1. Toldi-Előhang
A Toldi műfaja: elbeszélő költemény
• Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb vagy rövidebb elbeszélés. Sajátosságát a verses forma
adja meg.
• Olyan epikai műfaj, amelyet át- meg átszőnek lírai elemek. Líraisága főként képalkotásában, érzelmi-
hangulati gazdagságában, vallomásos jellegében nyilatkozik meg.
• Az epika cselekményes műnem, mert cselekvés közben mutatja be az embert.
• Főhőse és több mellékszereplője van.
• A cselekmény mindig bizonyos helyen és körülmények között megy végbe, Fontos eleme a környezetrajz
vagy helyszínrajz.
• (Az eposztól abban tér el, hogy csodás elemek nincsenek benne. Petőfi a népmesék csodás elemeit
használta fel a János vitézben. Az Előhangból kitűnik, hogy a főszereplő jelentős hős lesz-Arany ezt a
sajátosságot az eposzoktól kölcsönözte.)
Képszerű elemei = Epikus közlésformák
1. A jellemek (a szereplők) ábrázolása
2. A cselekmény
3. A környezetfestés
Legfontosabb írói módszere a cselekmény elmondása, elbeszélése.
A szereplők szóbeli megnyilatkozásait beszédnek, párbeszédnek (dialógusnak) mondjuk.
Az író a szereplők gondolatait is elmondhatja úgynevezett „belső beszéd” formájában.
A cselekmény színterét, a szereplők külső bemutatását, a tárgyi mozzanatokat a leírás közvetíti.
Előfordul, hogy az író maga is közbeszól, megszólítja hősét, beszél hozzá, állást foglal, véleményt
nyilvánít, magyarázatot fűz a történetekhez stb. Ilyenkor a maga érzelmeivel is befolyásolja az olvasót.
Előhang
Az irodalmi alkotásokhoz a szerző gyakran fűz valamiféle bevezetést. (Előversengés, előszó vagy
prológussal is találkozhatunk egy-egy mű elején.) Célja: érdeklődés- és hangulatkeltés.
Ezek a bevezetők általában eligazítást adnak a történet helyéről és idejéről, néha pedig a hősről és az író
szándékról is. Ugyanakkor ügyelnek rá, hogy ne árulják el a cselekmény váratlan fordulatait, hiszen akkor
elvész a meglepetés.
Ének
Az ének megjelölés annak az emlékét őrzi, amikor még a költők énekelve, lantkísérettel adták elő
históriáikat.
Mottó (jelige)
Arany minden ének előtt két-három odaillő sort idéz Ilosvai Selymes Pétertől. Ezek az idézetek, utalások a
mű alapgondolatát tartalmazzák, annak világába vezetnek. Ismeretet közvetítenek, vagy hangulatot
készítenek elő. Tisztelgés más alkotók előtt. (Arany ezzel jelzi tiszteletét, továbbá, hogy művének
megírásakor felhasználta a nagy előd munkáját is.)
A Toldi verselése
8 soros versszakok. Soronként 12 szótaggal.
Ütemhangsúlyos (hangsúlyos) verselés, felező tizenkettes. (Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
váltakoznak, az ütemhangsúlyok két ütemre bontják a sort, mindkettő 6-6 szótagból áll.)
Páros rímű.

2. Előhang
pásztortűz = a szabadban háló pásztoremberek tüzei (így védekeztek az éjszakai hűvösség ellen; az esti
órákban lángjuk melegénél és fényénél mesékkel, történetekkel szórakoztatták egymást)
tenger pusztaság = végtelen, tengernyi terméketlen síkság
emberöltő = kb. 50 év
rémlik = (látomásszerű) úgy tűnik
szálfa-öklelés = lovagi torna, viadal, bajvívás hatalmas, rúdszerű fegyverekkel
Isten haragja = villám, mennykő
ember a gáton = olyan férfi, aki az akadályokkal bátran szembeszáll
szemfényvesztés = nemes csalás, bűvészkedés, varázslat
buzogány, parittya, kopja, pajzs = régi, középkori lovagi fegyverzet részei
Feladatok az Előhang feldolgozásához
1. Idézd fel kifejező olvasással a hűvös őszi éjszakák pásztortüzeinek mesét teremtő varázsát! (Ügyelj a
tempó, a hangszín, a hangerő helyes megválasztására!) A pásztortűznél melegedő emberek régi
történetekkel mulattatták egymást. Miért mondhatjuk, hogy Toldi Miklós alakját a szájhagyomány őrizte
meg?
2. Mutasd be, hogyan kelt Arany János érdeklődést hőse és története iránt!
(Figyeld meg szóhasználatát, a párhuzamokat és a fokozás módját!) Milyennek ismerjük meg a főhőst
Arany János sorai alapján?
Keresd ki a Magyar értelmező kéziszótárból Toldi Miklós ismeretlen fegyvereinek leírását.
Mutasd be a „majd kilenc-tíz emberöltő régiségben” élő vitéz külsejét! Készítsetek rövid leírást a
füzetbe!