Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Szociologia2013

513 views

Published on

sz

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Szociologia2013

  1. 1. Szociológia Dr. Gocsál Ákos
  2. 2. • Mi a szociológia? • a társadalmi élet törvényszerűségeit leíró tudomány
  3. 3. A társadalom megismerésének más formái dokumentumfilm irodallmi alkotásoksaját tapasztalat sajtótermékek Nem tekinthetők tudományos módszereknek, de kiegészíthetik a szociológiai kutatásokat.
  4. 4. • A szociológiatudomány lényege: – Az elmélet és a valóság összevetése. • Megfogalmazunk egy problémát. • Elméleti síkon választ keresünk. • Igazoljuk vagy cáfoljuk az elméletünket. • Karl Popper: végérvényesen nem igazolhatjuk a hipotézisünket!
  5. 5. A szociológia tárgya: a társadalom egésze Hasonló: történettudomány társadalomnéprajz Más jellegű társadalomtudományok: közgazdaságtan demográfia szociálpszichológia politikatudomány
  6. 6. A társadalom nem pusztán tagjainak összessége. •Durkheim: társadalom ⇒ bronz (réz+ón) •Giddens: társadalom ⇒ ház (szobákkal, ajtókkal) •Egy római: a római szenátorok jók, a szenátus gonosz Példa: a buszon utazók sem alkotnak közösséget!
  7. 7. • Társadalmi struktúra: ált. értelemben az egyének és a társadalmi csoportok közti viszonylag tartós viszonyok • Társadalmi intézmények: ált. értelemben: társadalmi tevékenységek alapvető módja, mintája. Intézményesült viselkedés: intézmény, ahol a viselkedést normák és szabályok alapján előírják. • Kultúra: anyagi javak, értékek, normák együttese.
  8. 8. • A szociológia módszere: – empírikus adatgyűjtés – az adatok elemzése • Eltérések más társadalomtudományokkal szemben: – közgazdaságtan: elsősorban deduktív módszerek – politikatudomány: intézmény- és jogszabályelemzés – szociálpszichológia: kísérletek – történettudomány: egyedi események felderítése • Hasonló módszereket alkalmaz a demográfia.
  9. 9. A szociológia szemlélete: Az ember életének jellemzőit – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye. • jövedelme • lakáskörülményei • milyen iskolai végzettséget tud szerezni • hány gyermeket tud felnevelni • várható életkora • milyen valószínűséggel lesz hajléktalan • stb.
  10. 10. • Mire jó a szociológia? – a társadalom jobb megismerése – konkrét problémák megoldása – egyes tendenciák előrejelzése – társadalmi tervezés – a nagy, évszázados tendenciák nem jósolhatók meg.
  11. 11. • A szociológus szerepei: – az uralkodó tanácsadója – a nép orvosa – a tudomány főpapja
  12. 12. • A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiséggel. • A szociológia önálló megjelenése azonban a XIX. századra tehető. • A legfejlettebb országokban: – gyors iparosodás – urbanizáció, ugyanakkor: – súlyos problémák, elsősorban a munkásosztálynál • Szociológusok: – a problémák felmérése, magyarázata – javaslatok kidolgozása
  13. 13. KUTATÁSMÓDSZERTAN Cél: megismerés Megismerés = tudásszerzés, tanulás Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? Válasz: Tudomány • Episztemológia: a megismerés tudománya • Metodológia: a „kiderítés” tudománya
  14. 14. A kutatás felépítése • A kutatási cél megfogalmazása. • Elméleti hipotézis megfogalmazása. • Operacionalizálás. • Empirikus adatgyűjtés. • Az adatok feldolgozása.
  15. 15. A kutatás tudományosságának feltételei 1. Érvényesség (validitás): a kutatás valóban azt vizsgálja, ami a tárgya 2. Megbízhatóság (reliabilitás): az ismételt vizsgálatok az eredetivel megegyező eredményt adnak 3. Objektivitás (tárgyilagosság): tárgyszerűen
  16. 16. Praktikus teendők Kutatói kérdés megfogalmazása (probléma azonosítása, újdonsága, jelentősége, önállóság) Előzmények vizsgálata Hipotézis felállítása (a probléma beazonosítása, szaktudományi kontrollja, tudományos feltártsága) Kutatási módszerek számbavétele A kutatás menetének megtervezése
  17. 17. • Cél: pl. mutassuk ki, hogy azok a tanulók, akik többet néznek tévét, rosszabb eredményt érnek el az iskolában. • Hipotézis: Feltételezzük, hogy azok a tanulók, akik többet tévéznek, rosszabb tanulmányi eredményt érnek el, mint azok, akik kevesebbet tévéznek. (Igen/nem állítás)
  18. 18. • Operacionalizálás: • Mi az, hogy „többet tévézik”? – Óra/nap? – Gyakrabban? • Mi az, hogy „rosszabb tanuló”? – Tanulmányi átlag? – Ha reáltárgyakból kiváló, humánból gyenge?
  19. 19. • Milyen típusú adatokkal dolgozhatunk? • Mérési szintek • Nominális mérési szint a változó különböző értékeit jelenti. Ez a mérési szint nem minősít. Nincs vagy nem érdekel bennünket a válaszok hierarchiája. Adataink legtöbbször ezen a mérési szinten adottak. Pl. 1253 nő, 1145 férfi. Közülük x korcsoporthoz tartozik ennyi és ennyi. • Ordinális mérési szint esetében a válaszkategóriák sorba rendezhetőek, de a közöttük lévő távolságokat nem tudjuk összehasonlítani. Ez a szint már minősít, de nem mér. Ilyen pl. az egészségi szintet mérő következő skála: nagyon jó, meglehetősen jó, közepes, meglehetősen rossz, nagyon rossz. Nyilván nem mondhatom, hogy aki meglehetősen jól van, az mondjuk kétszer olyan jól van mint az, akinek egészségi állapota közepes.
  20. 20. • Intervallum mérési szint esetén már nemcsak a sorrendje ismert a válaszalternatíváknak, hanem az alternatívák közötti távolság is mérhető. De nincs egy abszolút 0 pont a mérési skálán, amihez viszonyítva megmondhatnánk, hogy az egyik kategória hányszor jobb a másiknál. Pl. a Celsius hőmérsékleti skála, melyen már van 0 fok, a távolságok egyformák, mégsem mondhatom, hogy a 20 C fok kétszer melegebb, mint a 10 C. Ilyen szinten mért adatokkal szolgálnak pl. még az intelligencia tesztek. • Aránymérő szinten mért adatok esetében már nemcsak a 0 szintnek is van értelme, hanem az attól való távolságot is mérni tudom. Ezáltal következtetni tudok az arányokra. Pl. ha A családnak 25.000 Ft, B családnak 50.000 Ft az egy főre jutó jövedelme, kijelenthetem, hogy B család kétszer olyan jól él, mint A.
  21. 21. Mennyire általánosítható az eredmény? • A teljes népességet a legritkább esetben kérdezhetjük meg. • Mintavételezés: egy meghatározott csoportot választunk ki.
  22. 22. • Reprezentatív minta: a sokaság minden tagjának azonos esélye van arra, hogy a mintába jusson. a) Véletlen mintavétel: ha a populáció minden egyede egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába. - ezt akkor, ha: a populáció homogén - ezt akkor, ha: az alapsokaságról van nyilvántartásunk Pl. Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a szórólapon lévő információ. Populáció=lakók, homogenitás=mindenkihez
  23. 23. b) Rétegzett mintavétel: ha a populáció heterogén rétegképző ismérvek kiválasztása Pl. A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló továbbtanulása között kapcsolat van. A mintában úgy kell szerepeltetni az egyes rétegek reprezentánsait, ahogy a populáció rétegződik. Rétegzett mintából arányos kiválasztás a reprezentatív mintába!
  24. 24. c) Csoportos mintavétel: ha nincs teljes nyilvántartásunk, de vannak csoportos listáink. Pl. 6. osztályos tanulók, könyvek, folyóiratok listája, férfiak és nők listája stb. d) Nem véletlen mintavétel: ha a kiválasztásnál tudatos elv dominál. Pl. Azon pedagógusok, akik két idegen nyelven beszélnek.
  25. 25. Kutatási módszerek • 1. Kikérdezés • Kérdőív vagy interjúvázlat • Problémakezelés: – a kérdőívek névtelensége, – egymást ellenőrző kérdések, konzisztencia szint mérése, – objektív és szubjektív adatok ill. vélemények határozott szétválasztása, – a kérdőív adatainak más forrásból szerzett objektív adatokkal való egyeztetése, – szúrópróbaszerű ellenőrzés, a tudatos hamisítás kiszűrésére.
  26. 26. • Értékelő kérdések. Segítségükkel a válaszalternatívákat rangsorolni, értékelni tudja a megkérdezett. Egyik változata, amikor a megadott válaszalternatívák saját értékpreferenciáit kifejező sorba rendezésére kérjük a megkérdezettet. A másik lehetőség a skála típusú kérdés. Nyitott kérdések. A kérdést nem követik előre megfogalmazott válaszalternatívák. Akkor alkalmazzuk, ha a válasz rutinszerű. Zárt kérdések. A kérdést előre megfogalmazott válaszalternatívák követik. A megkérdezett választ az alternatívák közül. A kérdésben tájékoztatni kell a megkérdezettet, hogy egy vagy több alternatívát választhat, sőt az esetlegesen egymást kizáró alternatívákra sem árt felhívni a figyelmet.
  27. 27. • Nyitott kérdések • Pl. Ön szerint hogyan lehetne csökkenteni a munkanélküliséget? • Szöveges, „kifejtős” válasz, nehéz feldolgozni. (kódolás)
  28. 28. • Zárt kérdések Feleletválasztós kérdések: A válaszlehetőségek mindegyike előre kódoltan meg van adva Feltételes vagy összetett kérdések: Egy vagy több válaszlehetőség teljesülése esetén újabb kérdés feltétele Egy válaszlehetőség: a válaszadó csak egyet jelölhet meg Több válaszlehetőség: a válaszadó vagy bármennyi, vagy meghatározott számú opciót választhat Félig nyitott kérdések: csak az általunk legfontosabbnak tartott néhány opció kódolt. (utána: egyéb…) Többelemű skálák: több itemre kérdezhetünk rá ugyanazzal a módszerrel - attitűdskála (1-5) - szemantikus differenciál (kellemes – kellemetlen) - sorbarendezés
  29. 29. Interjú: szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer a) Kutatás elején: hipotézis megfogalmazására b) Kutatás közben: az adatgyűjtés eszköze c) Kutatás végén: eredmények összefoglalása, összefüggések magyarázata
  30. 30. • Zárt kérdések szerkesztése – Az elképzelhető összes válaszlehetőséget adjuk meg (ha nincs erre mód: egyéb…) – Egymást kizáró válaszokat adjunk! Ne legyen átfedés a válaszok között! – A válasz valóban a kérdésre adható válasz legyen! (validitási probléma)
  31. 31. • 1. példa Az Origo a móri bankrablással kapcsolatban szavaztatja meg az olvasókat: Ön szerint mikor fogják el a valódi tetteseket? Az eredmény: • Fél éven belül elkapják őket 1140 17.5 % • Egy évnél hamarabb semmiképp 783 12.0 % • Soha nem kerülnek börtönbe a rablók 4581 70.4 % Összesen: 6504 Az Origo a móri bankrablással kapcsolatban szavaztatja meg az olvasókat: Ön szerint mikor fogják el a valódi tetteseket? Az eredmény: • Fél éven belül elkapják őket 1140 17.5 % • Egy évnél hamarabb semmiképp 783 12.0 % • Soha nem kerülnek börtönbe a rablók 4581 70.4 % Összesen: 6504
  32. 32. • 2. példa
  33. 33. • 3. példa
  34. 34. • 4. példa
  35. 35. • 5. példa
  36. 36. • Az adatok statisztikai feldolgozása – Gyakoriság – Középértékek, eloszlások – Kvantilisek – Korrelációszámítás – t-próba
  37. 37. Abszolút és relatív gyakoriság Az abszolút gyakoriság A relatív gyakoriság (megoszlási viszonyszám): az adott csoportba a sokaságnak hányad része (hány %-a) tartozik. (Pl. a 2 gyerekes családok aránya 0,5, vagyis 50%.) azt mutatja, hogy egy-egy csoportba (osztályba osztályközbe) a sokaságnak hány egysége tartozik. (Pl. 40 családból 20 a 2-gyerekes)
  38. 38. • A biológia érettségi eredménye szerinti abszolút gyakorisági eloszlás
  39. 39. • Húsvétvasárnapok relatív gyakorisági eloszlása dátum szerint
  40. 40. • Középértékek: – Számtani közép • Önmagában használva jelentős információvesztés • A kutatói gyakorlatban a szóródással együtt (standard deviáció) használják Pl: egy orvostudományi kutatásból: 316 beteget vizsgáltak, az átlagos életkor (SD) 57 (11) év volt.
  41. 41. • Módusz – A leggyakrabban előforduló elem • Medián: - a középső elem (az az elem, amely a sokaságot két egyenlő elemszámú részre osztja)
  42. 42. • A számtani közép, a módusz és a medián aszimmetrikus eloszlásnál.
  43. 43. A kvantilisek típusai: • A medián a sokaságot 2 egyenlő részre osztja • A 3 quartilis a sokaságot 4 egyenlő részre osztja • A 4 quintilis a sokaságot 5 egyenlő részre osztja • A 9 decilis a sokaságot 10 egyenlő részre osztja • A 99 percentilis a sokaságot 100 egyenlő részre osztja • A p-ed rendű kvantilis (0< p < 1) a sokaság elemeit p : (1-p) arányban osztja ketté.
  44. 44. • Korrelációszámítás Két változó közötti összefüggést vizsgáljuk. r : korrelációs együttható -1 ≤ r ≤ 1 Ki kell számítani a szignifikanciaszintjét: p<0,05 esetén szignifikáns az összefüggés két változó között.
  45. 45. • t-próba (kétmintás) Két mintát hasonlítunk össze. Feltételezzük, hogy nem különböznek egymástól. (nullhipotézis) Ha a két eloszlási görbe nem fedi át egymást, akkor elvetjük a nullhipotézist. Pl. egy iskola két osztályában két különböző módon tanítják az olvasást.
  46. 46. Társadalmi szerkezet és rétegződés • A társadalmi szerkezet problematikája összekapcsolódik az egyenlőtlenség problematikájával. • Ha nem alakultak volna ki a közösségek, akkor nem tudott volna az ember úrrá lenni a természet erőin. • Nem egyszerűen egyének halmaza: viszony, társadalmi pozíciók. = a társadalomnak szerkezete van • Egyes pozíciókkal nagy hatalom, privilégiumok, pénz, más pozíciókkal semmilyen hatalom. • Társ. szerkezet szociológiája: a társadalom legalapvetőbb természetét, az egyenlőtlenséget vizsgálja.
  47. 47. • Társadalmi szerkezet: • a társadalmon belüli pozíciók közti viszonyok. • Státuszok vannak a társadalmi szerkezeten belül, és a státuszokhoz szerepek tartoznak (a munkás engedelmeskedik). • A társadalmiszerkezet-elméletek nagy kategóriákba foglalja össze a pozíciókat (vagyoni állapot, unkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke). Hierarchia, a szintek között érdekellentétek. Elméleti megközelítés, mert a társadalom működésének mélyebb törvényszerűségeit illusztrálják.
  48. 48. • Társadalmi rétegződés: • különböző ismérvek alapján (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje, az életkörülmények, az életmód különböző dimenzióiban leképeződve. • Osztályok, rétegek, vagy kisebb csoportok. Több csoport, mint a szerkezetvizsgálatnál. Empirikus megközelítés.
  49. 49. • Társadalmi osztály: • a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált kategóriák. • Marx: – termelőeszközöket nem birtokló munkások – csak a saját foglalkoztatáshoz elegendő eszközzel rendelkező kispolgárok (önállók) – mások foglalkoztatásához is elegendő eszközzel rendelkező tőkések • ma: munkahelyi viszonyok alapján (vállalati vezetők, felsőszintű szakemberek, munkások) • nemcsak a termelőeszköz tulajdonosait, hanem az afölött rendelkezőket is megkülönböztetendő osztálynak nevezi. • Társadalmi réteg: – foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága – a magyar szociológiában elsősorban: foglalkozás (értelmiségi, szakmunkás) • Elit: – A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál szűkebb – csoport. – Legtöbbször: hatalmi elit, a pol. és gazd. hatalmat magánál tartó. – Nem a „legkiválóbbak”, mint a hétk. értelemben.
  50. 50. • Elméletek • Mi alapján lehet definiálni a társadalmi szerkezet kategóriáit, az osztályokat és a rétegeket? • Marx és Engels: a termelőeszközökhöz való viszony határozza meg a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyet. • két alapvető osztály (termelőeszközök tulajdonosai + munkások, rabszolgák) • ezek mellett további kategóriákat különböztettek meg, egy-egy konkrét társadalom vizsgálata során
  51. 51. Max Weber: differenciáló tényező: a termelőeszközhöz való viszony mellett – a munkaerőpiaci helyzet, – hatalom, a tőketulajdon függvénye – rend, a megbecsültség alapján, aminek az előkelő életmód az alapja • 3 dimenziós szerkezetmodell • 3 társadalmi csoportot látott a társadalmi hierarchia csúcsán: tőkések, vezető hivatalnokok, régi arisztokrácia
  52. 52. • Mai felfogások. • Újmarxisták • Wright (1979): a kap. társadalom háromféle dimenzió mentén differenciálódik: term. eszk. tul., szervezeti tőke (a szervezetben lévő vezetői hatáskör), szakképzettségi tőke. – munkától mentesülő tulajdonosok (burzsoázia) – kistulajdonosok, akik dolgoznak (kisvállalkozók) – maguk dolgoznak saját tulajdonukon (kispolgárok) – termelőeszköz nélküli bérmunkások
  53. 53. • Presztízsvizsgálatok • Az életmódbeli eltérések hogyan befolyásolják a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyet. • Beck: a modern társadalmakban nem alkalmazhatók a marxi ill. a weberi kategóriák. • Hradil: kik nem jelennek meg a munkaerőpiacon (nyugdíjasok, egyetemisták), • szegényeket, marginalizáltakat, tartósan munkanélkülieket elkülönítette több elitcsoportot megkülönböztetett.
  54. 54. • hatalmi elit • gazdagok • műveltségi elit • gazdasági vezetők • felsőszintű szakemberek • egyetemi hallgatók • „normálkeresők”, akiket nem fenyeget a munkanélküliség és az elszegényedés • „normálkeresők”, akiket ez közepesen fenyeget • „normálkeresők”, akiket erősen fenyeget • nyugdíjasok • tartósan munkanélküliek • szegények • peremhelyzetben lévők, diszkriminációt szenvedők
  55. 55. • Ma leggyakrabban az Erikson-Goldthrope-féle (1992) modellt alkalmazzák. • tőkések, felsővezetők, értelmiségiek • középvezetők, középszintű szellemi szakemberek • rutin szellemi foglalkozásúak • alkalmazottakat tartó kisiparosok, kiskereskedők • alkalmazottakat nem tartók kisiparosok, kiskereskedők • önálló parasztok • művezetők és üzemtechnikusok • szakmunkások • szakképzetlen munkások • mezőgazdasági munkások Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont, a végzett munka jellegét, az iskolai végzettség szintjét, a vezetői beosztást, ágazatot (ipar-mg.)
  56. 56. • Magyarországi helyzet • 1945 után: „két osztály, egy réteg” Sztálin megfogalmazásában • munkásosztály: állami tulajdonon keresztül részesül a termelőeszközökben • termelőszövetkezeti parasztság: a szövetkezeti tulajdonon keresztül részesül benne • „haladó” értelmiség, mint réteg • + „maradék”: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztok • leegyszerűsítette a valós helyzetet, a munkásság nem volt ennyire homogén
  57. 57. • Ezt a helyzetet szüntette meg Ferge Zsuzsa (1968): munkajellegcsoportok – vezető és értelmiségi – középszintű szellemi – irodai – szakmunkás – betanított munkás – segédmunkás – mezőgazdasági fizikai – nyugdíjas
  58. 58. Thank You !!!

×