A/1.
A könyvtár- és információtudományi kutatás módszertana,
a tudományos kommunikáció, a lektorált folyóiratok és a nyílt...
A hipotézist a kutatás megkezdése előtt szokás megfogalmazni, de vannak olyan kutatások, ahol a
vizsgálat nem indul pontos...
• Célja: Az üzenetek jelentése mellett a szöveg rejtett tartalmainak a feltárása olyan eljárással,
amely a szöveg visszaté...
• Strukturált megfigyelésnél ellenőrizni, hogy a kategóriarendszer leírja-e az előforduló
jelenségek teljességét
• Átgondo...
Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer
Fajtái:
Az alkalmazott módszerek szerint:
- Strukturálatlan interjú, vagy ...
– Etikai kérdések miatt gyakran nem lehet előidézni kísérletet.
Laboratóriumi kísérlet:
- Egy szituációt hozunk létre mest...
Mintavétel
- Általános összefüggéseket vizsgálva nem mindig van lehetőség a teljes mintán elvégezni a
kutatást
- Reprezent...
- A kutató maga dönti el, hogy kit von be a mintába.
Adatfeldolgozás
- Az adat még kevés, abból kellene következtetni vala...
Kvantilisok
- Tercilisek (hármas egységek)
- Kvartilisok, interkvartilis terjedelem
- Kvintilisek
9
Tudományos kommunikáció
• A tudomány: a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen
tevékenysé...
Információrobbanás
• A szakirodalom jellemzői: A mérete és a gyors növekedése
– amióta a tudomány kialakult, mindig is has...
– referált folyóiratokban való publikálás megemeli a szerző pályaképének értékét,
fokozza esélyeit a kutatásaihoz való any...
• veszélyezteti a papír alapú tudományos kommunikációs modell
fenntarthatóságát.
• Új modellek kifejlődése:
– elektronikus...
– 1999 októberében Santa Fében rendezvényen megállapodtak az interoperabilitásról,
az archívumok kölcsönös kereshetőségérő...
– a szerzők által a kollégáik körében visszajelzés reményében szétküldött pre-printeket
jelentette.
• Később a fogalom jel...
• További állásfoglalások, amelyek támogatják a mozgalmat.
– Bethesda Statement on Open Access Publishing – Bethesda Nyila...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A.1 tudományos kutatas-es_komminukacio_rovid

432 views

Published on

Published in: Science
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
432
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
53
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A.1 tudományos kutatas-es_komminukacio_rovid

  1. 1. A/1. A könyvtár- és információtudományi kutatás módszertana, a tudományos kommunikáció, a lektorált folyóiratok és a nyílt hozzáférés kezdeményezés Mi a kutatás? „Szisztematikus erőfeszítés a valóság megismerésére vagy valamilyen tudatosult nehézség megoldására, amelynek során egy komplex jelenséget tanulmányozunk előre megfontolt hipotézis alapján.” Könyvtár és információtudományi kutatás: A könyvtár- és információtudományi kutatásokban nagy hangsúlyt kap a gyakorlat vagy a gyakorlatba való átültethetőség – alkalmazott kutatás és multidiszciplináris jellegű A kutatás folyamata: 1. A kutatandó probléma meghatározása 2. Előzmények vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen eredmények születtek már az adott területen. Ebben a fázisban gyűjtjük össze a témával kapcsolatos publikációkat, információforrásokat. 3. (a fentiek ismeretében elemezzük a tanulmányozni kívánt szituációt) és ezután következik a hipotézis megfogalmazása 4. (a változók elemzése segít a) kutatási módszerek és technikák megválasztásában 5. Kutatási terv elkészítése 6. Mintaválasztás, meghatározzuk a vizsgált populációt, az adatok csoportosítását és feldolgozását 7. Elővizsgálatok elvégzése 8. lebonyolítjuk a vizsgálatot, szükség esetén kontrollvizsgálatot szervezünk 9. Mennyiségileg és minőségileg feldolgozzuk az összegyűjtött adatokat 10. A kutatás eredményeinek szintézise, későbbi tudás gyarapítása 11. A kutatás eredményeinek publikálása 1. A kutatandó probléma meghatározása „A probléma olyan helyzet, ahol a sikeres megoldást sem ösztön, sem előzetes minta alapján nem lehet megtalálni, hanem tervszerűen kell megkeresni illetve kitalálni.” A kutatás kérdéseinek meghatározásához meg kell fogalmazni egy konkrét kutatási kérdést, tervszerűen meg kell keresni ill., kitalálni. 2. A kutatás előzményeinek vizsgálata – Fontos, hogy tájékozódjuk, hogy a kutatási témánkba, milyen eddigi eredmények születtek. Ha kísérleteztek vele, akkor közzétettek-e már megoldási javaslatokat? – Ha találunk témába vágó kutatást, érdemes megnézni őket olyan szempontból, hogy milyen kutatási módszert alkalmaztak és mi a kutatás érvényességi köre. – Illetve nézzünk utána, hogy hasonló területen végeztek-e már kutatásokat. 3. Hipotézis megfogalmazása „Olyan tétel vagy tételek, amely(ek) szerepe, hogy magyarázatot ajánljanak különböző – adott esetben a kutatási – problémák megoldásához. A hipotézis feltételezés, de benne nem véletlen felismerések dominálnak, hanem helyet kap az előzetes tapasztalat, a problémáról való korábbi tudás is.” 1
  2. 2. A hipotézist a kutatás megkezdése előtt szokás megfogalmazni, de vannak olyan kutatások, ahol a vizsgálat nem indul pontosan megfogalmazott hipotézissel. Ilyenkor az ex post facto hipotézis felállításának módszerével élünk, azaz hipotézisünket az első eredmények után állítjuk fel. A jó hipotézis követelményei: - a hipotézis rendelkezzen magyarázó erővel, adjon megoldási javaslatot a vizsgált problémára - a hipotézis jelölje meg a változók közötti feltételezett kapcsolatot - a hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető, tudjuk, hogy mit kell tapasztalni a hipotézis igazolásához - a hipotézis igazolása megvalósítható módszereket igényeljen A hipotézis gyakran nem alkalmas a maga eredeti formájában a vizsgálatra. Tartalmazhat olyan terminusokat, amelyek nem mérhetők. Ilyenkor szükség van egy munkahipotézis kialakítására: A munkahipotézis kialakításának célja a hipotézisben szereplő fogalmak operacionalizálása, vagyis mérhetővé tételére. 4. A hipotézis igazolásának módszerei, kutatási módszerek • Deduktív kutatási stratégia A deduktív kutatási stratégia esetében általános elvekből, törvényszerűségékből, nemzetközi vizsgálatok eredményeiből vagy más tudományok megállapításaiból indul ki a kutató. Módszerei: - források felkutatása és elemzése (forráselemzés) - történeti elemzések (dokumentumelemzés) - saját elmélet megalkotása (tartalomelemzés) • Induktív kutatási stratégia Ilyen esetben a kutató konkrét tények megismeréséből indul ki, a valóságból gyűjtött adatok elemzésével jut el az általános összefüggések megállapításáig. Módszerei: - leíró (megfigyelés) - összefüggés feltáró (kikérdezésen alapuló vizsgálatok: kérdőív, interjú, attitűdvizsgálat, szociometria, teszt) - kísérlet Dokumentumelemzés • Dokumentum: – Minden olyan a jelenben vagy a közelmúltban keletkezett anyagot, ami nem közvetlenül a kutatás céljára készült, de amelyekből adalékokat, fontos információkat kaphatunk a kutatómunkához. • A dokumentumelemzés használható a hipotézisek megfogalmazására • Ezen kívül adatgyűjtésre, adatok elemzésére, következtetések levonására • Különbség a forráselemzéssel, hogy itt nem történeti dokumentumok elemzését végezzük. (hol a határ…?) • Bizonyos dokumentumok közvetlen kapcsolatban vannak a kutatás témájával – Törvények, jelentések, tervezetek az adott témáról – Pl. ISO 13250 szabványcsalád • Mások létrejöttük pillanatában nem voltak kapcsolatban a kutatás témájával (pl. versek) • Kérdés, hogy a dokumentum kutatható-e egyáltalán. Tartalomelemzés • A szöveg mélyrétegeinek rejtett tartalmait lehet ezzel a módszerrel feltárni 2
  3. 3. • Célja: Az üzenetek jelentése mellett a szöveg rejtett tartalmainak a feltárása olyan eljárással, amely a szöveg visszatérő sajátosságainak elemzésére épül. • Módszer: – A szövegek adatokká alakítása, kategóriák felállítása, amelybe a szöveg elemei bizonyos szabályok szerint besorolhatók – Mennyiségi és minőségi következtetések levonása • A rögzítés egységei lehetnek: – Hányszor fordulnak elő a szavak – Témák – Személyiségek – Bekezdések, mondatok, szintagmák – Egész elemek (cikk, film, könyv az adott témáról) • Pl. blogbejegyzések, kommentek tartalmának elemzése • A kódolás legyen megbízható és érvényes • Megbízható: – Következetesség – Ha mással végeztetjük a kódolást, akkor más is ugyanabba a kategóriába kódolja a tartalmi elemeket. • Érvényes: – Azt vizsgáljuk, ami a kutatás célja… – Ez nem könnyű • A mennyiségi elemzést megelőzően minőségi elemzést kell végezni. Tartalomelemző szoftverek. • Előnyei: – Kevés anyagi ráfordítást igényel – Hosszabb időszakokat is át lehet vele tekinteni – Az elemzett jelenségbe nem avatkozunk bele a kutatás lefolytatásával • Hátrányai: – Csak rögzített kommunikáción végezhető (szóbeli közlés is rögzíthető) – Ismerni kell a kulturális kontextust is! – Manuálisan eléggé „munkás” dolog. Megfigyelés Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó észlelés, ami lehetőséget ad olyan jelenségek vagy folyamatok követésére, amelyek az észlelt objektumban bizonyos hatások eredményeképp keletkeznek. A magatartás megismeréséből lehet következtetni a motivációra, a belső mechanizmusokra. Példa: PLACE projekt megfigyelései a könyvtárhasználatról + kulturális antropológusok ;) • A hétköznapi megfigyeléshez képest a kutatási módszer – Céltudatos – Tervszerű – Rendszeres – Objektív • A megfigyelő helyzete: – Nincs jelen – Jelen van, de nem vesz részt a szituációban – Jelen van és részt vesz a szituációban Előkészítés: • A megfigyelés céljának meghatározása • A megfigyelt jelenség operacionalizált leírása (mit hogyan értékelünk) • Alkalmas megfigyelési technika kiválasztása • Strukturálatlan megfigyelésnél: a rögzítés teljességének biztosítása 3
  4. 4. • Strukturált megfigyelésnél ellenőrizni, hogy a kategóriarendszer leírja-e az előforduló jelenségek teljességét • Átgondoljuk a feldolgozás módját. Megfigyelési technikák: • Rögzítjük a valóságban lezajló folyamatokat. Kódolás nélküli rögzítés • Naplók, feljegyzések • Teljes körű jegyzőkönyvvezetés • Szelektív jegyzőkönyvvezetés Kódolással történő rögzítés • Becslési skála • Jelrendszeres és grafikus rögzítés • Kategóriarendszeres rögzítés • A megfigyelő személye zavaró tényező • A megfigyelőnek kellően „képben kell lennie” • A szituáció gyakran nem előrelátható módon következik be • A szituáció egyszeri, ami lehet kivételes is. • A megfigyelt alany is egyedi, lehet hogy nem tipikusan viselkedik. Előnyei: • A természetes közegében vizsgáljuk a jelenségeket • Bizonyos dolgokról csak így szerezhetünk információt • A jelenségek azonnal rögzíthetők Hátrányai: • Időigényes tehát drága • Nehéz biztosítani az objektivitást • A megfigyelő jelenléte zavaró körülmény lehet • Egy komplexebb esemény nem látható át egyetlen ember által Kérdőív A kérdőíves vizsgálat fázisai: - Döntés arról, hogy mi szerepeljen a kérdőívben - A kérdőív és a kérdések típusának meghatározása - A kérdőív első változatának elkészítése - Az első változat kipróbálása - A kérdések felülvizsgálata - A végleges kérdőívek megszerkesztése - Adatfelvétel - Adatok feldolgozása Az összegyűjthető információk típusai: - Adatok - A vizsgált személy/csoport ismeretei - Véleménye, - Attitűdje, - Hiedelmei - Érzelmei az adott kérdéssel kapcsolatosan. A kérdések típusai: - Zárt kérdések - Nyitott kérdések - Félig zárt kérdések - Értékelési skálák Interjú 4
  5. 5. Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer Fajtái: Az alkalmazott módszerek szerint: - Strukturálatlan interjú, vagy szabad beszélgetés - A dinamikus interjú - Strukturált interjú, vagy irányított beszélgetés - Félig strukturált interjú Résztvevők száma szerint: - Egyéni - Csoportos A kérdező viselkedése szerint - Lágy - Semleges - Kemény Kérdéstípusok: - Nyílt kérdések - Tényközlést igénylő kérdések - Kifejtést igénylő kérdések - Zárt kérdések - Feleletválasztás - Összehasonlító rangsorolást igénylő kérdések - Kijelentések értékelése megadott szempontok alapján Interjú közben: - Formálódik a beszélgetés, de nem válhat parttalanná! - Maradjon meg a szituáció a maga természetességében! - Alakuljon ki bizalmas légkör - Ne legyen előttünk az interjúvázlat! - Hangfelvétel, ha lehet ne legyen! - Maradjunk semlegesek, hogy ne érezze úgy, hogy „jó” választ kell adnia! - Ha nem akar nem válaszol, ezt el kell tudni fogadni! Hibalehetőségek: - A kérdező befolyásolja a válaszokat - A kérdező neme, életkora, beszédmódja, státusza szintén befolyásolhatja a válaszokat. - A megkérdezett próbál alkalmazkodni a szituációhoz - A megkérdezett nyelvi kifejezőképessége korlátozott. - A megkérdezett bal lábbal kelt fel - Éppen az interjú előtt bosszantották fel és mindent pesszimistán lát… - Stb. Kísérlet Típusai: - Előidézett kísérlet (mi idézzük elő a helyzetet) vagy felidézett kísérlet (utólag azonosítjuk a helyzetet, amikor valami lejátszódott) - A kísérlet lehet egy-, két-, és többcsoportos. - Lehet laboratóriumi vagy természetes terepen végzett. Példa: - egy keresési feladat megoldását hol kezdik az emberek? Előidézett kísérlet: – A független változót a kísérletvezető idézi elő és variálja szándékosan. Felidézett kísérlet: – Az élet már létrehozta a helyzetet, a feladat a független változónak tekinthető feltételek és az azokat befolyásoló függő változók hatásainak utólagos azonosítása 5
  6. 6. – Etikai kérdések miatt gyakran nem lehet előidézni kísérletet. Laboratóriumi kísérlet: - Egy szituációt hozunk létre mesterségesen, amelyben a kutatás számára az összes feltételt megteremtjük és kontrolláljuk. A változókat szabadon tudjuk változtatni. - Előnyei: - A változók száma korlátozható - Nincsenek váratlan hatások - Mérhető - Hátrányai - Máshogy viselkednek az alanyok mesterséges szituációban (Feszültséget kelt bennük a helyzet, szokásos környezet – barátok, kollégák – hiánya) Természetes kísérlet: - A kutató kontrollál bizonyos változókat, de nem viszi ki az alanyait a természetes közegükből. - A kísérletvezető személye befolyásolhatja a résztvevőket. - Össze lehet kapcsolni a laboratóriumi kísérlettel is. Mire használható könyvtári környezetben? További módszerek • Attitűd vizsgálata – Egy adott tárgyhoz való érzelmi viszonyulást lehet vele feltárni (kérdőívvel, megfigyeléssel, attitűdskálákkal) – Érdeklődésvizsgálat – Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert? • Szociometria – Az egyén társas kapcsolatrendszerét feltáró vizsgálati módszer – Alkalmazható eljárások: • Megfigyelés • Szociometriai kérdőív • Szociometriai teszt – Mindig csak egy adott közösségen belül érvényesek a megállapításaink. – Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert? • Teszt: – Minden vizsgált személy számára ugyanazokat a feladatokat tartalmazó méréses próba, amely a siker vagy kudarc megítélésére megfelelő értékelési technikával rendelkezik. Típusai: – Teljesítménytesztek, írásbeli és szóbeli tesztek – Objektív és szubjektív tesztek – Standardizált és nem standardizált – Egyéni vagy kollektív – Normatív vagy kritérium tesztek – A teszt tárgya szerint lehet: személyiség, intelligencia és ismeretteszt – Mire használható? 5. A kutatási módszer megválasztása ---- 6
  7. 7. Mintavétel - Általános összefüggéseket vizsgálva nem mindig van lehetőség a teljes mintán elvégezni a kutatást - Reprezentálni kell a teljességet. - Ehhez alkalmas mintasokaságot kell választani. Teljes körű kutatás: - A kutatás minden elemre kiterjed, amire vonatkozóan következtetéseket akarunk megfogalmazni. Pl. Valamennyi hazai könyvtári blog, Valamennyi cikk a digitális könyvtári kutatások köréből - Sokszor a teljesség elérése szándékaink ellenére nem sikerül. (pl. valamennyi cikk a digitális könyvtárakról az, amit megtalálunk szakmai adatbázisainkban) – teljességre törekvő… - Az a legbiztosabb, ha mindent megvizsgálunk. Ha nem lehet, akkor jön a mintavétel! Mintavétel: - A populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba. Minta: - A populációnak az a részsokasága, amelyre a kutatás kiterjed. - A mintavétel eldöntheti a teljes kutatás sikerét vagy kudarcát. - Az etikai kérdések fokozottan jelentkeznek! Mintavételi eljárások: - Véletlen - Rétegezett - Csoportos - Nem véletlen mintavétel Véletlen mintavétel: - Ha minden egyed egyforma valószínűséggel kerülhet be a mintába, - Ha a „populáció” a vizsgált változó szempontjából a homogén. - Eljárások: - Sorsolással történő mintavétel - Véletlen számtáblázat szerinti mintavétel (statisztikai számtáblázatban szereplő sorszámmal ellátott elemek kerülnek be a mintába) – Számítógéppel generált véletlen minta Rétegezett mintavétel: - A vizsgált populációt csoportosítjuk és a mintasokaságot arányosan választjuk ki az egyes csoportokból. - Rétegképző ismérvek meghatározása! - Ehhez vissza kell nyúlni a kutatási kérdés operacionalizálásához! - Pl. magyar könyvtári blogoszféra rétegképző ismérvei Csoportos mintavétel: - Nincs lista a teljes sokaságról, de csoportonként van (pl. hány fő különböző végzettségű dolgozik az egyes könyvtárakban) - Először a csoportokból veszünk véletlen mintát (kiválasztunk néhány könyvtárat) - Majd ezen belül kiválasztjuk a „másodlagos mintavételi egységeket” (pl. a felsőfokú szakirányú diplomával rendelkezők) Nem véletlen mintavétel: - Kvóta szerinti mintavétel: - Tetszőlegesen lehet kiválasztani a mintában szereplőket, de azoknak illeszkedni kell egy kvótához. - Koncentrált kiválasztás - Törekszünk rá, hogy valamely szempontból tipikus egyedek kerüljenek a mintába. - Önkényes kiválasztás 7
  8. 8. - A kutató maga dönti el, hogy kit von be a mintába. Adatfeldolgozás - Az adat még kevés, abból kellene következtetni valamilyen jelenségre - Az adatokat ezért értelemmel kell ellátni. - Statisztikai módszerek alkalmazása: - Leíró - Következtetéses statisztika Leíró statisztika: - Az adatokat nem akarjuk kivetíteni nagyobb egységekre, vagy általánosítani. - Területei: - Adatgyűjtés - Adatok ábrázolása - Adatok csoportosítása, osztályozása - Adatokkal végzett műveletek - Eredmények megjelenítése Következtetéses statisztika: - Ha a mintát ki szeretnénk vetíteni - A vizsgálatot a teljes népességből vett mintán végezzük csak el. - A kérdés, hogy mennyi annak a valószínűsége, hogy ez a teljes népességre nézve érvényes legyen. - Minél homogénebb a népesség, annál valószínűbb, hogy kis elemszám mellett is érvényes következtetéseket vonjunk le. • Az adatok típusai: – Alapadatok (A mért adatok) – Leszármaztatott adatok (az alapadatokból kiszámolt viszonyszámok, átlagok, mutatószámok) – Viszonyszámok (két tényező egymáshoz való viszonya) – Átlagok – Mutatószámok (pl. a könyvtáraknál az állomány teljes megújulásának a mutatója) Átlag – számtani közép. – A mért adatok összegét kell elosztani a minta elemszámával. A szórás – a számtani átlaggal együtt a leggyakrabban alkalmazott ingadozást kifejező mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az egyes értékek a számtani átlagtól képest átlagosan milyen távolságra helyezkednek el. – Kiszámítása: • A minta számtani közepét kivonjuk minden adatból • Az így kapott értékeknek vesszük a négyzetét • A négyzeteknek vesszük az átlagát, majd ebből négyzetgyököt vonunk! Módusz – Egy sorozat leggyakrabban előforduló eleme. Medián – Egy sorozat középső eleme • Páratlan elemszám esetén a középső elem • Páros elemszám esetén a két középső elem számtani közepe 8
  9. 9. Kvantilisok - Tercilisek (hármas egységek) - Kvartilisok, interkvartilis terjedelem - Kvintilisek 9
  10. 10. Tudományos kommunikáció • A tudomány: a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. • Tudományos kommunikáció: A tudomány népszerűsítését és a tudományos eredmények kommunikáció útján való áramlását egyaránt szokták alatta érteni. Formális és informális csatornák • A kutatók az idők során összegyűlt ismeretek elsajátításával kezdik tevékenységüket, • aktív munkájuk során meghatározó szerepe van a szakmabeli társaikkal való kapcsolattartásnak • a másoktól megszerzett tudás – inspirálóan hat a gondolkodásra – megelőzi a párhuzamos kutatásokat • A tudományos kommunikáció gyökerei a tudósok levelezéséig nyúlik vissza. • Sokáig a tudományos kommunikáció személyes találkozásokon, levelezéseken alapult. • Azután megjelentek a könyvek, • a 17. század közepétől a folyóiratok és egyéb formális csatornák • Az új tudományos információk nagy része (60-80%) jelenleg is az informális csatornákon terjed egy viszonylag szűk csoporton belül A tudományos kommunikáció informális csatornái Pl: közvetlen párbeszéd, intézmények, kiállítások látogatása, felszólalások, előadások, konferenciák és a szünetekben folytatott beszélgetések, levelezés, vázlatos kézirat köröztetése, előnyomatok, beszámolók, belső kiadványok, blogok - A kutatás élvonalában dolgozóknak elsősorban a nem publikált, új ismeretekre van szükségük - "láthatatlan egyetem" vagy "láthatatlan közösség" • (gyakran egy-egy neves tudós köré szerveződve), • tagjai szétszórva dolgoznak a világban, mégis meglehetős rendszerességgel tartják egymással a kapcsolatot. • kialakulásukat az internet erősítette fel. Formális csatornák: Pl: Folyóirat, Könyv, Könyvfejezet, Szócikk, Konferencia-előadás, Egyetemi tankönyv, Disszertáció, Szabvány - Az informális csatornákkal szemben a közös jellemzőjük, hogy rendszerezve, visszakereshetővé vannak téve. A publikálás célja nem elsősorban a kommunikáció, hanem pl.: – a kutató jelzi létezését a társainak – elsőbbségét egy adott felfedezésre – A közös tudás rendezése és fenntartása • A formális csatornákat elvileg bárki használhatja, a nem formálisak csak szűk kör számára elérhetők. DE! – elektronikus levelezések sokkal demokratikusabb alapokon szerveződnek – neves szakemberek mellett egyetemi hallgatók is egyenrangú félként vesznek részt A könyvtár szerepe • A könyvtár a tudomány működésének alapintézménye • A könyvtár tevékenysége nyomán lehet visszakeresni a már publikált eredményeket: – Tudunk támaszkodni a mások eredményeire; – Saját munkánkat elérhetővé tudjuk tenni (és igazolni, hogy a miénk); – Elkerülhetők a párhuzamos kutatások; 10
  11. 11. Információrobbanás • A szakirodalom jellemzői: A mérete és a gyors növekedése – amióta a tudomány kialakult, mindig is hasonló volt a helyzet. – Minden korban minden kutató elmondhatta, hogy az addig élt összes tudós 90 százaléka kortársa, – Eddig mindenki úgy érezte, hogy belefullad a szakirodalom tengerébe • A publikációk számának exponenciális növekedése több objektív ok miatt sem tarthat már hosszú ideig. • Kb. az évi kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom – 40-50 ezer tudományos folyóirat, – 200 ezer szakkönyv • Ennél sokkal többet a jelenlegi megoldásokkal – sem megjelentetni, – sem feldolgozni, – sem elolvasni nem lehet. • Paradox módon a szakirodalmi tájékoztatás a sokféle mutatóval, bibliográfiával, referátummal, katalógussal maga is jelentősen tovább növeli a nyomtatott információk tömegét • A mennyiségi növekedéshez minőségi romlás járul, • A könyveknek és folyóiratoknak alig a tizedrészét használja az olvasók több mint 80 százaléka. • A szerzők ugyanazt az információt különböző vagy ugyanolyan csomagolásban többször is eladják. • A szakirodalom a mennyiségi növekedés miatt feldolgozhatatlanná vált. A tudományos folyóiratok • 1665. Az első tudományos folyóiratnak tekintett periodikumok – Journal des Scavans – Philosophical Transactions cím alatt. • A folyóiratok új, praktikus módot kínáltak a tudósok számára, hogy megvitassák eredményeiket. • A tudományos folyóiratok a 19. században váltak a kutatók és a kutatókat alkalmazó szervezetek, intézmények rangjának legfőbb mutatóivá. • A tudományos kommunikáció hagyományos útjai a második világháborút követően kérdőjeleződtek meg. – A szövetségesek által előállított tudományos dokumentumokban lévő nagy mennyiségű információ szervezésére, tárolására és hozzáférhetővé tételére kellett új utakat keresni. – A világháborút követően megnövekedett a kutatási aktivitás, a kutatók száma, megváltozott a kutatás természete: a speciálistól az interdiszciplinaritás irányába. • Mindez a tudományos kiadványok, cikkek számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett. • A lektorált folyóiratok jellemzői: – A megjelenés előtt a cikkeket minőségileg ellenőrzik. (lektorálás) – A szerző átruházza a szerzői jogokat a kiadóra. – A szerző honoráriumot kap a cikkéért. – A kiadó pénzért árulja a megjelent folyóiratot. Lektorált folyóiratok funkciói: • a szerzők értékelése – mutatja a szerző hozzáértését és hatékonyságát; • a szerzők elismerése 11
  12. 12. – referált folyóiratokban való publikálás megemeli a szerző pályaképének értékét, fokozza esélyeit a kutatásaihoz való anyagi támogatás, állás vagy előléptetés elnyeréséhez; • ismeretek hitelessége – minőségi ellenőrzés a benyújtott írások lektorálása során; • tudománytörténeti szerep – a lektorált folyóiratszámok az évek során fennmaradnak a tudomány fejlődésének rekordjaként; • Archiválás – a tudás, a tudomány egy területének tárhelyeként szolgálnak. Folyóirat krízis • A hatvanas évektől • A terminus magában foglalja – az információrobbanás, – a növekvő kiadási költségek, – az ebből kifolyólag jelentkező magasabb árak, – a nem kellően hatékony terjesztés – a késések problémáját, • amelyek miatt új utakat kellett keresni a tudományos publikálásban. A folyóirat krízis hatása a könyvtárakra: • A könyvtárak számára egyre növekvő terhet jelentett – a folyóiratárak emelkedése, – az egyre növekvő számú tudományos folyóirat fizikai elhelyezése. • Az internet, illetve később a web fejlődése a ’90-es években – a hagyományos papír alapú folyóiratok mint a tudományos kommunikáció elsőszámú hordozóinak visszaszorulása. • Párhuzamos elektronikus hozzáférés a nyomtatott folyóirathoz – „status quo” rögzítése • Megjelent a saját publikálás – self-publishing vagy self-archiving, – DTP (desktop publishing), – a nem lektorált folyóiratokban publikáló szerzők kevésbé lettek érdekeltek a honoráriumban, – viszont szerették volna, ha munkáikat olvassák, használják, idézik. • A fennálló rendszer a tudományos folyóiratok terén a következő új kihívásokkal szembesült: – A legtöbb tudományterület nagyon gyorsan fejlődött, • a hagyományos publikálási modell nagy átfutási ideje már akadályt jelentett a kutatásfejlesztési eredmények gyors közzétételében. – A hagyományos modell – amely a szerzői jogok szerzőtől kiadóhoz való teljes átruházását követelte meg • az eredmények széleskörű terjesztése, • az elismerés • a kollégák előtti láthatóság ellen dolgozott. – A jelenlegi lektorálás túlságosan merev • gyakran éppen az új gondolatok kifejtése ellen van • a magasabb presztízsű intézmények kutatóit preferálja • elfogadhatatlanul nagy késéseket okoz. – Az előfizetési díjak növekedése, • meghaladja az infláció és a könyvtárak számára való megfizethetőség mértékét, 12
  13. 13. • veszélyezteti a papír alapú tudományos kommunikációs modell fenntarthatóságát. • Új modellek kifejlődése: – elektronikus (vagy e-) folyóirat; – Hibrid, papír és elektronikus (vagy p-e) folyóirat. • Általában egy nyomtatott folyóirat, amely elektronikus csatornákon keresztül is elérhető de elsőszámú megjelenési formája a nyomtatott verzió; • vagy az e-p folyóirat, amelyet elsősorban elektronikusan, és csak korlátozott számban nyomtatott formában terjesztenek; – Szerzői saját publikálás; a szerzők saját weboldalaikon teszik közzé cikkeiket; – Tudományterületenkénti e-print tárhelyek. • Ezek az új elektronikus publikálási modellek forradalmasíthatják a tudományos kommunikációt, hatékonyabbá és eredményesebbé téve azt • A 90-es évektől nyilvánvaló lett, hogy – a tudományos kiadás óriási profitot termelő üzletté vált a kiadók számára, – a kutatás döntő hányadának finanszírozása közpénzekből történik! – A közpénzből elért kutatási eredményt – amely elvben köztulajdon, a kiadó magánosítja, kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel, – a köztulajdont képező kutatást egy közintézménnyel, a könyvtárral nagy haszonnal újra megvéteti. – A hozzáadott érték, amely például a folyóirat-kiadás folyamatában a peer review, a folyóiratpresztízs stb. formájában megtestesül, messze nem indokolja azt a több évtizede tartó drágulást, amely a tudományos kiadók folyóirat-előfizetési rátáiban megfigyelhető Nyílt hozzáférés • A nyílt hozzáférés Tim Berners-Lee és a CERN által szabaddá tett world-wide-web protokollra vezethető vissza, amelyet a tudományos közösség kommunikációjának elősegítésére hoztak létre. Nyílt hozzáférésen azt értjük, hogy • A tudományos cikkek mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók, kinyomtathatók, terjeszthetők • bennük keresés végezhető, • A teljes szöveghez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, • adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül. • A szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy – a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását, – jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak rájuk. • A nyílt hozzáférésű tudományos irodalom jellemzői: – digitális, – online elérésű, – ingyenes, – minden szerzői jogi korlátozástól mentes • A tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés mozgalommá szervezője és ma is egyik koordinálója a Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archives Initiative). • Santa Fe Konvenció, 13
  14. 14. – 1999 októberében Santa Fében rendezvényen megállapodtak az interoperabilitásról, az archívumok kölcsönös kereshetőségéről. – Az intézmények • kidolgozzák a tárolás kritériumait, • meghatározzák a felküldésre engedélyezettek körét (pl. egy egyetem oktatói kara), • karbantartják a dokumentumtárat, • a rekordokat minimális metaadatsorral ellátja. • A munka központi eleme az OAI Begyűjtő Protokol – www.openarchives.org/OAI/openarchivesprotocol.htm – a különböző e-print tárhelyek közti együttműködést tesz lehetővé. – Az eprints.org (http://eprints.org) volt az első ingyenes szoftver, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy központi, vagy megosztott, tárgy-, vagy intézményi alapon szerveződő tárhelyeket hozzanak létre a segítségével. – A Citebase (http://www.citebase.org/) e-print szerver olyan értéknövelt szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak, mint • a statisztikák készítése, • hivatkozottság mérése, • intézményi bibliográfiák, • kutatók publikációs listájának összeállítása. Nyílt hozzáférés kezdeményezés • 2001 december 1-2 között Budapesten az Open Society Institute által szervezett rendezvényen indították útjára a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezést – http://www.soros.org/openaccess • Azóta erős nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát. • A SPARC (The Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition) – könyvtárak és könyvtári szervezetek világméretű szövetsége, amely célul tűzte ki, hogy a tudományos kommunikációt, jobbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegye. – A SPARC Nyílt Hozzáférés Hírlevele http://www.earlham.edu/~peters/fos/) naprakészen tájékoztat a mozgalom eredményeiről. Nyílt hozzáférés kezdeményezés • Két úton lehet tudományos cikkeket ingyenesen közzétenni: – nyílt hozzáférési folyóiratban (Open Access Journal = OAJ) – nyilvános tárhelyen, amely megfelelő szabványokat használ ahhoz, hogy távolról is kereshető legyen. E-printek • Az e-print kutatási anyagok, eredmények elektronikus változatait jelenti. • beletartoznak a – konferencia-előadások, – tudományos könyvek fejezetei, – Minden, amit nem lektoráltak formálisan, mégis fontos kutatási eredményeket tartalmazhatnak. • Két fajtáját különböztetik meg: – pre-Printek – post-Printek. • Az e-print eredetileg 14
  15. 15. – a szerzők által a kollégáik körében visszajelzés reményében szétküldött pre-printeket jelentette. • Később a fogalom jelentése kibővült – mindazon tudományos dolgozatokra, amelyeket kézirat formájában a szerző maga tett elérhetővé a hagyományos tudományos publikálás keretein kívül. • A Nyílt Archívumok Kezdeményezés (OAI = Open Archives Initiative) célja, – a kutatási anyagokból párhuzamosan kereshető adatbázisokat hozzanak létre és tegyenek elérhetővé az interneten. – Ajánlásokat fejleszt ki és támogat, amelyek elősegítik a tartalmak hatékony terjesztését. • Az E-print tárhelyek segítenek a hagyományos publikálási rendszer akadályainak a leküzdésében, • Jobb láthatóság, • Nagyobb idézettség • Széles kör számára válik gyorsan elérhetővé az információ, • Hatékonyabb a tudományos eredmények archiválása. • Lehetővé teszik a kommentárokat, megjegyzéseket. • Egy intézményi tárhely reprezentálja az adott szervezet minőségét. • Esélyegyenlőség szempontja • Azoknak az országoknak, amelyeknek a kutatói viszonylag kevés forráshoz férnek hozzá, az e-print tárhelyek a globális tudás elérését jelentik, • lehetőséget kínálnak arra, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a helyi kutatások eredményeit. Nyílt hozzáférésű folyóiratok • A nyílt hozzáférésű folyóiratok közös jellemzője, hogy ingyenesen tesznek elérhetővé minőségileg ellenőrzött tartalmat. • Kétféle publikálási modell alakult ki: – A folyóirat támogatást, vagy szponzori segítséget kap, amely fedezi a szerkesztésnél felmerült költségeket, és szabadon elérhetővé teszi a tartalmat. Ilyen például a D-Lib Magazine (www.dlib.org) – A másik az üzleti modell, amelyben a hozzáférés ingyenes, de a publikálásért fizetnie kell a szerzőnek, vagy az intézményének. Például: BioMed Central (BMC www.biomedcentral.com) • A DOAJ (Directory of Open Access Journals – Nyílt hozzáférésű folyóiratok jegyzéke www.doaj.org) – a nyílt hozzáférésű folyóiratok láthatóbbá tételét tűzte ki célul. – J-Gate (http://www.jgate.in/ ) – 2001-ben indult Indiában (Informatics India Limited) – Több ezer kiadó, több tízezer folyóiratához kínál hozzáférést – Tartalomjegyzék szolgáltatás Főbb típusok: • Teljes nyílt hozzáférés • A kutatási cikkek nyílt hozzáférésűek (hybrid open access journals) • Néhány cikk nyílt hozzáférésű, a többi késleltetetten • Késleltetett nyílt hozzáférés (delayed open access) • Folyóiratok, amelyek megengedik a saját archiválást. Nyílt hozzáférés • A nyílt hozzáférés minden szereplő aktív részvételét követeli meg. 15
  16. 16. • További állásfoglalások, amelyek támogatják a mozgalmat. – Bethesda Statement on Open Access Publishing – Bethesda Nyilatkozat a Nyílt Hozzáférésű Publikálásról http://www.earlham.edu/~peters/fos/bethesda.htm) – Berlini nyilatkozat a nyílt hozzáférésről http://oa.mpg.de/openaccess- berlin/berlindeclaration.html • A nyílt hozzáférés mind a mai napig sok vitát kiváltó mozgalom. • Több kutatási projekt indult amelyek az e-print archívumok sikerének lehetséges akadályait próbálta elhárítani – szerzői jogok, – lektorálás, – minőségi ellenőrzés, – hosszú távú megőrzés. • Mit tehetnek a könyvtárosok? – Az információs szakembereknek nagyon fontos szerep jut a nyílt hozzáférés mozgalomban: – Saját intézményeikben építsenek nyílt hozzáférésű tárhelyeket. • Ez magában foglalja a különböző tudományterületek művelőivel való kapcsolatfelvételt, • a technikai lehetőségek megteremtését • a metaadatok minőségéért való felelősségvállalást. – Biztosítani kell az archívumok stabilitását; – A legmagasabb tudományos szinten képviselni kell a nyílt hozzáférés előnyeit; – Meg kell győzni a kutatókat a nyílt hozzáférés által biztosított szélesebb körben való elérhetőség előnyeiről. – Kifejleszteni és elérhetővé tenni eszközöket a teljesítménymérésre (letöltések, hivatkozások számlálása); – A szerzői jogok kérdésével foglalkozó programok koordionálása; – Támogatni a potenciális szerzőket az elektronikus publikálási tevékenységben. IMRD/C szerkezet (a tudományos publikációk szerkezete) • Introduction (Bevezetés) – Miért készült a tanulmány? Mik a célok, a kutatási kérdések és a hipotézisek? • Methods (Módszerek) – Hol, mikor és hogyan készült a kutatás? Kik képezték a célcsoportot? Milyen eszközöket és kompetenciák kerültek felhasználásra? • Results (Eredmények) – Milyen válaszok születtek a kutatási kérdésekre? Igazolódtak-e a hipotézisek? Milyen eredményekkel zárult a kutatás? • Discussion/Conclusion (Adatelemzés/Konklúzió) – Mit jelentenek a kapott válaszok és miért fontosak ezek? Hogyan illeszkednek az eredmények a korábbi kutatásokhoz? Milyenek a kilátások a téma jövőbeli kutatásával kapcsolatban? 16

×