1. BUDAPEST SCIENCE MEETUPBUDAPEST SCIENCE MEETUP
Sziklagleccserek a Mars közepesSziklagleccserek a Mars közepes
szélességeinszélességein
Orgel Csilla
ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Budapest, 2010. november 17.

2. Méret: Föld méretének fele
Légkör: CO2
Klíma: száraz, fagysivatagos
Átlaghőmérséklet: -53 °C
Tengelyferdeség: 25,2°(évszakok)
1 sol: 24 h 37 min 23 s
Jég-,szélerózió

4. A MARS KÖZEPES SZÉLESSÉGEIN
MEGFIGYELHETŐ
SZIKLAGLECCSEREK
(…AMIT TUDUNK)
 Először: A Mariner-9 (1971), Viking-1 illetve Viking-2 (1976) képein
 A szakemberek szerint a megfigyelt alakzatok földi sziklagleccserekre
hasonlítottak.
4Viking Orbiter felvétel a „fretted terrain”
térségből, Mars.

5. 5
A MARS KÖZEPES SZÉLESSÉGEIN
MEGFIGYELHETŐ
SZIKLAGLECCSEREK
(…AMIT TUDUNK)
 Magasságmérési adatok: plasztikus anyag jelenléte (magas jégtartalom)
 Átlagos hosszuk 15-25 kilométer, relatív magasságuk több száz
méter és a lejtésük 1,5°-3°.
 Kutatás: keringőegységek (optikai-, IR kamerák, radarberendezések)
 Az északi félgömbön az északi mélyföldek mezáihoz („fretted
terrain”=kimart terület), míg a déli féltekén a nagyobb becsapódási
alakzatoknál fordulnak elő.

6. A SZIKLAGLECCSEREK
ELHELYEZKEDÉSE A MARSON

7. VIZSGÁLT TERÜLETEK

8. KUTATÁSOM KÉRDÉSEI
 Mérhető-e szezonális változás a sziklagleccserek
felszínén?
 Mozgásban vannak-e még?
 Eltérnek-e a két féltekén a sziklagleccserek
felszíni képződményei?

9.  Komplexebb felszíni mintázatok (ha egyáltalán vannak),
mint a Földön…
 Olvadási és/vagy mozgásból/és felszín alatti áramlásokra
visszavezethető képződmények: jégdombok, különböző
típusú kráterek, árkok, felszíntípusok
A Mars közepes szélességein megfigyelhető
sziklagleccserek
(…amit tudunk)

10. FELSZÍNFORMÁK

11. KIALAKULÁS OKAI
 A Mars pályaelemeinek
(excentricitás) gyors változásai.
A pályaelemekből levezetett
bolygómozgások (precesszió,
tengelyferdeség) kisperiódusú
ingadozásai (ábra).
Nagy tömegű hold hiánya.
Jupiter közelsége.
Óceánok hiánya, amelyek
mérséklik a bolygó felszínére
érkező hő eloszlását áramlások
formájában.

12. AMIT NEM TUDUNK…
1. Mi az eredetük?
sziklagleccser, amelynek anyaga kőzet-jég keveréke
törmelékkel fedett egykori gleccser (valószínűbb)
2. Jelenleg mennyi jeget tartalmaznak? (radar)
3. Milyen korúak? (több eljegesedési fázis)
4. Szezonális változások vannak-e? (eddig nem volt mérhető,de
elképzelhető hosszabb periódusú változás is)
5. Mozgásban vannak-e még? (nem mérhető)
6. A felszínükön megjelent formakincs milyen hatások összegeként alakul
ki?
7. A bolygó felmelegedését, és a közelmúlt/jelenlegi belső aktivitást
tükröznek ezek a mintázatok? (főleg a jégdombok)

13. Miért hasznos ezeket tudni…
 Klimatológia: A földi klíma földtörténeti/jelenlegi
változásainak pontosabb megértése.
 Geológia: Felszínfejlődési rekonstrukció,
összehasonlító planetológia.
 Asztrobiológia: Ahol jég van, víz volt, élet is
kialakulhatott.
 Emberes Marsmisszió: üzemanyag előállítás.

14. Köszönöm a figyelmet!
Köszönöm a figyelmet!
Készítette: Orgel Csilla
Csilla.orgel1987@gmail.com