Hazánkban az 1800-as évek folyószabályozásait követően fontos lápos, mocsaras területek tűntek el, veszélybe sodorva az ott tömegesen előforduló halfajokat. Egy elnyert pályázat keretében 2013 tavaszán és őszén két, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található vízfolyás halfaunájának felmérését végeztük el. Vizsgálataink során összesen 27 faj 4133 egyede került elő. A reprezentatív minták értékelése után elmondható, hogy az őshonos fajok állományai stabilak, azonban a megjelenő és fokozatosan elterjedő invazív fajok erősen veszélyeztethetik azokat. Javasolt lenne, ezen fajok természetes élőhelyének jelen állapotának megőrzése mellett a csökkenő populációk állományát mesterséges szaporításból származó egyedek telepítésével pótolni (védett fajok esetében). Kulcsszavak: Kiskunsági Nemzeti Park, halfaunisztika, vizes élőhelyek

1. A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK KÉT
VÍZFOLYÁSÁNAK RENDSZERSZEMLÉLETŰ
ELEMZÉSE
Készítette:
Tóth Fruzsina
Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc. I. évfolyam
2015, Gödöllő

2. Bevezetés
• Emberi faj jelenléte biológiai sokféleség csökkenése,
• A VÍZ, mint az élet forrása kiemelt figyelem
• Lejátszódó folyamatok megismerése monitorozás
• Natura 2000 ökológiai hálózat kiépítése
• Nemzeti Biodiverzitás-monitorzó Rendszer (NBmR), Víz Keretirányelv
előírásai
• Svájci-Magyar Együttműködési Program (Sustainable Nature
Conversation on Hungarian Nature 2000 sites)
A XIX. századi folyószabályozások, a vizes területeinek lecsapolása,
valamint a nagy mennyiségű tőzegkitermelés következtében az ország
nagy részét addig lefedő mocsaras, lápos területek tűntek el, veszélybe
sodorva az ott tömegesen előforduló fajokat.

3. Célkitűzések
Annak érdekében, hogy biztosíthassuk a fajoknak a kedvező megőrzési
státuszt, ismernünk kell élőhelyének jellemzőit, pontos ökológiai igényét, ezért
célul tűztük ki, hogy a következő vizsgálatokat végezzük el:
• a halfaunát alkotó fajok meghatározása és fajlista készítése, az
egyedszámok segítségével a relatív abundancia értékek kiszámítása,
• a halfauna elemek funkcionális guildekbe sorolása, a természetvédelmi
státusz, valamint a faji értékrend alapján a csatornák relatív és abszolút
természeti értékeinek meghatározása,
• a halközösséget jellemző diverzitás, valamint hasonlósági indexek
kiszámítása,
• a csatornák értékelése a lápi póc szempontjából fontos szakirodalmi
adatok és az általunk mért paraméterek összevetése alapján.
Vizsgálataim célja a monitorozások során kapott adatok feldolgozása,
kiértékelése, illetve a környezetfilozófia fentebb leírt leggyakrabban feltett
kérdéseinek megválaszolása az eredmények vonatkozásában.

4. Alkalmazott vizsgálati módszer
•A vizsgálatot elvégző személyek: Tóth Balázs, Boltizár
Ottó, Várkonyi Levente, Sziráki Bence, Tóth Fruzsina
•Mintavétel időpontja: 2013. május 27., 2013. szeptember
11.
•Eszköz: pulzáló egyenáramot előállító
elektromos halászgép
1. Jegyzőkönyv felvétele
2. Adatok kiértékelése

5. Mintavételi helyek

6. Kolon-tói(III.)-övcsatorna

7. Duna-völgyi-főcsatorna

8. Eredmények
A lápi póc élőhelyein 21 faj 2351 egyede
került elő

9. A halfauna összetétele számokban
kifejezve
Víztest neve
TAVASZ ŐSZ
Fajszám Egyedszám Fajszám Egyedszám
III. sz. övcsatorna 11 218 6 44
Duna-völgyi
főcsatorna
nappal 15 469 13 594
éjjel 14 447 13 579
•III. számú övcsatorna esetében
stagnofil halfajok magas aránya
jellemző
•DVCS esetében a reofil fajok
magas aránya jellemő
•III. számú övcsatorna esetében
kínai razbóra, ezüstkárász, fekete
törpeharcsa megjelenése
•DVCS esetében a réti- és
vágócsík eltűnése

10. A kisvízfolyások természeti értéke
Víztest neve
A fauna abszolút
természeti
értéke (TA)
A fauna relatív
természeti
értéke (TR)
III. számú
övcsatorna
tavasz 14 1,273
ősz 12 2
Duna-
völgyi-
főcsatorna
tavasz
nappal
17
1,214
éjjel 1,308
ősz
nappal 11 0,846
éjjel 13 0,929

11. Diverzitás indexek
Víztest neve Shannon-Wiener (H) Simpson (D) Eveness (E) FTI
III. számú
övcsatorna
tavasz 0,8992 0,4213 0,2234
0,0108
ősz 1,205 0,5961 0,5561
Duna-
völgyi-
főcsatorna
tavasz
nappal 1,391 0,6576 0,268 0,0046
éjjel 1,604 0,7336 0,3552 0,0035
ősz
nappal 1,182 0,5511 0,2509 0,0046
éjjel 1,1 0,5146 0,2406 0,0035

12. Főkomponens analízis (PCA)

13. Saját adatok összehasonlítása a
szakirodalmi adatokkal
•Életkor megbecsülés: tavasszal több, szaporodóképes
egyed (1-2+)
•Vízparaméterek: a mért vízparaméterek a
szakirodalmi adatok alapján megfelelnek a „pócos
víz” kritériumainak
•Jellemző társfajok: A III. számú övcsatorna esetében
jellemző lápi halak jelenléte

14. Következtetések, összefoglalás
• A biológiai sokféleség és a védett
fajok fennmaradása szempontjából
fontos, védendő területek!
• Fajösszetétel alapján elmondható:
- Megjelent exóta fajok
- Fauna átalakulása
Javasolt intézkedések védett
halfajok védelme érdekében:
-Folyamatos monitoring
-Tevékenységek tiltása, korlátozása
- Ex situ védelem, kitelepítés
- Genetikai, morfometriai
vizsgálatok
„Tájseb” vs. unikális élőhely…
avagy a Kelemen-széki tápcsatorna betemetése
Forrás:
http://www.ng.hu/Termeszet/2014/02/tajsebek_begyogyitasa

15. Akik segítsége nélkül dolgozatom
nem jött volna létre…
Dr. Müller Tamás
Staszny Ádám
Szentes Katalin
Boltizár Ottó
Várkonyi Levente
Tóth Balázs
Sziráki Bence
Mészáros Erika
Dr. Györe Károly
Munkánkat a "Fenntartható
Természetvédelem
magyarországi Natura 2000
területeken" című, SH/4/8
regisztrációs számú Svájci
Hozzájárulási Program
támogatásával valósítottuk
meg.

16. Köszönöm a figyelmet!