02 ea naprendszer_fold

2,083 views

Published on

ZMNE- földrajz 2- A naprendszer

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,083
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
760
Actions
Shares
0
Downloads
58
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

02 ea naprendszer_fold

  1. 1. Általános földrajzi ismeretek ZNEHK032050/53 Szilágyi Gábor hdgy. „ A” épület 312-es iroda 06 70 534 23 58 HM: 29-236 [email_address] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék
  2. 2. Világegyetem <ul><li>Világegyetem 1 Mrd csillagrendszer </li></ul><ul><li>Tejútrendszer 100 Mrd csillag, 100 000 fényév=d </li></ul><ul><li>Naprendszer 9 nagy, 100 000 kisbolygó, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag </li></ul>
  3. 3. 1. A Naprendszer
  4. 4. 1. A Naprendszer <ul><li>Kialakulása </li></ul><ul><ul><li>a csillagászat legnagyobb dilemmája a kialakulás ideje, napjainkban elfogadott a 4.5-5 Mrd év. </li></ul></ul><ul><ul><li>kozmikus por -> anyagcsomók (mm, cm, m, km) -> bolygócsírák (10-100 km) -> bolygóembriók -> bolygók </li></ul></ul>A: A gáz- és por anyagú kozmikus felhő sűrűsödni kezd. B: A tömeg a forgó mozgás miatt szétlapul. C: A külső részekből gyűrűk szakadnak le, melyeknek anyaga bolygókká tömörül .
  5. 5. 1. A Naprendszer <ul><li>Jellemzők </li></ul><ul><li>bolygók a Nap körül kis excentricitás ú pályán keringenek </li></ul><ul><li>a bolygók pályasík jai csaknem egybeesnek </li></ul><ul><li>bolygók és holdak keringés irány a kevés kivételtől eltekintve azonos (pl.: Neptunusz Triton holdja) </li></ul><ul><li>bolygók és Nap forgásirány a kevés kivételtől eltekintve azonos (pl.: Vénusz) </li></ul>
  6. 6. 1. A Naprendszer <ul><li>Jellemzők </li></ul><ul><li>Naprendszer szinte teljes tömeg e a Napban összpontosul </li></ul><ul><li>Naphoz közelebb keringő (Föld-típusú) bolygók kisebb tömeg űek és nagyobb sűrűség űek, mint a távolabb keringők (Jupiter-típusúak) </li></ul><ul><li>bolygók Naptól mért távolság a szabályos matematikai formulával leírható </li></ul>
  7. 7. 1. A Naprendszer <ul><li>Felépítése </li></ul>A Plútó 2006-ban törpebolygónak minősíttetett a mérete, alakja, valamint eltérő pályasíkja miatt.
  8. 8. 1. A Naprendszer <ul><li>A Nap </li></ul>
  9. 9. 1. A Naprendszer <ul><li>A Nap </li></ul><ul><li>átmérőj e 109x nagyobb a Földnél (1,390,000 km) </li></ul><ul><li>tömeg e 330.000x nagyobb a Földnél (1,989·10 30  kg) </li></ul><ul><li>anyag a: 35% H : 65% He (75 : 25 %-ról) </li></ul><ul><li>a magfúzió s energia 99%-a a térfogat legbelső 1,5%-ból származik, kb. 1 millió év alatt ér a felszínre </li></ul><ul><li>a magfúziós energiatermelés becsült hátralévő időtartama 5-10 milliárd év </li></ul><ul><li>belső hőmérséklet e 10-20 millió C, a felszínen </li></ul><ul><li>5500 C </li></ul>
  10. 10. 1. A Naprendszer <ul><li>A Nap </li></ul><ul><li>felszíni 400 km-es vékony réteg a fotoszféra , majd kromoszféra és napkorona </li></ul><ul><li>napszél : a napkorona külső részeinek párolgásából származó sugárirányú áramlás </li></ul><ul><li>napfolt : mágneses hatásra a fotoszféra kb. </li></ul><ul><li>1500 C-al hűvösebb része, mozognak (mint a tornádók), növekednek, összeolvadnak (napfoltcsoport, a Nap egyenlítőjével párhuzamosan) </li></ul>
  11. 11. 1. A Naprendszer <ul><li>A Nap </li></ul><ul><li>két napfoltminimum között eltelt idő (átlagosan 11,2 év) a napfoltciklus </li></ul>
  12. 12. 1. A Naprendszer <ul><li>A Nap </li></ul><ul><li>napkitörés : kifényesedés (fler), korona egy részének kidobódása, gázkitörés </li></ul><ul><li>Földi hatásai: </li></ul><ul><li>- mágneses viharok </li></ul><ul><li>- biológiai hatások </li></ul><ul><li>- időjárási hatások </li></ul>
  13. 13. 1. A Naprendszer <ul><li>Föld típusú bolygók </li></ul><ul><li>Merkúr Vénusz Föld Mars </li></ul><ul><li>Közös jellemzők: </li></ul><ul><li>szilárd kőzetburok </li></ul><ul><li>vas/vas-szulfid mag </li></ul><ul><li>nagy átlagsűrűség </li></ul>
  14. 14. 1. A Naprendszer <ul><li>Jupiter típusú bolygók </li></ul><ul><li>Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz </li></ul><ul><li>Közös jellemzők: </li></ul><ul><li>óriás méret </li></ul><ul><li>nagy tömeg </li></ul><ul><li>Földi típusú bolygókhoz képest kicsi átlagsűrűség </li></ul><ul><li>gyűrűk </li></ul>
  15. 15. 1. A Naprendszer <ul><li>Kisbolygók </li></ul><ul><li>Közös jellemzők: </li></ul><ul><li>Föld sűrűségéhez hasonló sűrűség </li></ul><ul><li>méretük néhány km-től néhány száz km-ig terjed </li></ul><ul><li>nincs légkörük </li></ul>
  16. 16. 2. A Föld <ul><li>Alapadatok </li></ul><ul><li>egyenlítői r: 6 378 km </li></ul><ul><li>sarki r: 6 356 km </li></ul><ul><li>egyenlítő hossza: 40 076 692 m. </li></ul><ul><li>felszín területe: 510 Mkm 2 </li></ul><ul><li>szárazföld 149 Mkm 2 </li></ul><ul><li>víz 361 Mkm 2 </li></ul><ul><li>lapultság 1:300 </li></ul><ul><li>tengely körüli forgás 23 óra 56 ' 4,09 „ </li></ul><ul><li>nap körüli keringés 365 nap 5 óra 48 ' 46 &quot; </li></ul>
  17. 17. 2. A Föld <ul><li>Alakja </li></ul><ul><li>távol áll a tökéletes gömbi alaktól </li></ul><ul><li>Föld fizikai felszíne: természetben található földfelszín </li></ul><ul><li>Geoid: a nyugalomban lévő tengerszint alakja; (a nehézségi erőtér potenciáljának az a szintfelülete, amelynek potenciálértéke megegyezik az átlagos középtengerszintek potenciálértékével) </li></ul><ul><li>Forgási ellipszoid: matematikailag leírható és kezelhető felület </li></ul>Föld fizikai felszíne Geoid Sík Gömb Forgási ellipszoid
  18. 18. 2. A Föld <ul><li>Alakja </li></ul>
  19. 19. 2. A Föld <ul><li>Fejlődés </li></ul>
  20. 21. 2. A Föld <ul><li>Vertikális tagolódás </li></ul><ul><li>Legalacsonyabb pont: </li></ul><ul><li>Mariana-árok -11034 m </li></ul><ul><li>(Challenger Deep) </li></ul><ul><li>Legmagasabb: Mount Everest </li></ul><ul><li>8848 m </li></ul><ul><li>510 millió km 2 a teljes felszín, ebből: </li></ul><ul><li>8% (40 m km 2 ): > 1000 m = magas régió </li></ul><ul><li>27% (137 m km 2 ): -200 – 1000 m = k. tábla + talapzat </li></ul><ul><li>11% (55 m km 2 ): -3000 – -200 m = kontinentális lejtő </li></ul><ul><li>53% (274m km 2 ): -6000 – -3000 m = mélyteng. fenék </li></ul><ul><li><1% (274m km 2 ): -6000 m < = mélyteng. árok </li></ul>
  21. 22. 2. A Föld <ul><li>Horizontális tagolódás </li></ul><ul><li>29% (149 m km 2 ) szárazföld (70,5 % az É-i féltekén) </li></ul><ul><li>71% (361 m km 2 ) óceánok és tengerek </li></ul><ul><li>+ </li></ul><ul><li>3% (14,9 m km 2 ) jéggel borított felszínek </li></ul>
  22. 25. 2. A Föld <ul><li>Izosztázia </li></ul><ul><li>litoszféra és földköpeny közötti egyensúlyi állapot </li></ul><ul><li>egyensúly hiány esetén -> izosztatius mozgás (pl. Skandinávia: a Botteni-öböl az utolsó jégtakaró visszahúzódása óta 300 m-t emelkedett) </li></ul>
  23. 26. 2. A Föld <ul><li>Belső hőmérséklet </li></ul><ul><li>Geotermikus gradiens: </li></ul><ul><li>átlagosan 33 méterenként 1 ° C-kal nő a hőmérséklet -> 5000 m mély fúrás alján + 150 ° C </li></ul><ul><li>a budai hévforrásoknál 12-15 m-enként nő 1 ° C-kal, Dunántúlon 20-22 m-enként, Vezúvnál 5 m, Dél-Afrikában 150 m </li></ul>
  24. 27. 2. A Föld <ul><li>Földmágnesség </li></ul><ul><li>okai: külső mag áramlásai, mágneses kőzetek, föld külső környezete </li></ul><ul><li>a mágneses dipólus tengelye 11,5 ° -os szöget zár be a Föld forgástengelyével </li></ul><ul><li>a mágneses É-D-i irány általában eltér a földrajzi É-D-i iránytól: mágneses deklináció (elhajlás) [+,-] </li></ul>
  25. 28. 2. A Föld <ul><li>A Föld szférái </li></ul><ul><li>Litoszféra </li></ul><ul><ul><ul><li>lemezek 7 nagy, számos kisebb </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>ősmasszívumok </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>gyűrődések, törések, vetődések </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>magmatizmus, 5 nagy övezet, 700 működő </li></ul></ul></ul><ul><li>Atmoszféra </li></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>troposzféra 12 000 m </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>sztratoszféra 50-60 km </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>mezoszféra 85-105 km </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>termoszféra 1 000 km-ig </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><ul><li>exoszféra 1 000 km felett </li></ul></ul></ul></ul></ul><ul><li>Hidroszféra </li></ul>

×