2. Fogalma
• olyan internetes szolgáltatások
gyűjtőneve, amelyek elsősorban a
közösségre épülnek, azaz a felhasználók
közösen készítik a tartalmat vagy
megosztják egymás információit
• a felhasználók jellemzően
kommunikálnak egymással, és
kapcsolatokat alakítanak ki egymás
között
3. Web 2.0
• Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom
a tartalommegosztás (sharing), azaz
bármilyen információ elérhetővé tétele
vagy ajánlása egymás számára.
Ellentétben a hírek, linkek
megosztásával, fájlok
megosztása (zenék, filmek) jogi
kérdéseket vet föl.
4. • A tartalom létrehozását
a böngészőn belül, külön programok
igénybevétele nélkül végzik, ehhez
általában az AJaX technológia
segítségével létrehozott, esetleg Java vagy
Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll
rendelkezésre.
5. • Legújabban a webes keretrendszerek
programozási felületét (API) is
megnyitják, így a felhasználók maguk is
írhatnak az adott szolgáltatás adataira
épülő programokat, honlapokat (nyitott
API).
6. • A tartalmat létrehozó felhasználók
számának nagyságrendi növekedése az
alkotás, a fogyasztás, a
véleménynyilvánítás és a kommunikáció
demokratizálásához, valamint a világról
szerezhető ismeretek minőségi
változásához vezet.
7. • A címkézés (tagging) lehetővé teszi, hogy
fogalmakat több szempontból egyszerre
osztályozzunk.
• A hagyományos, kategóriákon alapuló
osztályozási rendszerekben az osztályozni
kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják,
ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden
dolog egyszerre csak egy kategóriában lehet
(ilyen például hogy egy könyv nem lehet
egyszerre a Vallás és a Filozófia kategóriában,
mert minden kategóriához más könyvespolcok
vannak rendelve).
8. • Ez a kategorizálás feltételezi, hogy van egy, a
témához nagyon jól értő szakember, aki a
legjobb kategóriába teszi az adott dolgot. A
címkézés esetén a felhasználó a dologhoz
hozzárendel egy vagy több címkét, ez
bárkinek, bármilyen címke fölrakását lehetővé
teszi ugyanarra a dologra. A szakértők
hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége.
9. • Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó
van, megváltozik a profik szerepe, igénybe
vehetik a sok, egyenként szerényebb
képességekkel rendelkező amatőr erőforrásait
is.
(Például újságírók hagyatkozhatnak amatőr
bloggerek véleményére és információira,
szakcsillagászok igénybe
vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit. A
SETI@Home projekt pedig a számítógép-
felhasználók gépidejét veszi igénybe
számítások elvégzéséhez, miközben azokat
nem használják.)
10. • Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges
ember számára hasonló eszközök és terjesztési
csatornák állnak rendelkezésre, mint a
profiknak.
• A marketing is újraértékelődik, a kevés fajta,
de nagy mennyiségben eladható termék (a
slágertermékek) uralmát felváltja a hosszú
farok uralma, a nagyon sokféle, egyenként
nagyon kis mennyiségben fogyó,
rétegszükségletet kielégítő (de ezeken a
piacokon jól eladható) termékek piaca.
11. • A web 2.0 kifejezést Tim O’Reillynek,
az O’Reilly Media cég alapítójának
tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale
Dougherty és Craig Line említette először
a kifejezést egy közös előadásukban.
O'Reilly egyébként eredetileg nem
generációváltással kapcsolatos
értelemben használta a kifejezést, hanem
az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni
újraéledését értette alatta.
12. Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások,
illetve szolgáltatások jellemzői:
• A web mint platform
– Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes
felület segítségével képesek a normál asztali
alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen
a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide
tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is,
melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé
varázsolhatja az általa gyakran látogatott
oldalakat, illetve közös felületről kezelheti,
menedzselheti hálózati alkalmazásait.
13. • Az adat mint hajtóerő
– A felhasználó birtokolja az információt, saját maga
szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt
rendszerek.
• Részvételen alapuló tervezés
– Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív
közreműködésével jönnek létre az oldalak
tartalmai.
• Komponensalapú fejlesztés
– Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt
modulból állhatnak össze.
14. • Laza szervezeti struktúra
– A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi
lehetővé (Creative Commons, „Some rights
reserved”, Open Source Culture).
– A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az
új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést
kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a
véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó
béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).
15. Tipikus webkettes szolgáltatások
• Közösségi oldalak
(pl. iWiW, Facebook, MySpace, MyVIP)
• Képmegosztó oldalak
(pl. Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket)
• Videó megosztó portálok
(pl. YouTube, Google Videos, IndaVideó)
• Blogok, mikroblogok
(pl. Twitter, Jaiku.com, Plurk)
• Online irodai alkalmazások
(pl. Google Calendar, Google Docs)
• Stb…
