1. A JÓLÉTI ÁLLAM

2. TÁRSADALOMPOLITIKA
 az egészre irányul
 az összes társadalmi csoporttal foglalkozik
 az összes társadalmi alrendszerre vonatkozik
 preventív
 képessé akar tenni a társadalmi és gazdasági
események káros hatása elleni védekezésre
 szemléletet ad, funkciókat határoz meg
 célja a társadalmi béke megvalósítása

3. SZOCIÁLPOLITIKA
 részre irányul
 csak a szociálpolitika alanyaira terjed ki
(inaktívak, gyerekek, nyugdíjasok, depriváltak,
deviánsak)
 egyetlen társadalmi alrendszerre vonatkozik
 védelmez a társadalmi és gazdasági események
káros hatásaitól
 elkülönült, önállóan működő rendszer, amely a
gyakorlati megvalósításra helyezi a hangsúlyt
 célja a jólét biztosítása

4. A JÓLÉT FOGALMA
A jólét fogalmát általában két vonatkozásban
használjuk:
 elsőként az ember anyagi és szellemi szükségleteinek
a kielégítését értjük alatta,
 másodsorban pedig az egyén vágyainak realitását,
tehát azt, hogy teljesülésük elérhető közelségbe
kerüljön az ember számára.
 Az emberi jólét alapvető szükségleteinek
kielégítettségét méri az úgynevezett Human
Development Index (HDI), mely három dimenziót ölel
fel: 1. egészség; 2. tudás; 3. anyagi életszínvonal.
Ennek szellemében három kategória különítheő el az
egyes országokbesorolásánál, a magas, a közepes és
az alacsony.

5. HDI/ EMBERI FEJLŐDÉS INDEXE
 egy mutatószám, amely a világ országainak
összehasonlítását teszi lehetővé a
várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az
életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott
eszköze a jólét mérésének, különösen a
gyermekjólétének.

6. JÓLÉT
 Azoknak a dolgoknak a gyűjtőfogalma, amit
az emberek szeretnének birtokolni.
Boldogság, kielégítettség, hasznosság. Jól
élünk, egészségben, nélkülözés nélkül.
Megelégedettséget jelent

7. MEGHATÁROZÁS
 Azokat az államokat nevezzük jóléti államnak,
amelyek elkötelezettek állampolgáraik anyagi és
szellemi jóléti iránt. Anyagi és szellemi jólét alatt
értjük az emberek jó egészségi állapotát, megfelelő
lakhatását, táplálkozását, oktatását és
foglalkoztathatóságát
 Koherens jóléti rendszert hoznak létre, mely elkíséri
polgáraikat a „bölcsőtől a sírig”.
 Az állampolgárok elemi jólétének biztosítására
irányuló állami felelősségvállalást jelent. Az
állampolgárok jólétét elsősorban szociális
szolgáltatásokkal lehet biztosítani. A jóléti államot a
szolgáltatásai, feladatai határozzák meg

8. LEGFONTOSABB FELADATA
 a szélsőséges szegénység és a nélkülözés megszűntetése.
Mindenkinek garantál minimális jövedelmet a nélkül, hogy
figyelembe venné az egyének piaci értékét, munkáját
teljesítményét.
 Védelmet nyújt bizonyos kockázatokkal szemben, erősíti az
egyének, családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal
szemben (betegség, baleset, munkanélküliség). Biztosításokon,
nyugdíjrendszereken keresztül erősíti ezeket.
 Megszűntesse a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket. A pénzek
újra elosztásával, redisztribúcióval oldja meg. A gazdagoktól a
szegényekhez, a gyermektelenektől a gyermekesekhez
csoportosítja át a pénzeket. Esélyegyenlőség biztosítása
minden embernek. Bemenet mindenki azonos esélyekkel
induljon, a kimenet pedig a szocializmus. A mai jóléti államok
a bemenetre teszik a hangsúlyt. Oktatási (óvodai, iskolai)
rendszerrel.
 Minden állampolgár számára biztosítja a szolgáltatások és
juttatások igénybevételének a lehető legmagasabb szintjét.

9. A JÓLÉTI ÁLLAM TIPIZÁLÁSA
A jóléti szolgáltatások szerinti tágabb értelemben
vett tipizálás két főkategóriát különböztet meg:
az univerzális és a reziduális jóléti államot.
 Az univerzális változat állampolgári jogon
garantálja a jóléti szolgáltatásokat,
 a reziduális rászorultsági alapon.
 Az előbbi klasszikus példája Svédország, míg az
utóbbié az USA.

10. ESPING-ANDERSEN TIPIZÁLÁSA
 A szociáldemokrata jóléti állam alapeszménye a
szociális állampolgárság, szerepe a jövedelmi
különbségek kiegyenlítésében van, univerzális
programjai a társadalom többségét lefedik- svéd
modell
 A konzervatív-korporativista modell a szociális
jogokat státuszhoz köti, kiegészítő jellegű kvázi-
univerzális programjai a társadalom többsége
számára elérhetőek. Ezt a modellt alkalmazza a
kontinentális Európa több országa, például Ausztria,
Németország, vagy Franciaország
 A liberális modell az angolszász országokra jellemző,
piackorrigáló, szelektív programjait a rászorultság
elvéből adódóan a társadalomkisebb része veheti
csupán igénybe

11. RICHARD TITMUS HÁROMFÉLE
JÓLÉTI ÁLLAMA
 Rezidnális modell:(maradék, hátralék)
 Sajátossága, hogy az egyének a szükségleteiket két
természetes csatornán elégítik ki. A piac és a család.
Az állami jóléti ellátás csak ezek csődje esetén lép be,
és csak ideiglenesen. A legelesettebbeken segít, a
szegények ellátására koncentrál.
 Ipari teljesítmény-modell:
 Az állami jóléti intézmény gazdasági kiegészítőként
működik. Fő intézménye a TB, az ellátások zömében
munkavégzéshez, és járulékfizetéshez kötődnek. A
munkateljesítmény, érdem és hatékonyság alapján
elégítik ki a szükségleteket.
 Intézményes, redisztributív modell:
 Jellemzője, hogy mindenkire kiterjed, állampolgári
jogon szükségletekre alapoz, univerzális ellátásokat
nyújt a piacon kívül.

12. GOSTA-ESPING ANDERSEN
 liberális jóléti államok: Alacsony az univerzális
ellátások köre, alacsony színvonalon működnek,
alacsonyak a TB-i ellátások. Szolgáltatásai
segélyezésre, és szegényekre korlátozódik
 Konzervatív jóléti államok: Központi szereplője a
család. A hagyományok fenntartásán, vallásosságon,
erős egyházi befolyáson alapul. Az állam csak akkor
lép be, ha a család ereje kimerül. Célja a hagyomány
fenntartása, a hagyományos társadalmi rétegződés
fenntartása
 Szociáldemokrata (skandináv) jóléti államok:
Központi szereplője az állam. Szociális jogokat
biztosít a szegényeken kívül a középrétegnek is.
Célja, hogy jó színvonalú, széleskörű ellátásokkal
teremtse meg a társadalmi egységeket, integrálja a
társadalmat

13. VÁLSÁGA
 A jóléti állam aranykorát a második világháború
végétől az 1970-es évek közepéig teszik, amikor
is az olajválság hatására fellépő gazdasági
recesszió következtében problematikussá vált az
egyre növekvő jóléti programok finanszírozása

14. A TÁRSADALMI VISZONYOK A
JÓLÉTI ÁLLAMBAN
 A középosztály- középrétegek:
 menedzserréteg vagy technokrata elit- Az
iskolázottság növekedésével a korábbi iskolázatlan,
szegény rétegek közül is felemelkedtek
munkavállalók a középosztályba.
 A „single”-jelenség
 paraszti társadalom „eltűnése:
 Kb 2o-25%ról, 3-5%ra csökken
 Az ipari munkásság
 anyagi jólét emelkedése
 osztályöntudat összeroppanása- van TV, nincs
meccsrejárás

15. FONTOSSÁGA
 Gyenge piacgazdaság és gyenge állam kevés
forrást biztosít szociálpolitikára
 Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával
hozzájárul az átalakulás sikeréhez

16. FORRÁS
 Szerbin Tamás, A jóléti állam: egy
lehetséges út?
 Ferge Zsuzsa (szerk): A jóléti állam