-es
rákocskák, az élősködők nagyobbak is lehetnek. A tor első
vagy első két szelvénye összeolvad a fejjel, rövid fejtoruk
van. Carapaxuk nincs. Nevüket a páronként összekapcsolt
hasadtlábaikról kapták. Keskeny, farokszerű potrohuk
végén erősen sertézett farokvillát (furca) visel. Csak egy
páratlan homlokszemük van (nauplius-szem). A mitológiai
egyszemű szörnyek (küklopszok) latinosított nevéből
származik a Cyclops-genus elnevezése. Az egyágú, jól
fejlett 1. pár antenna mozgásszervként szolgál, segítségével
nagyokat szökellnek. Úszásra az evezőlábakat használják.
Mozgásuknak ez a kettőssége jellemző a másik fontos
édesvízi planktonikus rákcsoport, az ágascsápú rákok
csoportjában is.

51. Diszkusszió
 Összességében megállapíthatjuk, hogy a víz fizikai és biológiai paraméterei ugyan lehetővé teszik azt, hogy
emberi fogyasztásra alkalmassá minősítsük a vizet, azonban a kémiai analízis eredményei azt támasztják alá,
hogy a Gaja-patak vize erre a célra korántsem használható.
 Fizikai paraméterek
 Biológiai paraméterek
 Kémiai paraméterek

52. Labormunka
 Túltitrálás…… 
Videó: Kalina Márk

53. Megoldási folyamatok
 Munkánkat a Székesfehérvár Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatal felé
szeretnénk benyújtani annak keretében,
hogy a Gaja-patak környezetében lévő
illegálisan lehelyezett hulladékot a
megyeszékhely középiskolásai a kötelező
50 óra önkéntes szolgálatot teljesíthessék
az által, hogy megtisztítják a víz melletti
területeket.
Fotó: Kalina Márk

54. Megoldási folyamatok
 Azt kellene elérni, hogy a közösségi szolgálatot teljesítő diákok szelektíven gyűjtsék a hulladékot, ezért a
területen szelektív hulladékgyűjtő udvart lehetne kialakítani, ahol azt a talaj geofizikai tulajdonságai is
lehetővé teszik.
 Olyan helyen lehetne ezeket kialakítani, ahol ott lévő akác illetve más fa- és bokor fajták az álltaluk
megtermelt toxinokkal mérgezik a talajt.

55. Megoldási folyamatok
 A munkanélkülieknek megoldás lenne az hogy az ott lévő hulladékot ők is szelektíven
gyűjtsék és ezért cserében nem pénzt hanem ételutalványokat kapnának.

56. Megoldási folyamatok
Mivel említve lett nitrit-nitrát tartalom sokasága ennek érdekében különböző természetes
folyamatokhoz folyamodhatunk amelyek mesterséges betelepítésen alapulnak. Példának lehet
venni a fűzfát, amely a vízben oldott nitrogén tartalmú vegyületeket veszi fel vagy különböző
pillangóvirágú növények letelepítése is megoldást adhat.

57. Megoldási folyamatok
 Vízlágyítását úgy tudnánk megoldani,
hogy a patak mentén lévő üzemeket
rákellene venni a környezetkímélő
technológia alkalmazására ( EU.
pályázatok)
Fotó: Kalina Márk

58. Megoldási folyamatok
 Zooplankton fajok betelepítése a víz
természetes tisztulás folyamatait,
hiszen vannak olyan fajok, melyek egy
nap alatt egy adott terület teljes
vízkészletét átszűrik.
Fotó: Kalina Márk

59. Javaslatok
 A területen lehetne nyitni egy
tanösvényt, ahol az emberek
megismerkedhetnek különböző
növényekről és állatokról.
Fotó: Kalina Márk

60. Javaslatok
 Amennyiben sikerülne a tanösvényt
létrehozni ez által a mellette lévő
repceföld gyönyörű látványosságot
biztosítana az emberek számára.(mint
Tihanyban a levendulás)

61. Összefoglalás
 A vizsgálatokat 2015. márciusában végeztük, melynek keretében a Gaja-patak fizikai,
kémiai- és biológiai paramétereit határoztuk meg.
 Kémiai analízis eredményeként megállapítható, hogy magas a víz nitrit, nitrát- és
lúgtartalma.
 Biológiai szempontból változatos élővilággal rendelkezik a Gaja-patak, hiszen a fonalas
zöldalgától a medveállatkán keresztül az evezőlábú rákokig szinte minden élőlény
megtalálható benne.
 A biológiai és fizikai paraméterek alapján a Gaja-patak vize alkalmas lehetne ivóvíznek,
azonban a kémiai vizsgálatok nem tükrözik.

62. Összefoglalás
 A városban élő emberek összefogására lenne szükségünk ahhoz, hogy a területet
megtisztítsuk a szennyeződésektől.
 Ennek folyományaként tanösvényt lehetne létrehozni ezáltal biztosítva a fenntartható
fejlődést.

63. Az eddigiekről röviden

64. Felhasznált irodalom
Dr. Bándi Gyula, Magyar Emőke, Tombácz Endre, Fülöp Sándor, Teszár László
(2007): Előzetes vizsgálat – hatásvizsgálat - IPPC
Dr. Fekete Jenőné, Lévai Tibor, Válentiné Báldos Éva (2003):
Természettudományos vizsgálatok II.
Domokos Sándor, dr. Forgács József, Kopasz Margit, dr. Kovács Nóra, Tóth
Andrásné (1999): Környezetvédelmi alapismeretek I.
Lévai Tibor (1999): Analitika I-II
Urbanovszky István (2008): Hidrológia és hidraulika

65. Köszönetnyilvánítás
 Köszönetet szeretnénk nyilvánítani:
 Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézmény
 Németh Péter (felkészítő tanár)
 Bokonics Andrea
 Kovács János
 Luliák Alíz
 Bakos László