2. Általános adatok
Fővárosa: Moszkva
Területe: 17 075 480 km2 ( V1)
Lakossága: 146 519 763 fő
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: orosz (szláv)
Időzónák száma: 13
Ny-K legnagyobb hosszúság: 8000 km.
4. Fekvése
Sok sziget tartozik hozzá, mintpéldául: Novaja Zemlja, Ferenc József-föld, Új-szibériai-szigetek,
Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin.
Északról az Északi- Jeges – tenger, Dny-ról a Fekete –tenger és K-ről az Ohotszki-tenger.
5. Domborzat
Felszíne változatos.
Alföldek:
- Kelet-európai – síkság , itt löszvidékek képződtek- csernozjom talaj.
- Nyugat- szibériai- alföld – kiterjedt mocsárvidék fedi.
- Legalacsonyabb pontja a Kaszpi- mélyföldben található pont, -28m
Hegységek:
- Urál- hegység – legmagasabb pontja a Narodnaja 1895m, határt képez Európa és Ázsia között.
- Kaukázus – itt található Oroszország legmagasabb pontja, az Elbrusz (5642 m)
Hátságok:
- Voliny-Podóliai-hátság, Közép-orosz-hátság, Volga menti hátság, Oka–Don-síkság.
9. Folyói
4 tengerbe folynak vizei:
- Jeges –tenger – Ob, Léna, Jenisej, Kolima, az Olenyok, Pecsora, Alsó- és Felső- Tunguszka.
- Az Alsó- Tunguszkánál csapódott be 1907-ben egy óriási meteorit.
- Kaszpi – tenger – Volga, Kama, Emba.
- Fekete- tenger – Dnyeszter, Don.
- Csendes- óceán – Amur – Silka – Onon vízrendszer – 4400 km.
A Gulágok alatt a rabszolgák építettek sok csatornát, mintpéldául a Moszkva–Volga-csatorna
(1937, 128 km), a Volga–Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora–Káma-csatorna – a Volga
vízhozamának növelése érdekében építették
11. Tavai
Kaszpi –tenger (V1) – tengernek tekinthető, nagy területére nézve, Kőolajleőhelyek vannak környékén.
Ladoga –tó (E1) –– Területe 17 600 km², egyettlen folyó, ami összeköti a Balti- tengerrel, Szentpétervár
folyója, a Néva. Ezt a gleccser alakította ki.
Onyega- tó (E2) – Területe a felével kisebb, mint a Ladogáé. Ezt a tavat a gleccser vájta ki.
Bajkál- tó – A Föld édesvíztartalékának 1/5-ét, egyetlen folyó, ami kifolyik belőle, az az Angara.
A Kelet –európai –síkság északi, és a Nyugat- szibériai – alföld részén kiterjedt mocsárvidék van.
15. Nagy a kontinentalitás – Kelet- európai – síkság, Nyugat- szibériai – síkság.
Északon szubarktikus, tundra éghajlat van, és az ehhez illő növényzettel.
A világ leghidegebb faluja Jakutszk város mellett található Ojmjakon , ahol a legalacsonyabb
hőmérséklet -71,2 °C volt.
Szubtropikus – Szocsi környékén.
18. Oroszország államfője Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (*1952, Leningrád).
Oroszország miniszterelnöke Dmitrij Anatoljevics Medvegyev (*1965, Leningrád).
Ezek egymást 3 cikluson is váltották magukat.
A törvényhozói épület Kremlben van.
25. Etnikai megoszlás
Oroszországban sok kis kisebbség él: grúzok, ukránok, lettek, finnek és belaruszok.
Az Ázsiai részen inkább a finnugor nyelvcsalád ősei élnek: vogulok, osztyákok, udmurt és moldvin.
További etnikumok: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, komi, mari, karjalai, kalmük, kabard.
26. Vallási megoszlás
Oroszország leginkább orosz ortodox 41%, muszlim 6,5%, vallástalan keresztény 4,1%, más
keresztény vagy más vallású 1,7%, más ortodox 1,5%, újpogány vagy a tengrizmus híve 1,2%,
tibeti buddhista 0,5% vallású.
29. A Kelet- európai – síkságon a jó lösznek köszönhetően nagyon jó termőtalaj van.
Termesztenek itt: napraforgó, kukorica, szója, búza, árpa, mustármag, dohány.
Oroszország V1 némely növények termesztésében: burgonya, rozs, cukorrépa.
Szibériában a tajgának köszönhetően sok a tűlevelű erdőség.
34. Oroszország nyersanyagokban nagyon gazdag, főleg az Urál mentén, mert óidei hegység.
Arany, platina, gyémánt – Szibéria nagy tajgái alatt, ezért is ilyen nagy területű Oroszország
Vasérc – Magnitogorszk, Kurszki mágneses anomália (V1 lelőhely, területe nagyobb, mint 160 000
km2.
Feketekőszén – A Föld szénkészlete ¼-e itt található, nagy szénmedencéi: Pecsorai
szénmedence, Moszkvai barnaszénmedence.
Tőzeg – Szentpétervár, Moszkva, Omszk.
Kőolaj, földgáz – Kaszpi – tenger vidéke, Volga környéke.
46. Közutak
A közúthálózat hossza
952 000 km, amiből
652 500 km szilárd burkolatú.
Útkereszteződés Volgodonszk mellett.
47. Vasutak
Transzszibériai vasútvonal
(V1) – teljes hossza 9289
km, 2 része van:
Transszibériai –és a
Bajkál- Amur magisztrális.
Nyomtáva: 1520 mm.
Áthalad: Moszkva,
Nyizsnij Novgorod, Kirov,
Perm, Jekatyerinburg,
Tyumeny, Omszk,
Novoszibirszk,
Krasznojarszk, Irkutszk,
Ulan- Ude, Csita,
Tarszkaja, Birobidzsan,
Habarovszk, Usszurijszk
és Vlagyivosztok
állomásokon. Piros: Transszibériai vasútvonal
Zöld: Bajkál – Amur magisztrális
48. Légiközlekedés
471 reptere van, ami
nemzetközi.
Moszkva – Domodedovo,
Vnukovo és Sheremetyovo.
Szentpétervár – Pulkovo.
Oroszország repterei
49. Hajózás
Kikötők: Murmanszk,
Arhangelszk, Kalinyingrád,
Vlagyivosztok, Szentpétervár.
Murmanszkban van a
székhelye az Atomflotnak,
ami több atomjégtörőt
birtokol.
Az 50 let Pobedi akár 5 m vastagságú
jeget is át tud törni.
