2. • A tanulás egy megismerésre alkalmas rendszerben
bekövetkező folyamat. Ez a folyamat az adott rendszer
és környezete közötti kölcsönhatás eredményeképpen
megy végbe. A folyamat eredménye a rendszerben
bekövetkezett változás, amely viszonylag tartós,
adaptív, és általában a rendszer környezetére
vonatkozó viszonyulásban mutatkozik meg. A
tanulásnak ez az általános definíciója érvényes mind az
állati szervezetekre, mind az információfeldolgozásra
képes gépi rendszerekre (mesterséges intelligencia,
automaták, robotok), mind az emberre.
3. • Az emberi tanulás során általában megismerésről
beszélünk, ahol a megismerő tevékenységet az
ember biológiai struktúrájának egy részrendszere,
az agy végzi. Az agy képes a külvilág, a környezet
modellezésére. A tanulás a mindenkori mentális
reprezentációban bekövetkező változás, amely
legszembetűnőbben a cselekvésben nyilvánul
meg, de befolyásolja azt is, ahogyan a világot - és
benne önmagunkat - észleljük, értelmezzük és
értékeljük. A mentális reprezentáció alakítható és
további változások alapját képezheti.
5. • Ókor középkor:
tanulás ismeretek, tudás, bölcsesség átadását
illetve elsajátítását jelenti. A szöveg szó
szerinti visszaadása ( memoriterek)
6. • XVII. század (felvilágosodás):
• Empirikus felfogás. indukció révén
következtetéseket von le belőle. A közvetlen
valóságérzékelésre épített szenzualista
pedagógia paradigmájának kialakítása
elsősorban Comenius nevéhez kapcsolható, és
az ő műveiben mutatkozik meg
7. • A XIX. és XX. század fordulóján alakult ki az
úgynevezett reform- vagy progresszív
pedagógia . Meghatározónak tekintették a
gyermek öntevékenységét, a cselekvést, a
munkáltatást, az önállóan végzett, felfedező
tanulást.
8. • Ezek az irányzatok egymásra épülve egymás
mellett léteznek a mai napig.
• Bár egymásra vonatkozó kritikai attitűdöt is
tartalmaznak - inkább kiegészítő, mint
kizárásos viszonyban vannak egymással
9.
10. • A behaviorizmus érdeklődésének centrumában
az inger-válasz, input-output viszonyok
értelmezése áll. Az agy passzív fekete doboz,
amelybe beíródik a tudás. A tanulás során a
visszacsatolásokat úgy kell tervezni, hogy azok
megerősítsék a kívánt outputokat. A tanulás
tárgyát ténytudás és megfelelő viselkedések
elsajátítása jelenti. A tanítás módszere elsősorban
tartalmak prezentálását jelenti. A tanár
nagytekintélyű instruktor.
11. • A kognitívizmus objektívizmus, az agyat információfeldolgozó berendezésnek tekinti, és érdeklődése
ezeknek az agy belsejében lejátszódó folyamatoknak a
modellezésére és megértésére irányul. A tanulás
didaktikailag gondosan tervezett tananyagok
feldolgozását, problémahelyzetek prezentálását jelenti.
A tanulás tárgyát, tartalmát készségek és képességek
gyakorlás révén történő kialakítása, procedurális tudás
átvitele képezi. A tanítás módszere a didaktikailag
feldolgozott problémák megoldásának elősegítése. A
kognitív pszichológiában a tudás vált az egyik
középponti fogalommá. A tanár megfigyel és segít,
tutor szerepet tölt be.
12. • A trialogikus tanulás az együttműködés és tudásépítés
egyik új elmélete. Míg a monologikus, vagyis az egyéni
tanulás és a dialogikus, vagyis két vagy több ember
közötti párbeszéd, illetve interakció, a trialogikus
tanulás a két vagy több személy közötti olyan
interakcióra helyezi a hangsúlyt, ahol a harmadik
résztvevő maga az objektum, egy olyan tartalom,
amelyet közösen hoznak létre vagy dolgoznak fel. Az
együttműködő tudásteremtés (collaborative knowledge
building) tárgya lehet például egy oktatási célra
létrehozott wikipédia, közösen készített
projektbemutató előadás vagy akár közös erővel
létrehozott fogalomtérkép.
