2. KELETKEZÉSE
• A Föld felszínének egy részén bekövetkező
hirtelen mozgást és ennek térbeli tovaterjedését
nevezzük földrengésnek. A közel gömb alakú
Föld réteges szerkezetű. A Föld külső kérge
kőzetlemezekből áll. A szilárd kőzetlemezek az
alattuk lévő, nagyon nehezen áramló, nagyobb
sűrűségű, mégis folyadékszerűen viselkedő
réteg tetején úsznak.
• Vannak olyan területek, ahol felfelé, máshol
lefelé zajlik a hőáramlás, ezek között a
tartományok között pedig az anyagáramlás a
Föld felszínével párhuzamos. Ezért
vándorolnak a földrészek, és ezzel a
jelenséggel, lemeztektonikának nevezzük
• A Föld mélyében a rengés kiindulási pontját
hipocentrumnak (fészeknek) nevezzük. A
fészekhez legközelebbi felszíni pont az
epicentrum. A legtöbb földrengés fészke
legfeljebb 30 km mélyen van, de mértek már
600 km fészekmélységű földrengést is.
4. • A Föld belsejében terjedő
térhullámok gyorsabban
haladó részét p- (primer,
elsődleges) hullámnak
nevezzük. A primer hullám
longitudinális, folyadékban és
szilárd anyagban is terjed. A
hullámban a részecskék
mozgásiránya megegyezik a
hullám haladási irányával,
összehúzódási és kitágulási
szakaszok követik egymást.
5. • Az elsődleges hullámot kissé
lemaradva követi az s-
(szekunder, másodlagos)
hullám. A szekunder hullám
transzverzális hullám, csak
szilárd anyagban figyelhető
meg. Ebben a hullámban a
részecskék mozgásiránya
merőleges a hullám haladási
irányára. Mivel a térhullámok
a Föld belsejében terjednek,
és a különböző sűrűségű
anyagokban különböző
sebességgel haladnak,
felhasználhatóak arra, hogy
segítségükkel meghatározzák
a Föld belső szerkezetét.
6. • A felületi hullámoknak is két
fajtája van. A kettő közül a
gyorsabb az úgynevezett L-
hullám, ami A. E. H. Love
angol matematikusról kapta a
nevét, mert Love elméleti
úton megjósolta az ilyen
hullámok létezését 1911-ben.
Az L-hullámok a felszínen
terjednek valamilyen
irányban, és a felszín
részecskéi vízszintesen, a
terjedési irányra merőlegesen
mozdulnak el. Ezért az L-
hullámok transzverzálisak.
7. • A felületihullámok másik fajtáját
Lord Rayleigh fedezte fel 1885-
ben, és róla R-hullámoknak
nevezték el. Ezek hasonlóaka
vízhullámokhoz, kissé lassabbak az
L-hullámoknál, de még így is
nagyjából tízszer gyorsabbak a
hang levegőbeli terjedésénél,
vagyis nagyjából 3 km/s ≈ 10 000
km/h sebességgel mozognak. Az R-
hullámokmegjelenésekor a Föld
felszíne erősen hullámzik, és ezek a
hullámokrendkívül gyorsan futnak
a felszínen. Az R-hullámokesetén a
részecskék függőleges síkú
körkörös mozgást végeznek a
vízhullámokhozhasonlóan, tehát az
R-hullámokse nem
longitudinálisak, se nem
transzverzálisak, hanemezek
kombinációjának tekinthetjükőket.
9. • A földrengés kimutatására, mérésére több eszköz is használatos. A múltban használt
szeizmométerrel rögzíteni lehetett a földrengés idejét, nagyságát, irányát. A
szeizmográffal már a talajmozgás időbeli lefutását is rögzíteni lehetett. Ez a készülék egy,
a talajhoz rögzített keretből, és egy, a kerethez lazán, rugalmasan erősített tehetetlen
testből áll. A földdel együtt mozgó keret és a test relatív elmozdulását mérik, majd a
jeleket felerősítik, rögzítik és értékelik.
11. • A skála nem lineáris, hanem mértani sorozat szerint növekszik. Ez
a Richter-skála esetében azt jelenti, hogy minden 0,2 értékű
magnitúdónövekedésaz előzőhöz képest kétszerakkora energiát
jelent ARichter-skála szerinti legnagyobb rengés 1960-ban volt
Chilében, 9,5-ös.A közelmúltban a legnagyobb rengés 2011-ben
történt Japán keleti partjainál, ami 9-es magnitúdójú volt.
