1. A turizmus hatásai

2. Turizmus hatásai
• Szociokulturális
• Gazdasági
• Fizikai

3. Szociokulturális hatás
• A turizmus a kultúrák találkozásaként
értelmezhető jelenség
• Az utazás során minden turista saját kultúrájának
utazó nagykövetévé lép elő, aki viselkedésével,
kommunikációjával reprezentálja az országa
jellemzőit
• A szociokulturális kifejezés arra vezethető vissza,
hogy a társadalmak turizmus révén megvalósuló
találkozásának minőségében komoly szerepet
töltenek be ezek a kulturális jegyek, ezért nem
lehet elkülönülten kezelni.

4. A vendég és a vendéglátó kapcsolata
• Átmeneti jellegűek
– Rövid ott tartózkodás során a környezettel kialakított kapcsolata
mesterséges és felületes
• Időben és térben korlátozottak
– Helyi lakosság szezonálisan találkozik a vendégekkel, de többségük el is
különül a látogatóktól
• Érvényesülés a spontaneitás hiánya
– Szervezett úton vesz részt a turista, ő és a szolgáltató közötti kapcsolat
formális
• Egyenlőtlenek
– A turista élménye a desztináció szokatlan miliője és a korábbi
elképzelésekből tevődik össze.
– Az ott dolgozónak rutinszerű, mindennapos ez az élmény; gyakran
hiányzik az empátia
– Egyenlőtlen anyagi viszonyok  negatív tapasztalat

5. A társadalmi mobilitás fokozódása
• Egy desztináció iránt megnő a kereslet  új
munkahelyek létesítése
• Munkaerő-szükséglet jelentkezik  helyi
lakosság és a letelepedők számának
növekedése
• A célállamosán tapasztalható zsúfoltság, zaj,
éjszakai élet, árdrágulás  lakosság
elvándorlása

6. A társadalmi mobilitás fokozódása
• A népszerű üdülőövezetekben jelentkező
munkaerőigény gyakran
– Szezonális
– Alacsonyan bérezett
– A társadalombiztosítási bejelentés elmaradása
– Minimálbér bejelentése
• Helyi lakosság elköltözése, mert
– Állandó, bejelentett és jól fizető munkára vágyik

7. A szociális struktúrák formálódása
• A tradicionális család modell meglazulása
• Helyi közösség erőviszonyainak érintő
változásokban betöltött szerepe
• Példa:
– A nő munkaviszonya

8. Fogyasztási és viselkedési minták
átvétele
• A helyi lakosság életminőségét befolyásoló egyik a
tényező a demonstrációs hatás
• Ez a turisták fogyasztói szokásainak
másolását,életvitelének átvételére való törekvés
megjelenése
• Következményei, hogy könnyen átalakítják a helyi
értékeket, szokásokat és normákat.
– Ez megjelenhet öltözködésben, táplálkozásban, kulturális
javak fogyasztásában
• Turistaként is átvehetünk ilyen normákat
– Helyi stílussal, értékekkel szimpatizál és beülteti a saját
hétköznapjaiba

9. A deviáns viselkedési formák
megjelenése
• Turizmus magával vonhat nem kívánatos,
bűnözéssel kapcsolatos jelenségeket  gyengítik
a turizmus biztonságát
• Deviancia-hatás
– Turisták értéktárgyai, iratait megcélzó
bűncselekmények
– Prostitúció
– Tiltott szerencsejáték
– Szürke- és feketegazdaság
– Etikátlan, szabálysértő viselkedések

10. A deviáns viselkedési formák
megjelenése
• Terrorizmus turisztikailag frekventált helyszínen
 nemzetközi összetétel  szélesebb körben
kelthető fel a közvélemény figyelme
• Ritka a fizikai erőszak, inkább az értéktárgyak,
iratok vannak veszélyben
• A szürke- és a feketegazdaság életben tartása a
turisták csempészett árukkal való ellátásán
keresztül egészen az engedély nélküli
szobakiadásig terjedhet

11. A kommunikációs kultúra átalakulása
• Kommunikációs hatás
– Idegen nyelvtudás fejlesztése
– Az anyanyelv használat korlátozódása
• Közvetítő nyelv
– Turisták sikeres kiszolgálása érdekében idegen
nyelven kommunikáljon, a turista is kénytelen
bizonyos szinten megtanulni a célország nyelvét

12. A turizmus gazdasági hatásai
• Az ágazathoz közvetlenül kötődő vállalkozások
többsége az adott termék értékesítése során
nem csak a saját, gyakran valamilyen
létesítményben testet öltő erőforrásait,
hanem annak a nyereséges hasznosítását
segítő attrakciókat is az üzlet részévé teszi
– Halászbástya - panoráma

13. A turizmus gazdasági hatásai
• Gazdasági hatásai a küldő- és fogadóterületen
egyaránt jelentkezik
• Hatásainak értékelésénél lényeges szempont,
hogy a mutatók nem tartalmazzák a célállomáson
tetten érhető szociokulturális és környezeti
hatások pénzben kifejezhető hasznát és költségét
• A magasabb szintű szaktudás, a nyelvismeret, a
turisták értékrendjének átvétele lendületet adhat
a gazdaságnak

14. A pénzügyi helyzet befolyásolása
• A turizmus legreprezentatívabb és a legjobban
mérhető gazdasági funkciója a fizetési mérlegre
gyakorolt hatása
• Egy adott ország valutájának megvásárlása révén
hozzájárulnak az államháztartás pozitív
mérlegadataihoz, amit a helyi lakosság
valutavásárlásai kompenzálnak
• Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a
turizmus sokszor az importot is fokozza
– Energiahordozók, bevásárlóturizmus

15. A pénzügyi helyzet befolyásolása
• A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásában a központi
banki módszer révén, a hivatalosan be- és kiváltott
valutamennyiség egyenlegének kiszámításával az elsődleges
hatások könnyen kimutathatóak
• A másodlagos és harmadlagos hatások mérése már
komplikáltabb
• A GDP-hez való hozzájárulását úgy kapjuk meg, hogy a
belföldi és külföldi turisták vásárlását összeadjuk és abból
kivonjuk a szektor felhasználását
• A GDP-hez nem csak a külföldi, hanem a belföldi turisták
fogyasztása és a belföldiek külföldre történő utazásához
megvásárolt cikkek, felszerelések is hozzájárulnak

16. A pénzügyi helyzet befolyásolása
• Ahol a belföldi turistaforgalom alacsony, a GDP nagysága a
külföldi turistáktól függ
• A turizmusból származó GDP megállapítása pontosan szinte
lehetetlen, mert számos szolgáltatást térítésmentesen lehet
igénybe venni vagy erős a feketegazdaság
• A bevételekre gyakorolt hatás a szolgáltatások
igénybevételékor észlelhető
• Ezen bevételek nagyságát szatellit számlarendszer
segítségével lehet kimutatni
• Ez tekinthető az adó alapjának, amely után a szolgáltatástól
függően elsősorban társasági, iparűzési és idegenforgalmi
adóbevételek származnak

17. Foglalkoztatás bővülése
• Ez a funkció a munkaerő-gazdálkodásban jelentkezik
• Növeli a munkahelyek számát  hozzájárul a
munkanélküliség csökkentéséhez  megtakarítást és
bevételt jelent az állam számára  fizetést és járulékot
magánszféra állja és munkanélküli segélyt az állam fizeti
• A munkahelyteremtés a turizmus egyik legfontosabb
hatások
• A szezonalitás miatt foglalkoztatás vagy munkahelyteremtés
• A turizmus munkaerő-intenzív ágazat
• Személyes kapcsolatokon alapuló szolgáltatások
színvonalának emelésében egyre nagyobb szerepet kap az
alkalmazottak száma

18. A termelés élénkítése
• Termelési funkciója a turisták által elfogyasztott
javak előállításának ösztönzésében nyilvánul meg
• A piacbővítő funkciója által pótlólagos vásárlóerőt
terel a gazdaság azon területeire, ahol a helyi
lakosság, vagy a vállalkozói szféra is vásárlóként
jelentkezik
• A struktúra javító funkciója a foglalkoztatásban és
a jövedelemtermelésben elősegíti a tercier
szektor megerősödését.

19. A termelés élénkítése
• Multiplikátor hatását tárgyaljuk, akkor arra
koncentrálunk, hogy a turisták adott régióban
való költése jövedelmeket és kibocsátásokat
indukál, amely további jövedelmeket és
kibocsátásokat eredményez
• A turisztikai multiplikátor azt a viszonyt jelöli, ami
megmutatja, hogy egységnyi pótlólagos turisztikai
költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet
generál  nagyobb gazdasági aktivitás
• A magyar turizmus gazdasági jelentősége
felértékelődött

20. A turizmus fizikai hatásai
• A tömegturizmus terjedése, az utazók
számának megnövekedése váltotta ki a
természeti vonzerők és a környezet
veszélyeztetettségét.
• Ki gondolta volna, hogy olyan természeti
jelenségek, amelyekből az átlagember
igyekszik távol tartani magát a mára jól
értékesíthető attrakcióvá válnak

21. A levegőszennyezés
• A turizmus szinte az összes környezeti tényezőt
veszélyezteti.
• A levegő minősége az ipari forradalomtól
kezdve folyamatosan romlik
• Nemcsak a közlekedés jelent komoly
veszélyforrást, hanem a szállodaipar és a
vendéglátás területén használt berendezések
is
• Elsősorban konyhai berendezések - olaj

22. Talajokat érő káros hatások
• A világ turistaforgalmának jelentős része továbbra
is szárazföldön bonyolódik
• Ezáltal a talaj veszélyeztetetté válik
• Vasútvonalak – autóutak
• Járművek csöpögő üzemanyaga, olaja
megsemmisítette az élővilágot
• Az élelmiszerek, felhasznált eszközök
csomagolóanyaga szemétgyűjtők hiányában a
talajt borítja szeméthalmok
• Nincs megfelelő szennyvízelvezetés

23. Vizek veszélyeztetése
• Turizmus által a legveszélyeztetettebb
• Az ember élményszerzés céljából hasznosítja
– Megbontja a benne lévő élet biológiai egyensúlyát
– Kimerítheti a rendelkezésre álló készleteket
• Üdülőterületeken található vízfelületek
erőteljesen ki vannak téve a turistáknak
• Járművek használata a vízben

24. Növény-és állatvilágot érő kockázatok
• A legtöbb országban védelem alatt áll
• Vonzerőként való megtekintése csak szervezetten
és korlátozottan történik
• Védelem nyilvánítás nem jelent akadály az
orvvadászoknak
• A növények letiprása, gyűjtése, az állatok
élőhelyének, természetes szaporodásának
megzavarása, vagy szándékos pusztítása nem
kívánatos tevékenység
• Természetes élőhelyek eltűnése

25. A környezet állapotát negatívan
befolyásoló egyéb hatások
• A turizmus fenntartása és fejlesztése sokszor a
szűkösen rendelkezésre álló természeti
erőforrások kimerüléséhez vezethet
• A turisták nagy mértékű vízhasználata
kiapaszthatja a tartalékokat
• Fokozott áramigény kielégítése
• Balesetek vagy szándékos gonosztettek
• Vizuális környezetszennyezés
– Tengerparti szálloda vagy London Eye