Csecserits Anikó PhD az ELKH Ökológiai kutatóközpont tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei a felhagyott agrárterületek növényzetének spontán regenerációja, a száraz gyepek dinamikája, idegenhonos növényfajok megtelepedésének, terjedésének és hatásainak vizsgálata, ezen belül kiemelten a parlagfűvel, a selyemkóróval és mostanában a megjelenő kaktuszokkal foglalkozik. Előadásában azt mutatja be, hogy melyek hazánk jelenlegi és jövőbeli főbb élőhelyei és milyen hatások alakították ezeket a múltban és most? Megnézzük, milyen állapotban vannak a hazai erdők, gyepek, vizes és agrár élőhelyek, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak ezek nyújtani, és milyen forrásból lehet erről tájékozódni? Mi a jelentősége a biodiverzitásnak az emberi élet szempontjából?

1. AZ
ö
l
dE
u
r
ó
p
aK
é
p
z
é
s
aGr
e
e
nE
u
r
o
p
e
a
nF
o
u
n
d
a
t
i
o
ns
z
e
r
v
e
z
é
s
é
b
e
n
,
aMe
g
ú
j
u
l
ó
Ma
g
y
a
r
o
r
s
z
á
g
é
r
t
A
l
a
p
í
t
v
á
n
yé
s
aZ
ö
l
dMű
h
e
l
yA
l
a
p
í
t
v
á
n
yk
ö
z
r
e
mû
k
ö
d
é
s
é
v
e
l
é
s
a
zE
u
r
ó
p
a
i
P
a
r
l
a
me
n
t
p
é
n
z
ü
g
y
i
t
á
mo
g
a
t
á
s
á
v
a
l
v
a
l
ó
s
u
l
t
me
g
.
2
0
2
3
.
má
j
u
s
1
3
.

2. Rövid tartalom
1. Ökológiai alapok, pár fogalom
ökológia, populáció, faj, társulás, ökoszisztéma, invázió
2. Kárpát-medence ökoszisztémái
erdők, gyepek, vizes élőhelyek, agrár élőhelyek
3. Ökoszisztéma – szolgáltatások, állapot, fejlesztés
Típusok, Ökoszisztéma-alaptérkép, zöld infrastruktúra, fejlesztési
lehetőségek, élőhely-helyreállítás
 Cél: „beoltás”, azaz források, irodalom, linkek, témák bemutatása
 Párbeszéd: kérdések, közben vagy végén, akár e-mailen is
2

3. 1. Ökológiai alapok, pár fogalom
 Faj - fajta? Mi különbség?
Faj 1
Faj 2
Faj 3

4. Egyed feletti szerveződési szintek
 Egységek:
Egyed
Populáció
Társulás
Bioszféra
Mi az ökológia?
• Az ökológia az egyed feletti szerveződési szinteken megfigyelhető
mintázatokkal és mechanizmusokkal foglalkozó tudomány
• Alapkérdés: Hol fordulnak elő a fajok/társulások és miért?
• Alapfeltevés: Bárhol, bármikor bármely faj bármennyi egyede megtalálható

5. Ökoszisztéma
 Az élőlények, fajok és élettelen környezetük egyben, egy
meghatározott helyen és időben ~ Társulás, élőhely
Ökoszisztémákat meghatározó tényezők ?
 Tenger – klíma,
 Hegyek – domborzat,
 Élővilág története – talaj,
 „Ördög” – zavarások - Pl: tűz, vulkán, áradások, stb.
 Élővilág hatása – pl: nagy növényevők
 Benne élő fajok, közte az ember!

6. Fajok jellemzése
A) származás: őshonos – idegenhonos - inváziós
6
Alien: Az Idegenek köztünk vannak

7. Szempontok az inváziós megértéséhez
1) Nézőpontok – milyen
szempontból ítéljük meg a fajt?
 Biogeográfia – honnan
származik?
 Ökológiai – hogyan hat a
többi fajra?
 Emberi – hogyan hat ránk?
2) Invázió egy folyamat!
Minden faj valahol van ebben a
folyamatban
7
Biogeográgfiai
Emberi
Ökológiai

8.  Folyamat állomásai:
Szállítás vagy terjedés, Megtelepedés, Terjedés az új helyen, Hatás
8
=Idegenhonos
=Inváziós
=özönfaj
Forrás: Lockwood, 2013, Richardson& Pysek 2004

9. Őshonos, szűk elterjedésű-
Bennszülött fajok
Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza, 2018
Pilisi len
Magyar gurgolya

10. Fajok jellemzése
B) működés:
 Mit eszik?
 Hol él?
 Ki kihez kapcsolódik?
 Bonyolult kapcsolati
hálók
– ezek összetettsége is
jellemzi a rendszert
- Nehéz leírni
https://enfo.hu/node/3897

11. Mi a biodiverzitás?
 Az élőlények változatossága,
változékonyága
 Fajok, fajok alatti (genetikai) és
fajok feletti szintek, és fajok közti
kapcsolatok (funkcionális)
sokfélesége
 Egyszerűsített jellemzése: fajok
száma
 Hány faj él a Földön?
 Röviden: nem tudjuk
 Hosszabban:
 1,75 millió leírt faj
 10-30-50 millió lehet
 Emlős: 4500 faj
http://www.biodiverzitasnap.hu/wp-
content/uploads/2012/04/fajdiagramm_magyar_k-1024x1024.jpg

12. 2. Kárpát-medence ökoszisztémái
 A) Aktuális: mi van most?
 B) Potenciális: Mi lehetne a jelenlegi abiotikus tényezők
mellett?
 C) Jövőbeli potenciális: Mi lehetne, ha változik a klíma?

13. A) Aktuális: KSH statisztikák
 Magyarország területe: 9 303 400 ha
 Mennyi szántó van?
 Mennyi erdő?
 Mennyi gyep?
 Mennyi mezőgazdasági terület?
 Mennyi kivett (beépített)?
Ezer Ha 1950 2019
Szántó 5518 (59,3%) 4317 (46,4%)
Szőlő 230,2 68,4
Gyep 1474,7 (15,8%) 790,4 (8,49%)
Erdő 1166 (12,5%) 1939,5 (20,8%)
Nádas 29,4 34,9
Művelés alól kivett 728,2 1984
Mezőgazdasági:
szántó+szőlő+gyümölcs+gyep
Termő:
Mezőgazdasági+erdő+nádas+halas
tó

14. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és
fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzésének
hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok
NÖSZTÉP PROJEKT:
ALAPINFORMÁCIÓK
A természetvédelem országos programja.
Kedvezményezett: Agrárminisztérium (volt Földművelésügyi Minisztérium)
Partnerek: MTA Ökológiai Kutatóközpont, MTA Agrártudományi Kutatóközpont
Talajtani és Agrokémiai Intézet, Agrárgazdasági Kutatóintézet, BFKH Földmérési,
Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (~ FÖMI), Hortobágyi Nemzeti Park
Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Területi fókusz: Natura 2000 hálózat, természetes és természetközeli
ökoszisztémák…az ország teljes területe
Időtartam: 2016. okt. 1. – 2020. dec. 31.
Költségvetés: 1,07 milliárd Ft
Finanszírozás: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív
Program (70%); Versenyképes Közép-
Magyarország Operatív Program (30%)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával

15. Aktuális: Nemzeti ökoszisztéma - alaptérkép
 Ökoszisztémák aktuális (2015) elterjedését mutatja
 Többféle forrásadat: MEPAR, erdészeti adatbázis, talajtérkép és
műholdfelvételek
 Egység: 20 m x 20 m cella, raszteres geotiff állomány
 ÁNÉR alapján 3 szintű osztályozás, 6 főkategória, 56 kat.
 Főkategóriák:
 Mesterséges felszínek
 Agrárterületek
 Gyep és egyéb lágyszárú növényzet
 Erdő és egyéb fás növényzet
 Vizes élőhelyek
 Felszíni vizek

16. Forrás: : http://alapterkep.termeszetem.hu/

17. Példa:
Budapest
- Harmadik szintű kategóriák kialakítása

18. AGRÁRTERÜLETEK FŐKATEGÓRIA
• Mindhárom szinten: MePAR fszb. alapú kategorizálás,
szőlőültetvények pontosítására VINGIS

19. Példa:
Tótkomlós – Mezőhegyes - Mezőkovácsháza
- A kategóriák kialakítása

20. GYEPEK FŐKATEGÓRIA
• 1. szint: MePAR fszb. vonatkozó osztályai (együtt kezelve a vizes élőhelyekkel) + ESZIR
• 3. szint: távérzékelés – RF osztályozás + szakértői döntések (S1 + S2, DDM; ÁNÉR, MePAR,
állandó gyepfedvény; talajparaméterek)

21. ERDŐK
FŐKATEGÓRIA
• 1. szint: MePAR fszb.
vonatkozó osztályai +
ESZIR + távérzékelés
• 3. szint: ESZIR adattáblái
alapján szakértői
döntések

22. Példa:
Kecel – Kiskunhalas - Soltvadkert

23. VIZES ÉLŐHELYEK FŐKATEGÓRIA
• 1. szint: MePAR fszb. vonatkozó osztályai (együtt kezelve a gyepekkel) + ESZIR
• 2-3. szint:
• 51: távérzékelés – RF osztályozás + szakértői döntések (S1 + S2, DDM; ÁNÉR,
MePAR, állandó gyepfedvény; talajparaméterek)
• 52: szakértői döntések az ESZIR adattáblái alapján

24. VIZES ÉLŐHELYEK
FŐKATEGÓRIA
Példa:
Tisza-tó

25. b) Potenciális vegetáció
Meghatározás:
•emberi hatások nélkül is
életképes növényzeti állapot;
• képes fennmaradni
• jelen időszakra vonatkozik
Alapadat:
- MÉTA növényzeti térképezés
- Klima adatok
- Domborzat
- Talajadatok
Eredmény:
- 39 élőhelyre
- Előfordulási valószínűséget ad
Somodi et al. 2017

26. Potenciális növényzet – élőhelyenként
Forrás: https://novenyzetiterkep.hu, Somodi et al. 2017
Gyertyános-tölgyesek
Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek

27. Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza, 2018
C) Jövő

28. 3) Ökoszisztéma
a) szolgáltatások, b) állapot, c) fejlesztés
 Ökoszisztéma- szolgáltatás:
azokat a kézzel fogható és
kézzel nem fogható javakat és
szolgáltatásokat értjük,
amelyek az ökológiai
rendszerek természetes vagy
ember által befolyásolt
működése során keletkeznek,
és hozzájárulnak a társadalom,
s benne az egyén jóllétének
fenntartásához és növeléséhez
https://zoldakcio.hu/wp-content/uploads/ecosystem-services-
diagram_ellato.jpg
Kovacs et al 2011.
MAES

29. Milyen ökoszisztéma-szolgáltatások lehetnek ebben a tájban?

30. A természetvédelem országos programja.
AZ ÖKOSZISZTÉMA ÁLLAPOT
DEFINÍCIÓI
Az ökoszisztémák valós szolgáltató képessége a potenciális
szolgáltató képességükhöz mérten
(Millennium Assessment 2005)
Egy konkrét ökoszisztéma olyan tulajdonságok által meghatározott
minősége, amelyek alapját képezik az ökoszisztéma ÖSZ-nyújtó
képességének (Czúcz és mtsai 2017)
Rokon fogalmak: ökoszisztéma egészség, ~integritás,
+természetesség
B)

31. Csak a jó állapotú ökoszisztémák nyújtanak stabilan sok
Ökoszisztéma szolgáltatást

32. 1) Mezőgazdasági
területek
• Főleg az egységes
kérelem-adatok és a táji
környezet alapján
• Szakirodalom alapján
készült modell
• Kezelés-intenzitásra
kevés adat
2) Erdők
• Szakértői modell
• Másfajta közelítés
• Az Országos Erdőállomány
Adattár adatai alapján
• A többi típushoz képest relatív
adatbőség, de néhány fontos
szempont hiányos
5) Vizes élőhelyek
• Nagyon kevert
kategória, még a
lehatárolás is kihívás
volt
• Nagyon kevés adat,
főleg táji környezet
alapján szakértői
modell
ÖKOSZISZTÉMA-SPECIFIKUS INDIKÁTOROK
VKI kapcsán készült
biológiai állapotértékelés
(OVGT2) alapján
4) Felszíni vizek
6) Települések
• Zöldfelületek aránya
3) Gyepek
• Nagyon kevés adat
• Főleg terhelés-indikátorok
és táji környezet alapján
• Statisztikai modell

33. PÉLDA ÖKOSZISZTÉMA-SPECIFIKUS
KÖZELÍTÉSRE (2): ERDŐK
Nem ültetvényszerű erdők Ültetvények
Fajösszetétel
Alsó és felső
szint
Tájhonos elegyfafajok fajszáma
Nem tájhonos fafajok összelegyaránya
Főfajok elegyaránya eléri-e az adott erdőtípusban
várható értéket
Tájhonos fafajok fajszáma
Őshonos fafajok aránya az adott erdőtípusban
elvárthoz képest Tájhonos fafajok összelegyaránya
Agresszívan terjedő (inváziós) fafajok
összelegyaránya
Agresszívan terjedő (inváziós) fafajok
összelegyaránya
Szerkezet Korcsoportok száma (minimum 5 év különbség)
A minimum és maximum kor távolsága eléri-e a 30 évet az "anyaállományban"
A legmagasabb kor meghaladja-e a 100 évet
Átmérőosztályok száma
Átmérőosztály-diverzitás (csak ott, ahol több átmérőosztály van)
Méretes fa (legalább 50 cm átmérő) jelenléte
Cserjeszint
Az egyes indikátorokat külön pontoztuk, összesítés: 1,5 x fajösszetétel + 1 x szerkezet

35. GYEPEK
Gyep

36. A GYEPEK JELLEMZÉSE
• Nagyon kevés jó minőségű, megfelelő léptékű országos
adat – kulcsinformációk hiányoznak (legeltetés/kaszálás,
inváziós fajok, stb.)
• A meglévő adatok szinte kivétel nélkül az emberi terhelés
durva becslésére alkalmasak
• Eredetileg a gyep-denzitásból indultunk ki, ami a
természetszerű típusok denzitásával kombinálva kapcsolatot
mutatott a foltok MÉTA-ban használt módosított Németh-
Seregélyes-féle természetességével
• Milyen távolságo(ka)t vegyünk figyelembe?
• Hogyan kombináljunk, hol legyenek a határértékek?
 Rendelkezésre álltak Á-NÉR élőhelytérképekre terepen
meghatározott természetesség értékek - modellezni
próbáltunk
 A poligonok ~12%-a kikerült a tanító adatok közül
Gyep

37. EREDMÉNY:
GYEPEK
- A 2-fokozatú értékelés
jobb eredményt adott
- Nagy bizonytalanság
- Az eredeti értékek is
szerepelnek a
térképen
- Külön bizonytalansági
térkép

38. TELEPÜLÉSEK ÁLLAPOTA: A ZÖLDFELÜLET
ARÁNYA A TELEPÜLÉSEKEN)
Település

39. NÉHÁNY FONTOS TANULSÁG
A természetvédelem országos programja.
• Az eredmények öröklik a bemenő adatbázisok jellegzetességeit – a
szakági adatbázisok más céllal készülnek, ezért erre a célra
korlátozottan használhatóak
Pl. Országos Erdőállomány Adattár
• Vannak még olyan lehetőségek, amiket az országos lépték és a
terepi adatgyűjtés hiánya miatt nem tudtunk kihasználni
Pl. távérzékelés hangsúlyosabb használata, ehhez terepi referencia-adatok
kellenek
• Bizonyos térbeli adatok rendszerszintű gyűjtése mindenképpen
szükséges lenne
Főleg a gyepek és vizes élőhelyek esetében nagyon kevés az információ
Pl. Inváziós fajok

40. Zöldinfrastruktúra: természetes és félig természetközeli területek, valamint egyéb
környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózata, amelyet úgy terveztek és
irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes.
C) ÖSZ Fejlesztési lehetőségek

41. A helyreállító tevékenységek típusainak kontinuuma
• A beavatkozások széles skálája javíthatja a környezeti feltételeket, és segíthet
visszafordítani az ökoszisztémák leromlását, pusztulását.
• Balról jobbra haladva mind az ökológiai egészség és a biológiai sokféleség állapota,
mind az ökoszisztéma-szolgáltatások minősége és mennyisége növekszik.
• A helyreállítási tevékenységek négy fő kategóriáját foglalja magába:
(1) A káros hatások csökkentése
(2) A károk helyreállítása
(3) Rehabilitáció és
(4) Ökológiai helyreállítás.
SER Standards 2019
Ökológiai élőhely-helyreállítás (Restauráció) – a leromlott, károsodott, vagy elpusztult
ökoszisztéma helyreállását segítő folyamat.

44. Cél: Olyan tervezett fejlesztés,
- ami javítja az ökoszisztémák
állapotát,
- ezáltal növeli a biodiverzitást
- Javítja az ökoszisztéma
állapotát és a szolgáltatásait
- Fenntartható – tehát
figyelembe veszi a potenciális
élőhelyet
Lehetséges lépések:
- Állapot megőrzés
- Állapot-javítás ökoszisztéma váltás
nélkül
Pl: erdőben, gyepen inváziós faj
visszaszorítása, legeltetés bevezetése
- Állapot-javítás ökoszisztéma
váltással
Pl: szántóból erdő

45. Parlagból akácos
Zárt évelő gyep, humusz-
felhalmozódással
Akáctelepítés, talajforgatással

46. Összefoglalás
• Nem ismerjük eléggé a biodiverzitást!
• Nem ismerhetjük emiatt eléggé az egyes fajok szerepét!
• Ha meg akarjuk őrizni, valahogy le kell írni, mit is őrizzünk meg: élőhelyek
~ ökoszisztémák előfordulásának és állapotának leírása
• A jó állapotú ökoszisztémák tudnak tartósan sokféle ökoszisztéma-
szolgáltatást nyújtani
• Cél: országos szintű, tervezett fenntartás és állapot-fejlesztés – ökológiai
restauráció eszközeivel, ami sokszor ugyanazok, mint a fenntartható
mezőgazdaság eszközei

47. 47
Köszönöm a figyelmet!
Köszönetnyilvánítás: köszönöm Tanács Eszternek és Halassy Melindának, hogy megosztották
velem korábbi előadásaik anyagát

48. Irodalom:
 Czúcz, B., & Condé, S. (2017). Note on definitions related to ecosystem conditions and their services based
on different glossaries. ETC/BD report to the EEA.
 Kovács, E., Kelemen, E., & Pataki, G. (2011). Ökoszisztéma szolgáltatások a tudományterületek és a
szakpolitikák metszéspontjaiban. Természetvédelmi közlemények, 17, 1-11.
 Kovács, E. (2014): Az ökoszisztéma-szolgáltatások megjelenése a biodiverzitás politikában. – In:
Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.) Ökoszisztéma-szolgáltatások: A természet- és társadalomtu-
dományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Envi-
ronmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő-Budapest, pp. 131–143.
 Kovács-Hostyánszki, A., Bereczki, K., Czúcz, B., Fabók, V., Fodor, L., Kalóczkai, Á., ... & Zölei, A. (2019). Nemzeti
ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja.
Természetvédelmi Közlemények, 25, 80-90.
 Lockwood, J. L., Hoopes, M. F., & Marchetti, M. P. (2013). Invasion ecology. John Wiley & Sons.
 Richardson, D. M., Pyšek, P., Rejmánek, M., Barbour, M. G., Panetta, F. D., & West, C. J. (2000). Naturalization
and invasion of alien plants: concepts and definitions. Diversity and distributions, 6(2), 93-107.
 Somodi, I., Zs. Molnár, B. Czúcz, Á. Bede-Fazekas, J. Bölöni, L. Pásztor, A. Laborczi, N. E. Zimmermann (2017):
Implementation and application of Multiple Potential Natural Vegetation models – a case study of Hungary.
Journal of Vegetation Science.
 MEA – Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis.
– World Resource Institute, Washington DC. 137 p.
48
Világháló oldalak:
• https://www.nemzetiatlasz.hu/
• META: https://novenyzetiterkep.hu/
• NÖSZTÉP, Ökoszisztéma alaptérkép: http://alapterkep.termeszetem.hu/
• Society for Ecological Restoration: https://www.ser.org/
• MAES: https://www.millenniumassessment.org/en/index.html
• KSH: https://www.ksh.hu/
• Természetvédelmi Közlemények: http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/alo/alo_kiiras.php?i_szo_azo=39