1. A/1.
A könyvtár- és információtudományi kutatás módszertana,
a tudományos kommunikáció, a lektorált folyóiratok és a nyílt hozzáférés kezdeményezés
Mi a kutatás?
„Szisztematikus erőfeszítés a valóság megismerésére vagy valamilyen tudatosult nehézség
megoldására, amelynek során egy komplex jelenséget tanulmányozunk előre megfontolt hipotézis
alapján.”
Könyvtár és információtudományi kutatás:
A könyvtár- és információtudományi kutatásokban nagy hangsúlyt kap a gyakorlat vagy a gyakorlatba
való átültethetőség – alkalmazott kutatás és multidiszciplináris jellegű
A kutatás folyamata:
1. A kutatandó probléma meghatározása
2. Előzmények vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen eredmények születtek már az adott
területen. Ebben a fázisban gyűjtjük össze a témával kapcsolatos publikációkat,
információforrásokat.
3. (a fentiek ismeretében elemezzük a tanulmányozni kívánt szituációt) és ezután következik a
hipotézis megfogalmazása
4. (a változók elemzése segít a) kutatási módszerek és technikák megválasztásában
5. Kutatási terv elkészítése
6. Mintaválasztás, meghatározzuk a vizsgált populációt, az adatok csoportosítását és
feldolgozását
7. Elővizsgálatok elvégzése
8. lebonyolítjuk a vizsgálatot, szükség esetén kontrollvizsgálatot szervezünk
9. Mennyiségileg és minőségileg feldolgozzuk az összegyűjtött adatokat
10. A kutatás eredményeinek szintézise, későbbi tudás gyarapítása
11. A kutatás eredményeinek publikálása
1. A kutatandó probléma meghatározása
„A probléma olyan helyzet, ahol a sikeres megoldást sem ösztön, sem előzetes minta alapján nem
lehet megtalálni, hanem tervszerűen kell megkeresni illetve kitalálni.”
A kutatás kérdéseinek meghatározásához meg kell fogalmazni egy konkrét kutatási kérdést,
tervszerűen meg kell keresni ill., kitalálni.
2. A kutatás előzményeinek vizsgálata
– Fontos, hogy tájékozódjuk, hogy a kutatási témánkba, milyen eddigi eredmények születtek.
Ha kísérleteztek vele, akkor közzétettek-e már megoldási javaslatokat?
– Ha találunk témába vágó kutatást, érdemes megnézni őket olyan szempontból, hogy milyen
kutatási módszert alkalmaztak és mi a kutatás érvényességi köre.
– Illetve nézzünk utána, hogy hasonló területen végeztek-e már kutatásokat.
3. Hipotézis megfogalmazása
„Olyan tétel vagy tételek, amely(ek) szerepe, hogy magyarázatot ajánljanak különböző – adott
esetben a kutatási – problémák megoldásához. A hipotézis feltételezés, de benne nem véletlen
felismerések dominálnak, hanem helyet kap az előzetes tapasztalat, a problémáról való korábbi tudás
is.”
1

2. A hipotézist a kutatás megkezdése előtt szokás megfogalmazni, de vannak olyan kutatások, ahol a
vizsgálat nem indul pontosan megfogalmazott hipotézissel. Ilyenkor az ex post facto hipotézis
felállításának módszerével élünk, azaz hipotézisünket az első eredmények után állítjuk fel.
A jó hipotézis követelményei:
- a hipotézis rendelkezzen magyarázó erővel, adjon megoldási javaslatot a vizsgált problémára
- a hipotézis jelölje meg a változók közötti feltételezett kapcsolatot
- a hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető, tudjuk, hogy mit kell tapasztalni a
hipotézis igazolásához
- a hipotézis igazolása megvalósítható módszereket igényeljen
A hipotézis gyakran nem alkalmas a maga eredeti formájában a vizsgálatra. Tartalmazhat olyan
terminusokat, amelyek nem mérhetők. Ilyenkor szükség van egy munkahipotézis kialakítására: A
munkahipotézis kialakításának célja a hipotézisben szereplő fogalmak operacionalizálása, vagyis
mérhetővé tételére.
4. A hipotézis igazolásának módszerei, kutatási módszerek
• Deduktív kutatási stratégia
A deduktív kutatási stratégia esetében általános elvekből, törvényszerűségékből, nemzetközi
vizsgálatok eredményeiből vagy más tudományok megállapításaiból indul ki a kutató.
Módszerei:
- források felkutatása és elemzése (forráselemzés)
- történeti elemzések (dokumentumelemzés)
- saját elmélet megalkotása (tartalomelemzés)
• Induktív kutatási stratégia
Ilyen esetben a kutató konkrét tények megismeréséből indul ki, a valóságból gyűjtött adatok
elemzésével jut el az általános összefüggések megállapításáig.
Módszerei:
- leíró (megfigyelés)
- összefüggés feltáró (kikérdezésen alapuló vizsgálatok: kérdőív, interjú, attitűdvizsgálat,
szociometria, teszt)
- kísérlet
Dokumentumelemzés
• Dokumentum:
– Minden olyan a jelenben vagy a közelmúltban keletkezett anyagot, ami nem
közvetlenül a kutatás céljára készült, de amelyekből adalékokat, fontos információkat
kaphatunk a kutatómunkához.
• A dokumentumelemzés használható a hipotézisek megfogalmazására
• Ezen kívül adatgyűjtésre, adatok elemzésére, következtetések levonására
• Különbség a forráselemzéssel, hogy itt nem történeti dokumentumok elemzését végezzük.
(hol a határ…?)
• Bizonyos dokumentumok közvetlen kapcsolatban vannak a kutatás témájával
– Törvények, jelentések, tervezetek az adott témáról
– Pl. ISO 13250 szabványcsalád
• Mások létrejöttük pillanatában nem voltak kapcsolatban a kutatás témájával (pl. versek)
• Kérdés, hogy a dokumentum kutatható-e egyáltalán.
Tartalomelemzés
• A szöveg mélyrétegeinek rejtett tartalmait lehet ezzel a módszerrel feltárni
2

3. • Célja: Az üzenetek jelentése mellett a szöveg rejtett tartalmainak a feltárása olyan eljárással,
amely a szöveg visszatérő sajátosságainak elemzésére épül.
• Módszer:
– A szövegek adatokká alakítása, kategóriák felállítása, amelybe a szöveg elemei
bizonyos szabályok szerint besorolhatók
– Mennyiségi és minőségi következtetések levonása
• A rögzítés egységei lehetnek:
– Hányszor fordulnak elő a szavak
– Témák
– Személyiségek
– Bekezdések, mondatok, szintagmák
– Egész elemek (cikk, film, könyv az adott témáról)
• Pl. blogbejegyzések, kommentek tartalmának elemzése
• A kódolás legyen megbízható és érvényes
• Megbízható:
– Következetesség
– Ha mással végeztetjük a kódolást, akkor más is ugyanabba a kategóriába kódolja a
tartalmi elemeket.
• Érvényes:
– Azt vizsgáljuk, ami a kutatás célja…
– Ez nem könnyű
• A mennyiségi elemzést megelőzően minőségi elemzést kell végezni.
Tartalomelemző szoftverek.
• Előnyei:
– Kevés anyagi ráfordítást igényel
– Hosszabb időszakokat is át lehet vele tekinteni
– Az elemzett jelenségbe nem avatkozunk bele a kutatás lefolytatásával
• Hátrányai:
– Csak rögzített kommunikáción végezhető (szóbeli közlés is rögzíthető)
– Ismerni kell a kulturális kontextust is!
– Manuálisan eléggé „munkás” dolog.
Megfigyelés
Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó észlelés, ami lehetőséget ad olyan jelenségek vagy folyamatok
követésére, amelyek az észlelt objektumban bizonyos hatások eredményeképp keletkeznek. A
magatartás megismeréséből lehet következtetni a motivációra, a belső mechanizmusokra.
Példa: PLACE projekt megfigyelései a könyvtárhasználatról + kulturális antropológusok ;)
• A hétköznapi megfigyeléshez képest a kutatási módszer
– Céltudatos
– Tervszerű
– Rendszeres
– Objektív
• A megfigyelő helyzete:
– Nincs jelen
– Jelen van, de nem vesz részt a szituációban
– Jelen van és részt vesz a szituációban
Előkészítés:
• A megfigyelés céljának meghatározása
• A megfigyelt jelenség operacionalizált leírása (mit hogyan értékelünk)
• Alkalmas megfigyelési technika kiválasztása
• Strukturálatlan megfigyelésnél: a rögzítés teljességének biztosítása
3

4. • Strukturált megfigyelésnél ellenőrizni, hogy a kategóriarendszer leírja-e az előforduló
jelenségek teljességét
• Átgondoljuk a feldolgozás módját.
Megfigyelési technikák:
• Rögzítjük a valóságban lezajló folyamatokat.
Kódolás nélküli rögzítés
• Naplók, feljegyzések
• Teljes körű jegyzőkönyvvezetés
• Szelektív jegyzőkönyvvezetés
Kódolással történő rögzítés
• Becslési skála
• Jelrendszeres és grafikus rögzítés
• Kategóriarendszeres rögzítés
• A megfigyelő személye zavaró tényező
• A megfigyelőnek kellően „képben kell lennie”
• A szituáció gyakran nem előrelátható módon következik be
• A szituáció egyszeri, ami lehet kivételes is.
• A megfigyelt alany is egyedi, lehet hogy nem tipikusan viselkedik.
Előnyei:
• A természetes közegében vizsgáljuk a jelenségeket
• Bizonyos dolgokról csak így szerezhetünk információt
• A jelenségek azonnal rögzíthetők
Hátrányai:
• Időigényes tehát drága
• Nehéz biztosítani az objektivitást
• A megfigyelő jelenléte zavaró körülmény lehet
• Egy komplexebb esemény nem látható át egyetlen ember által
Kérdőív
A kérdőíves vizsgálat fázisai:
- Döntés arról, hogy mi szerepeljen a kérdőívben
- A kérdőív és a kérdések típusának meghatározása
- A kérdőív első változatának elkészítése
- Az első változat kipróbálása
- A kérdések felülvizsgálata
- A végleges kérdőívek megszerkesztése
- Adatfelvétel
- Adatok feldolgozása
Az összegyűjthető információk típusai:
- Adatok
- A vizsgált személy/csoport ismeretei
- Véleménye,
- Attitűdje,
- Hiedelmei
- Érzelmei az adott kérdéssel kapcsolatosan.
A kérdések típusai:
- Zárt kérdések
- Nyitott kérdések
- Félig zárt kérdések
- Értékelési skálák
Interjú
4

5. Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer
Fajtái:
Az alkalmazott módszerek szerint:
- Strukturálatlan interjú, vagy szabad beszélgetés
- A dinamikus interjú
- Strukturált interjú, vagy irányított beszélgetés
- Félig strukturált interjú
Résztvevők száma szerint:
- Egyéni
- Csoportos
A kérdező viselkedése szerint
- Lágy
- Semleges
- Kemény
Kérdéstípusok:
- Nyílt kérdések
- Tényközlést igénylő kérdések
- Kifejtést igénylő kérdések
- Zárt kérdések
- Feleletválasztás
- Összehasonlító rangsorolást igénylő kérdések
- Kijelentések értékelése megadott szempontok alapján
Interjú közben:
- Formálódik a beszélgetés, de nem válhat parttalanná!
- Maradjon meg a szituáció a maga természetességében!
- Alakuljon ki bizalmas légkör
- Ne legyen előttünk az interjúvázlat!
- Hangfelvétel, ha lehet ne legyen!
- Maradjunk semlegesek, hogy ne érezze úgy, hogy „jó” választ kell adnia!
- Ha nem akar nem válaszol, ezt el kell tudni fogadni!
Hibalehetőségek:
- A kérdező befolyásolja a válaszokat
- A kérdező neme, életkora, beszédmódja, státusza szintén befolyásolhatja a válaszokat.
- A megkérdezett próbál alkalmazkodni a szituációhoz
- A megkérdezett nyelvi kifejezőképessége korlátozott.
- A megkérdezett bal lábbal kelt fel
- Éppen az interjú előtt bosszantották fel és mindent pesszimistán lát…
- Stb.
Kísérlet
Típusai:
- Előidézett kísérlet (mi idézzük elő a helyzetet) vagy felidézett kísérlet (utólag azonosítjuk a
helyzetet, amikor valami lejátszódott)
- A kísérlet lehet egy-, két-, és többcsoportos.
- Lehet laboratóriumi vagy természetes terepen végzett.
Példa:
- egy keresési feladat megoldását hol kezdik az emberek?
Előidézett kísérlet:
– A független változót a kísérletvezető idézi elő és variálja szándékosan.
Felidézett kísérlet:
– Az élet már létrehozta a helyzetet, a feladat a független változónak tekinthető
feltételek és az azokat befolyásoló függő változók hatásainak utólagos azonosítása
5

6. – Etikai kérdések miatt gyakran nem lehet előidézni kísérletet.
Laboratóriumi kísérlet:
- Egy szituációt hozunk létre mesterségesen, amelyben a kutatás számára az összes feltételt
megteremtjük és kontrolláljuk. A változókat szabadon tudjuk változtatni.
- Előnyei:
- A változók száma korlátozható
- Nincsenek váratlan hatások
- Mérhető
- Hátrányai
- Máshogy viselkednek az alanyok mesterséges szituációban (Feszültséget kelt bennük
a helyzet, szokásos környezet – barátok, kollégák – hiánya)
Természetes kísérlet:
- A kutató kontrollál bizonyos változókat, de nem viszi ki az alanyait a természetes közegükből.
- A kísérletvezető személye befolyásolhatja a résztvevőket.
- Össze lehet kapcsolni a laboratóriumi kísérlettel is.
Mire használható könyvtári környezetben?
További módszerek
• Attitűd vizsgálata
– Egy adott tárgyhoz való érzelmi viszonyulást lehet vele feltárni (kérdőívvel,
megfigyeléssel, attitűdskálákkal)
– Érdeklődésvizsgálat
– Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?
• Szociometria
– Az egyén társas kapcsolatrendszerét feltáró vizsgálati módszer
– Alkalmazható eljárások:
• Megfigyelés
• Szociometriai kérdőív
• Szociometriai teszt
– Mindig csak egy adott közösségen belül érvényesek a megállapításaink.
– Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?
• Teszt:
– Minden vizsgált személy számára ugyanazokat a feladatokat tartalmazó méréses
próba, amely a siker vagy kudarc megítélésére megfelelő értékelési technikával
rendelkezik.
Típusai:
– Teljesítménytesztek, írásbeli és szóbeli tesztek
– Objektív és szubjektív tesztek
– Standardizált és nem standardizált
– Egyéni vagy kollektív
– Normatív vagy kritérium tesztek
– A teszt tárgya szerint lehet: személyiség, intelligencia és ismeretteszt
– Mire használható?
5. A kutatási módszer megválasztása
----
6

7. Mintavétel
- Általános összefüggéseket vizsgálva nem mindig van lehetőség a teljes mintán elvégezni a
kutatást
- Reprezentálni kell a teljességet.
- Ehhez alkalmas mintasokaságot kell választani.
Teljes körű kutatás:
- A kutatás minden elemre kiterjed, amire vonatkozóan következtetéseket akarunk
megfogalmazni. Pl. Valamennyi hazai könyvtári blog, Valamennyi cikk a digitális könyvtári
kutatások köréből
- Sokszor a teljesség elérése szándékaink ellenére nem sikerül. (pl. valamennyi cikk a digitális
könyvtárakról az, amit megtalálunk szakmai adatbázisainkban) – teljességre törekvő…
- Az a legbiztosabb, ha mindent megvizsgálunk. Ha nem lehet, akkor jön a mintavétel!
Mintavétel:
- A populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba.
Minta:
- A populációnak az a részsokasága, amelyre a kutatás kiterjed.
- A mintavétel eldöntheti a teljes kutatás sikerét vagy kudarcát.
- Az etikai kérdések fokozottan jelentkeznek!
Mintavételi eljárások:
- Véletlen
- Rétegezett
- Csoportos
- Nem véletlen mintavétel
Véletlen mintavétel:
- Ha minden egyed egyforma valószínűséggel kerülhet be a mintába,
- Ha a „populáció” a vizsgált változó szempontjából a homogén.
- Eljárások:
- Sorsolással történő mintavétel
- Véletlen számtáblázat szerinti mintavétel (statisztikai számtáblázatban szereplő
sorszámmal ellátott elemek kerülnek be a mintába)
– Számítógéppel generált véletlen minta
Rétegezett mintavétel:
- A vizsgált populációt csoportosítjuk és a mintasokaságot arányosan választjuk ki az egyes
csoportokból.
- Rétegképző ismérvek meghatározása!
- Ehhez vissza kell nyúlni a kutatási kérdés operacionalizálásához!
- Pl. magyar könyvtári blogoszféra rétegképző ismérvei
Csoportos mintavétel:
- Nincs lista a teljes sokaságról, de csoportonként van (pl. hány fő különböző végzettségű
dolgozik az egyes könyvtárakban)
- Először a csoportokból veszünk véletlen mintát (kiválasztunk néhány könyvtárat)
- Majd ezen belül kiválasztjuk a „másodlagos mintavételi egységeket” (pl. a felsőfokú
szakirányú diplomával rendelkezők)
Nem véletlen mintavétel:
- Kvóta szerinti mintavétel:
- Tetszőlegesen lehet kiválasztani a mintában szereplőket, de azoknak illeszkedni kell
egy kvótához.
- Koncentrált kiválasztás
- Törekszünk rá, hogy valamely szempontból tipikus egyedek kerüljenek a mintába.
- Önkényes kiválasztás
7

8. - A kutató maga dönti el, hogy kit von be a mintába.
Adatfeldolgozás
- Az adat még kevés, abból kellene következtetni valamilyen jelenségre
- Az adatokat ezért értelemmel kell ellátni.
- Statisztikai módszerek alkalmazása:
- Leíró
- Következtetéses statisztika
Leíró statisztika:
- Az adatokat nem akarjuk kivetíteni nagyobb egységekre, vagy általánosítani.
- Területei:
- Adatgyűjtés
- Adatok ábrázolása
- Adatok csoportosítása, osztályozása
- Adatokkal végzett műveletek
- Eredmények megjelenítése
Következtetéses statisztika:
- Ha a mintát ki szeretnénk vetíteni
- A vizsgálatot a teljes népességből vett mintán végezzük csak el.
- A kérdés, hogy mennyi annak a valószínűsége, hogy ez a teljes népességre nézve érvényes
legyen.
- Minél homogénebb a népesség, annál valószínűbb, hogy kis elemszám mellett is érvényes
következtetéseket vonjunk le.
• Az adatok típusai:
– Alapadatok (A mért adatok)
– Leszármaztatott adatok (az alapadatokból kiszámolt viszonyszámok, átlagok,
mutatószámok)
– Viszonyszámok (két tényező egymáshoz való viszonya)
– Átlagok
– Mutatószámok (pl. a könyvtáraknál az állomány teljes megújulásának a mutatója)
Átlag
– számtani közép.
– A mért adatok összegét kell elosztani a minta elemszámával.
A szórás
– a számtani átlaggal együtt a leggyakrabban alkalmazott ingadozást kifejező
mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az egyes értékek a számtani átlagtól képest
átlagosan milyen távolságra helyezkednek el.
– Kiszámítása:
• A minta számtani közepét kivonjuk minden adatból
• Az így kapott értékeknek vesszük a négyzetét
• A négyzeteknek vesszük az átlagát, majd ebből négyzetgyököt vonunk!
Módusz
– Egy sorozat leggyakrabban előforduló eleme.
Medián
– Egy sorozat középső eleme
• Páratlan elemszám esetén a középső elem
• Páros elemszám esetén a két középső elem számtani közepe
8

9. Kvantilisok
- Tercilisek (hármas egységek)
- Kvartilisok, interkvartilis terjedelem
- Kvintilisek
9

10. Tudományos kommunikáció
• A tudomány: a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen
tevékenység során szerzett ismeretek összessége.
• Tudományos kommunikáció: A tudomány népszerűsítését és a tudományos eredmények
kommunikáció útján való áramlását egyaránt szokták alatta érteni.
Formális és informális csatornák
• A kutatók az idők során összegyűlt ismeretek elsajátításával kezdik tevékenységüket,
• aktív munkájuk során meghatározó szerepe van a szakmabeli társaikkal való
kapcsolattartásnak
• a másoktól megszerzett tudás
– inspirálóan hat a gondolkodásra
– megelőzi a párhuzamos kutatásokat
• A tudományos kommunikáció gyökerei a tudósok levelezéséig nyúlik vissza.
• Sokáig a tudományos kommunikáció személyes találkozásokon, levelezéseken alapult.
• Azután megjelentek a könyvek,
• a 17. század közepétől a folyóiratok és egyéb formális csatornák
• Az új tudományos információk nagy része (60-80%) jelenleg is az informális csatornákon
terjed egy viszonylag szűk csoporton belül
A tudományos kommunikáció informális csatornái
Pl: közvetlen párbeszéd, intézmények, kiállítások látogatása, felszólalások, előadások,
konferenciák és a szünetekben folytatott beszélgetések, levelezés, vázlatos kézirat köröztetése,
előnyomatok, beszámolók, belső kiadványok, blogok
- A kutatás élvonalában dolgozóknak elsősorban a nem publikált, új ismeretekre van szükségük
- "láthatatlan egyetem" vagy "láthatatlan közösség"
• (gyakran egy-egy neves tudós köré szerveződve),
• tagjai szétszórva dolgoznak a világban, mégis meglehetős rendszerességgel tartják
egymással a kapcsolatot.
• kialakulásukat az internet erősítette fel.
Formális csatornák:
Pl: Folyóirat, Könyv, Könyvfejezet, Szócikk, Konferencia-előadás, Egyetemi tankönyv, Disszertáció,
Szabvány
- Az informális csatornákkal szemben a közös jellemzőjük, hogy rendszerezve, visszakereshetővé
vannak téve.
A publikálás célja nem elsősorban a kommunikáció, hanem pl.:
– a kutató jelzi létezését a társainak
– elsőbbségét egy adott felfedezésre
– A közös tudás rendezése és fenntartása
• A formális csatornákat elvileg bárki használhatja, a nem formálisak csak szűk kör számára
elérhetők. DE!
– elektronikus levelezések sokkal demokratikusabb alapokon szerveződnek
– neves szakemberek mellett egyetemi hallgatók is egyenrangú félként vesznek részt
A könyvtár szerepe
• A könyvtár a tudomány működésének alapintézménye
• A könyvtár tevékenysége nyomán lehet visszakeresni a már publikált eredményeket:
– Tudunk támaszkodni a mások eredményeire;
– Saját munkánkat elérhetővé tudjuk tenni (és igazolni, hogy a miénk);
– Elkerülhetők a párhuzamos kutatások;
10

11. Információrobbanás
• A szakirodalom jellemzői: A mérete és a gyors növekedése
– amióta a tudomány kialakult, mindig is hasonló volt a helyzet.
– Minden korban minden kutató elmondhatta, hogy az addig élt összes tudós 90
százaléka kortársa,
– Eddig mindenki úgy érezte, hogy belefullad a szakirodalom tengerébe
• A publikációk számának exponenciális növekedése több objektív ok miatt sem tarthat már
hosszú ideig.
• Kb. az évi kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom
– 40-50 ezer tudományos folyóirat,
– 200 ezer szakkönyv
• Ennél sokkal többet a jelenlegi megoldásokkal
– sem megjelentetni,
– sem feldolgozni,
– sem elolvasni nem lehet.
• Paradox módon a szakirodalmi tájékoztatás a sokféle mutatóval, bibliográfiával,
referátummal, katalógussal maga is jelentősen tovább növeli a nyomtatott információk
tömegét
• A mennyiségi növekedéshez minőségi romlás járul,
• A könyveknek és folyóiratoknak alig a tizedrészét használja az olvasók több mint 80
százaléka.
• A szerzők ugyanazt az információt különböző vagy ugyanolyan csomagolásban többször is
eladják.
• A szakirodalom a mennyiségi növekedés miatt feldolgozhatatlanná vált.
A tudományos folyóiratok
• 1665. Az első tudományos folyóiratnak tekintett periodikumok
– Journal des Scavans
– Philosophical Transactions cím alatt.
• A folyóiratok új, praktikus módot kínáltak a tudósok számára, hogy megvitassák
eredményeiket.
• A tudományos folyóiratok a 19. században váltak a kutatók és a kutatókat alkalmazó
szervezetek, intézmények rangjának legfőbb mutatóivá.
• A tudományos kommunikáció hagyományos útjai a második világháborút követően
kérdőjeleződtek meg.
– A szövetségesek által előállított tudományos dokumentumokban lévő nagy
mennyiségű információ szervezésére, tárolására és hozzáférhetővé tételére kellett új
utakat keresni.
– A világháborút követően megnövekedett a kutatási aktivitás, a kutatók száma,
megváltozott a kutatás természete: a speciálistól az interdiszciplinaritás irányába.
• Mindez a tudományos kiadványok, cikkek számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett.
• A lektorált folyóiratok jellemzői:
– A megjelenés előtt a cikkeket minőségileg ellenőrzik. (lektorálás)
– A szerző átruházza a szerzői jogokat a kiadóra.
– A szerző honoráriumot kap a cikkéért.
– A kiadó pénzért árulja a megjelent folyóiratot.
Lektorált folyóiratok funkciói:
• a szerzők értékelése
– mutatja a szerző hozzáértését és hatékonyságát;
• a szerzők elismerése
11

12. – referált folyóiratokban való publikálás megemeli a szerző pályaképének értékét,
fokozza esélyeit a kutatásaihoz való anyagi támogatás, állás vagy előléptetés
elnyeréséhez;
• ismeretek hitelessége
– minőségi ellenőrzés a benyújtott írások lektorálása során;
• tudománytörténeti szerep
– a lektorált folyóiratszámok az évek során fennmaradnak a tudomány fejlődésének
rekordjaként;
• Archiválás
– a tudás, a tudomány egy területének tárhelyeként szolgálnak.
Folyóirat krízis
• A hatvanas évektől
• A terminus magában foglalja
– az információrobbanás,
– a növekvő kiadási költségek,
– az ebből kifolyólag jelentkező magasabb árak,
– a nem kellően hatékony terjesztés
– a késések problémáját,
• amelyek miatt új utakat kellett keresni a tudományos publikálásban.
A folyóirat krízis hatása a könyvtárakra:
• A könyvtárak számára egyre növekvő terhet jelentett
– a folyóiratárak emelkedése,
– az egyre növekvő számú tudományos folyóirat fizikai elhelyezése.
• Az internet, illetve később a web fejlődése a ’90-es években
– a hagyományos papír alapú folyóiratok mint a tudományos kommunikáció elsőszámú
hordozóinak visszaszorulása.
• Párhuzamos elektronikus hozzáférés a nyomtatott folyóirathoz
– „status quo” rögzítése
• Megjelent a saját publikálás
– self-publishing vagy self-archiving,
– DTP (desktop publishing),
– a nem lektorált folyóiratokban publikáló szerzők kevésbé lettek érdekeltek a
honoráriumban,
– viszont szerették volna, ha munkáikat olvassák, használják, idézik.
• A fennálló rendszer a tudományos folyóiratok terén a következő új kihívásokkal szembesült:
– A legtöbb tudományterület nagyon gyorsan fejlődött,
• a hagyományos publikálási modell nagy átfutási ideje már akadályt jelentett
a kutatásfejlesztési eredmények gyors közzétételében.
– A hagyományos modell – amely a szerzői jogok szerzőtől kiadóhoz való teljes
átruházását követelte meg
• az eredmények széleskörű terjesztése,
• az elismerés
• a kollégák előtti láthatóság ellen dolgozott.
– A jelenlegi lektorálás túlságosan merev
• gyakran éppen az új gondolatok kifejtése ellen van
• a magasabb presztízsű intézmények kutatóit preferálja
• elfogadhatatlanul nagy késéseket okoz.
– Az előfizetési díjak növekedése,
• meghaladja az infláció és a könyvtárak számára való megfizethetőség
mértékét,
12

13. • veszélyezteti a papír alapú tudományos kommunikációs modell
fenntarthatóságát.
• Új modellek kifejlődése:
– elektronikus (vagy e-) folyóirat;
– Hibrid, papír és elektronikus (vagy p-e) folyóirat.
• Általában egy nyomtatott folyóirat, amely elektronikus csatornákon keresztül
is elérhető de elsőszámú megjelenési formája a nyomtatott verzió;
• vagy az e-p folyóirat, amelyet elsősorban elektronikusan, és csak korlátozott
számban nyomtatott formában terjesztenek;
– Szerzői saját publikálás; a szerzők saját weboldalaikon teszik közzé cikkeiket;
– Tudományterületenkénti e-print tárhelyek.
• Ezek az új elektronikus publikálási modellek forradalmasíthatják a tudományos
kommunikációt, hatékonyabbá és eredményesebbé téve azt
• A 90-es évektől nyilvánvaló lett, hogy
– a tudományos kiadás óriási profitot termelő üzletté vált a kiadók számára,
– a kutatás döntő hányadának finanszírozása közpénzekből történik!
– A közpénzből elért kutatási eredményt – amely elvben köztulajdon, a kiadó
magánosítja, kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel,
– a köztulajdont képező kutatást egy közintézménnyel, a könyvtárral nagy haszonnal
újra megvéteti.
– A hozzáadott érték, amely például a folyóirat-kiadás folyamatában a peer review, a
folyóiratpresztízs stb. formájában megtestesül, messze nem indokolja azt a több
évtizede tartó drágulást, amely a tudományos kiadók folyóirat-előfizetési rátáiban
megfigyelhető
Nyílt hozzáférés
• A nyílt hozzáférés Tim Berners-Lee és a CERN által szabaddá tett world-wide-web protokollra
vezethető vissza, amelyet a tudományos közösség kommunikációjának elősegítésére hoztak
létre.
Nyílt hozzáférésen azt értjük, hogy
• A tudományos cikkek mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók,
kinyomtathatók, terjeszthetők
• bennük keresés végezhető,
• A teljes szöveghez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők,
• adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók
pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül.
• A szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy
– a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását,
– jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak
rájuk.
• A nyílt hozzáférésű tudományos irodalom jellemzői:
– digitális,
– online elérésű,
– ingyenes,
– minden szerzői jogi korlátozástól mentes
• A tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés mozgalommá szervezője és ma is egyik
koordinálója a Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archives Initiative).
• Santa Fe Konvenció,
13

14. – 1999 októberében Santa Fében rendezvényen megállapodtak az interoperabilitásról,
az archívumok kölcsönös kereshetőségéről.
– Az intézmények
• kidolgozzák a tárolás kritériumait,
• meghatározzák a felküldésre engedélyezettek körét (pl. egy egyetem oktatói
kara),
• karbantartják a dokumentumtárat,
• a rekordokat minimális metaadatsorral ellátja.
• A munka központi eleme az OAI Begyűjtő Protokol
– www.openarchives.org/OAI/openarchivesprotocol.htm
– a különböző e-print tárhelyek közti együttműködést tesz lehetővé.
– Az eprints.org (http://eprints.org) volt az első ingyenes szoftver, amelyet arra
fejlesztettek ki, hogy központi, vagy megosztott, tárgy-, vagy intézményi alapon
szerveződő tárhelyeket hozzanak létre a segítségével.
– A Citebase (http://www.citebase.org/) e-print szerver olyan értéknövelt
szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak, mint
• a statisztikák készítése,
• hivatkozottság mérése,
• intézményi bibliográfiák,
• kutatók publikációs listájának összeállítása.
Nyílt hozzáférés kezdeményezés
• 2001 december 1-2 között Budapesten az Open Society Institute által szervezett
rendezvényen indították útjára a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezést
– http://www.soros.org/openaccess
• Azóta erős nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát.
• A SPARC (The Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition)
– könyvtárak és könyvtári szervezetek világméretű szövetsége, amely célul tűzte ki,
hogy a tudományos kommunikációt, jobbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegye.
– A SPARC Nyílt Hozzáférés Hírlevele http://www.earlham.edu/~peters/fos/)
naprakészen tájékoztat a mozgalom eredményeiről.
Nyílt hozzáférés kezdeményezés
• Két úton lehet tudományos cikkeket ingyenesen közzétenni:
– nyílt hozzáférési folyóiratban (Open Access Journal = OAJ)
– nyilvános tárhelyen, amely megfelelő szabványokat használ ahhoz, hogy távolról is
kereshető legyen.
E-printek
• Az e-print kutatási anyagok, eredmények elektronikus változatait jelenti.
• beletartoznak a
– konferencia-előadások,
– tudományos könyvek fejezetei,
– Minden, amit nem lektoráltak formálisan, mégis fontos kutatási eredményeket
tartalmazhatnak.
• Két fajtáját különböztetik meg:
– pre-Printek
– post-Printek.
• Az e-print eredetileg
14

15. – a szerzők által a kollégáik körében visszajelzés reményében szétküldött pre-printeket
jelentette.
• Később a fogalom jelentése kibővült
– mindazon tudományos dolgozatokra, amelyeket kézirat formájában a szerző maga
tett elérhetővé a hagyományos tudományos publikálás keretein kívül.
• A Nyílt Archívumok Kezdeményezés (OAI = Open Archives Initiative) célja,
– a kutatási anyagokból párhuzamosan kereshető adatbázisokat hozzanak létre és
tegyenek elérhetővé az interneten.
– Ajánlásokat fejleszt ki és támogat, amelyek elősegítik a tartalmak hatékony
terjesztését.
• Az E-print tárhelyek segítenek a hagyományos publikálási rendszer akadályainak a
leküzdésében,
• Jobb láthatóság,
• Nagyobb idézettség
• Széles kör számára válik gyorsan elérhetővé az információ,
• Hatékonyabb a tudományos eredmények archiválása.
• Lehetővé teszik a kommentárokat, megjegyzéseket.
• Egy intézményi tárhely reprezentálja az adott szervezet minőségét.
• Esélyegyenlőség szempontja
• Azoknak az országoknak, amelyeknek a kutatói viszonylag kevés forráshoz férnek
hozzá, az e-print tárhelyek a globális tudás elérését jelentik,
• lehetőséget kínálnak arra, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a helyi kutatások
eredményeit.
Nyílt hozzáférésű folyóiratok
• A nyílt hozzáférésű folyóiratok közös jellemzője, hogy ingyenesen tesznek elérhetővé
minőségileg ellenőrzött tartalmat.
• Kétféle publikálási modell alakult ki:
– A folyóirat támogatást, vagy szponzori segítséget kap, amely fedezi a szerkesztésnél
felmerült költségeket, és szabadon elérhetővé teszi a tartalmat. Ilyen például a D-Lib
Magazine (www.dlib.org)
– A másik az üzleti modell, amelyben a hozzáférés ingyenes, de a publikálásért fizetnie
kell a szerzőnek, vagy az intézményének. Például: BioMed Central (BMC
www.biomedcentral.com)
• A DOAJ (Directory of Open Access Journals – Nyílt hozzáférésű folyóiratok jegyzéke
www.doaj.org)
– a nyílt hozzáférésű folyóiratok láthatóbbá tételét tűzte ki célul.
– J-Gate (http://www.jgate.in/ )
– 2001-ben indult Indiában (Informatics India Limited)
– Több ezer kiadó, több tízezer folyóiratához kínál hozzáférést
– Tartalomjegyzék szolgáltatás
Főbb típusok:
• Teljes nyílt hozzáférés
• A kutatási cikkek nyílt hozzáférésűek (hybrid open access journals)
• Néhány cikk nyílt hozzáférésű, a többi késleltetetten
• Késleltetett nyílt hozzáférés (delayed open access)
• Folyóiratok, amelyek megengedik a saját archiválást.
Nyílt hozzáférés
• A nyílt hozzáférés minden szereplő aktív részvételét követeli meg.
15

16. • További állásfoglalások, amelyek támogatják a mozgalmat.
– Bethesda Statement on Open Access Publishing – Bethesda Nyilatkozat a Nyílt
Hozzáférésű Publikálásról http://www.earlham.edu/~peters/fos/bethesda.htm)
– Berlini nyilatkozat a nyílt hozzáférésről http://oa.mpg.de/openaccess-
berlin/berlindeclaration.html
• A nyílt hozzáférés mind a mai napig sok vitát kiváltó mozgalom.
• Több kutatási projekt indult amelyek az e-print archívumok sikerének lehetséges akadályait
próbálta elhárítani
– szerzői jogok,
– lektorálás,
– minőségi ellenőrzés,
– hosszú távú megőrzés.
• Mit tehetnek a könyvtárosok?
– Az információs szakembereknek nagyon fontos szerep jut a nyílt hozzáférés
mozgalomban:
– Saját intézményeikben építsenek nyílt hozzáférésű tárhelyeket.
• Ez magában foglalja a különböző tudományterületek művelőivel való
kapcsolatfelvételt,
• a technikai lehetőségek megteremtését
• a metaadatok minőségéért való felelősségvállalást.
– Biztosítani kell az archívumok stabilitását;
– A legmagasabb tudományos szinten képviselni kell a nyílt hozzáférés előnyeit;
– Meg kell győzni a kutatókat a nyílt hozzáférés által biztosított szélesebb körben való
elérhetőség előnyeiről.
– Kifejleszteni és elérhetővé tenni eszközöket a teljesítménymérésre (letöltések,
hivatkozások számlálása);
– A szerzői jogok kérdésével foglalkozó programok koordionálása;
– Támogatni a potenciális szerzőket az elektronikus publikálási tevékenységben.
IMRD/C szerkezet (a tudományos publikációk szerkezete)
• Introduction (Bevezetés) – Miért készült a tanulmány? Mik a célok, a kutatási kérdések és a
hipotézisek?
• Methods (Módszerek) – Hol, mikor és hogyan készült a kutatás? Kik képezték a célcsoportot?
Milyen eszközöket és kompetenciák kerültek felhasználásra?
• Results (Eredmények) – Milyen válaszok születtek a kutatási kérdésekre? Igazolódtak-e a
hipotézisek? Milyen eredményekkel zárult a kutatás?
• Discussion/Conclusion (Adatelemzés/Konklúzió) – Mit jelentenek a kapott válaszok és miért
fontosak ezek? Hogyan illeszkednek az eredmények a korábbi kutatásokhoz? Milyenek a
kilátások a téma jövőbeli kutatásával kapcsolatban?
16