1. 1
A/7
A német könyvtárügyi, könyvtári fejlődési modell; a hozzá kapcsolódó
könyvtártudományi kutatások főbb tendenciái, eseményei, teoretikusai.
Bevezetés
Az egyetemes és a nemzeti könyv- és olvasáskultúra
 A nagyipari nyomdászat elterjedése
 Tömeges termelés mind tartalmi, mind formai szempontból minőségi romlás
=bibliofilia szerepének növekedése
 A könyvkiadók szakosodása
 A könyvkereskedelem kiterjedése
 Könyvkiadói és könyvkereskedői nagyvállalatok alakulása (könyv+újság)
 A vállalatok terjeszkedése az országon kívül (multinacionális vállalatok)
 Az olcsó sorozat-üzlet megindulása
 A szervezett antikvár kereskedelem kialakulása
Németország
 A modern nyomdatechnika gyorsan elterjedt.
 Nagyipari nyomdászat kialakulása
 A könyvkiadók szakosodása
 Több kiadói központ létrejött.
 Legnagyobb kiadók még a 18- 19. század fordulóján alakultak meg: Göschen,
Teubner, Brockhaus, Reclam, Harrassowitz, Baedecker, Cotta, Kröner, Piper, Beck,
Oldenburg, Fischer, Springer st.
 Igényes, jó minőségű könyvsorozatok
 Újság és olcsó sorozatot (ponyvák) kiadó vállalatok alakultak
 Lexikonkiadás
 Nagy felvevőpiaca Európa
 Élénk antikvár piac
 porosz/ német modell- képkönyvtári ellátás
- elméleti alapon kutatják a könyvtártudományt
Nemzeti könyvtárügyek kialakulása, jellemzői a 19. század második felétől 1920-ig
- nemzetállam kialakulása szükséges
- tömegek kezdenek el olvasninincs pénzük könyvekre
- 19. sz. második feleállami közgyűjtemények kialakulása (múzeum, könyvtár)
 levéltár ekkor még nem tartozik ide
- eddig az állam nem látta el a közgyűjtemény ápolását (oktatást sem az állam látta el)
o eddig magánszemélye, egyházak, olvasókörök tartanak könyvtárakat,
múzeumotállami szerveződés nincs
- új állami feladatok:
o oktatás
o egészségügy
o szociális kérdések
o könyvtárügy
 állam nem veszi át teljes mértében a feladatot, maradnak civil szerveződések is ebben a
feladatban (ha teljes mértékben az állam feladata lenne, kiszakadna a társadalmi
gondolkodásból, elveszne a tulajdonosi szemléle

2. 2
Állami könyvtárügy kialakulása= közkönyvtárak elterjedése
- ok: tömegkönyvek, új olvasók
Közösségi könyvtárak elterjedése okai:
- hatalmas demográfiai szaporulatvárosokban gyűlnek az emberekfoglakkozás
átrétegződése
- iskoláztatás
- tudás, szakképzettség felértékelődése
 értéke volt a szakképzésnek, tudásnak, szakmának
- iskolán kívüli művelődési mozgalmak
 népfőiskolai mozgalom, szabadegyetem, munkásakadémia (tanulási
legetpségek)
- praktikus ismeretek megszerzése
- könyvtári ellátás
- demokratikus jogok kiszélesedése (választójog)
 nemcsak születési előjoggal
 megfelelő iskolázottsággaltudatos választók legyenektudás
folyamatosan bővíteni kell
- szegénység növekedésevárosi szegénység alakul ki folyamatosan
- bűnözés emelkedése
 műveltségi szint emelkedéséért kell küzdeni!
- szociális eszmék terjedéseszociális felelősség vállalás a többiekért
szerzetesek, egyházak feladata újra megjelenikállami
gondoskodás
- állam kulturális szerepvállalásának kialakulása (diktátum jelleg)sokféleség eltűnik a
kultúrából
- közgyűjtemények fejlődése
- Németországban is ezt az utat követik és még más országok is Ausztria,
Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország.
19. század második fele
(public library modell (USA, Anglia, Skandináv országok)
- első nyilvános könyvtár: Boston 19. század vége
- másfajta gondolkodásmód
- polgárok saját maguk hozzák létre, pénzügyi befektetéssel, saját képretulajdonosi gondolkodásmód
- szolgáltatás központú
- elvárják, hogy jól működjön
- külön adó működik
 legjobb kiszolgálás
 hosszú nyitva tartás
 amire igény van
gyerek- és ifjúsági szolgáltatás fontos a gyermeki gondolkodás
referensz szolgáltatás
- jellemző:
o általános gyűjtőkörű tudományos könyvtár
o erős szakirodalmi gyűjtemény
o helyben olvasás
o gazdag állomány
o közösségi terek
o nagy könyvtár
o foglalkozások, tanuló szoba
Népkönyvtári modell (Európa többi része)

3. 3
- közkönyvtár elterjedésekönyvkiadás, kötelező iskoláztatás, nők iskoláztatása, új
olvasók (polgárok) megjelenése
- állam által létrehozott modell, állami támogatás
- nevelő szemléletőállami diktál
- nem direkt módon adóból tartják fent, mint a public libraryt
- kevésbé társadalminem érzik magukénak
- indirekt visszacsatolás
- könyvtár érdeke: elfogadtassák a feladatukat, szükség legyen rájuk
- 3 tagolás:
o Bücherei= népkönyvtár- csak kölcsönzés
o Lesehalle= Public Library beszivárgása- olvasó csarnok/ terem
o Bibliothek =tudományos gyűjtemény
- jellemzők:
o erőteljesen szelektált, sekély gyűjtemény
o célzatosan összeválogatottmegfeleleő polgárok nevelése céljából
(mintajegyzék, törzsjegyzék)
o alacsony fokú igényeket elégít ki
o sok elaprózott könyvtár
o általában csak kölcsönzés lehetséges
o osztályhelyzet alapján korlátozza a kínált irodalmat
- sokat változik a népkönyvtári modellenyhül
A nyilvános könyvtárak két nagy csoportot alkotnak:
1. Tudományos könyvtárak (wissenschaftliche Bibliotheken): nemzeti könyvtárak, az
egyetemek, tudományos társaságok és intézmények könyvtárai, a nyilvánossá tett
magángyűjtemények stb.
2. Népkönyvtárak (Volksbibliotheken, Volksbüchereien): lényegében csupán
kölcsönzőhelyek.
– Németországban igen fejlettek a tudományos könyvtárak
– A népkönyvtárak csak későn kezdtek fejlődni.
Német könyvtári modell
- fejlett tudományos könyvtári rendszer
- gazdag egyetemi szakképzési hagyományok
- 18-19. század
- felvilágosodás hat a német fejedelemségekre
- fellendül a gazdaságszükség van az írás-olvasás tudásra
- polgárság létszámának növekedésepolgárság érdekeinek megjelenése
- iskoláztatás kiszélesedéseszükség van a könyvtárakra, könyvekre
- megjelenik a köznevelés fogalma
o eddig nem az állam látta el az oktatást
 Immanuel Kant /1724-1804/: Die öffentliche erziehung (köznevelés)
o állam felelős a polgárok neveléséért
o nevelés részterületei: fizikai, esztétikai, intellektuális, praktikus
o nevelés szinterei: magánszféra (család), közszféra (iskola, egyház, könyvtár)
o szükség van:
 városi polgárokra, akik a megújuló gazdaságot és a közigazgatási
rendszert működtetik

4. 4
 vidéki polgárokra, akik korszerű ipari és mezőgazdasági termelési
folyamatokat, technológiákat ismerik és alkalmazzák
 jó polgárokra!
o jó polgárság egyik nevelési színtere: KÖNYVTÁR
o szükség van: városi könyvtárakra, az iskolázottabbak számára és praktikus
ismereteket tartalmazó gyűjteményre (vidék)
- német területek könyvtárai
o kialakuló városi könyvtárak- kezdeti stádium
o falusi könyvtárak- legfeljebb 100 db szekrényből elővett könyv
o fejlett könyvkiadás és könyvkereskedelemmeghatározó a kölcsönkönyvtár
szerepeüzleti haszon
o fejlett városi könyvtár, de az állami elvárásokhoz igazodik!
o cél a könyvtárak hasznosságának kialakítás, mind a falusi, mind a városi
könyvtáraknál
Közkönyvtárak kialakulását segítő népművelési mozgalom
-
megjelenése.
- Utilitarizmus = haszonelvűség
- A népművelési mozgalom fő célja: „jó állampolgárok” nevelése.
- A közkönyvtárak gyűjteményeinek alakításában a haszonelvűség dominál.
- A szelekció szempontjai: szolgálja-e a mű a „jó állampolgár” személyiségének
kialakítását?
- Ennek megfelelően vannak jó (a célokat szolgáló) művek, és vannak rossz (a célokat
nem szolgáló, sőt azzal ellenkező értékeket közvetítő) kiadványok.
- A paternalisztikus művelődéspolitikai felfogás miatt a közkönyvtárak a „jó műveket”
kell, hogy olvastassák.
A polgárok könyvtári igényei
 A könyvkiadás és könyvkereskedelem fejlettsége miatt meghatározó a
kölcsönkönyvtárak (Leihbibliothek) működése  üzleti haszon.
 Fejlett, de az állami elvárásokhoz (hasznosság) igazodó városi könyvtári rendszer.
 Nevelő könyvtár példája: első „nyilvános népkönyvtár” 1928.Großenhein,
Szászország
o Benjamin Preusker gossenheini könyvtára városi népkönyvtár, fontos, hogy
a nép hozzájusson a könyvhöz, nevelő célzatú könyvek
 Friedrich von Raumer 1841-ben Berlin alapítványt hozott létre
o Public Library mintájára 4 könyvtárat hozott létre
o referensz szolgáltatások, olvasóterek
o a berlini városi tanács csak azzal a feltétellel támogatta a könyvtárak
működését, ha azok gyűjteményétől távol tartják az erkölcsi, vallási és
állami kifogásolható műveket
o Olyan kiadványokat szereznek be, amelyek erősítik a fenti értékrend
fejlesztését.
 A tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak közötti jelentős különbözőségek
oldására.
 Az állományt úgy alakítják, hogy valamennyi olvasó megtalálhassa az őt érdeklő
műveket.

5. 5
 1899-ben a Comenius Társaság minden 10 ezernél nagyobb lélekszámú
településen kezdeményezte a Bücher- und Lesehallek létesítését pl. Jena, Essen,
Hamburg
 A legnagyobb Bücherhalle-k
o 1896. Jena – Öffentliche Lesehalle (az alapítók különböző társaságok,
társulatok + vállalati támogatás: Zeiss-Werken in Jena)
o 1899. Essen – Krupp’sche Bücherhalle (üzemi Bücherhalelleként alapítva,
majd nyilvános)
o 1899. Hamburg - Öffentliche Bücherhalle (üzemi könyvtárként alapítva,
majd nyilvánossá vált
 1899. Bosse- Erlaß (kultúrpolitikus), Poroszország
o Célja:
 a népkönyvtárak létesítésének és fenntartásának ösztönzése, kezdeményezése,
támogatása.
 A könyvtárak feladata: szakszerű tájékoztatás, a hazafias érzés és a moralitás
erősítése.
o Direktívái:
 A nyilvános könyvtárak közfeladatot ellátó szervezetek.
 A könyvtárak a múzeumokhoz, színházakhoz, iskolákhoz állami gondozás alá
kerülnek.
 A közkönyvtárak fenntartása állami, városi és községi finanszírozással történik.
 A különböző politikai irányzatokat távol kell tartani a könyvtáraktól.
Vita a hagyományos és modern könyvtári szolgáltatás képviselői között
1. hagyományos német modell (népkönyvtár):
 Walter Hoffmann: a könyvtár szociális, oktató, nevelő intézmény,
csak szép és jó könyvek
2. modern, szolgáltatóközpontú könyvtár
 Paul Ladewig: alap a használók igényeinek kielégítése, kooperáció a
könyvtárak között
vita következményei:
o A hagyományos népkönyvtári modellhez való visszatérés.
o A kirobbant vita 20 évig húzódott el.
o A német könyvtárügy modernizációjára vonatkozó törekvések megbuktak.
o A folyamat része a német a kultúra és a nyugati kultúra között ezekben az
években lezajlott összeütközésnek, amelyben a német kultúra maradt alul.
o tartományonként van önálló jogszabály, de próbálnak egységes elveket is
kidolgozni
Könyvtártudomány, könyvtári szakirodalom fejlődése
- Eltérő megközelítések:
 Bibliofil megközelítésRichard de Bury: Philobiblon, 1344.
 Bibliográfiai megközelítés Konrad Gessner,1545 :Bibliotheka Universalis;
 A könyvtári praktikum felőli megközelítés feldolgozás, katalogizálás,
Kallimakhosz, Kr. e.7. sz.
 Közművelődési jellegű megközelítésNaudé (1627) „minden könyvtár annyit és,
amennyire olvasóinak hasznára válik”

6. 6
 Filozófiai jellegű megközelítésLeibniz (1695), a könyvtár legfőbb értékét annak
használata adja.
18. század vége, 19. század eleje
 A történeti vonal erősödése
o OKAI:
o A történettudományi kutatások általános fejlődése a régiségek gyűjtése,
kutatása felé fordulás.
o A könyvről szóló tudományok fejlődése írástörténet (paleográfia),
könyvtörténet, kiadástörténet, bibliográfiatörténet, könyvtártörténet,
ősnyomtatványtörténet, kodikológia stb.
o DE! Ezeket a történettudományi ismeretekként fogták fel nincs kapcsolat a
könyvtártudománnyal és a könyvvel foglalkozó stúdiumok között.
 A történeti tartalmú ismeretek bekerültek a „szent tudományosság”
panteonjába.
 Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde: Bevezetés a
könyvtártudományi ismeretekbe könyvvel kapcsolatos ismeretek összegzése,
könyvtártudomány története, szakirodalomtörténet
 A bibliográfiai vonal erősödése
o A kurrens nemzeti bibliográfiák kiteljesedése.
o Retrospektív nemzeti bibliográfiák megjelenése.
o A világbibliográfiai törekvések folytatása (Allgemeines Europäisches
Bücherlexikon 1-5. köt. 1742-1758)
o Bibliofil bibliográfiák megjelenése (BRUNET: Manuel du libraire et de
l’amateur des livres 1-3. köt. 1810.)
o A bibliográfia-elmélet szakirodalmi megjelenése: Friedrich Adolf Ebert:
Allgemeines bibliographisches Lexikon 1-2. köt.(1821–1830)
 A könyvtártudomány fogalmának megjelenése
 Martin Schrettinger – a könyvtártudomány fogalmát először értelmezi. a gyűjtött
könyvanyag könyvtárrá szervezhető, a tudományos igényt gyorsan ki kell
elégíteni, fontos a katalogizálás: a fontos szavakat kiemeli a könyvek címeiből
- Fő műve: Bibliothekwissenschaft 5 kötetes a praktikum felől közelít,
fontos a könyvtári szervezőmunka, főleg feldolgozás
- értelmezése:
1. A könyvtári szervező munka (a mai értelemben vett
könyvtártan).
2. A könyvtári feldolgozó munka.
- 20. századi viták és értelmezése
 Adolf von Harnach – Ha könyvtártudomány felé csak történeti oldalról
közelítünk, akkor nem kell önálló tanszék, de ha van partikum és tudományos
vonatkozás, akkor igen.
 Milkau Fritz – Handbuch der Bibliothekswissenschaft: az első rendszerezett
szintézis könyvtártöri, a könyvtárak működése, jogi szabályozása
 Georg Ley – Das neue Berufsideal, Der Bibliothekar der Zukunft a
könyvtáros és a könyvtárosság a könyvtár történelmi és tudományos
szerepének hangsúlyozása
 Joris Vorsitus – Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft

7. 7
- A könyvtártudomány fő vizsgálati szempontjául a könyv tartalmát
jelölte meg.
- A könyvtártudomány fő feladata: a könyvtár gyűjteményeiben
felhalmozott irodalom értékesítése különböző kulturális célok
érdekében.
 Albert Predeek – Die Bibliothekswissenschaft al Disziplin und
Universitätsfach
- A tudomány és a könyvárak kapcsolatának vizsgálatát tartotta
elsődlegesnek.
- A könyvtártudomány vizsgálati tárgya legyen:
- Mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás számára?
- A kutatás mennyiben járult hozzá a szervezett könyvtárügy
kialakulásához?
- A tudománytörténet legnagyobb hatású művei (Bacon,
Darwin, Montesquieu stb.) hogyan hatottak a könyvtári
állomány alakulására
- Mi a szerepe a könyvtárnak a népművelésben, az
igazgatásban, a jogszolgáltatásban és a gazdasági életben.
Könyv- és könyvtártudományi, könyvismereti kézikönyvek a német nyelvterületről
- LEXIKON DES GESAMTEN BUCHWESENS(LGB)
- Lexikon des Bibliothekswesens
- Lexikon der Bibliotheks- und Informationswissenschaft (LBI) 1-3. köt.
Könyvtártudományi szakfolyóiratok a német nyelvterületről
- SERAPEUM (1840-1870, Lipcse)
- Anzeiger – Neuer Anzeiger für Bibliographie und Bibliothekswissenschaft (1840-
1886, Halle, Drezda, Lipcse, Berlin)
- Centralblatt (Zentralblatt) für Bibliothekswesen, 1884- Lipcse
- Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie (ZfBB) 1954- (NSZK)