Recommended
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (9)
Similar to Avkf pedszocpszi3
Similar to Avkf pedszocpszi3 (20)
Avkf pedszocpszi3
- 1. Pedagógiai szociálpszichológia 2014 Tóth József
- 2. Vizsga Írásbeli. Mikor ? A vizsgaidőszakban.
- 3. - Tehát elég az óra anyagából készülni ? - Jaj, ne ! Olvasni is kell ? - Ööö,… igen. – Nem.
- 4. Hát ezt:
- 5. A tárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljanak A kurzus célja olyan kompetenciák, melyekkel a zajló nevelési helyzeteket és a szociálpszichológiai jelenségeket kezelni tudják, továbbá cél elemezni az előforduló nevelési- és szociálpszichológiai jelenségeket, az egyén és társadalom kölcsönhatásainak folyamatát, a nevelési/oktatási folyamat neveléslélektani vonatkozásait. A hallgatók ismereteket kapnak a pedagógus nevelői - oktatói tevékenységét befolyásoló szociálpszichológiai folyamatokról, közösségek alakulásának segítéséről, fejlesztéséről. Megismerik a nevelői tevékenység eredményességét meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket.
- 6. Pedagógiai szociálpszichológia ~A pszichológiai kutatási eredményeknek és elméleteknek a nevelés kérdéseire való alkalmazása, illetve a nevelési helyzetből (otthoni és az iskolai nevelés) adódó kérdések kutatása. Határtudomány a pszichológiai és a pedagógiai tudományok között.
- 8. Arisztotelész „Az ember társas lény”
- 13. Egy kereskedő, egy kis halászfaluban még sose látott,…. mégis tudja,…
- 15. ~ 900 tag.
- 16. „genetika”
- 17. 1936
- 18. Közös #társasbefolyásolás Kérdések: - Hogyan megy végbe a befolyásolás? - Mi az ami növeli, és mi az ami csökkenti a befolyás mértékét? - A befolyásnak állandó vagy csak átmenti hatása van? - Hogyan alakul ki az előítélet? - Mitől kedvel minket valaki és mitől nem? - Mindenhol ugyanazok az elvek működnek ? -Stb.
- 19. • A legtöbb embert érdeklik ezek a dolgok, és van is véleménye róluk.
- 20. Nem fürdették, nem etették a kicsiket, az apa ráadásul gyakorta bántalmazta is a két fiút.
- 21. • A különbség a tárgyilagosságban van. • A hipotézisek ellenőrizve vannak. • ~ kutatás
- 22. Szociálpszichológia A pszichológia azon ága, amely a személyek egymásra gyakorolt hatásának elemzésest helyezi a figyelem középpontjába Allport szerint: „A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy az emberek gondolkodását, viselkedését és érzéseit hogyan befolyásolja mások tényleges, vagy mögöttes jelenléte.” Mások szerint „A személyközi kölcsönhatás, az interakciók és a csoportviselkedés tanulmányozása.”
- 24. Kutatási területei Az egyén vonatkozásában: Szocializálódás Szociális szerepek Attitűdök A társas kapcsolatok vonatkozásában: Kapcsolattartás Kölcsönös egymásra hatás Az énmegmutatkozás sajátosságai A csoport vonatkozásában: Belső viszonyok Konformitás Csoportdinamika A tömeg vonatkozásában: Tömegviselkedés Közvélemény
- 25. Kutatási módszerek Megfigyelés Céltudatos, tervszerű, rendszeres és objektív tényeket feltáró észlelés, amelyben a megfigyelendő kategóriák jól körülhatároltak, a szituációk jól megválasztottak, a megfigyelés szempontjai kidolgozottak és az alkalmazott eszközök, technikák is megfelelnek a tényfeltárás kritériumainak. Közvetlen (személyes): passzív szemlélődés vagy aktív tevékenykedés Közvetett (mikrofon, ablak, kamera, stb) Nyílt vagy leplezett Kísérlet Jól megfogalmazott hipotézisből kiindulva valamely konkrét jelenség új, rejtett összefüggésének feltárását, különböző feltételektől való függőségének megállapítását célzó módszer
- 26. Kikérdezés (exploráció) Szóban (interjú): egyéni vagy csoportos, vagy tesztjellegű, rugalmas módszer Írásban (ankét): kérdőíves forma, kevésbé rugalmas az interjúhoz képest, viszont tömegméretű adatokat képes szolgáltatni Dokumentumelemzés A múltban készült vagy kurrens írásos anyagok meghatározott szempontok szerinti feldolgozása
- 27. Tartalomelemzés A kommunikáció manifeszt tartalmának objektív és kvantitatív kutatásra alkalmas speciális eljárás, amely konkrétan azt vizsgálja, hogy bizonyos fogalmak, gondolatok, érzelmi reakciók milyen gyakorisággal fordulnak elő a vizsgálati személy beszédében, vagy a csoport beszélgetéseiben Helyzetelemzés = hatásrendszer-elemzés Tevékenységelemzésre alkalmas: cél, környezet, a tevékenység jellege, követelményszint, eszközök, a részvétel mikéntje, a terhelés nagysága, a tevékenység haszna, hasznossága
- 28. Szociometria A csoport érzelmi szerkezetének és e szerkezeten belül az egyes csoporttagok szociális helyzetének, az érzelmi kapcsolatok elrendeződésének a feltérképezésére alkalmas módszer Attitűdskála
- 29. Előkészítő munka A kutatási téma (probléma) egyértelmű körülhatárolása A kutatási cél (feladat) egyértelmű megfogalmazása A hipotézis felállítása A megfelelő eszközök és technikák kiválasztása A mintavétel formájának megválasztása A próbafelvétel végrehajtása Eredményességének kritériumai Érvényesség (validitás): a választott módszer valóban alkalmas a vizsgált jelenség mérésére Megbízhatóság (reliabilitás): egy később megismételt vizsgálat során is ugyanazt az eredményt kell kapnunk
- 30. 2. A személyészlelés és társas viselkedés, Attribúció
- 31. Tárgyészlelés
- 33. Személyészlelés (személypercepció ) Folyamat, amelynek eredményeként másokról viselkedésük, tetteik, viszonyulásaik és egyéni megnyilvánulásaik felfogásával benyomásokat szerzünk, ezek értelmezése alapján különféle következtetésekre jutunk Fizikai észlelés: közvetlenül megragadható felszíni tulajdonságok
- 35. Szociális észlelés: érzéki úton nem fogható tulajdonságok (pl.: Attitűd) Bizonytalanabb, mint a tárgyak észlelése Nagyobb a hibalehetőség, hiszen motivációink, attitűdjeink befolyásolhatják ítéletalkotásunkat Nehezebb ellenőrizni A személyészlelő előzetes ismerete, tudása is nagyon fontos
- 36. • Miért fontos jól értelmezni az arckifejezéseket ? • Ezek minden kultúrában azonosak? Landis (1924) kísérelt : • Pornográf képeket néztek • Elektrosokkot kaptak • Zenét hallgattak • Békát fogtak egy vödörben • Élő patkány fejét vágták le
- 37. Eredmény: Nem túl sikeresek az emberek a pontos megítélésben Miért? • A célszemélyek is különböző képen reagáltak a helyzetre ( félelem, izgalom, harag, undor, stb…) • Az emberek leggyakrabban egyszerre több, egymással keveredő érzelemmel reagáltak
- 38. Alap érzelmek : • Élvezet, • Bánat, • Harag, • Félelem, • Undor, • Meglepetés.
- 42. • Amikor embereket figyelünk meg NEM vagyunk elfogulatlanok. • Általában már előzetesen rendelkezünk érzelmekkel, attitűdökkel és motivációkkal, amelyek kezdettől fogva befolyásolják az ítéleteinket.
- 43. • Hajlunk arra, hogy hozzánk hasonló emberekben jó tulajdonságokat, míg tőlünk különbözőekben rossz tulajdonságokat lássunk meg.
- 44. • Néha előfordul, hogy az elfogultságok önmagukat beteljesítő jóslatok forrásává válnak. • Ha pl. a főnökünket zsarnoknak látjuk, ez olyan viselkedést válthat ki belőlünk, ami őt valójában azzá teszi !
- 46. • Hogyan döntjük el hogy egy személy miért viselkedik az adott módon? • Hogyan állapítjuk meg, mikor felelős valaki a tetteiért?
- 47. Emberekkel kapcsolatos következtetések: Attribúcióelméletek • Attribúció ~ tulajdonítás: elképzelések, szabályok, feltevések halmaza arról, hogy az emberek miként következtetnek saját és mások viselkedésének okaira. Fritz Heider: • Külső ok – „szituációs attribúció” okozza-e a viselkedést, vagy.. • Belső ok – „diszpozícionális attribúció”
- 48. Attribúció Tulajdonítás, oksági következtetés Attribúció elmélet Emberekkel kapcsolatos következtetések, kísérletet teszünk más emberek viselkedésének értelmezésére, magyarázatára Feladata: annak eldöntése, hogy a személy cselekvése diszpozicionális v. szituációs okoknak tulajdonítható ****************************************
- 49. Heider :„Naiv tudós ” Heider szerint azt döntjük el : A.) a cselekedet belső diszpozíció vagy külső nyomás okozza? B.) ha belső ok, akkor szándékos volt-e a cselekedet vagy sem ?
- 50. A mindennapi életben hasonló döntéseket hozunk: • Az, hogy a munkatársunk nem viszonozta a köszönésünket az ellenszenvét jelzi-e (diszpozíció) vagy otthon összeveszett a párjával? • A biztosítási ügynök (pincérnő) azért kedves velünk mert kedvel bennünket, vagy több pénzt szeretne tőlünk (külső attribúció)? Mire lesz ez hatással? A viselkedésünkre !
- 52. • Ha már eldöntöttük, hogy egy adott cselekvésnek belső okai vannak, hogyan állapítjuk meg, hogy mi volt az adott cselekvés motivációja ?
- 53. Szándéktulajdonítás - Jones-Davis Szándékosnak tartott cselekvés mögött belső okokat feltételezünk a háttérben Szándékosság megítélésében fontos, hogy a cselekvő tisztában volt-e a következménnyel Valószínűsítjük a szándékosságot, ha: - viselkedésnek nemkívánatos a hatása - korábban figyelmeztettünk a következményekre - a következmények súlyosak - a viselkedés normasértő, szokatlan Okok leszámítolása: ha találunk egy elfogadható okot, a többit már nem vesszük figyelembe
- 54. Az állásinterjún felteszik a szokásos nehéz kérdést: -Mit gondol, önnek mi a legnagyobb gyengesége? –Az hiszem, az őszinteségem. –Én nem gondolom, hogy az őszinteség gyengeségnek minősülne! – csodálkozik az interjúztató. –És kit érdekel, hogy maga mit gondol?!
- 55. Pl: Ha az állásinterjún extrovertáltságot várnak és az alany nem az. Castro esszé (instrukció:maguktól írták/ ez volt a feladat) Kérdés: mennyire Castro párti az esszéíró? Ha valaki olyat mond ami neki hátrányos (pl A gazdag politikus csökkenti a saját fizetését, és a gazdagokra külön adót vet ki)
- 56. A siker és a kudarc attribúciója Mi a siker és a kudarc oka? - Fizetés emelés A.) sokat dolgozott B.) rendelkezik a szükséges intelligenciával és képességekkel C.) a főnök kivételez vele D.) szerencséje volt
- 57. A siker és a kudarc attribúciója Belső Külső Weiner (1974): Állandó pl.: készség pl.: helyzet Nem állandó pl.: erőfeszítés pl.: szerencse Siker és kudarc attribúciója – és a nemek összefüggése (Feather és Simon, 1975) • Nőknek általában kevésbé ismerik el a sikert, és kudarc esetén könnyebben hibáztatják őket. • A női siker okaként gyakran a feladat könnyűségét és a szerencsét jelölik meg. • A női kudarc okaként gyakran a képességek hiányát tulajdonítják.
- 58. Attribúciós torzítások • A felelősség attribúciója • Kérdés, hogyan tulajdonítunk felelősséget a köznapi életben az embereknek? „Mikor kárhoztatunk és mikor mentünk fel valakit egy szabálysértés alól?” Hogyan hozzuk ezzel kapcsolatos ítéleteinket? • Nagy a jelentősége a mindennapi életben, mivel naponta kell ilyen döntéseket hozni. • Piaget úgy gondolta, hogy a felelősség attribúciója egy racionális folyamat, amelyet az egyedfejlődés során tanulunk meg. Persze meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy pontosan mit is értünk valakinek a felelősségén: • Az adott cselekedetet az adott személy okozta? • Szándékosnak kell lennie? • Számításba kell venni a törvényes vagy erkölcsi beszámíthatóságot?, stb.
- 59. Különféle kutatásokból kiderült, hogy a felelősséggel kapcsolatos hétköznapi ítéleteket sok esetben befolyásolják irracionális megfontolások. Például Walster tapasztalata alapján: egy személyt felelősebbnek tartottak egy előre nem látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csekély kár történt.
- 60. Shaver szerint azokat az embereket, akik hozzánk hasonlóak kevésbé találjuk felelősnek ugyanazért a cselekedetért, mint akik különböznek tőlünk. De ugyanez a helyzet pl.: a vonzó, jó külsejű embereket kevésbé tartunk felelősnek egy dolog miatt, mint az előnytelen külsejűeket. Akár egy mosoly is befolyásolhatja a felelősség attribúció meghatározását.
- 61. Attribúciós torzítások • Az okozás irányába történő torzítás Okság keresése akkor is, ha semmi nem utal rá. (Pl.: Geometriai formák mozgása) • Torzítás belső attribúciók irányába – „alapvető attribúciós hiba” Belső okokat feltételezünk akkor is, ha a külső is számításba jöhet. • Cselekvő – megfigyelő torzítás Ha magunk cselekedeteit kell megítélni, inkább külső okokat feltételezünk. Nem azt mondjuk, hogy: „Elnézést a késésért, de fegyelmezetlen vagyok” (belső ok) hanem azt, hogy „késett a vonatom, közbejött valami, stb.” (külső ok)
- 62. Attribúciós torzítások • Láthatósági hatások Azoknak a személyeknek, akik jobban láthatóak, kitűnnek (pl. szemben ülnek velünk, gyakrabban tulajdonítunk felelősséget valamely cselekmény okozójaként. • Konszenzusra vonatkozó információ torzulása Mások hogyan tennének? Pl.: Mi alapján döntenétek arról, hogy egy tárgyat felvegyetek vagy sem?
- 63. Attribúciós torzítások • Önkiszolgáló torzítások Motivációs szempontok – jutalom elnyerése, büntetés elkerülése. Pl.: Mit mondanak a sportolók egy mérkőzés megnyerése/elvesztése után? Győzelem – kemény munka, erőfeszítés (belső ok) Elvesztett meccs – az ellenfél, a bíró, körülmények (külső ok)
- 64. Attribúciós torzítások • Hamis konszenzuson alapuló torzítás Az a vélekedés, hogy a legtöbb ember úgy tenne ahogy mi – „normális vagyok” A torzítást kísérletben is bizonyítottak. Egyetemistákat kertek meg arra, hogy vigyenek körbe egy feliratot: „Egyel Joe éttermében!”. Akik vállaltak a dolgot, úgy gondoltak, hogy az emberek 62%-a teljesítene a kérést. Míg akik nem vállaltak, azt feltételezték, hogy az emberek 67%-a szinten visszautasitana a dolgot.
- 65. Attribúciós torzítások Azzal, hogy az áldozatot kárhoztatjuk, véletlenszerű helyzetben is, ahhoz is hozzájárul, hogy fenntartsuk az illúziót, miszerint az események ellenőrizhetőek. • Az „igazságos világba vetett hit” „Az emberek felelősek a sorsukért.”
- 66. Énatribúciók: • Az énre vonatkozó tudásunk nem „belülről”, belső folyamatok közvetlen észlelése alapján jön létre, hanem „kívülről” saját tényleges viselkedésünk megfigyelése és értelmezése következtében !
- 67. Énatribúciók: • Bem önpercepciós elmélete: Az egyének részben azáltal ismerik meg saját attitűdjeiket, érzelmeiket és belső állapotaikat, hogy következtetnek rájuk saját viselkedésük megfigyeléséből és/vagy azoknak a körülményeknek a megfigyeléséből, amelyekben az adott viselkedés megjelenik. • Az emberek ugyanazokra a folyamatokra tamáskodnak amikor a saját attitűdjeikre következtetnek, mint amelyeket a másokkal kapcsolatos attribúciókon használnak.
- 68. Énatribúciók: Működési elv: Nem szoktam adni adományt, de mivel ezeknek adtam, úgy tűnik, hogy a jótékonyság iránti attitűdöm sokkal pozitívabb mint gondoltam !
- 69. Taylor (1975) kísérlet: Nők férfiak képeit nézegették, miközben egy fülhallgatón a „saját” szívverésüket hallhatták. A szívem gyorsabban ver = bizonyára megérintett a dolog A szívem lassabban ver = bizonyára nem érintett meg a dolog Eredmények: • Ha fontos attribúció (találkozni fognak velük): a hamis visszajelzésnek NINCS hatása • Ha nem fontos attribúció (nem fognak találkozni velük): a hamis visszajelzésnek VAN hatása
- 70. Heider szerint : Ha egy saját viselkedésünk magyarázható azzal, hogy külső nyomás vagy jutalom okozta, nem szükséges belső okok után keresnünk ! Ez miért fontos ? !
- 71. • Nem minden jutalom csökkenti a belső motivációt ! • Deci (1975) : A nem kézzelfogható társas megerősítések pozitív hatással vannak (pl. szóbeli dicséret, elismerés)
- 72. Önkárosító stratégiák BERGLAS és JONES (1978): az emberek gyakran mesterséges hátrányokat teremtenek maguknak, hogy a kudarcot külső nehézségeknek tulajdoníthassák !
- 73. Önkárosító stratégiák Hasonló az eset amikor vizsga előtt valaki gyógyszereket vesz be vagy iszik, esetleg sok vizsgát zsúfol be 1 napra, nem alszik előtte, stb. Így lehetővé válik, hogy az egyén megvédje énképét, amit saját magáról mint felelősségteljes, értelmes emberről tart fenn. *************
- 74. Tanult tehetetlenség Tanult tehetetlenség az a mentális állapot, mely során az egyén az egymást követő kiszámíthatatlan negatív ingerek hatására feladja, hogy azokat megpróbálja elhárítani, még akkor is ha elkerülhetőek lennének, mert arra a meggyőződésre jut, hogy nem képes ezeket az averzív ingereket befolyásolni.
- 75. Tanult tehetetlenség SELIGMAN (1975): „Ha egy ember viselkedésének az eredménye független a viselkedésétől, akkor megtanulja, hogy az eredmény független a viselkedéstől.”
- 76. Mi közöm nekem a korábbi diához? A tanult tehetetlenség eredeti formájában tanult folyamat ! Amikor a folyamosan kudarcot elérő tanulóknak azt mondták, hogy azért vallottak kudarcot matematikából mert nem tanultak elég szorgalmasan, nem jelentkezett náluk a tanult tehetetlenség ! (Dweck, 1975)
- 78. Más ellenőrizhetetlen körülmények: • Sikertelen párkapcsolat • Sikertelen vizsga • Munkanélküliség • Szegénység • Stb,
- 79. Pszichológia ellenállás Brehm (1972): Ha fenyegetve érezzük cselekvési szabadságunkat, akkor lép fel ! Pl. • A tiltott tárgyak vonzereje megnő, • A tiltott eszméket hangosabban valljuk, • Ha valaki nyomást fejt ki, hogy valamilyen, attitűdöt vagy véleményt elfogadjunk.
- 80. A benyomás kialakítása • Hogyan tudunk egységes, kerek benyomást kialakítani egy emberről, amikor az információk, amelyekre benyomásunkat alapozzuk, általában töredékesek, és külön-külön részletekben kapjuk őket? • Milyen mentális folyamatok segítségével rakjuk össze az emberekre vonatkozó ismereteink elszigetelt részecskéit? • Több magyarázó elv, elmélet létezik, a következőkben ezeket tekintjük át!
- 81. • A szociális észlelés szempontjából a Gestalt mozgalom talán legfontosabb képviselője (Gestalt német szó, jelentése „alak”), németül Gestaltpsychologie, magyarul alaklélektan) Solomon Asch • Azt feltételezte, hogy a benyomás kialakítása nem egyszerűen a célszemély különböző vonásainak mentális átlagolásával történik. • Sokkal inkább az egészet megragadó folyamatról van szó, amelyben bizonyos „központi” vonások aránytalanul nagy befolyást gyakorolnak a benyomásokra. • Melegszívű - hideg
- 82. A benyomások alakításának aritmetikai modelljei • Asch megközelítése csupán az egyik lehetséges megközelítés. • Más kutatók matematikai modelleket próbálnak kidolgozni, amelyek megragadják azt a folyamatot, ahogy az információrészecskéket egészleges benyomássá szervezzük. • Itt is két alternatív modell létezik: az összegzési és az átlagolási modell.
- 83. • A Fischbein és Hunter nevéhez fűződő ÖSSZEGZÉSI MODELL szerint az általános benyomás egy személyről egyszerűen a személy által birtokolt jellemzők értékének összege. • Ha például egy -7-től +7-ig terjedő szubjektív skálán Sándor becsületes (+7) és segítőkész (+6), akkor összbenyomásunk értéke +13 lesz. • Ha azonban még az is kiderül róla, hogy söralátéteket gyűjt, és ennek kedvezőségi értéke +1, akkor összbenyomásunk még kedvezőbb lesz (+14). • Ha elfogadjuk az összegzési modellt, feltételezzük, hogy bármilyen apró pozitív vagy negatív tulajdonság számít.
- 85. ANDERSON ÁTLAGOLÁSI MODELLJE • E modell szerint az összbenyomás a bemeneti jellemzők egyszerű számtani átlaga. • A korábbi példát véve, ha tudjuk Sándorról, hogy becsületes (+7) és segítőkész (+6), akkor összbenyomásunk (7+6)/2=6,5 lesz. • Ha megtudunk róla még egy marginális pozitív tulajdonságot (söralátétet gyűjt +1), akkor összbenyomásunk (7+6+1)/3=4,67 – tehát kevésbé kedvező lesz. • Az átlagolási modellből az következik, hogy csak az az információ javítja az összhatást, amelyik kedvezőbb a létező átlagnál.
- 87. Holdudvarhatások • A holdudvarhatás az észlelőnek azt a hajlamát jelenti, hogy feltételezzék, ha valaki valamilyen jó (vagy rossz) tulajdonsággal rendelkezik, akkor egyéb tulajdonságai is összhangban állnak ezzel (ti. jók vagy rosszak).
- 88. Holdudvarhatások • A holdudvarhatások érdekes példája, amikor a külső megjelenés szolgál alapul a belső tulajdonságokra vonatkozó következtetésekhez. • Egy vizsgálatban például azt találták, hogy a jó külsejű embereket pozitívabbnak ítélték olyan skálákon, amelyek nem függenek össze a megjelenéssel (intelligencia, foglalkozási státusz, személyiség).
- 89. Holdudvarhatások • Harari és McDavid kísérletében tanároknak kellett fogalmazásokat osztályozniuk. A fogalmazáson a gyerekek keresztneve szerepelt (Dávid és András – mint kedvelt, pozitív megítélésű nevek; Hugó és Móric – szokatlan, negatívan megítélt nevek). • A tanárok – annak ellenére, hogy a dolgozatok azonosak voltak – „Hugónak” és „Móricnak” majdnem egy egész jeggyel rosszabb osztályzatot adtak átlagosan.
- 90. Holdudvarhatások • Wilson arra kérte diákjait, hogy becsüljék meg állandó előadójuk magasságát, illetve egy vendégelőadóét, akit professzorként, docensként,adjunktusként, tanársegédként, egyetemi hallgatóként mutattak be. • Az eredmények azt mutatták, hogy ugyanazt a személyt professzorként átlag 6 cm-rel magasabbra becsülték, mint egyetemi hallgatóként.
- 91. Elsőbbségi és újdonági hatás. • A holdudvarhátas mellett nagymertekben befolyásolja az informació viszonylagos „súlyát” a benyomás alakulásában a sorrend, amelyben a másik személyre vonatkozó információkat kapjuk. • Általánosan elterjedt nézet az első benyomás fontossága, amire a mindennapok során is próbálunk ügyelni.
- 92. Elsőbbségi és újdonági hatás • Solomon Asch két listát mutatott be a vizsgálati személyeknek, amelyek ugyanazokat a tulajdonságokat tartalmaztak, de az egyik lista először a pozitív es aztán a negatív tulajdonságokat, míg a másik lista előbb a negatív tulajdonságokat mutatta be. • Az eredmények szerint Asch vizsgálati személyei sokkal pozitívabban ítélték meg a személyt az első lista (+ -) alapján. • Tehát az elsőnek kapott információnak aranytalanabbul nagyobb hátasa van az ítéletekre, ez az elsőbbségi hatás.
- 93. Elsőbbségi és újdonági hatás • Jones és mtsai vizsgálati alanyai egy embert nézhettek végig, aki egy 30 kérdéses tesztet tölt ki. Az egyik esetben jól kezdett, majd romlott; a másik esetben rosszul kezdett, utána javult. • Igazából mindkét esetben 15 kérdést válaszolt meg helyesen. Ennek ellenére a jól kezdő esetben úgy gondoltak a megfigyelők, hogy a személy intelligensebb és jobban teljesítene egy későbbi tesztben.
- 94. Elsőbbségi és újdonági hatás • Ezeket az erős elsőbbségi hátasokat valószínűleg az okozza, hogy az első információknak nagyobb figyelmet szentelünk. • Ha valamilyen módon pl. figyelmeztetéssel elérjük, hogy minden információra egyformán figyeljenek, akkor az elsőbbségi hátas eltűnik. • Ha az információcsomagok közé szünetet iktatunk be, akkor meg egy újdonsági hatással is számolnunk kell, miszerint a később bemutatott információ nagyobb hatású.
- 95. Sztereotipizálási és osztályozási torzítások • A holdudvarhátas a kategorizáló, sztereotípia ítéletekre is kiterjed. • Razran kísérletében 30 egyetemi hallgatónő fényképet ítéltette meg szeretetreméltóság, ambíció, intelligencia, jellem és szépség szempontjából. Két hét múlva ugyanezeket a képeket etnikai csoportokra jellemző tipikus nevekkel is ellátta. • Az újbóli megítélés során a zsidó lányokat intelligensebbnek és ambiciózusnak ítéltek, de kevésbe szeretetreméltónak. Itt a név indította be a sztereotipizálási folyamatot, de ugyanilyen hátassal lehet az öltözék is.
- 97. Torzítás negatív irányban • A vizsgálatok azt mutatják, hogy a negatív információknak aránytalanul nagyobb súlya van, és a negatív első benyomások sokkal ellenállóbbak a változással szemben. • Ezt a torzítást az magyarázhatja, hogy a pozitív vonások, mivel összhangban vannak a társadalmi elvarásokkal, relatíve kevesebb információt nyújtanak, mint a negatív tulajdonságok.
- 98. Pügmalión (görögül Πυγμαλίων, latinosan Pygmalion) az Ovidius Átváltozások című művében mint szobrász híressé vált legendás ciprusi személy neve. Ovidius költeményében Pygmalion beleszeret saját szobrába, és a szobrász imáját meghallgatva a szobrot az istenek életre keltik.
- 99. Pygmalion-effektus Rosenthal és Jacobson vizsgálatában gyerekeket véletlenszerűen csoportokba osztva okosként vagy butakent jellemeztek a tanároknak. Év végére azok a gyerekek, akiket okosnak „bélyegeztek” valóban jobb jegyeket szereztek.
- 100. William James szerint az érzelmek két összetevőből állnak: I. Fiziológiai izgalom II. Kognitív értelmezés. Az érzelmek tehát nem az okai, hanem a következményei a fiziológiai reakcióknak. ********************* Érzelmek tulajdonítása
- 101. Érzelmek tulajdonítása Schachter és Singer Kísérleti személyeik izgalmi hátast kiváltó injekciót (epinefrin) kaptak. Az 1. csoportot tájékoztattak a hátasról, míg a 2. csoportot félretájékoztattak (vitamin-injekció).
- 102. Schachter és Singer Érzelmek tulajdonítása Ezek után a váróban egy beépített személy euforikusan vagy dühösen viselkedett. Amikor később a saját érzelmekről kellett beszámolni, a 2. csoport a beépített személyével azonos, intenzív érzelmekről számolt be, szemben az 1. csoporttal.
- 103. Érzelmek tulajdonítása Schachter és Singer • A modell szerint tehát a különböző érzelmek lényegében ugyanazon alapvető izgalmi tünetek különböző kognitív értelmezései vagy attribúciói.
- 104. Az énattribúció néhány gyakori következménye • Ha az érzelmi élmény következtetések dolga, akkor talán az attribució manipulálása réven az olyan negatív érzelmekre is hátast gyakorolhatunk, mint amilyen a szorongas. • Az egyik vizsgálatban például álmatlanságban szenvedőknek hátas nélküli (placebo) tablettákat adtak, amiről ők úgy tudtak, hogy növeli az izgalmi szintet. Ők könnyebben aludtak el, hiszen izgalmukat, szorongásukat nem az elalvási nehézségeknek, hanem a tablettának tulajdonítottak.
- 107. „Izgalomátvitel” Zillmann • A kísérleti személyek egy része szobabiciklizett – ez fokozta izgalmi állapotukat. Ezután egy beépített személy sértegette őket. Akik bicikliztek, sokkal hevesebben reagáltak. Ők a magasabb izgalmi szintet a sertésnek tulajdonítottak, így sokkal haragosabbak lettek. • Az izgalom attribúcios folyamatok réven tevődik át egy elfogadható külső okra – ez a jelenség az „izgalomátvitel”.
- 108. A hangulat hatása a személyészlelési ítéletekre • A személyészlelés pontosságát az észlelő pillanatnyi állapota is befolyásolja. • Egy kísérletben azt tálaltak, hogy jó hangulatban levő emberek a kétértelmű arckifejezéseket pozitívabbnak ítélték, mint a rossz hangulatban levők.
- 109. Clark és mtsai azt a megfigyelést tettek, hogy felfokozott érzelmi állapotú emberek társaik közt is „izgatott” embereket véltek felfedezni.
- 110. • Schwarz azt az eredményt kapta, hogy a hangulatot kis mertekben befolyásoló dolgok (jó idő, pénztalálás, kedvenc focicsapat győzelme stb.) elegendőek ahhoz, hogy az emberek megváltoztassak ítéletüket arról, hogy mennyire boldogok, mennyire elégedettek lakásukkal, életükkel.
- 111. Forgas, Bower és Krantz felvételi beszélgetéseket vett videóra, majd ezt a felvételizőknek levetítettek utólag, és arra kertek őket, hogy ítéljek meg saját és partnerek viselkedését. • Az egyik csoportot hipnózis segítségével pozitív, a másikat negatív hangulatba hoztak. • A pozitív hangulatú csoport sokkal több pozitív és kevesebb negatív viselkedést vett észre mind saját, mind pedig a partner viselkedésében, míg a negatív hangulatú csoportnál a helyzet fordított volt (több negatív, kevesebb pozitív viselkedést észleltek).
- 112. Mivel magyarázható az előző jelenség? • A szociális észlelés szelektív, csupán a teljes információ töredékére vagyunk képesek odafigyelni, és az hogy mit látunk meg, függ attól, hogy milyen fogalmak, gondolatok, értelmező kategóriák állnak a rendelkezésünkre. • Ezekre az érzelmi állapot is hátast gyakorol, így pozitív hangulat esetén, pozitívabb gondolatok, fogalmak aktiválódnak.
- 113. A sztereotipizálás mint a pontatlanság egyik forrása • A sztereotipizálás bár leegyszerűsíti a világot, és így megkönnyíti benne az eligazodást, egy csoport tipikus jellemzőiről alkotott elképzeléseink önmagukban is torzítottak lehetnek. • Az etnikai és faji sztereotipak gyakran járnak együtt előítéletekkel, amik a személyészlelést nagymertekben megnehezítik.
- 114. A sztereotipizálás mint a pontatlanság egyik forrása • A fent említettek gyakorlati következményekkel is járnak, főkent az igazságszolgáltatás területen. • Például megállapítottak, hogy az esküdtek ítéletet egy távol levő tanúról nagy mertekben befolyásolja annak a viselkedése, aki felolvassa a tanúvallomást.
- 115. A sztereotipizálás mint a pontatlanság egyik forrása Egy kísérleti vizsgálatban megrendezett egy inzultust egy tanár ellen az egész osztály előtt. Néhány héttel később a többség, beleértve az áldozatot is (!), rosszul azonosította a támadót.
- 116. Burkolt személyiségelméletek • Amikor másokról ítélünk, valamennyien ismereteink saját, „külön bejáratú” tárházából merítünk. • A személyészlelés, nagy mértékben aktív, konstruktív folyamat, a tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében léteznek, mint a cselekvő pszichikumában. • Az emberekről felhalmozott tudásunk eredményeként mindannyian rendelkezünk „burkolt személyiségelméletekkel”.
- 117. • A burkolt személyiségelmélet felhalmozott elvárásaink és hipotéziseink összessége arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások.
- 118. • George Kelly szerint tapasztalatainkat úgy rendezzük, hogy személyes konstruktumokat hozunk létre, amelyeken keresztül szemléljük a világot. • Ez annyit jelent, hogy különböző emberek eltérő dimenziók menten szemlélik és értékelik a világot. • Ilyen konstruktumok lehetnek: „szeret - nem szeret”, „hasznos a karrierem szempontjából – ártalmas a karrierem szempontjából” stb. • A személy által használt konstruktumok száma jelzi az illető megismerő tevékenységének komplexitását, finomságát.
- 119. • Kelly egy empirikus eljárást is kifejlesztett a személyes konstruktumok feltárására, ez a szerep-repertoár teszt. • A tesztben arra kérik az alanyokat, hogy írjak le, miben hasonlít két általuk jól ismert személy, és azt is, hogy ők ketten miben különböznek egy harmadiktól. • Egy mátrixban több ilyen személy hármas segítségével felderíthetők a kitöltő személyes kontstruktumai.
- 122. A személyiség kulturális elméletei • Az azonos kultúrában elő emberek kisebb vagy nagyobb mértékben osztoznak az emberekről alkotott burkolt személyiség elméleteikben.
- 123. • Norman sok embert kérdezett egymásról, közülük egyesek jól ismertek egymást, míg mások csak felszínes viszonyban voltak. • 20 tulajdonságra adott értékelését • Az eredmények azt mutattak, hogy az ismerősök és az ismeretlenek eseten nagyjából ugyanazokat a tulajdonságokat használtak az alanyok.
- 124. Mivel az ítéletek függetlenek voltak az ismeretségtől, úgy tűnik, hogy Norman megítélési dimenziói burkoltan az észlelőkben rejtőztek, és az észlelők alapvető, közös személyiség elméletére utaltak. A kapott dimenziók a következők voltak: • Extroverzió • Szeretetremeltósag • Lelkiismeretesség • Érzelmi stabilitás
- 125. Személyészlelés és személytípusok • Az emberek aktívan és folyamatosan alkotják és módosítják a környezetükre vonatkozó ismeretek rendszerét. • Ezt az ismeretrendszert sémának hívjak, a kifejezés Bartlett-től származik. • Az ilyen sémákat az új információ osztályozására és értelmezésére használjuk.
- 126. Személyészlelés és személytípusok • Tehát az osztályozás az észlelés szerves része. • Mindez a szociális észlelésre is igaz. • Az információ forrása az a tudás is, melyet az utunkba kerülő emberek típusaira nézve birtoklunk. • Az ilyen tipológiák leegyszerűsítik az észlelést, és lehetővé teszik, hogy a mindenki szamara ismert típus tulajdonságaival egy lényegében ismeretlen egyént is jellemezni tudjunk.
- 127. Mennyire „tipikus” egy adott ember? • Az emberekről alkotott ítéleteket befolyásoló személykategóriákat gyakran személy-prototípusoknak nevezzük. • A személy-prototípusok ismeretsémák a társas környezetünkben megismert embertípusokról. • A prototípus a tulajdonságok ideális kombinációja, a kérdéses embercsoport „tökéletes” példája.
- 128. Mennyire „tipikus” egy adott ember? • Az emberekről való gondolkodásunkat a megítélt emberek prototipikussága is befolyásolja. • Általában könnyebben alakítunk ki benyomást olyan emberekről, akik prototipikusak. • Cantor és Mischel kísérletben is igazolták, hogy a prototípussal összhangban álló személyleírásokra általában jobban emlékszünk.
- 129. • Snyder és Uranowitz vizsgálatukban arra kérték a vizsgálati személyeket, hogy olvassák el egy bizonyos asszony, Betty K. életrajzát. • Az életrajz tartalmazott részleteket a gyermekkorról, neveltetésről, barátokról, pályaválasztásról. • Az életrajz elolvasása után az egyik csoportnak azt mondták, hogy Betty K. leszbikus, a másiknak hogy heteroszexuális, a harmadik csoport nem kapott kiegészítő információt. • Ezzel azt próbálták elérni, hogy egyesek heteroként, mások leszbikusként kategorizálják Betty K-t. Az emberek osztályozásának torzító hatásai
- 130. Az emberek osztályozásának torzító hatásai Snyder és Uranowitz • Egy héttel később a vizsgálati személyeket arra kérték, hogy idézzenek fel minél több részletet Betty K. életéből. • Azt találták, hogy akiknek azt mondták Betty K. leszbikus, sokkal több olyan eseményt idéztek fel, ami homoszexualitásra utalt, mint a másik két csoport. • Ez az eredmény azt jelzi, hogy az erőteljes személykategória mozgósítása visszamenőleg is hatással van az emlékezetünkre. • A jelenség működik, de a hátterében álló emlékezeti folyamatokra még nem derült fény. • *********** •
- 131. Szerepek
- 132. Pszichológia Juhász Márta, Takács Ildikó (szerk.) Typotex Kiadó, 2009 •Baccalaureus Scientiae sorozat •220 oldal •Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT •ISBN: 9789632790343
- 133. Státus és a szerep o Az egyénnek a társadalomban meghatározott helye, pozíciója van, ez adja meg számára a rangot, amit státusnak nevezünk. o Ilyen státussal rendelkezik az egyén, azáltal hogy férfi vagy nő, öreg vagy fiatal. o Az egyénnek sokféle státusa és szerepe van a társadalomban. o A státushoz kapcsolódó társadalmi elvárásokat, normákat és ennek megfelelő tipikus magatartásformát szerepnek nevezzük. o Minden státushoz tartozik a viselkedésnek egy meghatározott általános formája, amelyet a környezet elvár az egyéntől.
- 134. Státus és a szerep A szerep tanulásának folyamata: • A szereptanulás az a folyamat, amely során megtanuljuk, hogy velünk hasonló helyzetben lévő személyekhez hasonlóan viselkedjünk. • A nemi szerepek tanulása az azonos nemű szülőktől történik, a lány az anyjától, a fiú az apjától tanulja. • A szerepek tanulásánál a tanulók aktív részesei, közreműködői a folyamatnak. • Valamilyen szerep megvalósításában az egyén bizonyos módokat választ ki a viselkedéstartományból, átveszi, át is alakítja azt.
- 135. Státus és a szerep A szerepek tanulását befolyásoló tényezők: • A szerep tisztázottsága. • Az elvárások összeegyeztethetősége. • A szerep átvétele előtti tanulási folyamat. • A szerep tisztázottsága, amely szerint értelmezhető és egyértelműek az elvárások a szereppartnerek felől. Például a női szerep megtanulása vidéken nehezebb, mint a férfié, mert közrejátszik a család munkamegosztása is. • A serdülővel kapcsolatos elvárások gyakran ellentétesek lehetnek, egyszer felnőttként, máskor gyerekként kezelik. • Az elvárások összeegyeztethetősége befolyásolja a szereptanulást, vagyis az egyidőben vállalt szerepek, illetve egymást követő szerepek egyeztetése probléma lehet.
- 136. Státus és a szerep o A státushoz kapcsolódó társadalmi elvárásokat, normákat és ennek megfelelő tipikus magatartásformát szerepnek nevezzük. o Minden státushoz tartozik a viselkedésnek egy meghatározott általános formája, amelyet a környezet elvár az egyéntől.
- 137. Státus és a szerep o Pozícióhoz, státuszhoz van kötve rendszerjelleg o Személyiségjeggyé szilárdulhat, a szocializáció folyamatában sajátítjuk el Elvárások – szerepteljesítés kényszerítés, skálája: 1. Kann (lehet): jellem, jómodor (gyenge) 2. Soll (kell): komolyabb elvárások, akár kiközösítés 3. Muss (muszáj): már jogilag is büntetik
- 138. Státus és a szerep Szerepteljesítés: fokozatok Szélsőségei: Konform – mindig, mindenkor teljesíti az elvárásokat Nonkonform – „polgárpukkasztó” Szereptávolítás (Hoffman): nem tudja teljesíteni az elvárt szerepet, ezért kívülállóként tekint magára Cinikus magatartás: visszaélés a szereppel Szerepkészlet, szerepkomplexum Minden pozícióhoz szerepek sorozata társul szerepkészlet Összefoglalja a különböző státusok szerepkészleteit szerepkomplexum
- 139. o Ez külső követelményként jelenik meg, kötelezi az egyént és sokszor független a személy tulajdonságától. o A szerepek típusai a) Adott,veleszületett b) Rokonsági, családi c) Kivívott, szerzett d) Spontán, szituációs e) Társadalmi szerep Státus és a szerep
- 140. Státus és a szerep o A szerepek között vannak alapvetőek, ún. Adott szerepek (a), például a nemi szerepek, valamint az életkori szerepek. Ezek a szerepek hatással vannak az egyén más szerepeire, melyet a társadalom elvár az egyéntől. o A rokonsági, családi szerepek (b), a családban betöltött státushoz kapcsolódnak. Vagyis: az apa feladata, ahogyan a társadalmi elvárások megfogalmazzák, a család képviselete, védelmezése, anyagi javak megszerzése. Az anya feladata a család összetartása, gondoskodás stb. A gyermektől a család és a társadalom elvárja, hogy tanuljon, tegyen eleget a családi, szülői elvárásoknak, segítse kisebb testvérét, stb.
- 141. Státus és a szerep o A kivívott szerepek (c), azok amelyért általában tennünk kell valamit, például szakemberré válás, vagy vezető szerep vállalása. o Spontán, szituációhoz kötődő szerepek (d) azok, amelyek alkalmakhoz kapcsolódnak, egy-egy helyzetből adódnak. o Az egyén többféle társadalmi státust foglal el egyszerre a társadalomban, így többféle szerepelvárásnak kell megfelelnie, például egy nő egyszerre lehet anya, feleség, de munkahelyén esetleg vezető is.
- 142. Státus és a szerep o A társadalmi szerep olyan elvárás (e), amelyet az adott státust betöltő személy iránt támasztanak, amelynek meg kell felelni. o A szereppel kapcsolatos elvárások nem függnek az egyéni tulajdonságoktól, ez egyéni abból a szempontból, hogy az egyén milyen helyet szán egy-egy szerepnek, hogyan tudja összehangolni más szerepeivel.
- 143. Szerepkonfliktusok: Státus és a szerep o A szerepek vállalása magával hozhatja az ellentmondásokat is, amelyek mint szerepkonfliktusok jelentkeznek o A konfliktusok, hozzátartoznak az életünkhöz, de amikor az egyén átéli, kellemetlen élményt, érzést jelent számunkra. o Ezért az egyén többségében törekszik arra, hogy kidolgozzon a konfliktus megoldására stratégiákat, ami lehetővé teszi, hogy magabiztosabb, önmagát felvállaló személyiséggé váljon és tapasztalatot szerezzen o
- 144. Státus és a szerep ****** Szerepkonfliktusok: 1. • A szerepek között van konfliktus 2. • A személy és a szerep között van konfliktus 3. • Szerepen belüli konfliktus (a szerepküldők nem egyértelműen fogalmazzák meg az elvárásaikat, vagy egymásnak ellentmondó elvárásokat fogalmaznak meg
- 145. Státus és a szerep A konfliktusok feloldása: o Kompromisszumképzés o Kibúvó keresés o Morális kibúvó o Figyelem megosztás o Kábítás o Menekülés
- 146. Státus és a szerep A konfliktusok feloldása: o Kompromisszumképzés: amikor az egyén igyekszik igazodni az elvárásokhoz, elutasítja az illegitim elvárásokat. Pl. a az értekezleten elhangzottakkal a dolgozó miután nem ért egyet, nem vállalja fel az azonnali ütközést, hanem passzivitásba vonul, kitér a vita elől. o Kibúvókeresés: az egyén igyekszik kikerülni a büntetéseket, és minimálisra csökkenteni azokat. Mérlegel, és ekkor dönthet, úgy a serdülő, hogy a csoporthoz tartozási igénye miatt, inkább a csoportjával megy el szórakozni, mint a szüleivel moziba. o
- 147. Státus és a szerep A konfliktusok feloldása: oMorális kibúvó: az egyén igyekszik figyelembe venni a büntetéseket és a legitimitást és e szerint cselekedni. Ez egy kombinált stratégia, amikor az egyén úgy mérlegel, hogy döntésének eredménye morális győzelemhez vezesse. Az anya inkább otthon marad beteg gyermekével, mint a munkahelyi szabad programot választaná, és így felmenti magát egy olyan esemény alól, amit amelyen amúgy sem szívesen venne részt.
- 148. Státus és a szerep A konfliktusok feloldása: o Figyelem-megosztás: amikor az egyén próbálja kiiktatni az ellentmondásokat, tehát energiáját, figyelmét próbálja egyenlő arányban szétosztani a szerepek között. o Kábítás: amikor az egyén gyógyszert, alkoholt, kábítószert használ konfliktusának feloldásában. Ezzel időlegesen feloldja a terhek miatti feszültséget, stresszt. o Menekülés: ezt a módszert választja az egyén, ha a konfliktusból csak a környezet elhagyásával (haza), áttelepüléssel tud kikerülni, illetve ami a legdrasztikusabb formája, kilépés a szerepből, például az öngyilkosság.
- 149. Attitűdök
- 150. „Az attitűd a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.” (1954) /G. Allport/ Válasz ilyen és hasonló kérdésekre: Ön szerint tartsunk-e kutyát/macskát lakásban? Jó-e, hogy kitiltják a dohányzást a közösségi területekről? Illik-e egy férfihez a házimunka?
- 151. *Attitűd Pozitív és negatív viszonyulások Tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek vagy a környezet bármely más azonosítható mozzanatai, akár absztrakt eszmék vagy politikai irányzatok iránti vonzalmak & tőlük való idegenkedés
- 152. Attitűdök mérése Önbeszámolók, attitűdskálák: Likert-skála: Nagyon egyetértek egyáltalán nem értek egyet 1 2 3 4 5 Guttman-skála 1. Nők dolgozhassanak 2. Kapjanak állást 3. Munkaadók ne diszkrimináljanak 4. Az állam támogassa az egyenlő esélyeket 5. Az állam büntesse a női munkavállalók diszkriminációját 6. Az állam garantálja törvényben a nők elhelyezkedését. Ha pl. a 4-est választom, az összes előzővel egyetértek. Osgood-skála: Gyenge……………………………….erős Óvatos………………………………..merész Kedves……………………………….undok
- 153. Probléma az önbeszámolókkal: a megfelelési igyekezet Megfigyelések Közvetett módszerek - rejtett, kódolt kérdés - hamis vezeték (hasonlít a hazugságvizsgálóhoz, kiválthat őszinteséget)
- 154. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai: 1. Az attitűd olyan személlyel, vagy tárggyal kapcsolatos, amely az egyén környezetének része. 2. Az attitűdök alakítják annak a módját is, hogy az egyén hogyan értelmezi a környezetét, és hogyan reagál arra. Az attitűdök befolyásolják a környezetünkből történő információfelvételünket, és ennek eredményeként céljaink értelmezését is.
- 155. A különböző attitűddefiníciók közös vonásai: 3. Az attitűdök tanultak és viszonylag állandóak. Változhatnak ugyan , de nem túl gyorsan. 4. Az attitűdök értékélést és érzelmet is kifejezhetnek.
- 156. *Attitűd A szociálpszichológusok az attitűdöket 1. A kognitív/ismereti komponens, amely a meggyőződésekre vonatkozik. 2. Az affektív/érzelmi komponens, amely a pozitív vagy negatív érzéseket foglalja magába. 3. A konatív/magatartás-tendencia komponense, amely a cselekvéssel kapcsolatos. együtteseként fogják fel.
- 157. • Kognitív – információ, ismeret Tudom, hogy a dohányzás betegséget okoz • Affektív – a kiváltott érzés Utálom a füstöt • Viselkedés – a viselkedésem a tárggyal kapcsolatban Nem dohányzom Egy kialakult, rögzült attitűd szoros kapcsolatba kerül a tárgyról való tudásunkkal (sőt, az attitűdünk minősül tudásnak).
- 158. Az attitűd funkciói: Ezek jelentik azt a motivációs bázist, amely alakítja és megerősíti a céltárgyak iránti pozitív attitűdöket (szükségletkielégítő attitűdök), valamint a többi tárgy iránti negatív attitűdöket (büntető/fenyegető attitűdök).
- 159. Attitűdök funkciói Instrumentális funkció Annak az általános vágynak a sajátos megnyilvánulásai, hogy előnyöket szerezzünk, jutalmakat kapjunk és elkerüljük a büntetéseket Ismereti funkció Segítenek, hogy értelmet adjunk a világnak, hogy be tudjuk fogadni a mindennapi élet sokféle információit Értékkifejező funkció Értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök
- 160. Énvédő funkció Szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek (Freud – projekció, elhárító mechanizmus) Bűnbak elmélet – az előítélet énvédő funkciója Szociális igazodási funkció Abban segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük magunkat
- 161. Az attitűd jellemző vonásai: a) Van tárgyuk b) Van intenzitásuk c) Van struktúrájuk d) Megtanulhatóak a) Az attitűdnek kell hogy legyen tárgya, azaz egy fókuszpontja, ami lehet absztrakt fogalom, kézzel fogható dolog, fizikai dolog, cselekvés, „tétel” (pl. egy társadalmi csoport), de lehet specifikus vagy általános tárgya is.
- 162. b) Az attitűd kifejezi, hogyan érez egy személy egy bizonyos tárgy iránt. Az attitűd kifejez (1) irányt (2) fokot (3) intenzitást c) Az emberi attitűdök struktúrája hasonló egyfajta körszerkezethez. A központban vannak az egyén fontos értékei és önmagáról alkotott képe. Az attitűdök egymással is kölcsönhatásban vannak, és így komplex egészet adnak. *****
- 163. d) Az attitűdök mind közvetlen, mind indirekt élettapasztalatainkból származhatnak. Fontos felismerni, hogy a tanulás megelőzi az attitűd kialakulását és megváltozását.
- 164. Logikusnak látszik, hogy a viselkedésünket az attitűdjeink határozzák meg. Ámde: Legalább ennyire meghatározza az adott szituáció is.
- 165. Attitűdök megváltoztatása: ~ a meggyőzés Felületes feldolgozás: o Egy üzenet számos, lényegtelen(nek tűnő) aspektusa is okozhat attitűdváltozást. o Egyetértünk szakértőkkel, hosszú statisztikákkal, bonyolult üzenetekkel – pedig nem igazán értjük az üzenetet. o Szakértelem, megbízhatóság, beszéd gyorsaság, üzenet hosszúsága – önmagában meggyőző lehet
- 166. Alapos feldolgozás: Odafigyelés, megértés, mérlegelés, elfogadás A felületes feldolgozással elfogadott attitűdváltás – felületesebb… Ha alaposan feldolgozzuk (dolgoztunk vele, odafigyeltünk, bevésődött) – tartósabb…
- 167. Mikor alkalmazunk alapos feldolgozást? - Ha motiváltak vagyunk, mert az üzenet fontos számunkra, érintettek vagyunk - Ha képesek vagyunk feldolgozni, ha van hozzá tudásunk és van lehetőségünk a koncentrációra
- 168. Az emóciók és a meggyőzés - Ha kellemes érzelmek és pozitív érzések társulnak az üzenethez, felszínes feldolgozás is elég az attitűdváltáshoz (sikeres meggyőzéshez). - Azzal értünk egyet, akit szeretünk. - Ha jól érzem magam, akkor biztosan szeretem is.
- 169. Az emóciók és a meggyőzés A pozitív érzelmek nem nagyon sarkallnak az alapos feldolgozásra (nem elemezgetek, ha jól érzem magam). A negatív érzelmek (aggodalom, félelem) – ha nem túl nagyok, nem bénítóak - motiválnak az alaposabb feldolgozásra
- 170. Az emóciók és a meggyőzés A tudatosság megvéd(het) a meggyőzéssel szemben. A meggyőzés nagy eszköze: a tudatküszöb alatti befolyásolás.
- 171. Az emóciók és a meggyőzés Ez a mai marketing legerősebb fegyvere. (Azt veszem, amihez öntudatlanul hozzákapcsolta m a kellemes asszociációt, valamint amit sokszor hallottam.)
- 172. Attitűd és viselkedés Kölcsönösen befolyásolják egymást: - Úgy cselekszünk (többnyire), ahogy gondolkodunk - A cselekedeteink visszahatnak az attitűdjeinkre
- 173. Festinger – kognitív disszonancia elmélete • Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. • A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia). • Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.
- 174. Kognitív disszonancia Ha attitűdök, meggyőződések és cselekedetek egymással ellentétbe kerülnek, kellemetlen feszültség keletkezik: ez a kognitív disszonancia. - Az ellenséggel kooperálok - Zsírosat eszek, pedig tudom, hogy káros Ezt a feszültséget csökkenteni akarjuk. Vidkun Abraham Lauritz Jonnsøn Quisling
- 175. Kognitív disszonancia Festinger és Carlsmith - Uncsi feladat 1 $ / 20 $ Arthur J.. Cohen – Dolgozat tüntetés után A csop: 10 $ B csop: 5 $ C csop: 1 $ D csop: 0,5 $
- 176. Irányítják-e az attitűdök a cselekedetet? - Igen, néha, részben – és sokszor nem. Tehát érdemesebb azt kérdezni: Hogyan és mikor irányítják az attitűdök a cselekedeteket?
- 177. Hogyan? • Az attitűd fókuszálja a figyelmet – megmondják, merre nézzünk • Elfogulttá teszik az értelmezést – megmondják, mit lássunk ott • Igyekszünk konzisztensen viselkedni – hogy ne legyen disszonancia***
- 178. Mikor? • Ha az attitűd előhívható, hozzáférhető • A gyakori használat hozzáférhetőbbé teszi • A megfelelő attitűdnek kell hozzáférhetőnek lenni • A legegyszerűbb utat mutatják •Kontrollom van a cselekvés fölött
- 179. Attitűdrendszerek Disszonancia: attitűdök közötti egyensúly felbomlása Változás: az attitűd egyik oldala megváltozik s ez magával hozza a többi oldal változását is
- 180. Praejudicium = Előítélet - Negatív, kedvezőtlen attitűd - Sztereotíp nézetek jellemzik Előítélet (Allport) Amikor az ellenséges beállítódás téves, vagy hibás általánosításon alapszik Társadalmi termék ELŐÍTÉLET
- 181. ELŐÍTÉLET – olyan vélemény, ítélet, amelynek nincs tapasztalati alapja, elsősorban érzelmi alapon szerveződő ítéletalkotás. >Ítélet, melyet nem támaszt alá tényszerű vagy logikus indok, ellenáll a változásnak, erős érzelmi viszonyt tartalmaz. Lehet pozitív és negatív: >Negatív előítélet; nem feltétlenül követi tényleges negatív viselkedés, vagy elutasítás.
- 182. Sztereotípia Kategorizációra épülő megállapítások, amelyek különféle társadalmi csoportok jellemzőnek tartott tulajdonságaira vonatkoznak, közmegegyezésen alapulnak és időben tartósak. – torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. Sematikus és merev vélemény egy csoport tagjainak jellemvonásairól, személyiségéről. Mereven átadott és alkalmazott vélemény a csoport összes tagjára.
- 183. Sztereotípia • A sztereotípia az a hiedelem, hogy egy csoport minden tagja bizonyos hasonló tulajdonságokkal bír (egy bizonyos csoport minden tagja egyforma, és köztük nincsenek egyéni különbségek)
- 184. Sztereotípia Tegyük fel, hogy találkozom egy antarktiszi emberrel, aki durván bánik velem! Egy tipikus sztereotip megjegyzés a következő lenne: „Az antarktisziak faragatlanok.” Mindannyian faragatlanok? Valószínűleg nem.
- 185. Sztereotípia • A sztereotípiák hiedelmek. • Fontos, hogy megtanuljuk saját és mások hiedelmeit kritikusan elemezni. • A kritikai elemzésbe beletartozik, hogy kiderítsük saját hiedelmeink lehetséges buktatóit. • Fontos a mások hiedelmei iránti tolerancia. „Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)!
- 186. A sztereotípiák sajátosságai • Általánosító - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményét kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára. • Leegyszerűsítő - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményét kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” Sztereotípia
- 187. A sztereotípiák sajátosságai • Revíziórezisztens – meggyőződésszerű, nagy tehetetlenségű, nehezen változtatható vélemény, mely az önazonosítás erőterében, a mi – mások tájékozódást szolgálják ki TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” Sztereotípia
- 188. Fajtái • Egyéni sztereotípia: egyéni hiten alapul a sztereotípia, • Konszenzusos (kollektív sztereotípia) a konszenzusos hiten alapuló felfogás szerint a sztereotípiák kollektív hitek összessége egy embercsoport személyes tulajdonságairól (pl.Gardner 1972, Ashmore&Del Boca 1981). TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” Sztereotípia
- 189. Fajtái • Autosztereotípia: A magunkról alkotott klisék, sémák és mások rólunk alkotott kliséi, sémái (nem esnek egybe) • Heterosztereotípia: kognitív struktúra, mely tartalmazza az észlelő tudását, hitét és elvárásai egy emberi csoportról. Sztereotípia
- 190. Sztereotípia Fajtái • Pozitív és negatív sztereotípia: (pozitív: a balkezesek okosabbak, a teltkarcsú nők jobb kedélyűek) • A negatív sztereotípiát általában előítéletnek nevezzük TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
- 191. DISZKRIMINÁCIÓ – egyes emberek, vagy csoportok hátrányos kezelése, illetve olyan cselekedetek amelyek révén más csoport által megszerezhet által megszerezhető anyagi erőforrásoktól és előnyöktől megfosztás egyes embereket azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Egy társadalmi csoport és annak a tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív viselkedésre utal, vagyis előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés
- 192. A kiközösítést és az előítéleteket oTanuljuk őket a családban, közösségben, társadalomban oA média útján, amikor az újságok, a televízió pozitív vagy negatív módon mutat be különböző csoportokat oA kedvezőtlen vélemény, a teljes megismerés előtt alakult ki (Pirézek) oAz előítéletek könnyen kialakíthatóak, de nehezen változtathatók
- 193. Az előítéletek fajtái: - Életkori előítélet - Fogyatékossági előítélet - Vallási előítélet - Nemi előítélet - Etnikai előítélet - Gazdasági- vagy osztály előítélet - Nemzeti (nacionalista) előítélet - Faji előítélet - Fizikai előítélet
- 194. Az előítéletek fokozatai: Fokozatai 1. Szóbeli 2. Elkerülés 3. Elkülönítés 4. Fizikai agresszió 5. Üldözés és kiirtás
- 195. Antiszemita interjú >Ön antiszemita? *Utálom a zsidókat! >Miért? *Mert csak a pénz meg a kapcsolatok érdeklik őket! >Honnét tudja? *Talán azért mert ott vannak a pénzvilágban?! >Miért lennének ? Az USA bankvilágának csupán 3% zsidó. *Ja mert már a törvényektől félnek. Inkább a filmvilágban vannak, meg a művészetekben, ahol a buzik.
- 196. >Ott a zsidó származásúak aránya 6%, míg a homoszexuálisoké 15. *Ja, mondtam, hogy mind buzi! >Akkor miként szaporodnak? *Övék minden! >Hogy érti? *Mert a tisztességes ember nem ér el semmit. >Pedig az emberek véleménye szerint tisztességgel könnyebb boldogulni! *Ja, mert a felmérést végzők, meg a szociológusok is zsidók!
- 197. Megszüntetése Jigsaw – Aronson módszere (mozaik módszer) Csoportmunka külön elemeivel az egésznek Kölcsönösen függő szituáció (interdependencia)
- 198. Társas befolyásolás Minden kommunikáció valamilyen szinten befolyásol (kérdések vélemények stb / hatásfok??? Különbség van ha párban vagyunk, ha kiscsoportban vagy nagycsoportban. A csoportok a létszámuktól függően is más más mértékben gyakorolnak hatást. Konformitás Engedelmesség Vezetés
- 199. Már a másik puszta jelenléte is változást hoz. Triplett (1897) – Horgászorsó tekerés Allport (1981) – Sok feladat /egyszerű:betűket aláhúzni – bonyolult:cáfolatot írni egy logikai okfejtésre/ Egyedül vagy 5 másik emberrel együtt kellet teljesíteni ~ eredmény : társas helyzetben jobb, kivéve ha nehéz a feladat Társas befolyásolás
- 200. Chen (1937) homokkal teli üveg + ásás.. Hangyák egyedül, párosával és hármas csoportokban. / csoportban jobb eredmény hangya/homok Aranyhalak: (Welty, 1934) : úszó labirintus Larsson (1956) patkányok gyakrabban kopuláltak ha két másik pár is jelen volt. Társas befolyásolás
- 201. Dasiell (1930) bonyolult szorzási feladatoknál több hibát vétettek, ha jelen volt a közönség. Pessin (1932) a közönség hátrányosan befolyásolta a teljesítményt egy emlékezeti feladatban. Társas befolyásolás
- 202. Társas befolyásolás
- 203. Társas befolyásolás Zajonc (1965) átnézte a korábbi kutatásokat: Következtetés: A társak jelenléte javítja a teljesítményt, ha a feladat egyszerű, vagy jól begyakorolt volt… A társak jelenléte rontotta a teljesítményt ha a feladat új vagy bonyolult volt. Zajonc: A társak jelenléte mindig izgalom, fokozott késztetés és motiváció forrása. Ismert feladat = a megnövekedett motivációs szint serkenti a teljesítményt. Ismeretlen feladat = a megnövekedett motivációs szint gátolja a teljesítményt.
- 204. Latane: Társas lazsálás Egyesek kisebb erőt fejtenek ki mint a többiek ha úgy gondolják, hogy csoportfeladat keretein belül a teljesítményüket nem lehet megbízhatóan megállapítani. Társas lazsálás
- 205. o Latane és Darely (1970) Milyen valószínűséggel lépnek közbe a járókelők nyilvános helyen szükséglethelyzetben / balesetnél? o Minél nagyobb a segítségre képes nézők száma annál kisebb a valószínűség. o Kitty Genovese - Bystander Effect
- 206. Konformitás Az emberek együttélésének alapja az alkalmazkodás a normákhoz. Sherif : autokinetikus hatás Jacobson / Campbell (1961): 40-45 cm Asch (1980) a csoport 35 % alkalmazkodott a téves normához. 3-4 tagú csop. = sokkal nagyobb csop.
- 207. Asch: 1 = 4% 5= 16% 10= 22% 15= 40% Függ a kultúrától is. Mann: Jeruzsálem 6-8 fő
- 208. Schahter: Vitacsoport: az egyik nonkonformista, a másik meggyőzhető
- 209. Engedelmesség a laboratóriumban Milgram kísérletében a kísérleti személy tanár volt, akinek az volt a feladata, hogy a tanulónak (beépített személy) néhány szópárt tanítsanak meg. A tanároknak azt mondták, hogy minden hibát növekvő mértékű elektrosokkal büntessenek. A nyomógombok 15V-tól 450V-ig voltak felcímkézve, a nagyobb feszültségek veszélyes és különösen veszélyes felirattal voltak ellátva. A vizsgalati szemelyek közül 12% állt meg a halálos feszültség előtt, 65% pedig 450V-ig elment.
- 210. Engedelmesség a laboratóriumban Az engedelmességet befolyásoló tényezők: * Felelősség: egyetemi környezetben a kísérletvezető tekintélye biztosítja, hogy a résztvevő vállán semmilyen felelősség nem nyugszik. Amikor a vizsgálatot lerobbant környéken ismételték meg, az eredmények csaknem azonosak voltak.
- 211. Az engedelmességet befolyásoló tényezők: * Áldozat távolsága: Milgram azt tapasztalta, hogy a távolság csökkentésével (a tanárnak kellett az elektródára tenni a diák kezét) az engedelmesség 65%-ról 49%-ra csökkent. Érdemes figyelembe venni, milyen „nehéz” megölni egy embert egy késsel, vagy tízezreket egy gombnyomással! * Lázadás: a társak hátasa nem csak rossz irányban lehetséges. Ha volt egy lázadó társ,az emberek több mint 90%-a ellenszegült a kísérletvezetőnek. Engedelmesség a laboratóriumban
- 212. Engedelmesség a laboratóriumban * Tekintély távolsága: ha a kísérletvezető kiment a helyiségből és mikrofonon vagy magnón adta az utasítást 45%-ra csökkent az engedelmesség. *Csoportnyomás: egy módosított változatban a kísérleti személynek két beépített személlyel kellett eldöntenie, hogy mekkora áramütést adjanak, a legkisebb számított, tehát a kísérleti személy végig 15V-on tarthatta volna az adagot. Ennek ellenére, ahogy a beépített személyek folyton emelték a feszültséget 70% 150V-ig elment és 20% 450V-t is adott.
- 213. Vezetés A vezetés a társas élet nagyon fontos tényezője. A vezetés legkorábbi és központi elmélete a vezető személyes tulajdonságait veszi figyelembe. Ez a megközelítés azonban nem jutott túl messzire, mert bár ismerünk a történelemből nagyszerű és hatásos vezetőket, azonban személyiségvonásaik rendkívül eltérnek egymástól.
- 214. • El kell fogadnunk tehát azt a következtetést, hogy az optimális vezetői tulajdonságok nagymértékben az aktuális környezeti követelmények függvénye is. • A helyzetszemléletű beállítódás szerint a vezetés során működő társas befolyásolási folyamatok már nem egyirányúak. • A vezető nem egyszerűen azért van, hogy befolyásolja a csoportot, hanem a csoport, a csoport előtt álló problémák választják ki a megfelelő vezetőt, a későbbiekben is alakítva őt. Vezetés
- 215. Lewin, Lippitt és White 3 vezetési stílust hasonlított össze: 1. Autokratikus, 2. Demokratikus, 3. Laissez-faire (engedékeny). • Az autokratikus légkörben hatszor annyi utasítás és négyszer annyi személyeskedés, kritika hangzott el, mint a demokratikusban. • A demokratikus nevelő viszont háromszor annyi tanácsot adott, és kétszer annyi esetben mondott tárgyi bírálatot, mint az autokratikus. • A legjobb teljesítményt a helyzetébe beletörődött engedelmes csoport adta (74%). • A belátásos csoport, továbbá a renitenciára hajló autokratikusan vezetett csoport teljesítménye egyforma volt (5o-52%o). • Ezek az adatok azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a vezető bent tartózkodott a teremben. Amikor kiment, és a csoportot magára hagyta azzal az utasítással., hogy folytassa a munkát, a demokratikus légkörben a munka üteme nagyjából változatlan maradt (46%), az autokratikus vezetésű csoportokban viszont felére, harmadára csökkent a teljesítmény (74-ről 29-re, 52-ről 26-ra). Vezetés
- 216. A csoportfejlődés szakaszai Az a folyamat, amelyben idegenekkel megismerkedünk es egy csoportot alakítunk ki, meglehetősen igénybe veszi interakciós képességeinket.
- 217. A csoport fejlődés fázisai (Tuckman alapján) 1. Alakulás/Forming (Mt 4:18-22; Mk 1:14-15; Lk 5: 1-11; Jn 1:35-51) • Keresik a csoport céljait, helyüket a csoporton belül • Ismerkednek a feladatokkal és egymással • Próbálják kialakítani saját tevékenységüket, prioritásaikat 2. Viharzás/Storming (Mk 4: 35-41; Mt 8,23-27, Lk 8:22-25) • Egyre több konfliktus kerül a felszínre • Viták alakulnak a célokkal, prioritásokkal kapcsolatban • Érdekek ütköznek egymással • Megindul a versengés a státuszokért, szerepekért • Megjelenik az engedelmesség (az emberek konform módon viselkednek saját preferenciáik ellenére is)
- 218. 3. Normázás/Norming (Mt 14:13-21; Mk 6:30-44; Lk 9: 10-17; Jn 6: 1-15) • Kezd megerősödni a kohézió • Kialakulnak a csoportnormák • Betöltődnek a csoportszerepek 4.Tejesítés/Performing (Mk 9:38-41; Lk 9:49-50) • Már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok • A csoporttaggá válás megnöveli az érintkezések gyakoriságát (kölcsönös szívességek, barátságok) • Megvalósul az internalizáció, a csoport értékrendjével való azonosulás
- 219. 5. Szétválás/Adjourning- Felbomlás vagy újraszerveződés (Apollós és Pál, Jézus halála után, Apostoli gyűlés) • a különbségek megjelenése • hagyományok és a szükségletek konfliktusa • megújulás vagy felbomlás
- 220. Kommunikáció
- 221. Kommunikáció A kommunikáció típusai 1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati tartalmat továbbítja 2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja 3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 222. Kommunikáció Kommunikáció formái: 1. Nyelvi kommunikáció I. Motoros • grafomotoros (írás) • vokálmotoros (hangzós) II. Szenzoros • auditív (hallás) • vizuális (látás) 2. Nem nyelvi kommunikáció (non verbális) I. Vizuális csatornák útján ható jelző (kresztáblák) II. Gesztusok, taglejtés, mimika III. Metakommunikáció
- 223. Kommunikáció Beszéd és a kommunikáció • A beszéd: szavak, szókapcsolatok olyan összefüggő jelensége, amelyeket egy-egy közösség közösen használ gondolatok átadására és kifejezésére, vagyis kommunikációra. • A társadalmi élet velejárója. • A kommunikáció dinamikus kétirányú folyamat • Gondolataink közlésére szükség van egy olyan eszközre, ami a velünk egy csoportban élő emberek birtokában is van. Ez a nyelv.
- 224. A kommunikáció meghatározása Kommunikáció Számos meghatározása létezik, pl: Tájékoztatás, közlés Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot takar. Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben van kifejezve. Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 225. A kommunikáció meghatározása Kommunikáció A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési kapcsolatteremtést jelenet. Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján • Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem ami valamire utal. Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 226. Kommunikáció A személyközi kommunikáció folyamata A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell feladó kódolás Üzenet/Jel dekódolás vevő csatorna zaj Visszacsatolás (feedback) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 227. A kommunikáció fajtái: Kommunikáció • Egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya) • Két- vagy többirányú komm. (Amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. interjú) • Közvetlen komm. (A közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással) • Közvetett komm. (Amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 228. Kommunikáció A kommunikáció fajtái: • Egylépcsős komm. (Ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás) • Többlépcsős komm. (Ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be) •Vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld. A kormányzat és a „nép” viszonya) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 229. A kommunikáció fajtái: Kommunikáció •Horizontális (pld. Egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között) •Személyes komm.(Csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli) •Csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. Fórum) •Tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 230. A kommunikáció fajtái: Kommunikáció • Egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. A tévébemondók és a nézők viszonya) • Két- vagy többirányú komm. (Amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. Egy interjú) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 231. A kommunikáció fajtái: • Közvetlen komm. (A közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással) • Közvetett komm. (Amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van • Egylépcsős komm. (Ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás) Kommunikáció Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 232. A kommunikáció fajtái: Kommunikáció • Többlépcsős komm. (Ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be) •Vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld. A kormányzat és a „nép” viszonya) •Horizontális (pld. Egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között) Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 233. A kommunikáció fajtái: •Személyes komm.(Csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli) •Csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. Fórum) •Tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett) Kommunikáció Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 234. Kommunikáció A kommunikáció kontextus szerinti felosztása • Személyen belüli – gondolkodás • Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja • Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja • Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy szervezet külső és belső kommunikációját értjük rajta Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 235. Kommunikáció A kommunikáció kontextus szerinti felosztása • Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény vizsgálata • Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez működik. • Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig. • A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik. Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 236. Kommunikáció A kommunikáció funkciói: • Referenciális f. – Vélemények közlése. Ide tartozik a mindennapi élet dolgaival, tényeivel, eseményeivel kapcsolatos információk átvitele, tények, vélemények és ismeretek közlése, valós vagy fiktív történetek elmondása. • Expresszív f. – Érzelmek kifejezése • Konatív f. – Ösztönzés, felszólítás, utasítás, kérés Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 237. Kommunikáció A kommunikáció funkciói: • Fatikus f. – személyek közötti kapcsolat létrehozása és fenntartása • Poétikai f. – Esztétikai hatás létrehozása • Metakommunikációs f. – „Kommunikáció a kommunikációról” A közlési folyamat alatt minősíti a direkt kommunikációt. Főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe. Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 238. Kommunikáció A kommunikáció kódjai: verbális kommunikáció vs. nem verbális kommunikáció. A nem verbális jelzések szerepe: • Társas helyzet kezelése • Attitűdök kifejezése • Én-bemutatás • Érzelmi állapotok kifejezése • Kommunikációs helyzet vezérlése Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 239. Kommunikáció A kommunikáció kódjai: verbális kommunikáció vs. nem verbális kommunikáció. A nem verbális jelek fajtái: • Szem és tekintet • Vokális kommunikáció • Testmozgás vagy kinezikai viselkedés: mimika, testtartás, gesztusok • Érintés • Térközszabályozás (proxemika): fizikai távolság, oda- és elfordulás Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
- 240. Kommunikáció Kérdés típusok • Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni: 1. Zárt kérdések: • Pl. Már végeztél az egyetemmel? Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25. 2. Nyílt kérdések: • Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan? 3. Hipotetikus kérdések: • Mi történne, ha? 4. Tárgyilagos kérdések: • Mikor fedezted fel? - objektív válasz 5. Véleménykérő kérdések: • Mit gondolsz, mi az oka? 6. Elsődleges kérdések: • Hány napra viszed el a sátrat? 7. Másodlagos kérdések: • Mesélj többet erről? 8. Direkt kérdések: • Értetted? 9. Közvetett kérdések: • Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?
- 241. Kommunikáció A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25. 1. Többszörös kérdés: • Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni 2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát: • Nem lenne jobb, ha? • Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol? 3. Igazoló kérdések: • Támadó magatartást sugall Javaslatok: • Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel • Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért • Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra. • Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit
- 242. Kommunikáció Gordon modell Thomas Gordon Amerikai szociálpszichológus volt, aki a hatékony tanítas alapfeltételének a jó tanár-diák kapcsolat kialakítását tartja, ennek kulcsát pedig az őszinte, nyílt kommunikációban látja. Egyensúlyi állapot Egyensúly-vesztés állapota Nem verbális közlés
- 243. Kommunikáció Egyensúly-vesztés állapota Kó do lás Éhes vagyok Ideges a közelgő vizsga miatt Miért kell ennyi *** mindent megtanulni a Pedagógiai szociálpszichológiáról?! Fél, hogy nem veszik be a kórusba Muszáj nekem oda mennem? Túl van terhelve feladatokkal Nem is volt érthető amit az órán magyarázott! Társai nem fogadják maguk közé Marcsi egy beképzelt ***** ! Csalódott mert rosszul sikerült a vizsgája Útálom azt a tárgyat, az csak ***** való!
- 244. Férfi: "Rendelek magamnak egy pizzát. Kérsz te is valamit?" Nő: "Nem." Férfi: "OK." Nő: "... vagy mégis..." Férfi: "Na mi legyen akkor?" Nő: "Nem tudom." Férfi: "Nem tudod, hogy akarsz-e valamit enni?" Nő: "Nem." Férfi: "Éhes vagy?" Nő: "Nem tudom, talán igen." Férfi: "Mit értesz azalatt, hogy talán?" Nő: "Azt, hogy nem vagyok biztos benne." Férfi: "Ha én éhes vagyok, akkor észre szoktam venni." Nő: "Talán később éhes leszek." Férfi: "Ok, akkor rendelek neked is egy pizzát." Nő: "És ha később mégse leszek éhes?" Férfi: "Akkor otthagyod." Nő: "Az pocsékolás." Férfi: "Akkor becsomagoltatod és megeszed holnap." Nő: "És ha holnap nincs kedvem pizzát enni?" Férfi: "Pizzát mindig lehet enni." Nő: "De nem nekem." Férfi: "Akkor keress valami mást." Nő: "De most nem akarok mást." Férfi: "OK, akkor mégis egy pizzát kérsz." Nő: "Nem." Férfi: "Akkor nem kérsz semmit." Nő: "De." Férfi: "Megőrjítesz!" Nő: "Miért nem rendelsz magadnak addig is valamit...?" Férfi: "Ahogy gondolod..." Nő: "Rendelj magadnak egy brokkolis pizzát!" Férfi: "De én nem szeretem a brokkolit." Nő: "Én viszont igen." Férfi: "Azt hittem, hogy MAGAMNAK rendelek..." Nő: "Persze, hogy magadnak rendelsz." Férfi: "Akkor minek rendeljek brokkolist?" Nő: "Ha esetleg megéheznék akkor ehetnék belőle." Férfi: "És?" Nő: "Azt hiszed, hogy megeszek valamit amit nem szeretek?" Férfi: "Hogy-hogy TE megeszel valamit?" Nő: "Miért ne?" Férfi: "Egy pillanat... tehát én rendelek magamnak valamit, azért, hogy te ehess valamit ha esetleg később megéheznél?" Nő: "Pontosan." Férfi: "És akkor mit eszek én?" Nő: "Az is lehet, hogy nem leszek éhes..." Megjegyzés: A legfelsőbb Bíróság felmentette a férfit a gyilkosság vádja alól és a vádat önvédelemre változtatta meg.
- 245. Kommunikáció Gordon modell Thomas Gordon Elfogadható Elfogadható viselkedés viselkedés Nem elfogadható viselkedés Nem elfogadható viselkedés Beszél a szomszédjához
- 246. Kommunikáció Gordon modell KIÉ A PROBLÉMA ? A diáké A pedagógusé A diáké A pedagógusé A diák haragot érez Elfogadási vonal A diák a nevét a padba vési Nincs probl. A diák nyugodtan dolgozik
- 247. Kommunikáció
- 248. Én üzenet Kommunikáció Én típusú üzenet: (Thomas Gordon) • Egyes szám első személyben megfogalmazott üzenet. • Az Én-üzenet mindig rólam szól. • Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat. Őszinte, de nem agresszív. • Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra, hogy maga találja meg a jó megoldást. • Nem a múltbeli eseményekre vonatkozik, hanem a jelen helyzetre. Pl.: Rosszul esett, hogy lemondtad a programot, mert már nagyon vártam ezt az estét, de látom, neked most máshoz van kedved. TE-üzenet: • Letámadjuk a másikat, rátesszük az összes felelősséget • Egy te-üzenetre vagy viszonttámadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni „Miért kell állandóan a hülye haverjaiddal lógnod?”
- 249. Kellemes ünnepeket, DE tanuljatok is !