SlideShare a Scribd company logo
1 of 16
Download to read offline
A JÓLÉTI ÁLLAM
TÁRSADALOMPOLITIKA
 az egészre irányul
 az összes társadalmi csoporttal foglalkozik

 az összes társadalmi alrendszerre vonatkozik

 preventív

 képessé akar tenni a társadalmi és gazdasági
  események káros hatása elleni védekezésre
 szemléletet ad, funkciókat határoz meg

 célja a társadalmi béke megvalósítása
SZOCIÁLPOLITIKA
 részre irányul
 csak a szociálpolitika alanyaira terjed ki
  (inaktívak, gyerekek, nyugdíjasok, depriváltak,
  deviánsak)
 egyetlen társadalmi alrendszerre vonatkozik

 védelmez a társadalmi és gazdasági események
  káros hatásaitól
 elkülönült, önállóan működő rendszer, amely a
  gyakorlati megvalósításra helyezi a hangsúlyt
 célja a jólét biztosítása
A JÓLÉT FOGALMA
A jólét fogalmát általában két vonatkozásban
  használjuk:
 elsőként az ember anyagi és szellemi szükségleteinek
  a kielégítését értjük alatta,
 másodsorban pedig az egyén vágyainak realitását,
  tehát azt, hogy teljesülésük elérhető közelségbe
  kerüljön az ember számára.
 Az emberi jólét alapvető szükségleteinek
  kielégítettségét méri az úgynevezett Human
  Development Index (HDI), mely három dimenziót ölel
  fel: 1. egészség; 2. tudás; 3. anyagi életszínvonal.
  Ennek szellemében három kategória különítheő el az
  egyes országokbesorolásánál, a magas, a közepes és
  az alacsony.
HDI/ EMBERI FEJLŐDÉS INDEXE
   egy mutatószám, amely a világ országainak
    összehasonlítását teszi lehetővé a
    várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az
    életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott
    eszköze a jólét mérésének, különösen a
    gyermekjólétének.
JÓLÉT
   Azoknak a dolgoknak a gyűjtőfogalma, amit
    az emberek szeretnének birtokolni.
    Boldogság, kielégítettség, hasznosság. Jól
    élünk, egészségben, nélkülözés nélkül.
    Megelégedettséget jelent
MEGHATÁROZÁS
 Azokat az államokat nevezzük jóléti államnak,
  amelyek elkötelezettek állampolgáraik anyagi és
  szellemi jóléti iránt. Anyagi és szellemi jólét alatt
értjük az emberek jó egészségi állapotát, megfelelő
  lakhatását, táplálkozását, oktatását és
  foglalkoztathatóságát
 Koherens jóléti rendszert hoznak létre, mely elkíséri
  polgáraikat a „bölcsőtől a sírig”.
 Az állampolgárok elemi jólétének biztosítására
  irányuló állami felelősségvállalást jelent. Az
  állampolgárok jólétét elsősorban szociális
  szolgáltatásokkal lehet biztosítani. A jóléti államot a
  szolgáltatásai, feladatai határozzák meg
LEGFONTOSABB FELADATA
   a szélsőséges szegénység és a nélkülözés megszűntetése.
    Mindenkinek garantál minimális jövedelmet a nélkül, hogy
    figyelembe venné az egyének piaci értékét, munkáját
    teljesítményét.
   Védelmet nyújt bizonyos kockázatokkal szemben, erősíti az
    egyének, családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal
    szemben (betegség, baleset, munkanélküliség). Biztosításokon,
    nyugdíjrendszereken keresztül erősíti ezeket.
   Megszűntesse a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket. A pénzek
    újra elosztásával, redisztribúcióval oldja meg. A gazdagoktól a
    szegényekhez, a gyermektelenektől a gyermekesekhez
    csoportosítja át a pénzeket. Esélyegyenlőség biztosítása
    minden embernek. Bemenet mindenki azonos esélyekkel
    induljon, a kimenet pedig a szocializmus. A mai jóléti államok
    a bemenetre teszik a hangsúlyt. Oktatási (óvodai, iskolai)
    rendszerrel.
   Minden állampolgár számára biztosítja a szolgáltatások és
    juttatások igénybevételének a lehető legmagasabb szintjét.
A JÓLÉTI ÁLLAM TIPIZÁLÁSA
A jóléti szolgáltatások szerinti tágabb értelemben
 vett tipizálás két főkategóriát különböztet meg:
 az univerzális és a reziduális jóléti államot.
 Az univerzális változat állampolgári jogon
 garantálja a jóléti szolgáltatásokat,
 a reziduális rászorultsági alapon.

 Az előbbi klasszikus példája Svédország, míg az
 utóbbié az USA.
ESPING-ANDERSEN TIPIZÁLÁSA
   A szociáldemokrata jóléti állam alapeszménye a
    szociális állampolgárság, szerepe a jövedelmi
    különbségek kiegyenlítésében van, univerzális
    programjai a társadalom többségét lefedik- svéd
    modell
   A konzervatív-korporativista modell a szociális
    jogokat státuszhoz köti, kiegészítő jellegű kvázi-
    univerzális programjai a társadalom többsége
    számára elérhetőek. Ezt a modellt alkalmazza a
    kontinentális Európa több országa, például Ausztria,
    Németország, vagy Franciaország
   A liberális modell az angolszász országokra jellemző,
    piackorrigáló, szelektív programjait a rászorultság
    elvéből adódóan a társadalomkisebb része veheti
    csupán igénybe
RICHARD TITMUS HÁROMFÉLE
JÓLÉTI ÁLLAMA
   Rezidnális modell:(maradék, hátralék)
   Sajátossága, hogy az egyének a szükségleteiket két
    természetes csatornán elégítik ki. A piac és a család.
    Az állami jóléti ellátás csak ezek csődje esetén lép be,
    és csak ideiglenesen. A legelesettebbeken segít, a
    szegények ellátására koncentrál.
   Ipari teljesítmény-modell:
   Az állami jóléti intézmény gazdasági kiegészítőként
    működik. Fő intézménye a TB, az ellátások zömében
    munkavégzéshez, és járulékfizetéshez kötődnek. A
    munkateljesítmény, érdem és hatékonyság alapján
    elégítik ki a szükségleteket.
   Intézményes, redisztributív modell:
   Jellemzője, hogy mindenkire kiterjed, állampolgári
    jogon szükségletekre alapoz, univerzális ellátásokat
    nyújt a piacon kívül.
GOSTA-ESPING ANDERSEN
   liberális jóléti államok: Alacsony az univerzális
    ellátások köre, alacsony színvonalon működnek,
    alacsonyak a TB-i ellátások. Szolgáltatásai
    segélyezésre, és szegényekre korlátozódik
   Konzervatív jóléti államok: Központi szereplője a
    család. A hagyományok fenntartásán, vallásosságon,
    erős egyházi befolyáson alapul. Az állam csak akkor
    lép be, ha a család ereje kimerül. Célja a hagyomány
    fenntartása, a hagyományos társadalmi rétegződés
    fenntartása
   Szociáldemokrata (skandináv) jóléti államok:
    Központi szereplője az állam. Szociális jogokat
    biztosít a szegényeken kívül a középrétegnek is.
    Célja, hogy jó színvonalú, széleskörű ellátásokkal
    teremtse meg a társadalmi egységeket, integrálja a
    társadalmat
VÁLSÁGA
   A jóléti állam aranykorát a második világháború
    végétől az 1970-es évek közepéig teszik, amikor
    is az olajválság hatására fellépő gazdasági
    recesszió következtében problematikussá vált az
    egyre növekvő jóléti programok finanszírozása
A TÁRSADALMI VISZONYOK A
JÓLÉTI ÁLLAMBAN
   A középosztály- középrétegek:
       menedzserréteg vagy technokrata elit- Az
        iskolázottság növekedésével a korábbi iskolázatlan,
        szegény rétegek közül is felemelkedtek
        munkavállalók a középosztályba.
           A „single”-jelenség
   paraszti társadalom „eltűnése:
       Kb 2o-25%ról, 3-5%ra csökken
   Az ipari munkásság
     anyagi jólét emelkedése
     osztályöntudat összeroppanása- van TV, nincs
      meccsrejárás
FONTOSSÁGA
 Gyenge piacgazdaság és gyenge állam kevés
  forrást biztosít szociálpolitikára
 Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával
  hozzájárul az átalakulás sikeréhez
FORRÁS
 Szerbin Tamás, A jóléti állam: egy
  lehetséges út?
 Ferge Zsuzsa (szerk): A jóléti állam

More Related Content

What's hot

Poverty meaning types and measures by sahed khan
Poverty meaning types and measures by sahed khanPoverty meaning types and measures by sahed khan
Poverty meaning types and measures by sahed khanMd. Sahed Khan
 
Inequality, Economic Growth and Development
Inequality, Economic Growth and DevelopmentInequality, Economic Growth and Development
Inequality, Economic Growth and Developmenttutor2u
 
income Inequality in four provinces of pakistan
income Inequality in four provinces of pakistanincome Inequality in four provinces of pakistan
income Inequality in four provinces of pakistanShanö Jaan
 
Economic Inequality in Developing Country
Economic Inequality in Developing CountryEconomic Inequality in Developing Country
Economic Inequality in Developing CountryKhulna University
 
Uneven devt ec
Uneven devt ecUneven devt ec
Uneven devt ecyahui_tan
 
The theory of balanced growth
The theory of balanced growthThe theory of balanced growth
The theory of balanced growthAnjali Singh
 
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladesh
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladeshSocial safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladesh
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladeshAlexander Decker
 
Economic inequality
Economic inequalityEconomic inequality
Economic inequalityTauhid Alam
 
Optimal Provision of Public and Private Goods
Optimal Provision of Public and Private GoodsOptimal Provision of Public and Private Goods
Optimal Provision of Public and Private GoodsBinduHA
 
Poverty and it's impact on bangladesh
Poverty and it's impact on bangladeshPoverty and it's impact on bangladesh
Poverty and it's impact on bangladeshSolayman Tipu
 
Centre state financial relations
Centre state financial relationsCentre state financial relations
Centre state financial relationsSaurabh Agarwal
 
Poverty - BAF 2
Poverty - BAF 2Poverty - BAF 2
Poverty - BAF 2Jay Mehta
 
Fiscal policy and eco growth
Fiscal policy and eco growthFiscal policy and eco growth
Fiscal policy and eco growthPrabha Panth
 
PDS and National Food Security Act,2013
PDS and National Food Security Act,2013PDS and National Food Security Act,2013
PDS and National Food Security Act,2013Shraddha Kosaria
 

What's hot (20)

Poverty ppt
Poverty pptPoverty ppt
Poverty ppt
 
Poverty meaning types and measures by sahed khan
Poverty meaning types and measures by sahed khanPoverty meaning types and measures by sahed khan
Poverty meaning types and measures by sahed khan
 
Inequality, Economic Growth and Development
Inequality, Economic Growth and DevelopmentInequality, Economic Growth and Development
Inequality, Economic Growth and Development
 
income Inequality in four provinces of pakistan
income Inequality in four provinces of pakistanincome Inequality in four provinces of pakistan
income Inequality in four provinces of pakistan
 
Economic Inequality in Developing Country
Economic Inequality in Developing CountryEconomic Inequality in Developing Country
Economic Inequality in Developing Country
 
Uneven devt ec
Uneven devt ecUneven devt ec
Uneven devt ec
 
The theory of balanced growth
The theory of balanced growthThe theory of balanced growth
The theory of balanced growth
 
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladesh
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladeshSocial safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladesh
Social safety net programme as a mean to alleviate poverty in bangladesh
 
Poverty
PovertyPoverty
Poverty
 
Economic inequality
Economic inequalityEconomic inequality
Economic inequality
 
Optimal Provision of Public and Private Goods
Optimal Provision of Public and Private GoodsOptimal Provision of Public and Private Goods
Optimal Provision of Public and Private Goods
 
Poverty and it's impact on bangladesh
Poverty and it's impact on bangladeshPoverty and it's impact on bangladesh
Poverty and it's impact on bangladesh
 
Poverty and Inequality Measurement By Dr. Dario Debowicz
Poverty and Inequality Measurement By Dr. Dario DebowiczPoverty and Inequality Measurement By Dr. Dario Debowicz
Poverty and Inequality Measurement By Dr. Dario Debowicz
 
Centre state financial relations
Centre state financial relationsCentre state financial relations
Centre state financial relations
 
Poverty - BAF 2
Poverty - BAF 2Poverty - BAF 2
Poverty - BAF 2
 
Poverty
PovertyPoverty
Poverty
 
fiscal fedralism.pdf
fiscal fedralism.pdffiscal fedralism.pdf
fiscal fedralism.pdf
 
Fiscal policy and eco growth
Fiscal policy and eco growthFiscal policy and eco growth
Fiscal policy and eco growth
 
Rural and urban poverty
Rural and urban povertyRural and urban poverty
Rural and urban poverty
 
PDS and National Food Security Act,2013
PDS and National Food Security Act,2013PDS and National Food Security Act,2013
PDS and National Food Security Act,2013
 

Similar to A jóléti állam

Similar to A jóléti állam (8)

Szociálpolitika2o3
Szociálpolitika2o3Szociálpolitika2o3
Szociálpolitika2o3
 
Szeged
SzegedSzeged
Szeged
 
A jól tervezett szociális védőrendszerek javíthatják az emberek életét, és cs...
A jól tervezett szociális védőrendszerek javíthatják az emberek életét, és cs...A jól tervezett szociális védőrendszerek javíthatják az emberek életét, és cs...
A jól tervezett szociális védőrendszerek javíthatják az emberek életét, és cs...
 
Szocpol3
Szocpol3Szocpol3
Szocpol3
 
Bogár László - A Magyar Gazdaság
Bogár László - A Magyar GazdaságBogár László - A Magyar Gazdaság
Bogár László - A Magyar Gazdaság
 
A szociálpolitika fogalma,03
A szociálpolitika fogalma,03A szociálpolitika fogalma,03
A szociálpolitika fogalma,03
 
Get attachment2
Get attachment2Get attachment2
Get attachment2
 
Szocpol vazlat osszefoglalo
Szocpol vazlat osszefoglaloSzocpol vazlat osszefoglalo
Szocpol vazlat osszefoglalo
 

A jóléti állam

  • 2. TÁRSADALOMPOLITIKA  az egészre irányul  az összes társadalmi csoporttal foglalkozik  az összes társadalmi alrendszerre vonatkozik  preventív  képessé akar tenni a társadalmi és gazdasági események káros hatása elleni védekezésre  szemléletet ad, funkciókat határoz meg  célja a társadalmi béke megvalósítása
  • 3. SZOCIÁLPOLITIKA  részre irányul  csak a szociálpolitika alanyaira terjed ki (inaktívak, gyerekek, nyugdíjasok, depriváltak, deviánsak)  egyetlen társadalmi alrendszerre vonatkozik  védelmez a társadalmi és gazdasági események káros hatásaitól  elkülönült, önállóan működő rendszer, amely a gyakorlati megvalósításra helyezi a hangsúlyt  célja a jólét biztosítása
  • 4. A JÓLÉT FOGALMA A jólét fogalmát általában két vonatkozásban használjuk:  elsőként az ember anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítését értjük alatta,  másodsorban pedig az egyén vágyainak realitását, tehát azt, hogy teljesülésük elérhető közelségbe kerüljön az ember számára.  Az emberi jólét alapvető szükségleteinek kielégítettségét méri az úgynevezett Human Development Index (HDI), mely három dimenziót ölel fel: 1. egészség; 2. tudás; 3. anyagi életszínvonal. Ennek szellemében három kategória különítheő el az egyes országokbesorolásánál, a magas, a közepes és az alacsony.
  • 5. HDI/ EMBERI FEJLŐDÉS INDEXE  egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének.
  • 6. JÓLÉT  Azoknak a dolgoknak a gyűjtőfogalma, amit az emberek szeretnének birtokolni. Boldogság, kielégítettség, hasznosság. Jól élünk, egészségben, nélkülözés nélkül. Megelégedettséget jelent
  • 7. MEGHATÁROZÁS  Azokat az államokat nevezzük jóléti államnak, amelyek elkötelezettek állampolgáraik anyagi és szellemi jóléti iránt. Anyagi és szellemi jólét alatt értjük az emberek jó egészségi állapotát, megfelelő lakhatását, táplálkozását, oktatását és foglalkoztathatóságát  Koherens jóléti rendszert hoznak létre, mely elkíséri polgáraikat a „bölcsőtől a sírig”.  Az állampolgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelent. Az állampolgárok jólétét elsősorban szociális szolgáltatásokkal lehet biztosítani. A jóléti államot a szolgáltatásai, feladatai határozzák meg
  • 8. LEGFONTOSABB FELADATA  a szélsőséges szegénység és a nélkülözés megszűntetése. Mindenkinek garantál minimális jövedelmet a nélkül, hogy figyelembe venné az egyének piaci értékét, munkáját teljesítményét.  Védelmet nyújt bizonyos kockázatokkal szemben, erősíti az egyének, családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal szemben (betegség, baleset, munkanélküliség). Biztosításokon, nyugdíjrendszereken keresztül erősíti ezeket.  Megszűntesse a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket. A pénzek újra elosztásával, redisztribúcióval oldja meg. A gazdagoktól a szegényekhez, a gyermektelenektől a gyermekesekhez csoportosítja át a pénzeket. Esélyegyenlőség biztosítása minden embernek. Bemenet mindenki azonos esélyekkel induljon, a kimenet pedig a szocializmus. A mai jóléti államok a bemenetre teszik a hangsúlyt. Oktatási (óvodai, iskolai) rendszerrel.  Minden állampolgár számára biztosítja a szolgáltatások és juttatások igénybevételének a lehető legmagasabb szintjét.
  • 9. A JÓLÉTI ÁLLAM TIPIZÁLÁSA A jóléti szolgáltatások szerinti tágabb értelemben vett tipizálás két főkategóriát különböztet meg: az univerzális és a reziduális jóléti államot.  Az univerzális változat állampolgári jogon garantálja a jóléti szolgáltatásokat,  a reziduális rászorultsági alapon.  Az előbbi klasszikus példája Svédország, míg az utóbbié az USA.
  • 10. ESPING-ANDERSEN TIPIZÁLÁSA  A szociáldemokrata jóléti állam alapeszménye a szociális állampolgárság, szerepe a jövedelmi különbségek kiegyenlítésében van, univerzális programjai a társadalom többségét lefedik- svéd modell  A konzervatív-korporativista modell a szociális jogokat státuszhoz köti, kiegészítő jellegű kvázi- univerzális programjai a társadalom többsége számára elérhetőek. Ezt a modellt alkalmazza a kontinentális Európa több országa, például Ausztria, Németország, vagy Franciaország  A liberális modell az angolszász országokra jellemző, piackorrigáló, szelektív programjait a rászorultság elvéből adódóan a társadalomkisebb része veheti csupán igénybe
  • 11. RICHARD TITMUS HÁROMFÉLE JÓLÉTI ÁLLAMA  Rezidnális modell:(maradék, hátralék)  Sajátossága, hogy az egyének a szükségleteiket két természetes csatornán elégítik ki. A piac és a család. Az állami jóléti ellátás csak ezek csődje esetén lép be, és csak ideiglenesen. A legelesettebbeken segít, a szegények ellátására koncentrál.  Ipari teljesítmény-modell:  Az állami jóléti intézmény gazdasági kiegészítőként működik. Fő intézménye a TB, az ellátások zömében munkavégzéshez, és járulékfizetéshez kötődnek. A munkateljesítmény, érdem és hatékonyság alapján elégítik ki a szükségleteket.  Intézményes, redisztributív modell:  Jellemzője, hogy mindenkire kiterjed, állampolgári jogon szükségletekre alapoz, univerzális ellátásokat nyújt a piacon kívül.
  • 12. GOSTA-ESPING ANDERSEN  liberális jóléti államok: Alacsony az univerzális ellátások köre, alacsony színvonalon működnek, alacsonyak a TB-i ellátások. Szolgáltatásai segélyezésre, és szegényekre korlátozódik  Konzervatív jóléti államok: Központi szereplője a család. A hagyományok fenntartásán, vallásosságon, erős egyházi befolyáson alapul. Az állam csak akkor lép be, ha a család ereje kimerül. Célja a hagyomány fenntartása, a hagyományos társadalmi rétegződés fenntartása  Szociáldemokrata (skandináv) jóléti államok: Központi szereplője az állam. Szociális jogokat biztosít a szegényeken kívül a középrétegnek is. Célja, hogy jó színvonalú, széleskörű ellátásokkal teremtse meg a társadalmi egységeket, integrálja a társadalmat
  • 13. VÁLSÁGA  A jóléti állam aranykorát a második világháború végétől az 1970-es évek közepéig teszik, amikor is az olajválság hatására fellépő gazdasági recesszió következtében problematikussá vált az egyre növekvő jóléti programok finanszírozása
  • 14. A TÁRSADALMI VISZONYOK A JÓLÉTI ÁLLAMBAN  A középosztály- középrétegek:  menedzserréteg vagy technokrata elit- Az iskolázottság növekedésével a korábbi iskolázatlan, szegény rétegek közül is felemelkedtek munkavállalók a középosztályba.  A „single”-jelenség  paraszti társadalom „eltűnése:  Kb 2o-25%ról, 3-5%ra csökken  Az ipari munkásság  anyagi jólét emelkedése  osztályöntudat összeroppanása- van TV, nincs meccsrejárás
  • 15. FONTOSSÁGA  Gyenge piacgazdaság és gyenge állam kevés forrást biztosít szociálpolitikára  Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával hozzájárul az átalakulás sikeréhez
  • 16. FORRÁS  Szerbin Tamás, A jóléti állam: egy lehetséges út?  Ferge Zsuzsa (szerk): A jóléti állam