03 litoszféra

1,775 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

03 litoszféra

  1. 1. Általános földrajzi ismeretek ZNEHK032050/53 Szilágyi Gábor hdgy. „ A” épület 312-es iroda 06 70 534 23 58 HM: 29-236 [email_address] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék
  2. 2. <ul><li>Belső erők </li></ul><ul><li>A Föld belsejében végbemenő radioaktív bomlás (hő) + gravitációs erő. </li></ul><ul><li>Lemeztektonika </li></ul><ul><li>Törés, vetődés, gyűrődés </li></ul><ul><li>Vulkáni tevékenység </li></ul><ul><li>Földrengés </li></ul>
  3. 3. Litoszféra <ul><li>más néven kőzetburok </li></ul><ul><li>Litoszféra=szilárd kéreg+felső köpeny </li></ul><ul><li>szilárd kéreg vastagsága: 30-40 km szárazföldek, 5-8 km óceánok esetében </li></ul><ul><li>Mohorovicic-felület: a felső szilárd kéreg alsó határa </li></ul>
  4. 4. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika </li></ul><ul><li>Globális modell, amely az összes geodinamikai jelenséget megmagyarázza: </li></ul><ul><li>kontinensek jelenlegi és korábbi mozgását </li></ul><ul><li>nagyszerkezeti-morfológiai formák (hegységek, árkok) elhelyezkedését </li></ul><ul><li>földrengés fészkek helyét </li></ul><ul><li>vulkanizmus övezeteit </li></ul>
  5. 5. Litoszféra (kőzet)lemezek
  6. 6. Litoszféra <ul><li>A Földköpeny konvekciós áramlásai </li></ul>
  7. 7. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika </li></ul><ul><li>A kőzetlemezek egymáshoz viszonyított mozgása lehet: </li></ul><ul><li>távolodó (divergáló) ←-> </li></ul><ul><li>közeledő (konvergáló) ->← </li></ul><ul><li>párhuzamosan elmozduló (konzervatív) ↓↑ </li></ul>
  8. 8. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika – távolodó lemezek </li></ul>riftesedés
  9. 9. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika – közeledő lemezek </li></ul><ul><li>1. óceáni + kontinentális lemez találkozása </li></ul>pl. Nasca – Dél-Amerika
  10. 10. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika – közeledő lemezek </li></ul><ul><li>1. óceáni + óceáni lemez találkozása </li></ul>pl. Pacifikus-Fülöp
  11. 11. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika – közeledő lemezek </li></ul><ul><li>1. kontinentális + kontinentális lemez találkozása </li></ul>pl. India–Ázsia, Afrika–Eu. nincs tartós szubdukció
  12. 12. Litoszféra <ul><li>Lemeztektonika – párhuzamosan mozgó lemezek </li></ul>pl. Pacifikus-Fülöp pl. Pacifikus –É-Amerikai
  13. 13. Litoszféra
  14. 14. Litoszféra <ul><li>Kontinensvándorlás </li></ul>
  15. 15. Litoszféra <ul><li>Szerkezet alakító folyamatok </li></ul>Törések: megszilárdult kőzetréteg -> kéregmozgások -> elmozdulások, feldarabolódás Lehet: függőleges, ferde, vízszintes. A: sasbérc, B: árok
  16. 16. Litoszféra <ul><li>Szerkezet alakító folyamatok </li></ul>Vetődések (flexura): megszilárdult kőzetréteg -> kéregmozgások -> elvékonyodás, meghajlás Átmenet a törés és a gyűrődés között. Colorado fennsík
  17. 17. Litoszféra <ul><li>Szerkezet alakító folyamatok </li></ul>Gyűrődések: plasztikus kőzetek -> összenyomódás -> gyűrődés Alapforma a redő (álló, ferde, fekvő). Részei: redőboltozat és redőteknő.
  18. 18. Litoszféra <ul><li>Szerkezet alakító folyamatok </li></ul>Hegységtípusok: Töréses gyűrthegység: Sziklás-hg. Gyűrthegység: Appalache-hg. Alpi típusú takarós hegység
  19. 19. Litoszféra - Hegységképződés
  20. 20. Litoszféra - Hegységképződés Szigetív típusú hegységképződés ( pl. Csendes-óceán nyugati medencéje)
  21. 21. Litoszféra - Hegységképződés Andok típusú hegységképződés
  22. 22. Litoszféra - Hegységképződés Alpi típusú hegységképződés
  23. 23. Magmatizmus és vulkanizmus Magma: a köpeny felső, ill. a kéreg legalsó rétegeiben keletkező szilikátolvadék. Ha a felszínt eléri már láváról beszélünk. Mitől keletkezik az olvadék: hőképző folyamatok hatására (tektonikai mozgás, gázáramlások, radioaktív bomlás, nyomáscsökkenés) A felszín felé történő mozgás oka: nyomás, tektonikai mozgások. Plutonizmus: 2 km-nél mélyebben – plutonok Szubvulkanizmus: felszíntől 2 km mélységig
  24. 24. Magmatizmus és vulkanizmus Vulkanizmus: felszíni tevékenység – vulkanitok Vulkáni működés lehet: állandó/időszakos
  25. 25. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Anyagprodukció: - láva: legjelentősebb összetevő a kovasav (SiO 2 ) - hígfolyós: kevesebb kovasav, andezit, bazalt - sűrűn folyós: több kovasav, riolit, dácit
  26. 26. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Anyagprodukció: - lávablokk: kürtőből kirobbant láva - lávacseppek (bombák) - lapilli: apró cseppek - vulkáni homok - vulkáni por (tufa)
  27. 27. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Anyagprodukció: - gázok, gőzök vízgőz – kitörés utáni heves esőket okozhat hidrogén, metán – izzó felhő A vulkáni tevékenység az anyagprodukció alapján is csoportosítható.
  28. 28. Magmatizmus és vulkanizmus <ul><li>Felszíni vulkanizmus </li></ul><ul><li>Kitörések száma szerint: monogenetikus és poligenetikus </li></ul><ul><li>A kitörés helyének alakja szerint: </li></ul><ul><li>felületi (areális) vulkáni működés -> csak a földtörténeti múltban volt ilyen </li></ul><ul><li>lineáris (labiális) vulkanizmus -> résvulkán (óceáni hátságok repedésvölgyeiben hígan folyó láva) </li></ul><ul><li>csatornás (centrális) vulkanizmus </li></ul>
  29. 29. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Csatornás (centrális) vulkanizmus – robbanásos típusok: 1. Maar-típus: egyszeri kitörés, gázok hirtelen kiáramlása, kis tavak kialakulása (Svábföld, Eifel-hg.)
  30. 30. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Csatornás (centrális) vulkanizmus – robbanásos típusok: 2. Krakatoa-típus: meglévő vulkáni kúp gázkitöréseket kísérve szétrobban – cunami, földrengések (Krakatoa, Szunda-szoros, 1883)
  31. 31. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Csatornás (centrális) vulkanizmus – robbanásos típusok: 3. Volcano-típus: sűrű láva -> lávadugó -> nyomásnövekedés, robbanás (Olaszo., Lipari-szk.) 4. Pelée-típus: Mt. Pelée, Martinique-szk. 1902
  32. 32. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Csatornás (centrális) vulkanizmus – kiömlési típusok: Hawaii-típus: robbanás nélküli működés, anyagprodukció: láva. Pl.: Mauna Kea és Mauna Loa
  33. 33. Magmatizmus és vulkanizmus Felszíni vulkanizmus Csatornás (centrális) vulkanizmus – vegyes típusok: Réteges szerkezet – sztratovulkán. Legelterjedtebb, gőz, gáz, láva, törmelék termelése.
  34. 34. Magmatizmus és vulkanizmus <ul><li>Felszíni vulkanizmus </li></ul><ul><li>Iszapvulkánosság: </li></ul><ul><li>Meleg-vulkánossággal kapcsolatban forró iszap. </li></ul><ul><li>Hideg-szerves anyagok bomlása, a feltörő gázok kúpot építenek. </li></ul>
  35. 35. Magmatizmus és vulkanizmus <ul><li>Vulkáni utóműködés </li></ul><ul><li>Kiváltó oka a magas hőmérséklet miatt kialakuló gőzök és gázok nyomásemelkedése </li></ul><ul><li>Szolfatára: vízgőz, kénhidrogén, kén-doixid feltörése – kitermelhető kénmennyiség </li></ul><ul><li>Fumarola: vízgőzkitörések, hévforrások, gejzírek </li></ul><ul><li>Mofetta: száraz: CO 2 , szénsavas források: CO 2 +víz </li></ul>
  36. 36. Magmatizmus és vulkanizmus Vulkáni utóműködés
  37. 37. Földrengések P (hosszanti) hullám: per. kicsi, ampl. kicsi S (transzverzális): per. nő, ampl. nő L (felületi): per. legn., ampl. legn.
  38. 38. Földrengések
  39. 39. Földrengések Total damage, surface waves seen, objects thrown in the air. One every 5 to 10 years > 8.0 Great damage, most buildings collapse. 4 7.4 - 7.9 Serious damage: bridges twist, walls fracture, buildings may collapse. 15 7.0 - 7.3 Much damage to buildings: chimneys fall, houses move on foundations. 100 6.2  6.9 Slight damage to buildings, plaster cracks, bricks fall. 500 5.5 - 6.1 Everyone notices them, dishes may break, open doors swing. 1400 4.9 - 5.4 Most people notice them, windows rattle. 4 800 4.3 - 4.8 Just about noticeable indoors 30 000 3.5 - 4.2 Detected only by seismometers 800 000 < 3.4 Typical effects of this magnitude No. of earthquakes per year Richter scale no.
  40. 40. Földrengések
  41. 41. Földrengések
  42. 42. Földrengések
  43. 43. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>Magmás képződés: </li></ul><ul><li>felfelé a hűlés során az egyre alacsonyabb olvadáspontú ásványok kristályosodnak </li></ul><ul><li>~ 1100 ° C - 700 ° C (folyó magmás szakasz): nehézfémek (vas, nikkel, platina, króm, stb.) </li></ul><ul><li>- ~ 700-350 ° C megmaradt magmából ill. gőzökből és gázokból (utómagmás szakasz): ón, urán, tórium, wolfram, smaragd, zafír, stb. </li></ul><ul><li>- ~350 ° C alatt hidrotermális (forró vizes) szakasz: cink, réz, ólom és nemesfémek (arany, ezüst) stb. </li></ul>
  44. 44. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>Magmás képződés: </li></ul>
  45. 45. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>2. Üledékes képződés </li></ul><ul><li>Vegyi üledékes: só, bauxit (megfelelő feltételekkel), oldatból kiváló ércek (másodlagos érctelepek) pl. vas, réz </li></ul><ul><li>Törmelékes üledékes: aprózódott, mállott kőzetanyag felhalmozódása (torlatok) (arany, urán, ón, stb.) </li></ul>
  46. 46. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>2. Üledékes képződés </li></ul><ul><li>Szerves eredetű: </li></ul><ul><li>- kőszén: oxigéntől elzárt, elhalt növényi anyagból, magas nyomás hatására (tőzeg ( 6-8.000 KJ) , lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit ( 32-35.000 KJ) ) </li></ul><ul><li>- kőolaj és földgáz: magas fehérjetartalmú, elhalt élőlények és növények maradványaiból, oxigénszegény környezetben, megnövekedett nyomáson és hőmérsékleten keletkezik </li></ul>
  47. 47. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>2. Üledékes képződés </li></ul><ul><li>Szerves eredetű: </li></ul>
  48. 48. Kőzetek, ásványkincsek, energiahordozók keletkezése <ul><li>3. Metamorfózis </li></ul><ul><li>Mélységi: nagy nyomás, hőmérséklet </li></ul><ul><li>Kontakt: magmával való érintkezés, annak hőhatása </li></ul>

×