3. A megalkotók munkássága
• Richard E. Petty szociálpszichológiai diplomát
szerzett az Ohio-i Egyetemen (1977)
• Ohio-i Egyetemen kinevezés (1987)
• Pszichológiai Tanszéken dolgozott egyetemi
professzorként (1998-2000, majd 2008-tól)
• Kutatásai az individuális és helyzeti különbségi
faktorokra, attitűdökre és viselkedésekre
fókuszálnak
• a meggyőzés Elaborációs Valószínűségi Modelljén
dolgozott Cacioppo-val együtt (1986)
• Tanácsadó több pszichológiai bizottságnál
(pl.:National Academy of Sciences )
4. • John Cacioppo szintén az Ohio-i Egyetemen kapta
doktori diplomáját (1977)
• Több egyesület, alapítvány és szervezet tagja (pl.:
American Psychological Association)
• Richard E. Petty-vel dolgozott az Elaborációs
Valószínűségi Modellen
• Gary Bernston-nal együtt felfedeztek egy új
területet, a szociális idegtudományt
• William Patrick-kel együtt megírták a szociális
elszigeteltségről szóló Magány: Az emberi természet
és a társas kötődések iránti igény című könyvet
(2004)
• Cacioppo Louise Hawkley-val, Jean Decety-vel,
Howard Nusbaum-mal, és Gary Berntson-nal folytatja
a biológiai mechanizmusok tanulmányozását
5. A modell bemutatása
• Attitűdváltozás elérésének két módja
(affektív/érzelmi és kognitív)
• Ezeken belül két-két fajta, a klasszikus kondícionálás
és a kognitív disszonancia (affektív út), valamint
felületes és szisztematikus (kognitív út) mód
• Utóbbi két fajtával foglalkozott Richard Petty és
John Cacioppo
• 1986-ban publikálták először az Elaboráció
Valószínűségi Modellt (EVM)
• a modell megvizsgálja, hogy az egyén mennyire
dolgozza fel az üzenetek lényeges érveit egy bizonyos
téma szempontjából
6. • attitűdök kognitív úton történő megváltoztatása
általában döntéshozatallal történik
• döntés nem mindig tudatos
• A felületes (heurisztikus) feldolgozás,más néven
periférikus út gyors, kevés kapacitás szükséges
hozzá, de így az attitűdváltozás rövidtávú és mulandó
• a szisztematikus feldolgozás, más néven központi út
alaposabb, lassúbb és erős koncentrációt igényel,
ezért tartós változást is eredményez
• A mindennapi életben általában a felületes
feldolgozást választjuk a hosszú folyamat elkerülése
érdekében
7. A modellre épülő további
modellek
• Előfordulhat bumerángeffektus, vagyis a rossz,
gyenge érvek szándékával ellentétes irányba is
formálódhat véleményünk
• A másik lehetőség az alvóhatás, amikor az információk
később bukkannak fel, mert a meggyőzés már
korábban létrejött
8. Az előadás bemutatta Petty és Cacioppo
Elaborációs Modelljét, ami a befogadó
feldolgozó képességére és motivációjára
fókuszál és megvizsgálja, hogyan
döntünk egy-egy adott szituációban.
