4. A kibertér más, ennek okai:
a mai internet elődjét, az első katonai hálózatot
szándékosan úgy építették, hogy sehonnan ne lehessen
uralni és ellenőrizni az egészet, s azóta is ez a
fejlesztés alapelve.
a hálózatot először az egyetemek és kutatóintézetek
összekötésére használták a civil életben, azaz egy
viszonylag belterjes, szűk közösség belső céljaira.
Közöttük nem volt szükség sok írott szabályra, hogy
együtt tudjanak működni.
az interneten kialakult, még ma is a hőskorszak kissé
hobós mentalitását tükröző szubkultúrában rejlik,
amely maga akarja kialakítani a saját szabályait és
makacsul elutasítja a külső beavatkozás
a háló gyors fejlődése, amely az írott szabályokkal
nem követhető
a szabályozás gátja a hálózat nemzetközisége is
5. Két új fogalom:
netizen: a net és a citizen összevonásából
keletkezett szó a háló polgárát jelöli. A netizen
hűséges polgára saját hazájának, de munkája,
szórakozása vagy kommunikációs szokásai
folytán az internetes közösség tagjának is érzi
magát, s e két minőség kiválóan megfér benne
egymás mellett.
netikett: A net-etikett a hálózat illemtana,
maga is a fenti ajánlások sorába tartozik. De a
Netikett több is ennél; a fentiekből
következően a Netikett a Háló belső törvénye,
az a szokásokon és tapasztalatokon alapuló
szabályrendszer, amely a Háló lakóinak
együttélését biztosítja
6. Kell-e ismernünk a szabályokat?
A jog egyik alapelve, hogy a szabály nem
ismerése nem mentesít a szabály betartása
alól. Az Internetre is érvényes az az
alapelv, ami a közlekedésre: valamennyi
felhasználó felelős a Háló többi
szereplőjének a biztonságáért is.
7. Névtelenség
Jó, ha tudjuk, hogy amikor azt gondoljuk,
hogy névtelenek vagyunk, számos nyom
utalhat a kilétünkre.
A névtelenség az Internet hagyományaiban
gyökerezik, és általában jogosnak tartják.
Tehát álnéven levelezni vagy csevegni nem
ugyanaz, mint névtelen leveleket írogatni a
hagyományos postai úton.
A névtelenség nem álruha vagy láthatatlanná
tévő köpeny, amelynek a fedezékéből
következmények nélkül vagdalkozhatunk.
8. Kis útmutató szülőknek
Internetezik a gyerek... Mi lesz itt? A szülők
sokat tehetnek, hogy a valódi veszélyektől
megvédjék gyermekeiket. Tudomásul kell
vennünk, hogy a gyerekek a Hálón olyan
kommunikációt folytathatnak, amelyet a szülő
nem vagy csak részben képes ellenőrizni.
Az internethasználat célja kettős: az egyik a
kommunikáció és információszerzés, a másik a
szórakozás. Ha gyermekeink jól el tudják
különíteni ezt a kettőt, akkor nincs baj.
9. Kis útmutató pedagógusoknak
Szó nincs arról, hogy az Internet volna a
világ új csodája, a mindent megoldó elixír.
Nem eddigi eszközeink helyett, hanem azok
mellett használhatjuk jól.
Mindez azért etikai kérdés, mert a
pedagógusoknak felelősségük van abban,
hogy megtanítsák diákjaikat a számítógép
és az Internet célszerű használatára. A
pedagógusok felelőssége, hogy a diákok
mire használják az Internetet az iskolában.
10. Utazás a rendszergazda körül
A rendszergazda nem más, mint a
hálózat kiemelt jogokkal bíró
felhasználója, akit éppúgy kötnek a jogi,
erkölcsi szabályok és a felhasználói
szabályzat, mint bárki mást.
11. Rendszergazdákról felhasználóknak
Mit lát a rendszergazda?
Mit mondhat el másoknak a rendszergazda?
Törölhet-e állományokat, leveleket a
rendszergazda?
Fordulhatok-e a problémáimmal a
rendszergazdához?
Miért keres mindenhol ellenséget a
rendszergazda? Ugyan ki akarna ide betörni?
Korlátozhatja-e a rendszergazda az igénybe
vehető szolgáltatásokat?
Korlátozható-e a weboldalak elérése, tilthatók-e
egyes oldalak?
Naplózhatja-e a rendszergazda a felhasználók
tevékenységét?
12. Rendszergazdákról igazgatóknak és
fenntartóknak
Milyen felelősséggel jár az Internet-
kapcsolat?
Ki lehet rendszergazda?
Lehet-e a rendszergazda a
számítástechnika-tanár?
Lehet-e rendszergazda egy hozzáértő
diák?
Mire van szükség egy rendszergazda
működéséhez?
Mi az igazgató/fenntartó felelőssége?
13. Rendszergazdaságról rendszergazdáknak
felelős az intézmény informatikai rendszerének
működőképességéért;
jó munkakapcsolat kialakítására törekszik a
felhasználókkal;
tanácsaival segíti az intézmény informatikai
kultúrájának fejlődését;
szem előtt tartja a rendelkezésre álló eszközök
hatékony felhasználását;
az informatikai eszközök alkalmazásával kapcsolatos
törvényeket és helyi szabályokat ismeri, azokat
betartja, és saját hatáskörében betartatja;
az anyagi források felhasználásában kerüli a
pazarlást; kizárólag szakmai alapon, megfontoltan
dönt.