Tanárok nemekkel kapcsolatos egalitáriánus nézetei: tudatosság vagy vakság? Előadás a XIII. Országos Neveléstudományi Konferencián. A teljes előadás: http://www.youtube.com/watch?v=u1tj3mRdQKo

1. Tanárok nemekkel kapcsolatos
egalitáriánus nézetei:
tudatosság vagy vakság?
Szabó Mónika, Nguyen Luu Lan Anh, Kovács Mónika, Fliszár Éva
ELTE PPK
Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ
OTKA (K 79143) “Tanárok interkulturális nézetei
és azok hatása az osztálytermi munkára”

2. A XXI. század iskolája
 Ugyanazokban az osztálytermekben ülnek a fiúk és a lányok,
ugyanazokat a könyveket olvassák, ugyanazokat a
tananyagokat tanulják mégsem ugyanaz a tapasztalatuk az
iskoláról
 Mind a hivatalos mind a rejtett tanterv „gendered” üzeneteket
közvetít:
- A férfiak és nők különbözőek (és nem egyenlőek).
- A különbözőségből következően egyenlőtlenségek vannak,
amelyek igazolhatóaknak és jogosaknak tűnnek (Kimmel,
2000)

3. Egyenlőtlen bánásmód
az iskolában
Tanári interakciók (Sadker & Sadker, 1994)
 Lányok kevesebb figyelmet kapnak a tanároktól (időben és
minőségben)
 Fiúk gyakrabban kapnak hasznos visszajelzést: dicséretet, kijavítást-
bátorítást („jobban is megy nekik”), kritikát (vs. a válasz szimpla
elfogadását)
 Lányok szignifikánsabban kevesebbet beszélnek órán
 Lányok sokkal kevesebbszer beszélnek felszólítás nélkül (és ha ezt
teszik, akkor a tanárok sokkal nagyobb valószínűséggel
figyelmeztetik őket, hogy nem jelentkeztek)

4. Egyenlőtlen bánásmód
az iskolában
Tananyag (Sadker & Sadker, 1994)
 Férfiak és nők sztereotipikus ábrázolása a tananyagban (nők
alulreprezentáltak & csak alárendelt szerepekben jelennek meg).
 Nők: szeretnek, támogatnak-segítenek, nézik az eseményeket
Férfiak: vállalkozó szelleműek és problémamegoldóak
 Ritkán jelennek meg nők teljesítményei a tananyagban
 Fizikai külső & szexuális zaklatás
 Lányok gyakrabban válnak szexuális zaklatás áldozataivá, jobban
ki vannak téve a külsejükkel kapcsolatos megjegyzéseknek

5. Tanárok percepciói
fiúk
tevékenyek
kifejezik a dühüket
büntetőek
„kifogásokat keresők”
szertelenek
lányok
gyengédek
szófogadóak
érzékenyek
,,szeretnek olvasni’’
nem szeretik a matematikát
és a természettudományokat

6. Következmények
 Fizikai külső jelentőségének életkorral előrehaladó
felértékelése a lányok esetében,
tanulmányi teljesítménnyel
 Lányok:
alacsonyabb
karrier-aspirációk
önértékelés,
szemben
a
alacsonyabb
 Fiúk: társadalmilag magasabbra értékelt tárgyakra
való
specializáció
(matematika
és
természettudományok – ezek pedig „kritikus szűrő”ként működnek a későbbi magas státusú és
jövedelmű foglalkozásoknál (Sells 1980)

7. A kutatás
Tanárok interkulturalitással
kapcsolatos nézetei és
gyakorlata
• exploratív kutatás
• tanári nézetek és cselekvés
N=344
(Budapest)
ökorm.:76% , egyházi:13%, alapítványi: 6%
kor=45,5 év (24-74)
nő: 89%
tanító: 33%
integrált kutatása
• kvalitatív és kvantitatív
elemek
• fókuszcsoport, kérdőív,
tantermi megfigyelés,
videotechnika

8. A kérdőíves kutatás céljai
Megismerni a tanulói
diverzitásokkal
kapcsolatos tanár
szemléletmódokat:
• nyelvi/kulturális
• etnikai
• társadalmi nem
• tehetség

9. Nemi szerepek
fókusz
• a pedagógusok fiú- és
lánytanulókkal kapcsolatos
tapasztalai és elvárásai
• a tanulókkal kapcsolatos
nemi sztereotípiák
• nemekkel kapcsolatos
nézetek általában
(szexizmusok)
• összefüggések további
nézetekkel (multikulturalizmus,
értékek)

10. Nemi szerepek fókusz
Nyitott kérdések: a fiú- és lánytanulók jellemzői
• pozitív/negatív tulajdonságok
• fiúk/lányok hátrányai az iskolában
Zárt kérdések: fiúk és lányok az iskolában
• fiúk és lányok iskolai viselkedése
• fiúkkal és lányokkal való iskolai bánásmód
• nemi sztereotípiák
Skálák: nemekkel kapcsolatos nézetek
• Swim et al.: Modern Szexizmus Skála
• Glick-Fiske: Ambivalens Szexizmus Skála

11. Eredmények
Nemi szerep elvárások
Nemi sztereotípiák
Nemi ideológiák
Nézetrendszerek

12. Nemi szerepek
és iskola
•
•
•
•
•
•
Úgy érzem, hogy én teljesen egyenlően bánok a fiúés lánytanulókkal.
Ha a tanár külön odafigyel erre, akkor biztosíthatja,
hogy a fiúk és lányok pontosan ugyanannyi tanári
segítséget kapjanak.
Teljesen természetes, hogy a fiúk és lányok más
területeken tehetségesek, mások az erősségeik és
a gyengeségeik.
A fiú- és lánytanulókkal való egyenlő bánásmód
kérdése az iskolában mondvacsinált probléma,
hiszen ez már egy rég megoldott dolog.
A férfiak és nők teljesen más szerepeket töltenek be
a társadalomban, ezért az iskolának erre kell
felkészítenie a fiúkat és a lányokat.
Az iskolának túl sok feladata van ahhoz, hogy még
arra is figyeljen, hogy a fiú- és lánytanulókkal
egyformán bánjon.

13. Nemi szerep elvárások:
fiúk - lányok

14. Nemi szerep elvárások:
fiúk - lányok
fiúk pozitív jellemzői
(azon jellemzők, amelyeket a
minta minimum 10% említett)
kreativitás
őszinteség
humorérzék
érdeklődés
kitartás
logika
lányok pozitív jellemzői
(azon jellemzők, amelyeket a minta
minimum 10% említett)
szorgalom
empátia
segítőkészség
kedvesség
precizitás
kitartás
megbízhatóság
pontosság

15. Nemi szerep elvárások:
fiúk - lányok

16. Nemi szerep elvárások:
fiúk - lányok
fiúk negatív jellemzői
(azon jellemzők amelyeket a
minta minimum 10% említett)
felületesség
lustaság
rendetlenség
agresszió
figyelmetlenség
hanyagság
lányok negatív jellemzői
(azon jellemzők, amelyeket a minta
minimum 10% említett)
árulkodás
hisztisség
hiúság
lassúság
pletykásság

17. Létezik e olyan program az Ön iskolájában,
amely kifejezetten a nemi különbségekből
fakadó hátrányok leküzdésére irányul?
,,… Nincsenek ebből adódó hátrányok! ...,
hisz egyenlően bánunk a tanulókkal!...”
összesen 8 válasz
Ebből 2 a program létjogosultságának teljes visszautasítása
• Tolerancianap
• Védőnő által tartott felvilágosító óra
• Külön tartott testnevelés óra
• Hátrányos helyzetűek oktatását segítő program
• Esélyegyenlőségi program a női dolgozók részére

18. Ön szerint, van-e olyan terület az iskolában ahol a
lányok hátránnyal indulnak és külön tanári
segítségre szorulnak, hogy behozzák a
hátrányukat a fiúkkal szemben?
,,… Társadalmi helyzetük! (…) Egyes pályákon nem
egyenlők!...”
49 válasz, 29 különböző terület említése
• sport, testnevelés, mozgás (16 említés) ( állóképesség + 2
említés)
• logikus gondolkodás (4 említés)
• reál tárgyak, matematika ( 3 – 3 említés)
• kreativitás ( 3 említés)
• szóbeli feladatoknál nem mernek megszólalni (3 említés)

19. Ön szerint, van-e olyan terület az iskolában ahol a fiúk
hátránnyal indulnak és külön tanári segítségre
szorulnak, hogy behozzák a hátrányukat a lányokkal
szemben?
,,…1-2. osztály biológiai fejletlenség…”
68 válasz, 43 különböző terület említése
• korral, biológiai érettséggel összefüggő válaszok (6 említés)
• írás, íráskép (6 említés)
• finom motorikus mozgás (5 említés)
• kommunikáció (4 említés)
• szorgalom (3 említés)

20. Nemi sztereotípiák: kire igaz?
lányokra sztereotipikus / semleges / fiúkra sztereotipikus
(p ≦ 0,05)
tehetségesek a reál tantárgyakban
fegyelmezetlenek
jól beilleszkednek az iskolába
aktívan részt vesznek a tanórákon
törekszenek arra, hogy egyetemi diplomát szerezzenek
a legtöbb tantárgyban jó eredményeket érnek el
általában felkészülnek a másnapi tanórákra,
megcsinálják a házi feladatokat
tehetségesek a humán tantárgyakban
szorgalmasak

21. Nemi ideológiák
összefüggései
ATTITŰDÖK:
NEMI SZEREP ÉS ISKOLA
Az iskolának túl sok feladata van ahhoz,
hogy még arra is figyeljen, hogy a fiú- és
lánytanulókkal egyformán bánjon.
Teljesen természetes, hogy a fiúk és lányok más
területeken tehetségesek, mások az erősségeik
és a gyengeségeik.
A fiú- és lánytanulókkal való egyenlő bánásmód
kérdése az iskolában mondvacsinált probléma,
hiszen ez már egy rég megoldott dolog.
A férfiak és nők teljesen más szerepeket töltenek
be a társadalomban, ezért az iskolának erre kell
felkészítenie a fiúkat és a lányokat.
Ha a tanár külön odafigyel erre, akkor
biztosíthatja, hogy a fiúk és lányok pontosan
ugyanannyi tanári segítséget kapjanak.
Úgy érzem, hogy én teljesen egyenlően bánok a
fiú- és lánytanulókkal.
SZTEREOTÍPIA-INDEX
SZEXIZMUS
jóindulatú
ellenséges
modern
SZTEREOTÍPIAINDEX
,193(**),11
8
, ,170(**)777
,,233(**)24(
**)
,233(**)
,,266(**)014
,125(*)
,275(**),0
17
,333(**),21
8(**)
,
,114(*)33
3(**)
,156(**),114(*)
,135(*),066
,135(*)
,053
-,112(*)053
,224(**)
,000
-,112(*)
,067
,125(*)
,218(**)
,272(**)
,275(**)
,191(**)
(mérsékelt) együttjárások az iskolai nemi szerep attitűdök,
a szexizmusok és a nemi sztereotipizálás között
(∗ p ≦ 0,05) ∗∗ p ≦ 0,01)

22. Nézetrendszere
k
multikulturalizmus skála
Schwartz-féle értékek
összefüggése a
szexizmusokkal és nemi
sztereotipizálással

23. Nézetrendszerek
(mérsékelt) együttjárások az értékek, a szexizmusok és a
nemi sztereotipizálás között
(∗ p ≦ 0,05) ∗∗ p ≦ 0,01)

24. Összefoglalás
• nemi sztereotípiák a tanárok gondolkodásában:
• fiúk: magas fokú kompetencia + iskolai
magatartási problémák és agresszió, reál
tantárgyakban tehetség
feltételezése
• lányok: magas fokú szociális készségek és
iskolai
alkalmazkodás
+
személyiség
problémák, humán tárgyakban tehetség
feltételezése
• összefüggések
a
tágabb
nézetrendszerek
(értékek, multikulturalizmus) és a nemekkel
kapcsolatos nézetek (sztereotípiák, szexizmus)
között mérsékeltek, ám koherensek
• a nemi szerepek problematikájára nincs

25. Következtetése
k
• az
egyetemeken
folyó
tanárképzés "gender-blind"nak mondható, nem számol
a nemi szerepek hatásával,
holott az osztályteremben az
egyik meghatározó szervező
tényező a gender
• nemcsak
közvetlenül
a
diákok és tanárok neme,
hanem az oktatás "neme” is
(Sadker és mts-ai 2010)!

26. Következtetése
k
 Mivel a nemi egyenlőtlenség nem
jelenik meg explicit problémaként,
ezért nem is alakítanak ki ennek
kezelésével kapcsolatos
lehetséges stratégiákat
 Önbeteljesítő jóslatok szerepére
fel kell hívni a figyelmet, mert a
nemi egyenlőtlenség
fenntartásában fontos szerepük
lehet (pl. továbbtanulási
preferenciáknál/lehetőségeknél)
 Gender szenzitivitás növelése
szükséges!
(képzések, szemléletformálás)

27. Köszönjük a figyelmet!
http://ippk.elte.hu
http://labor.ippk.elte.hu