A Naprendszer Bolygoi

4,083 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
4,083
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
13
Actions
Shares
0
Downloads
52
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A Naprendszer Bolygoi

  1. 1. A NAPRENDSZER BOLYGOI
  2. 2. Mercur A Marson kívül a Merkúr az egyetlen bolygó, amelynek felszínét távcsővel részletesebben láthatjuk, lefényképezhetjük. A nap bolygói közül a Naphoz legközelebb a Merkur kering. A Merkúr a latin Merkurius szóbók ered, ez az egyik isten neve volt a római mitológiában ( a görög isten , Hermész alakjának felel meg ). A rómaiak a szerdát is a Merkúrról nevezték el ( dies Merkurii ). Régebben elfogadott tény volt, hogy a Merkúr keringési és tengelyforgási ideje egyaránt 88 nap . Ezt döntötték meg 1965- ben a Puerto Rico-i radarmérések, melyek szerint a Merkúr tengelyforgási ideje 58,65 földi nap, ami pontosan 2/3-a a Nap körüli keringési idejének ( = 87,975 nap ). Ez a bolygó a legmozgékonyabb a bolygóvilágban. A Merkur minimum 79 millió, maximum 220 millió km-re van a Földtől, míg a Naptól mért átlagos távolsága 58 millió km. Átmérője 4876 km, aminek a Föld átmérője több mint 2,6 szorosa ( 12756 km ). Fázisváltozásainak megfigyeléséhez egy 5-7 cm nyílású távcső is elegendő. Vagy szürkületkor, vagy pirkadatkor látható. Nagyon régi időkben a kora este látott Merkurt megkülönböztették a hajnalban látott Merkurtól. Azt hitték, két égitestről van szó. Az esti és hajnali Merkurnak még külön nevet is adtak. Az egyiptomi csillagászok azonban már tudták, hogy az esti és hajnali Merkur ugyanazon bolygó. Az egyiptomi csillagászpapok még azt is sejtették, hogy a Vénus és Merkur a Nap körül kering, amit csak évezredek múlva Kopernikusz mondott ki újra.
  3. 3. <ul><li>Légköre igen ritka. A Merkúr felszínén a légnyomás felső határértéke nagyságrendileg nem nagyobb a földfelszíni légnyomás billiomodánál. Valószínűleg a leggyakoribb gáz rajta a hélium, mely a bolygó kérgéből radioaktív bomlási termékként szabadulhat fel. Mivel ritka a légköre, ezért nagyon nagy hőmérsékleti ingadozások vannak a nappali és az éjszakai oldala között. A sötét és a világos oldal a Merkúron 176 nap alatt cserél helyet. Maximális hőmérséklete a (nappali oldalon) +425 C, míg minimális hőmérséklete (az éjszakai oldalon) -170 C. Mágneses ter nindössze 1%-a a földiének. A Merkur pályája - mint minden bolygóé - ugyancsak ellipszis, de kevésbé hasonlít a körre, mint pl. a Föld pályája. Mozgása közben időnként elvonul a Nap előtt, ezt a jelenséget &quot;merkurátvonulás&quot;-nak hívják. Az amerikai Mariner- 10 űrszonda 1974-75-ben a Holdéhoz feltűnően hasonló tájakat tárt fel a Merkúron: kráterek, barázdák, kisebb mare-területek, stb. láthatók rajta. </li></ul>
  4. 4. A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 108,200,000 km (0.72 CSE) átmérő: 12,103.6 km tömeg: 4.869e24 kg Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője. Esthajnalcsillag, bolygótestvérünk, forgása, légköre Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk. Minthogy a Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, a szépség istennőjéről nevezték el. A legfényesebb bolygótestvérünk, csupán a Nap és a Hold látszólagos fényessége múlja felül az övét. Maximális fényessége idején mintegy tizenötször fényesebb a legfényesebb csillagnál a Szíriusznál. Derült, Hold nélküli éjszakán a Vénuszt eltakaró tárgyak árnyékot vethetnek. Az a megfigyelő, aki tudja, hogy melyik irányban pillanthatja meg a bolygót, fényes nappal, szabad szemmel is észreveheti. A Vénusz a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap körüli keringése során. Vénusz
  5. 5. <ul><li>Hol Esti Csillagként, hol Hajnalcsillagként ötlik szemünkbe. Nem véletlenül hívta a népnyelv Esthajnalcsillagnak. Egyes ókori csillagászok úgy vélték, hogy két különböző égitestet látnak a Nap keleti illetve a nyugati oldalán. A hajnalban látható Vénuszt fényhozónak, Phoszporosznak, az alkonyatit pedig Atlasz fiáról Heszperosznak nevezték. Püthagorasz görög filozófus és matematikus ismerte föl elsőként, hogy Phoszporosz és Heszperosz ugyanaz az égitest. Belső bolygóként a Földről nézve ugyanolyan fázisváltozásokat mutat mint a Hold. Mivel a Vénusznak nincs holdja, tömegét csak más égitestekre való gravitációs révén tudjuk meghatározni (pl. a bolygó mellett elhaladó űrszondák pályáinak változásából). Minthogy a bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Földre jellemző értékekhez, gyakran nevezik ezt az égitestet &quot;bolygótestvérünknek&quot; vagy &quot;bolygónővérünknek&quot;. A Vénuszt állandóan elfedi előlünk sűrű felhőtakarója. A Hold és a Merkur sötét színű, felszínével szemben a Vénusz a ráeső fény mintegy háromnegyedét visszaveri. A &quot;bolygótestvéri&quot; kapcsolat ellenére felszíne sokkal barátságtalanabb, mint a Földé. </li></ul>Az első Vénusz mellett elrepülő űrszonda a Mariner-2 volt 1962-ben. A később bolygókörüli pályára állított Pioneer, Venyera és Magellán űrszondák, valamint földi rádiótávcsövek révén az égitestet radarral feltérképezték. A Pioneer adatai szerint a felszín 70%-át hullámzó dombokkal borított síkságok, 20%-át jól elkülönülő lesüllyedt mélyföldek, 10%-át nagyrészt 4 - 5 kilométerrel a felszín átlagos magassága fölé emelkedő magasföldi &quot;kontinensek&quot; alkotják
  6. 6. Föld <ul><li>Az űrutazások és a holdraszállások mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a Föld is csak a Naprendszer egyik bolygólya. Jóllehet úgy szoktunk bolygónkra tekinteni, mint a &quot;terra firmá&quot;-ra, mint a stabilitás szimbólumára, a Föld valójában egy óriási űrjármű, amelynek átmérője majdnem 13000 kilométer, és amelyik 30 kilométeres másodpercenkénti sebességgel száguld pályáján. Keringésén kívül a Nappal és Naprendszerünk többi bolygójával együtt körülbelül másodpercenként 20 kilométeres sebességgel haladó mozgást is végez a Herkules (Hercules) csillagkép irányába. </li></ul><ul><li>A Föld tengely körüli forgása következtében az egyenlítő minden pontja óránként több mint 1600 kilométert tesz meg.A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest belapult, az egyenlítői vidékeken pedig kidudorodott. Így ma a Föld egyenlítői sugara 21,5 kilométerrel hosszabb, mint a pólusokat összekötő szakasz fele. Az idők folyamán Földünk felszíne megemelkedett, megrepedezett és felgyűrődött. A Föld -születése óta- állandóan fejlődik, változik. Az eróziós erők mindig a tektonikus erők ellen hatnak. A különböző eróziós erők közül minden kétséget kizáróan a vízzel kapcsolatosak a leghatékonyabbak. A felhők általában a magasabb vidékek fölött alakulnak ki. Ezek a területek többnyire csapadékosabbak. A sarkvidékeken és a nagy tengerszint feletti magasságban a nagy jégtömegek gleccserekké állnak össze, amelyek igen lassan csúsznak lefelé, letarolva az alattuk fekvő felszíni alakzatokat, és hatalmas U alakú völgyeket vágva a talajba. </li></ul>
  7. 7. <ul><li>A Föld fiatal korában valószínűleg teljesen hideg volt, belső részeiben mégis volt bizonyos mennyiségű radioaktív anyag, bizonyára urán, tórium és a nátriumnak egyik izotópja. Ezeknek az anyagoknak a radioaktív bomlása során tekintélyes mennyiségű hő szabadult fel, amely azonban csak igen lassan tudott kijutni a belső tartományokból, s így az évmilliók során annyira sikerült felmelegítenie bolygónk belsejét, hogy ott egyes anyagok cseppfolyóssá válhattak.Ez a hőmennyiség felelős az összes vulkáni es gejzirtevekenysegert. </li></ul>Ha a Föld forgása lassul, akkor a Hold keringésének kell megfelelő arányban gyorsulnia (a Föld által elveszített mozgási energia a Hold mozgására tevődik át.) Számítások szerint a Hold évente 4,5 cm-rel távolodik Földünktől . A Föld őskorában, amikor a kontinensek egyetlen szárazföldet alkottak, a dagálysúrlódásnak sokkal kisebbnek kellett lennie, mint napjainkban, mivel a kontinentális selfek teljes területe akkoriban sokkal kisebb volt. A szárazföld, az úgynevezett litoszféra a Föld felszínének mintegy 30%-a. A fennmaradó 70%-ot tengerek és óceánok borítják. Ez az úgynevezett hidroszféra.
  8. 8. A Föld légköre <ul><li>A földi légköre főként nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll. A többi alkotórész közül legnagyobb mennyiségben vízgőz, argon és széndioxid fordul elő. A talajszinten mért átlagos nyomás 101325 Pa (1013 millibar) ami megfelel egy 0,76 m magas higanyoszlop vagy egy 10 m magas vízoszlop nyomásának. Ezt a nyomást nevezik egy atmoszférának. </li></ul><ul><li>A földi légkör összetételének változásai nagyon megnövelték az atmoszféra alsó része által befogható hőmennyiséget -ezt a jelenséget nevezik üvegházhatásnak. Az ultraibolya sugarak elnyelése miatt a légkör felső rétegében egy különleges oxigénmolekula-fajta keletkezik: az ózon (O3), amely szinte teljesen megakadályozza az ultraibolyasugarak további terjedését. Még magasabban nyelődnek el a röntgensugarak, amelyek a molekulákról és atomokról elektronokat szakítanak le, s azokat ionokká alakítják. A légkör felső részében több ilyen, jó elektromos vezetőképességű zóna is van, amelyek hihetetlenül fontos szerepet játszanak a rádiózásban, tükörként visszaverik a hosszabb hullámú rádiósugarakat a Föld körül, a rövidhullámokat viszont átbocsátják. A Van Allen sugárzási övezetekben összegyűlt elektronok és ionok alkalmanként kikerülhetnek e zónákból, és lejuthatnak a légkör felső rétegeibe, főként bolygónk mágneses pólusainak vidékére. </li></ul>
  9. 9. Mars <ul><li>A Mars külső bolygószomszédunk, a Naptól számítva a negyedik bolygó. Fémes magjának sugara 1600 km körüli, nem tudni, folyékony állapotban van-e, avagy már megszilárdult. Ezt veszi körül a szintén kb. 1600 km-es köpeny, majd a kb. száz km vastag kéreg. Belsejének differenciálódása mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt fejeződhetett be. A későbbiekben a belső hő következtében tágulás zajlott le, amely rendkívül aktívvá tette a bolygó felszínét. A köpeny egy milliárd évvel ezelőtt jelentősen hűlni kezdett, a vulkanikus aktivitás csökkent, a kéreg pedig vastagodott. Atmoszférája ritka, a felszíni légnyomás 3-13 millibar közötti. Fő összetevője a széndioxid, emellett kevés nitrogén, oxigén, szénmonoxid és vízgőz is található benne. A nappal és az éj- szaka határvonalánál, főleg az egyenlítő vidékén, a felszín felett 5-7 km magasan fehér felhők mutatkoznak. Ezek leginkább a földi hajnali ködökhöz hasonlítanak, valószínűleg vízjégből állnak. (Felhők a nagy domborzati kiemelkedések környékén is gyakran megfigyelhetők.) Ugyancsak gyakoriak a sárga és vöröses árnyalatú fellegek, amelyek a felszínről felkapott por- ból állhatnak. </li></ul>
  10. 10. <ul><li>A bolygó forgástengelyének dőlésszöge a földihez hasonló, így a Marson is erős évszakos változások vannak. Amikor a bolygó napközelben tartózkodik, a déli féltekén van nyár, a déli tavasz és nyár rövid forró, az ősz és a tél hosszú, hideg. A maximális nyári hőmérséklet délben az egyenlítő környékén +20 ?C körüli, de erős az éjszakai lehűlés, a legalacsonyabb eddig mért hőmérséklet -113 ?C. A marsi télnek elég sajátos megnyilvánulási formái vannak. Ahogyan csökken a hőmérséklet, a légköri széndioxidnak és vízgőznek mind nagyobb része fagy ki az atmoszférából, és a felszínt vékony fehér lepellel borítja be. Ennek következtében a napi átlaghőmérséklettel párhuzamo- san a légnyomás is csökken, és a leghidegebb hetekben a légkör össztömegének 30%-a is ki- csapódhat dér formájában. A csapadék víznek és széndioxidnak 6:1 arányú keveréke. A lég- nyomás napi ingadozásának mértéke 0,2 millibar körüli, oka ugyanaz, mint az évszakosnak. Mivel a Marson nincsenek óceánok, a felszín gyorsan reagál a beeső napsugárzás mennyiségé- nek változására. </li></ul>
  11. 11. Jupiter A Jupiter Naprendszerünk Naptól számított ötödik és legnagyobb bolygója. Fényessége miatt akár szabad szemmel is látható. A római mitológia főistenéről nevezték el. A Jupiter térfogata a Földének 1400-szorosa, de csak 318-szor súlyosabb. Így, a nagy bolygó sűrűsége átlagban a miénknek csak negyede. E tények ismeretében gondolhatjuk, hogy a Jupiter nem fémekből és kőzetekből áll, a belső bolygókhoz hasonlóan, hanem gázokból. A Naptól való közepes távolsága 778 400 000 kilométer. A Jupiter Nap körüli keringési ideje 11,9 év, viszont egy jupiteri naphoz, tehát amíg egyszer megfordul tengelye körül, csak 9,9 órára van szüksége. Ez a gyors tengely körüli forgás okozza a távcsöveken keresztül lárható ellipszis alakú formáját. A forgás nem egyenletes. Felhőtakarójának csíkos megjelenése erős légköri áramlások jekenlétét tükrözi, amelyek a különböző szélességeken különböző forgási periodus kovetkezmenyekent alakulnak ki.                                 
  12. 12. <ul><li>Ezek a vonalak a felhők pasztell színei miatt látványosak, beleértve a híres okker színű, ovális Vörös Foltot. A színek az ultraibolya sugárzás, az elektromos kisülések és a hőhatások együttes eredményeként keletkeznek. A Jupitert először 1979-ben ismerték meg közelebbről a tudósok, amikor is a Voyager-1 és -2 sikeresen megközelítette a bolygót. E két ürszonda kimutatta, hogy a régi elképzelésekkel szemben légköre 87% hidogénből és 4,5% héliumból áll. A kölső részén ammónia és metán kristályokból álló felhőzetet láthatunk. A bolygó belseje is hasonló összetételű mint a légköre és mint a csillagoké, így a Napé általában. Az univerzumban leggyakrabban előforduló és legkönnyebb két anyagból áll: héliumból és hidrogénből. Ez a magyarázata kicsi sűrűségének. Valószínűleg a bolygó magja fagyott vagy cseppfolyós állappotban van, de még az is elképzelhető, hogy szilárd, szikla mag. A Jupiter kétszer annyi energiát sugároz, mint amennyit a Napból kap. Ennek oka inkább az egész bolygó nagyn lassú gravitációs összehúzódása, mint a nukl a nukleáris fúzió, mely a Nap energiáját szolgáltatja. A Jupiternek legalább százszor nagyobbnak kellene lennie, hogy elég tömege legyen egy nukleáris reakció beinndításához. A felhős atmoszféra igen hideg. Az ammónia a légkörben alacsony hőmérsékleten (-125 C°) fagy meg, fehér pehelyfelhőket formálva. A felszíni mágnesesség a földinek a százszorosa és ellenkező polaritású. Ehhez a hatalmas égitesthez több hold is tartozik. Szám szerint tizenhat. </li></ul>A négy nagyot (akár kis távcsővel is láthatóak) 1610-ben a híres csillagász, Galileo Galilei fedezte fel. Ezek a Io , az Europa , a Ganymedes és a Callisto . Az első kettő sziklákból, míg az utóbbi kettő kis sűrűségű jégből áll. Méretükre jellemző, hogy mind a négy megközelíti a Merkúr nagyságát. A többi jelentéktelenebb kis hold. A Leda , a Himalia , a Lysithea és az Elara 11-12 millió kilométeres távolságra keringenek az anyabolygótól, míg az Ananke , a Carme , a Pasiphae és a Sinope akár 21-24 millió kilométerre is eltávolodnak.
  13. 13. <ul><li>Az uránuszt öt nagy és tíz kisebb hold kíséri. Ezek közül a Miranda a legérdekesebb, melynek közel 500 km az átmérője, és a felszínét változatos dombok, völgyek, sziklafalak teszik érdekessé. Olyan, mintha négy nagy darabból tevődne össze. Lehetséges, hogy ezek a darabok egy nagy hold darabjai, és egy aszteroidával való ütközés során darabokra hullott, de a gravitációs erő következtében újra összeállt. </li></ul>Tömege: 8.7x1025 kg Sűrűsége: 1.27 g/cm3 Átmérője: 51,300 km Naptól mért távolsága: 2.86 milliárd km Forgási periódusa: 17óra14perc Keringési periódusa: 84év
  14. 14. Szaturnusz <ul><li>A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km (9.54 CSE) egyenlítői átmérő: 120,536 km; sarki átmérő: 108,728 km tömeg: 5.688e26 kg Szaturnusz az egyik legősibb római isten. A vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától. Ezért valamennyi gyermekét alighogy megszülettek sorjában lenyelte, így akarván elkerülni a jóslat beteljesülését. Rheia azonban kijátszotta Kronoszt: megszülte legkisebb fiát Zeuszt, de egy bepólyázott követ adott át férjének. Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban felnevelték, majd felnőve legyőzte apját, megmentette testvéreit. Szaturnusz gyűrűiről, gyűrűrendszer, légköre, holdjai, gyűrűi Az ókorban is ismert bolygók közül a Szaturnusz a legtávolabbi. Távcsővel vizsgálva pompás látvány nyújt. A Jupiterhez hasonlóan ezt a bolygót is az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, de a sávok sokkal szabályosabbak, bár kevésbé körülhatároltak, mint a Jupiter sávjai, és színük is halványabb. A fénylő foltok is ritkábban tűnnek fel. </li></ul>
  15. 15. <ul><li>A Szaturnuszt először a Pioneer-11 látogatta meg 1979-ben, majd később a Voyager-1 illetve a Voyager-2. A Szaturnusz korongja határozottan sárgának tűnik, egyenlítői területei enyhén vörösesek, övei barnás, sarkvidékei pedig kékesszürke árnyalatúak. E színek alkalmanként módosulhatnak, de különösen szembeötlőek, ha vörös, sárga és kék színszűrőn keresztül készített fotókat hasonlítunk össze. A Szaturnusz gyűrűi pontosan a bolygó egyenlítői síkjában fekszenek. </li></ul>Egy teljes Szaturnusz-év leforgása alatt a bolygó gyűrűrendszerét &quot;alulról&quot; és &quot;felülről&quot; egyaránt szemügyre vehetjük. Amikor a Szaturnusz valamelyik napfordulópontja közelében jár, vagyis amikor a bolygó forgástengelye éppen felénk -illetve tőlünk el- mutat, az égitest majdnem kör alakúnak látszik. Ekkor tárul fel előttünk legszebben a gyűrűrendszer, ekkor vehetjük szemügyre felületének legnagyobb hányadát. Ahogy a bolygó közeledik egyik vagy másik napéjegyenlőségéhez, tehát azokhoz a helyzeteihez, ahol gyűrűjét éppen éléről figyelhetjük meg, egyre jobban szemünkbe ötlik ellipszoidális alakja, amely jócskán lapult.                 
  16. 16. <ul><li>Egyenlítői sugara 10%-kal haladja meg a poláris sugarát. A szaturnuszi napéjegyenlőségek idején a gyűrűrendszer hajlásszöge minimálissá válik, a gyűrűk csupán keskeny vonalként figyelhetők meg, sőt esetleg néhány órára -amíg a Föld áthalad a gyűrűk síkján- látszólag el is tűnhetnek. A Szaturnusz látszólagos fényessége nagymértékben függ attól, hogy látóirányunkkal mekkora szöget zár be a bolygó gyűrűrendszerének síkja. A Szaturnusz gyűrűit elsőként Galilei figyelte meg 1610-ben. Kezdetleges távcsöveivel azonban még nem tudta megállapítani valódi szerkezetüket. Ő még úgy gondolta, hogy Szaturnusz három, egymáshoz nagyon közel keringő bolygóból álló rendszer (melyek közül a középső mintegy háromszor akkora méretű, mint a két oldalsó), s néhány évvel később amikor a Föld áthaladt a gyűrűk síkján, a szem elől tévesztette a két &quot;kísérőt&quot;, Galilei egy ősi mítoszt idézett fel, panaszosan megkérdezve: &quot;Vajon a Szaturnusz lenyelhette gyermekeit?&quot; Több mint negyven esztendőnek kellett még eltelnie addig, amíg egy holland csillagász, Huygens megadta a gyűrűk pontos leírását (1655). A gyűrűk különálló részecskékből épülnek fel, amelyek mind önállóan keringenek a bolygó körül a Kepler törvényeknek megfelelően, ezért a gyűrűrendszer külső része a leglassabban, míg a belső része a leggyorsabban mozog. Földi távcsöveken át szemlélve a Szaturnusz gyűrűrendszerét hosszú ideig három külön összetevőből álló rendszernek ismerték. </li></ul>
  17. 17. Uránusz <ul><li>1781. március 13-án William Herschel (1738-1822) véletlenül fedezte fel saját készítésű távcsövével. Herschel muzsikus volt, és orgonistaként játszott. Hobbija a csillagászat volt. </li></ul>Az Uránusz elsősorban hidrogén- és héliumgázból áll, de légkörének1/7-e metán. Ennek köszönhető, hogy a bolygónagy távcsövön át kékes színű. Az Uránusz hőmérséklete kb. -220oC. A bolygó magja kőből és vasból épül fel. Az Uránusz forgástengelye nagyobb szögben dőlt meg a kelleténél, ezért északi pólusa szinte már a keringési pályájának síkja alá mutat. Ezzel a tulajdonságával egyedülálló a többi bolygó között. A Nap megkerüléséhez 84 évre van szüksége. Nagyon különösen alakulnak rajta az évszakok. Körülbelül 20 évig az északi pólusa fordul a Nap felé, miközben a déli pólusa teljes sötétségbe borul. A csillagászok szerint nem sokkal a Naprendszer keletkezése után az uránusz ütközhetett egy másik óriásbolygóval, és ennek következtében billent ki.
  18. 18. Neptunusz <ul><li>A Neptunusz a Naptól kifelé haladva az utolsó óriásbolygó. Átmérője 3,86 földátmérő, tömege 18,22 földtömeg. Kék színű gázóriás, sok tekintetben belső társához, az Uránuszhoz hasonlít. Tengelyforgása gyors, 15 óra körüli, aminek következtében alakja lapult. Forgástengelye a keringési síkra állított merőlegessel 28,8 fokos szöget zár be. Belső felépítése jelenlegi ismereteink szerint nagyon hasonlít az Uránuszéra. Sokak szerint a Neptunusz a Naprendszer egyik legszebb égitestje. A bolygóról készült felvételeken elsőként annak élénk kék színe tűnik a szemünkbe. Ezt a felső légrétegek magas metántartalma hozza létre, ami főleg a vörös fényt nyeli el, és a kéket, zöldet veri vissza. Kevesebb hosszúláncú vegyület, azaz kevesebb szmog van a légkör felső részében, mint az Uránusznál, ezért ilyen élénk a felhőzet színe. A szmog hiányát valószínűleg erős függőleges légáramlások okozzák. A Neptunusz légköre differenciáltan rotál, belső társaihoz hasonlóan óriási légörvények láthatók atmoszférájában. </li></ul>Szilikátok, vízjég- és széntartalmú anyagok építik fel, belső szerkezete differenciálódott. A fel- szín főleg fagyott nitrogénből és metánból áll, ezenkívül szénmonoxidot, széndioxidot és még számos szénhidrogén-vegyületet tartalmaz. Az egyenlítői övezetekről a napfény hatására a metán- és a nitrogénjég elpárolog, a pólusokon pedig kicsapódik, nagyméretű pólussapkát lét- rehozva.
  19. 19. <ul><li>Az egyenlítői övezetekről a napfény hatására a metán- és a nitrogénjég elpárolog, a pólusokon pedig kicsapódik, nagyméretű pólussapkát lét- rehozva. Légköre nagyon ritka, főleg nitrogénből, valamint metánból és egyéb szénhidrogé- nekből áll, melyek által halvány rózsaszínes árnyalatú. Felszínén nagyméretű fagyott lávatava- kat találni, vulkanizmusa azonban eltér a földitől. Az itt található lávák olyan anyagokból áll- nak, amelyek a víz fagyáspontja alatt is folyékonyak maradnak, így kevés belső hő is elegendő a vulkanikus tevékenység kiváltására. (Ez a többi óriásbolygó holdjaira is általánosítható.) Fel- színén hosszú repedéseket és sokszögletű töredezett régiókat is találni, amelyek valószínűleg a láva felszín alatti mozgásának hatására alakultak ki. Feltűnő képződmények továbbá a pólus- sapkákon megfigyelhető sötét sávok, melyek gejzírek porlerakódásai lehetnek, ezek napjaink- ban is működnek a holdon. Energiájukat a belsőből és/vagy a gyenge napfényből szerzik. A felszíni áttetsző jégréteg átengedi a napsugarakat, amelyek mélyebben elnyelődnek, és melegí- teni kezdik az ott található anyagot. A gáznyomás fokozatosan nő, míg végül áttöri a felszínt. A gejzír kitörése port is magával ragad, ami a lassú tritoni légkörzés hatására a szélárnyékos irányban lerakódik, és létrehozza a sötét sávokat. </li></ul>A Neptunusz gyűrűrendszerének sajátos megjelenése van. A gyűrűk összefüggő objektumok- nak tűnnek, mint a többi óriásbolygónál, azonban feltűnő csomók, vastagabb és vékonyabb szakaszok váltakoznak bennük. A gyűrűk portartalma rendkívül nagy, így hátsó megvilágítás- ban látszanak a legjobban. Ennél a gyűrűnél nem sokkal beljebb kering a Galatea nevű hold. A kis égitestnek gra- vitációs hatása hullámokat kelt a gyűrűben, amelyek a Galatea pályamenti sebességével halad- nak körbe. Mivel a hold közelebb van a Neptunuszhoz, mint a gyűrűk, ezért gyorsabban ke- ring azoknál.
  20. 20. Pluto <ul><li>1930-ban Arizónában a Lovell Obszervatóriumban egy Clyde Tombaugh nevű fiatal csillagász beje- lentette, hogy hosszas és alapos keresgélés után rábukkant egy ha- lovány kis bolygóra. a Plútó átmérője 2324 km. A pályája alaposan megnyúlt. Napközelben 4425 millió kilométerre is megközelíti a Na- pot, míg naptávolban 7375 millió kilométerre is eltávolodik tőle. Néhány 1978-ban készült fotó alapján a Plutot tojás alakúnak hitték, amiből arra következtettek, hogy a bolygónak van egy holdja. Ez a hold volt a Charon. A Plútót és Charont csak 20000 km választatja elmágystól, és olyanok együtt, mint egy ikerbolygórendszer. A Plútó tömege 0,0022-szerese lehet a Föld tömegének. </li></ul>
  21. 21. <ul><li>A Plútó dermesztően hideg bolygó. Télen a felszíni hőmérséklet nem haladja meg a -2300C-ot. Ez a kisméretű bolygó még anpközelben is 30-szor távolabb va a Naptól, mint a Föld, csak -2000C-ra melegszik föl. A plútó nagyon vékony légkörrel rendelkezik, ami téel valószínűleg megfagy. A bolygó közetmaglát vastag jéggé fagyott víz és metánköpeny burkolja. Nagyban különbözik az olyan gázoriásoktó, mint a Neptunusz. </li></ul>A Plútó tehát bolygórendszerünk peremén található.A Plútó kisebb, mint a mi Holdunk. Kőből és jégből alló bolygó. A kilenc nagy bolygón és ezek holdjain kívül számos olyan égitest létezik, ami a Naprendszer kialakulásából amradt fent. A Pluto egyik bolygó típu s ba sem illik bele. Bizonyos feltételezések szerint nem is &quot;valódi&quot; bolygó, hanem a Neptunusz egyik &quot;megszökött&quot; holdja. 1930 - ban szintén elméleti számításokkal fedezte fel Tombaugh. Elnyúlt ellipszis pályán kering. Napközelben Közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Nagy távolsága miatt jóformán semmit sem tudunk róla. Átmérője mintegy 5800 km, tömege kb. 1 földtömeg. 1 holdja van, amelyet 1978 - ban fedeztek fel.

×